Somogyi Néplap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-06 / 55. szám

ftlÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXVI. évfolyam, 55. szám 1970. március 6., péntek A kormánybeszámoló vitája az országgyűlésen Csütörtökön az országgyűlés folytatta a kormány tevé­kenységéről szóló beszámoló vitáját. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Fehér Lajos, Kállai Gyula és Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kor­mány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti külképviseletek több vezetője foglalt helyet. Tegnap este befejezték a Parlamentben az országgyűlés idei első ülésszakának legna­gyobb várakozással és érdeklő­déssel kísért vitáját, a kor­mány beszámolója feletti esz­mecserét. Az első napi tizenegy felszó­laló után tegnap újabb 18 képviselő... mondta el vélemé­nyét,a kormány piunkájáról. s az ország helyzetéről. A fel­szólalók kifejezték, hogy egyetértenek a kormány bel- és külpolitikai tevékenységéről szóló beszámolóval, mert —r amint például Ognyenovics Milán Baranya megyei képvi­selő; megfogalmazta ■— a kor­mány munkája és intézkedé­sei megfelelnek pártunk poli­tikájának kifejezik népünk nemzeti érdekeit, törekvéseit is egyúttal következetesen in­ternacionalista magatartásun­kat. Apró Antal felszólalása a nemzetközi gazdasági együttműködésről Ez a következetes interna­cionalizmus jutott kifejezésre Apró Antal felszólalásában, amelyben a kormány elnökhe­lyettese elsősorban a nemzet­közi gazdasági együttműködés kérdéseivel foglalkozott. Mint mondotta: kormányunk a nemzetközi lehetőségeket fi­gyelembe véve sokat tett és tesz annak érdekében, hogy bő­vítsük gazdasági kapcsolatain­kat minden olyan országgal, amely, kész a kölcsönös érde­kek és az egyenjogúság alap­ján velünk együttműködni. A tudományok és a termelő erők gyors fejlődése szükségessé teszi, hogy a szocialista or­szágok gazdasági együttműkö­dését új módon fejlesszük to­vább. Apró Antal részletesen be­szélt ’ arról, miben különböz­nek a most kialakuló együtt­működési formák az eddigiek­től, mit jelent a nyolc szocia­lista országnak az integrációs program kidolgozására vonat­kozó elhatározása, hol tartunk ebben a munkában, s mi tette szükségessé a változtatásokat. A nemzetközi gazdasági és politikai helyzet alakulása, va­lamint a szociaüsta és a kapi­talista világgazdaság közötti verseny mellett az a tény is a magasabb szintű együttműkö­dés irányába hat, hogy egész 'népgazdaságunk fejlődése szempontjából egyre nagyobb jelentőségűvé válik részvéte­lünk a nemzetközi munkameg­osztásban. Kivitelünk ma már a nemzeti jövedelem éltékének közel negyven százalékát ad­ja, s minden ötödik magyar ipari munkás exportra ter­mel. Az elmúlt években vala­mennyi KGST-országban szé­les körű közgazdasági viták során elemezték gazdasági együttműködésünk eddigi ered­ményeit és a fejlődés új köve­telményeit. Ezeknek a viták­nak nagy szerepük volt ab­ban, hogy ma már mind job­ban kikristályosodnak a leg­fontosabb tennivalók. A KGST Végrehajtó Bizottságában, a különböző nemzetközi munka- csoportokban és az állandó bi­zottságokban széles körű mun­ka indult meg az intearációs lehetőségek felmérésére, a tag­országok által eddig kidolgo­zott integrációs javaslatok ösz- szegezésére és komplex távlati együttműködési program elké­szítésére. Ezt a KGST-ben részvevő kormányok vagy mint egyezményt, vagy mint állam-' közi szerződést hagyják majd jóvá. Jelenleg több mint 300 alap­vető gazdasági együttműlsö­Apró Antal felszólalása a Parlamentben. dési téma vizsgálatával, illet­ve javaslat kidolgozásával fog­lalkoznak a KGST-ben. A kormány elnökhelyettese hozzáfűzte: az integrációval kapcsolatos javaslatok sokol­dalú. kimunkálása. nem köny- nyű feladat. Sokszor még egy országon belül is nehéz össz­hangot teremteni a különböző gazdasági szervek között, nyolc ország esetében pedig még ne­hezebb. Egyebek között azért is, mert a KGST-ben részvevő országok gazdasági fejlettségi szintje eltérő, nem egyformák gazdasági adottságaink, társa­dalmi lehetőségeink és különb­ségek vannak a jelenlegi bel­ső gazdaságirányítási rendsze­rek között is. Ezért nagy türe­lemre van szükség az országok javaslatainak megvizsgálásé­nál, érdekeik helyes megérté­sénél. Az előkészületben levő szo­cialista integrációban a szocia­lista termelő erők és termelési viszonyok alapvető formája­ként az országok önálló nép­gazdaságát tekintjük — mon­dotta a kormány elnökhelyet­tese. — Ebből következik, hogy az integrációban érdekelt or­szágoknak a kapcsolatok olyan fórmáját kell kialakítaniuk, ámenek keretében a gazdasá­gi együttműködés bizonyos, ar­ra érett funkcióit integrálják. de természete­sen fenntartják a népgazdasá­gok nemzeti irányítását. Ha gazdasági együttműködé­sünket tovább akarjuk " fej­leszteni, akkor nemcsak a.kül­kereskedelem, hanem a ter­melés. a nem­zetközi pénz­es hitelrend­szer, valamint az árak szférá­jában egyide­jűleg kell ke­resni az együtt­működés új, a jelenleginél lé­nyegesen haté­konyabb for­máit, lehetősé­geit. — A KGST-orszá- gok gazdasági integrációjának továbbfejlesz­tését mi két úton kívánjuk elérni: egy­részt az alapve­tő fontosságú kérdéseket ma­gában foglaló, mind hatéko­nyabb tervkoordináció, más­részt az áru- és pénzviszonyok széles körű kibontakoztatása útján — mondotta nagy ér­deklődéssel fogadott beszédé­ben Apró Antal. Nagy Miklós Pest megyei és Kelen Béla budapesti képvi­selő is nemzetközi kapcsola­taink elemzésével, külpoliti­kánk legfontosabb kérdésével foglalkozott felszólalásában. Az ország' belső kérdései kö­zül több felszólaló is érintet­te a munkaerőhelyzet problé­máit. A képviselők — köztük Sarlós István, Vida Miklós és Spollár Lászlóvá — egyetér­tettek a kormány elnökének megállapításaival: a munkafe­gyelem megszilárdítása lénye­gesen javíthat, a munkaerő­gondokon. s ebben elsősorban a vállalatok vezetőinek van sok tennivalója. A felszólaló képviselők üd­vözölték azoknak az ipari üze­meknek az elhatározását, ame­lyek nem alkalmaznak notó­rius vándormadarakat, helye­selték. hogy egyes rokonválla­latok — például a Híradás- technikai Egyesülés vállalatai nem vesznek fel egymástól munkaerőt, s az új dolgozók bérét legalább fél évig nem emelik. A témával foglalkozó képviselők szinte mindegyike hozzátette azonban: a munka­erőgond megnyugtató és hosz- szabb távra szóló megoldását csak a nagyobb ütemű műsza­ki fejlesztés biztosíthatja. Több képviselő foglalkozott felszólalásában a mezőgazda­ság , problémáival. Bencsik Ist­ván Hajdú-Bihar megyei kép­viselő ezzel kapcsolatban bí­rálta a kormányelnöki beszá­molót, mert az szerinte túl ke­veset foglalkozott a mezőgaz- dasággaL A képviselők véleménye egyébként megegyezett ab­ban, hogy a mezőgazdaság 1969-es jó eredményei nem­csak a mezőgazdasági dolgozók derekas munkáját dicsérik, hanem az 1968-ban életbe lép­tetett gazdasági ösztönzők ha­tékonyságát is mutatják. A mezőgazdaság sikeres előreha­ladása az egész nép sikere. Bencsik István felszólalásában vitába szállt azokkal, akik sze­rint a mezőgazdaság múlt évi kimagasló eredménye a jó idő­járásnak köszönhető. Először is nem volt olyan jó időjárás — mondotta —, sokkal jobb időjárás esetén rosszabb ter­més volt az egyéni gazdálko­dás időszakában vagy az át­szervezés idején, amikor még rosszabbul gazdálkodtunk. Másrészt pedig 1968-ban kife­jezetten nagyon rossz időjá­rás volt, mégis addigi törté­nelmünk legnagyobb búzater­mését arattuk. Az időjárástól persze nem független még a mezőgazdasági termelés. De ha megadja a népgazdaság a me­zőgazdaságnak azokat az esz­közöket, amelyre a korszerű termeléshez szüksége van, ak­kor az időjárási ingadozások nem jelentenek nagy, országos terméskieséseket — mondotta tetszéssel fogadott felszólalásé- « (Folytatás a 2. oldalon) Életbe lépett az atomsorompó-egyezmény Koaaigin beszéde Tegnap délelőtt Moszkvában ünnepélyes keretek között le­tétbe helyezték az atomso- rompó-szerződésnék a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok részéről történt ratifiká­lásáról szóló okmányokat. Nagy-Britannia már 1968. no­vember 29-én letétbe helyezte a szovjet kormánynál a rati­fikációs okmányokat. A ratifikációs okmányok le­tétbe helyezése után Alekszej Koszigin szovjet kormányfő beszédet mondott. — A Szovjetunió politikája változatlanul arra irányul — mondotta Koszlgin —, hogy az emberiség megszabaduljon a nukleáris háború veszélyétől. A szerződés lényeges lépés e cél felé. Koszigin kijelentette, hogy »•az atomfegyverek elterjesz­téséről való lemondással kap­csolatos kötelezettségek a leg­fontosabb nemzetközi jogsza­bályok közé kerülnék. Azok­nak az államoknak is szá­molniuk kell e nemzetőrt jog­szabályokkal, amelyek nem vesznék részt a szerződésben. A szovjet kormányfő hang­súlyozta, hogy »a nukleáris technológia békés felhaszntá- lásának áldásait békés célok­ra hozzáférhetővé kell tenni a szerződés minden részvevő ál­lama számára««. A továbbiakban kijelentet­te, hogy »az ellenőrzésnek megbízhatónak kell lennie és a szerződésben kitűzött határ­időn bélül érvénybe kell lép­nie«. # »Mint ismeretes ' — fűzte hozzá — az atomsorompó- szerződés még nem jelenti a nukleáris fegyverek felszámo­lását Ezért igen fontos, hogy a nukleáris hatalmak, s ugyanúgy minden más ország is, minden lehetőt megtegye­nek a nukleáris fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, az általános és teljes leszerelés ügyének előrehaladásáért. A Szovjetunió és a többi szocialista ország szükséges­nek tartja, hogy továbbra is ezen az úton járjon.-« »A szovjet kormány nagy jelentőséget tulajdonít annak a párbeszédnek, amely a múlt év végén kezdődött az Egye­sült Államokkal a stratégiai fegyverkezési hajsza leállítá­sának kérdéséiről. A magunk részéről teljes komolysággal készülünk az e kérdéssel kap­csolatban áprilisban Becsben megkezdődő tárgyalásokra. E megbeszélések kimenetele természetesen mindkét fél jó­akaratától függ — mondotta KoszigiíL A moszkvaihoz hasonló ün­nepélyes aktusra került sor csütörtökön az esti órákban Washingtonban és Londonban is. (Kommentárunk a 2. oldalon) Pártkongresszus Cipruson A Ciprusi Dolgozó Nép Ha­ladó Pártjának meghívására Nicosiába érkezett az SZKP küldöttsége, hogy részt ve­gyen a ciprusi testvérpárt 12. kongresszusán. A küldötteket K. Grisin, az SZKP KB tagja vezeti. » * * A Szovjetszkaja Kosszija tegnapi száma írta a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjá­nak Nicosiában tegnap össze­ült. XII. kongresszusáról. A párt a következetes füg­getlenségi és szabadságharc élén halad, jól kifejezi a cip­rusi dolgozók érdekeit és vá­gyait. A nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom egyik csapataként vitathatat­lan tekintélyt szerzett azáltal, hogy határozottan szembehe­lyezkedik a NATO imperialis­ta terveivel. A világ békeszerető erői megértik és támogatják azt az álláspontot, amely alapján a párt a bonyolult belső kérdé­seket, s általában a ciprusi problémát kívánja megoldani. • * * Miközben a kongresszus ülé­sezik — jegyzi meg a moszk­vai lap —, a két fő NATO ha­talom aktivizálódásra ösztö­kéli a belső reakciót. A NÄ- TO-célkitűzések világosak: Görögországgal akarják beke- beleztetni Ciprust, hogy ezál­tal növelhessek a szigetország szerepét a földközi-tengeri és közel-keleti agresszív tervek­ben. Nyugatnémet kommunista küldöttség Prágában Németország Kommunista Pártjának Csehszlovákiában tartózkodó küldöttsége szerdán tárgyalásokat folytatott a CSKP KB küldöttségével. A delegációkat Max Reimann, a Németország Kommunista Pártjának elnöke, illetve Va­sil Büak, a CSKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a KB titkára vezette. A nap folya­mán a vendégeket fogadta dr. Gustáv Husák, a CSKP KB el­ső titkára is. A kék boríték körbejár Somogyi képviselők a T. Házban A T. Ház folyosóin sötét ruhá ba öltözött képviselők, várakoztak kisebb-nagyobb csoportokban szerdán délelőtt. A somogyi képviselőket ke­restem a tavaszi ülésszák megnyitóján, s közülük Böhm Józsefet, a megyei tanács vb- elnökét és Gombaszögi Jenőt, a bolhái Határőr Termelőszö­vetkezet elnökét, pillantottam meg először. Az ülésterem bejáratával szemben beszél­gettek. Ügy is mondhatnám, hogy dolgoztak, mert Jenő bácsi felszólalásának vázlatát mutatta meg a megyei tanács elnökének, s a gondolatme­netet illetően kérte a taná­csát. Néhány lépéssel odább Horváth Sándomé és Szokola, Károlyné dr. beszélgetett a nemzetközi nőnap kaposvári rendezvényeiről. Sorban meg­érkeztek a többiek is: IIlés Dezső, Szerecz László, Laka­tos András; Varga Károly, dr. Guba Sándor és Valter Imre. —• Tudja, hol ülünk? — kérdezte meg tőidért, a megyei nőtanács titkár«■>. — Nem. — No, jöjjön, ismerkedjék a helyszínnel! Bementünk az ülésterembe, s Horváth Sándomé megmu­tatta az elnöki emelvénytől jobbra eső második, sort, ahol a somogyi képviselők helyet foglalnak. Közben ■megszólalt az ülés kezdetét jelző csengő, s fölsiettem a hírlapírók karzatára. A so­mogyiak éppen szemben ül­tek velem. Jól láthattam, hogy Böhm József kis cédulát küldött hátra Gombaszögi Jenőnek — aki előtt már el­helyezték a mikrofonokat —, kérve, hogy juttassa el hoz­zá a felszólalását. A kék bo­ríték a somogyi, képviselők kezén át előre, majd egy jó félóra múlva vissza vándo­rolt. A szünetben megkérdeztem Gombaszögi Jenőt, hányad­szor szólal fel az országgyű­lésen. — Harmadszor... Most a sazrvasmarha-tenyésztés gyorsabb fejlődésével foglal­kozom. Remélem, hogy a fel­szólalásom eléri a célját. Nagy segítséget adott a fel­készüléshez a termelőszövet­kezeti tapasztalat, a képvise­lőcsoport ülése, s most Böhm elvtárs is. Vakuk villantak, dolgoztak a fotósok, a filmesek és a televíziósok. Mindenki a Mi­nisztertanács elnökének be­számolójáról beszélt a büfé­ben is, ahol hűsítőt ittunk. A megyei tanács elnökétől megérdeklődtem, miben is segített képviselőtársának. — Azt hiszem, hogy még ebéd közben is tisztázunk egy-két kérdést. S ez az összefogás termé­szetes itt, a T. Házban. Ami­kor szerdán délután felállt Gombaszögi Jenő, bolhái tsz- elnök, akkor nemcsak a. vá­lasztókerületét, hanem Somo- gyot is képviselte. S ezért mindig közös az előkészület egy-egy felszólalásra. Újra berregett a csengő. A képviselők — velük együtt a somogyiak is — megindultak, az ülésterembe Dados ©6»

Next

/
Thumbnails
Contents