Somogyi Néplap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-08 / 57. szám

1 Hatszázhetvenketten A somogyi földet- felsza­badító harcok mindmáig ke­véssé ismert epizódja, hogy örtilosnál 672 felfegyverzett határvadász átállt a szabad­ságot hozó csapatokhoz. , A történet egyik szereplő­je Tóth József — akkor tar­talékos főhadnagy, ma a Gyékényesi Általános Isko­la igazgatója — volt. Emlé­kező szavai a korabeli ese­ményeket idézik föl. * * * A Zákánytól Siklósig terjedő határszakasz őrzését az 54. határvadász portyázó osztály latta eL Parancsnokát, Szabó Árpád alezredest hala­dó gondolkodású, humánus ve­zetőnek ismerte . mindenki; magatartása, szavai arról ta­núskodtak. hogy gyűlöli a föl­desurakat és a németeket egy­aránt. Tudtával és beleegyezé­sével tettük 'nevetségessé a Széchenyi grófokat Feri pusz­tán és Babócsán, véle egyetér­tésben fogadtuk Berzeneén go­lyószóróval a csendőröket, és bizalommal fordulhattunk hozzá mindig, mikor a felsza­badító csapatokhoz való átál­lás került szoba. Ahogy a szovjet csapatok Ap.itinnál és Batinánal átlépték a Ounát, őrseink visszavonul­tak Berzence, Porrogszentki- rály, Gyékényes körzetébe. Innen december utolsó napjai­ban. Zákánytelepce vezényeltek bennünket. Számottevő ese­ményre jó két hónapon át nem került sor ezen a szakaszon, még csak csatározások .sem alakultaik ki. Március utolsó napjaiban aztán a szovjet és a bolgár csapatok előrelendül- tek. Magam voltam telefonügye­letes, amikor március 29-én hajnalban parancs érkezett: azonnal menetkészültségbe kall helyezni az alakulatunkat. Reggel ötre Szabó alezredes is a körletbe érkezett, és ismer­tette velem elgondolását, mely szerint az elrendelt visszavo­nulás alkalmat kínál a néme­tektől való elszakadásra és a felszabadító csapatokhoz tör­ténő csatlakozásra. Kifejtette: mivel a Kanizsára vezető raű- ut a németek menekülési vo­nala, arról le kell térnünk, s Örtilos lenne a megfejelő hely, ahol érintkezést keres­hetnénk a bolgár egységekkel. Alkonyat után végigjártam a szálláshelyeket, s tájékoztat­tam a katonákat a másnapi át­állásról. Lelkesein fogadták a döntésit, ellenvetés sehol sem akadt Sikerült megnyugtatni azokat is, akik türelmetlensé­güktől hajtva, a sötétség leple alatt magányosan akartak út­nak indulni. Az éjszaka folyamán egy SS- csoport vonult át a községen. HÍRADÁS­TECHNIKUSI MŰVEZETŐI BEOSZTÁSBA. rádiómiíszerészeket televízió' műszerészeket alkalmaz kaposvári es nagyatádi szervizébe a GELKA. Saját gépjármű használata esetén jelentős költségtérítést fizetünk. tolentkezes személyesen vagy levélben a kaposvári szerviz vezetőjénél. Kaposvár, Dózsa György u. L (90480) Parancsnokuk riadóztatni akarta egész állományunkat, hogy elérjük még a légrádi kompot, mert azt hamarosan felrobbantják, s utána nem lesz lehetőség »menekülésre* a Dráván át. További vissza­vonuló fasiszta alakulatokra is leheteitt számítani, s hogy a velük való újabb szóváltást — vagy az esetleges összetűzést — elkerülhessük, a legénység­gel egyetértésben a szándéka­inkat elfedő csapatmozdulatot hajtottunk végre. A fegyvere­resek levonultak a Dráva- partra, ott tüzelőállást foglal­tak el, mintha bizonyítani akarnák: az utolsó töltényig kitartanak a némát megszál lók dldalán. * Én százkét fogatommal a faluban niaradtam vissza, az­zal a feladattal, hogy keressek érintkezést a felszabadító egy­ségek előőrseivel. Zákánytelep irányából vártuk a bolgár csa­patokat, fölmentem hát a fa­lu határában, a dombtetőre. Velem volt az egyik őrtilosi' lakos, akire a tolmács szerepe várt Egy bolgár főhadnagy érkezeit először, lóháton. Ami­kor észrevett bennünket, meg­állt, de nyomban intettem ne­ki, hogy jöjjön csak közelebb békés a szándékunk. Amikor szemben álltunk egymással, kezet ráztunk, s közöltem vele: itt vagyunk 672-en, részben a faluban, részben a folyópar­ton, s szeretnénk csatlakozni a felszabadító csapataiéhoz. Kértem ezért, hogy ne hadifo­golyként, hanem harcostárs­ként kezeljenek bennünket. A tiszt megveregette a vádamat, hátralovagolt, majd kis idő múlva visszatért, kérve, hogy vezessük egységünk parancs­nokához. Motorkerékpárosunk vitte el Szabó alezredeshez, s vele hamarosan megállapo­dott: átalló csapatnak tekin­tenek bennünket, felszerelé­sünket és fegyvereinket meg­hagyják. A kikötésük annyi, hogy mindezek során egyetlen lövés ne dördüljön ét Mire a bolgár csapatok a fa- luba értek, addigra zárt rend- . ben, fegyverrel a vállán be­vonult a mi e—-ségünk is. A régi cselédház udvarán talál­koztak egymással a két csapat parancsnokai. Ez alkalommal Szabó alezredes megismételte kérésünket: osszanak be ben­nünket a harcoló alakulataik mellé. A bolgár parancsnok­ban meg is volt a hajlandóság erre, de közben a front any- nyira előraüehdült, hogy mire Bárzenéén, Istvándin és Szi­getváron át Csertőre értünk lefújták a bevetésünket Közben kiderült, hogy az 1. bolgár hadsereg 44. gyalogez­redéhez csatlakoztunk. Csertőn az egyik napon megjelent Vlagyimir Sztojcsev altábor­nagy, az 1. bolgár hadsereg parancsnoka. Szabó alezredes ismertette vele szándékainkat, a német fasiszták iránt érzett gyűlöletünket, s kérte, hogy ha már nem harcolhatunk bo­csássanak el bennünket A csertői táborban még megünnepeltük május 9-ét, a háború befejezésének napját, a hitleri hadigépezet fölötti tel­jes győzelmet, aztán hamaro­san kettévált csapatunk. A kisebb rész Nagybajom kör­nyékére indult aknaszedésre, az alakulat zöme pedig Pécs­re került a vasúti rakodási munkák végzésére. A falube- limmel, Fülöp Lajossal július elején innen tértünk haza Ba­bó csára. Szabó Árpádtól Pécsen sza­kadtam el. Hazatérésem előtt néhány nappal kórházba ke­rült, s mint később hallottam, katonai pályáját a néphadse­regben folytatta, ezredesi rangban. * * * Megkérdezték már sokan Tóth Józsefet: tartalékos tiszt létére mi állította az egyszerű emberek mellé? A válasz rendre így hangzik-, »Mert az vagyok én is.« Cseléd volt az édesapja, ő maga aratómuhkásnak szegődött nyaranként a Hessz uraság tábláira, hogy megkeresse a gimnáziumi tandíjra valót. Az élet ár­nyékos oldalán nőtt fel, ki­semmizett szegémynép kö­zött. Ma boldogan tanítja, ne­veli a parasztok gyermekeit, hogy ne ismerjék meg apáik i szomorúságát. B, T. 6 Kató néni. ■ Sokat hallottam róluk az utóbbi időben,' s ugyanolyan izgalommal vártam őket.. inint a nőtanács vezetői. Bárki bér szélt is róluk, mindig csak úgy emlegette őket: a Györky nővérek. Kató és Mária Ami­kor megérkeztek Dunakesziről az ünnepségre, ugyanezen a néven köszöntötték őket, csak a hivatalos visszaemlékezés­ben szerepeltek úgy, hogy öz­vegy Prandler Jánosné, özvegy Prandler Árpádné. Húsz év­vel ezelőtt kerültek el So- mogybój, s azóta csak kétszer jártak a megyében. Most és négy ; évvel ezelőtt. A sötét kosztümbe öltözött, nagyon boldog és meghatott két testvérrel átmentünk a nő­tanács megyei titkárának a szobájába, hogy nyugodtabban beszélgethessünk egy kicsit, özvegy Prandler Jánosné meg­állt az ajtóban, nagyot sóhaj­tott: — Olyan örömmel jöttünk 5 de Kaposvárra, úgy dobogott a szívünk. «I A kezdetről, az első lépések­ről sok szeretettel és nagy örömmel beszélték. özvegy Prandler Jánosné kezdte a visszaemlékezést: — A felszabadulás után úgy Akik a bölcsőt ringatták felizzott a 19-es hagyomány, mint a parázs. Öröm volt dol­gozati a sok szenvedés után, hi­szen a férjemet és engem le­tartóztattak a nyilasok 1944 őszén ... Antikor megalakult a párt Kaposváron,,én voltam osztottak szét, gyógyszereket szereztek a rászorulóknak, is­kolára javasolták a tehetséges fiatalokat, s a nőszövetség he­lyiségeiben megszervezték az első napközi otthont. Aztán a kaposvári népi kollégiumot tanfolyamokat szerveztünk A vizsgákon mindenki a saját maga szabta és varrta ruhá­ban jelent meg. A Nehézipari Minisztérium varrógépeket küldött nekünk elismerésként az egyetlen nő a vezetőségben. Beválasztottak a nemzeti bi­zottságod, sőt a szakszervezeti vezetőségbe is. ' - . Elhozta magával a huszonöt évvel ezelőtt kapott MKP-tag­könyvet és az orosz—magyar szövegű kijárási engedélyt Valóságos ereklyeként őrzi ma is. — Először a párttagok fele­ségeinek a körében kezdtük meg a nőmozgalom alapjainak a lerakását Közben elküldték Debrecenbe pártiskólára. Ott értettem meg igazán, hogy a demokratikus átalakulás vé­gett minden asszonyra hat­nunk kell, nemcsak a munkás­nőket kell szerveznünk. Má­jus végén láttunk munkához, s nehéz elmondani, mekkora volt a felbuzdulás a háziasz- szonyok körében, akik addig csak a konyha, a háztartás, a gyermeknevelés rabjai voltak. — Mikor alakult meg az MND^Z? — 1945. június 15-én a Tu­rul szálló termében. Engem választottak .meg városá-me- evei titkárnak, a nővéreimet, Máriát pedig kultúrfelelősnek. A szovjet városparancsnokság kiürítette számunkra a Fő utca 1. számú épület, a Do-, rottya-ház első emeletét. Ad­dig sebesült szovjet katonákat ápoltak ott Itt rendeztük be az irodánkat, kaptunk telefont, a nagyterembe zongorát Egymást követték a rendez­vények. Az első nőgyűlés a vármegyeháza nagytermében. Ismeretterjesztő előadások, gyermekdélutánok, falujárás. A lelkes asszonyok az őszi vá­lasztási kampányban is részt vettek. Szeretetcsomagokat Mária néni. özvegy Prandler Árpádné veszi át a szót. Negyvenhat januárjában háromhónapos pártiskolát végzett, aztán őt választották meg az MNDSZ megyei titkárának, mert a hú­ga más munkaterületre ke­rült — Sokat jártunk vidékre, s 1947 nyarán mind a kilenc járási székhelyen megalakítot­tuk az MNDSZ-szervezetet. Fel­fedeztük' például' a Dráva-par- ti falvakban, hogy nagyon sok a trachomas ember, A pártbi­zottságtól kapott autókkal be­szállítottuk őket a kórházba az alispáni hivatalban e1 intéz­tük, hogy engedjék el nékik az ápolás költségeit. Ezután szü­letett' meg az a gondolat, hogy egészségügyi vándorautókrt kérünk a minisztériumtól. Amikor megkaptuk, nagyon eredményes gyógyító munkát végeztünk a megyében. 1948 nyarán saját kezdeményezé­semre ingyenes szabó-varró Az igazi testvéri szeretet példája a két Györky nővér. Jóban, rosszban mindig ki­tartottak egymás mellett, kö­zösen nevelték föl a három fiút (mindből jogász lett) és az egy lányt (ő pedig tanárnő). Hihetetlen energiájukra jel­lemző, hogy Kató néni ma is szemináriumot vezet Dunake­szin, Mária néni pedig pártbí- zalmi. Kató néni kosztümjén vörös szalag a Szocialista Hazáért Érdeméremmel Három évvel ezelőtt kapta meg annak el­ismeréseként, hogy 1937 óta tagja a pártnak, s természete­sen a járási pártbizottság tit­káraként, a megyei pártbizott­ság munkatársaként, az or­szággyűlési képviselőként ki­fejtett somogyi tevékenysé­géért- is. Mária néni 1938 óta vész részt a munkásmozgalom­ban, s 1945-ben lépett be a pártba. Róla még annyit, hogy 1949-ben ő államosította Ka­posváron a Rózsa vegytisztítót, s ő volt az első munkásigaz­gatónője. A Györky nővérek mostani látogatásukkor meggyőződtek róla, hogy megvalósult mind­az, antit Kató néni óhajként mondott el az 1945-ös első nő­gyűlésen: — Városunkban kevés a munkaalkalom, s egy réteg asszonnyal sem tudják biztosí­tani anyagi függetlenségüket, családjuk jobb életéhez nem tudnak hozzájárulni a kerese­tükkel. Éppen ezért minél na­gyobb számban vegyenek részt a nőszervezet tevékenységé­ben, hoey súlyukkal, helyes ja­vaslatukkal segítsék a város vezetését úi munkaalkalmak megteremtésében. Lajos Géza Felszabadulási rejtvénypályázat Baloldalon: Ez a kör alakú, tizenöt emeletes betonpalofa közismert a televízióból és a képeslapok ✓ fotóriportjaiból. Tetőteraszáról gyönyörű a ki­látás a közeli hegyre, amely­nek lábánál épült néhány év­vel ezelőtt a reneszánsz kirá­lyunk édesanyjáról elnevezett budai úton. Mi a palota neve? Jobboldalon: Tizennégy munkásember alakította meg 1945. január 5-én Kaposváron, az akkor Koroma utca 7. (ma Ady Endre utca) számú ház­ban äzt a szervezetet, amely­nek mai megyei székházét mutatja a fényképünk. Mit áb­rázol a képünk? Tizenhét szegényparaszt ala­kította azt a termelőszövetke­zetet, amelynek 4000 hízót adó sertéshizlaldáját mutatja a fotó. A szövetkezet 5600 hold földöm, gazdálkodik abban a Drávamenti községben, amely­ben államunk egyik vezető személyisége volt a tsz elnöke. Melyik szövetkezetről van szó? Az ország legnagyobb nit­rogén-műtrágyagyárában ké­szült ez a felvétel. Az üzem nevében is viseli földrajzi adottságát, azt a tutaidonne- vet, amely Petőfi Sándor egyik versének — mondjuk meg: tájlesró költeményének « — címében is helyet kapott Mi a neve a hatalmas, új üzemnek? Felszabadulási reitvénvpályázaf SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, I970. márkás a. f

Next

/
Thumbnails
Contents