Somogyi Néplap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-06 / 55. szám
ftlÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXVI. évfolyam, 55. szám 1970. március 6., péntek A kormánybeszámoló vitája az országgyűlésen Csütörtökön az országgyűlés folytatta a kormány tevékenységéről szóló beszámoló vitáját. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Fehér Lajos, Kállai Gyula és Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti külképviseletek több vezetője foglalt helyet. Tegnap este befejezték a Parlamentben az országgyűlés idei első ülésszakának legnagyobb várakozással és érdeklődéssel kísért vitáját, a kormány beszámolója feletti eszmecserét. Az első napi tizenegy felszólaló után tegnap újabb 18 képviselő... mondta el véleményét,a kormány piunkájáról. s az ország helyzetéről. A felszólalók kifejezték, hogy egyetértenek a kormány bel- és külpolitikai tevékenységéről szóló beszámolóval, mert —r amint például Ognyenovics Milán Baranya megyei képviselő; megfogalmazta ■— a kormány munkája és intézkedései megfelelnek pártunk politikájának kifejezik népünk nemzeti érdekeit, törekvéseit is egyúttal következetesen internacionalista magatartásunkat. Apró Antal felszólalása a nemzetközi gazdasági együttműködésről Ez a következetes internacionalizmus jutott kifejezésre Apró Antal felszólalásában, amelyben a kormány elnökhelyettese elsősorban a nemzetközi gazdasági együttműködés kérdéseivel foglalkozott. Mint mondotta: kormányunk a nemzetközi lehetőségeket figyelembe véve sokat tett és tesz annak érdekében, hogy bővítsük gazdasági kapcsolatainkat minden olyan országgal, amely, kész a kölcsönös érdekek és az egyenjogúság alapján velünk együttműködni. A tudományok és a termelő erők gyors fejlődése szükségessé teszi, hogy a szocialista országok gazdasági együttműködését új módon fejlesszük tovább. Apró Antal részletesen beszélt ’ arról, miben különböznek a most kialakuló együttműködési formák az eddigiektől, mit jelent a nyolc szocialista országnak az integrációs program kidolgozására vonatkozó elhatározása, hol tartunk ebben a munkában, s mi tette szükségessé a változtatásokat. A nemzetközi gazdasági és politikai helyzet alakulása, valamint a szociaüsta és a kapitalista világgazdaság közötti verseny mellett az a tény is a magasabb szintű együttműködés irányába hat, hogy egész 'népgazdaságunk fejlődése szempontjából egyre nagyobb jelentőségűvé válik részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban. Kivitelünk ma már a nemzeti jövedelem éltékének közel negyven százalékát adja, s minden ötödik magyar ipari munkás exportra termel. Az elmúlt években valamennyi KGST-országban széles körű közgazdasági viták során elemezték gazdasági együttműködésünk eddigi eredményeit és a fejlődés új követelményeit. Ezeknek a vitáknak nagy szerepük volt abban, hogy ma már mind jobban kikristályosodnak a legfontosabb tennivalók. A KGST Végrehajtó Bizottságában, a különböző nemzetközi munka- csoportokban és az állandó bizottságokban széles körű munka indult meg az intearációs lehetőségek felmérésére, a tagországok által eddig kidolgozott integrációs javaslatok ösz- szegezésére és komplex távlati együttműködési program elkészítésére. Ezt a KGST-ben részvevő kormányok vagy mint egyezményt, vagy mint állam-' közi szerződést hagyják majd jóvá. Jelenleg több mint 300 alapvető gazdasági együttműlsöApró Antal felszólalása a Parlamentben. dési téma vizsgálatával, illetve javaslat kidolgozásával foglalkoznak a KGST-ben. A kormány elnökhelyettese hozzáfűzte: az integrációval kapcsolatos javaslatok sokoldalú. kimunkálása. nem köny- nyű feladat. Sokszor még egy országon belül is nehéz összhangot teremteni a különböző gazdasági szervek között, nyolc ország esetében pedig még nehezebb. Egyebek között azért is, mert a KGST-ben részvevő országok gazdasági fejlettségi szintje eltérő, nem egyformák gazdasági adottságaink, társadalmi lehetőségeink és különbségek vannak a jelenlegi belső gazdaságirányítási rendszerek között is. Ezért nagy türelemre van szükség az országok javaslatainak megvizsgálásénál, érdekeik helyes megértésénél. Az előkészületben levő szocialista integrációban a szocialista termelő erők és termelési viszonyok alapvető formájaként az országok önálló népgazdaságát tekintjük — mondotta a kormány elnökhelyettese. — Ebből következik, hogy az integrációban érdekelt országoknak a kapcsolatok olyan fórmáját kell kialakítaniuk, ámenek keretében a gazdasági együttműködés bizonyos, arra érett funkcióit integrálják. de természetesen fenntartják a népgazdaságok nemzeti irányítását. Ha gazdasági együttműködésünket tovább akarjuk " fejleszteni, akkor nemcsak a.külkereskedelem, hanem a termelés. a nemzetközi pénzes hitelrendszer, valamint az árak szférájában egyidejűleg kell keresni az együttműködés új, a jelenleginél lényegesen hatékonyabb formáit, lehetőségeit. — A KGST-orszá- gok gazdasági integrációjának továbbfejlesztését mi két úton kívánjuk elérni: egyrészt az alapvető fontosságú kérdéseket magában foglaló, mind hatékonyabb tervkoordináció, másrészt az áru- és pénzviszonyok széles körű kibontakoztatása útján — mondotta nagy érdeklődéssel fogadott beszédében Apró Antal. Nagy Miklós Pest megyei és Kelen Béla budapesti képviselő is nemzetközi kapcsolataink elemzésével, külpolitikánk legfontosabb kérdésével foglalkozott felszólalásában. Az ország' belső kérdései közül több felszólaló is érintette a munkaerőhelyzet problémáit. A képviselők — köztük Sarlós István, Vida Miklós és Spollár Lászlóvá — egyetértettek a kormány elnökének megállapításaival: a munkafegyelem megszilárdítása lényegesen javíthat, a munkaerőgondokon. s ebben elsősorban a vállalatok vezetőinek van sok tennivalója. A felszólaló képviselők üdvözölték azoknak az ipari üzemeknek az elhatározását, amelyek nem alkalmaznak notórius vándormadarakat, helyeselték. hogy egyes rokonvállalatok — például a Híradás- technikai Egyesülés vállalatai nem vesznek fel egymástól munkaerőt, s az új dolgozók bérét legalább fél évig nem emelik. A témával foglalkozó képviselők szinte mindegyike hozzátette azonban: a munkaerőgond megnyugtató és hosz- szabb távra szóló megoldását csak a nagyobb ütemű műszaki fejlesztés biztosíthatja. Több képviselő foglalkozott felszólalásában a mezőgazdaság , problémáival. Bencsik István Hajdú-Bihar megyei képviselő ezzel kapcsolatban bírálta a kormányelnöki beszámolót, mert az szerinte túl keveset foglalkozott a mezőgaz- dasággaL A képviselők véleménye egyébként megegyezett abban, hogy a mezőgazdaság 1969-es jó eredményei nemcsak a mezőgazdasági dolgozók derekas munkáját dicsérik, hanem az 1968-ban életbe léptetett gazdasági ösztönzők hatékonyságát is mutatják. A mezőgazdaság sikeres előrehaladása az egész nép sikere. Bencsik István felszólalásában vitába szállt azokkal, akik szerint a mezőgazdaság múlt évi kimagasló eredménye a jó időjárásnak köszönhető. Először is nem volt olyan jó időjárás — mondotta —, sokkal jobb időjárás esetén rosszabb termés volt az egyéni gazdálkodás időszakában vagy az átszervezés idején, amikor még rosszabbul gazdálkodtunk. Másrészt pedig 1968-ban kifejezetten nagyon rossz időjárás volt, mégis addigi történelmünk legnagyobb búzatermését arattuk. Az időjárástól persze nem független még a mezőgazdasági termelés. De ha megadja a népgazdaság a mezőgazdaságnak azokat az eszközöket, amelyre a korszerű termeléshez szüksége van, akkor az időjárási ingadozások nem jelentenek nagy, országos terméskieséseket — mondotta tetszéssel fogadott felszólalásé- « (Folytatás a 2. oldalon) Életbe lépett az atomsorompó-egyezmény Koaaigin beszéde Tegnap délelőtt Moszkvában ünnepélyes keretek között letétbe helyezték az atomso- rompó-szerződésnék a Szovjetunió és az Egyesült Államok részéről történt ratifikálásáról szóló okmányokat. Nagy-Britannia már 1968. november 29-én letétbe helyezte a szovjet kormánynál a ratifikációs okmányokat. A ratifikációs okmányok letétbe helyezése után Alekszej Koszigin szovjet kormányfő beszédet mondott. — A Szovjetunió politikája változatlanul arra irányul — mondotta Koszlgin —, hogy az emberiség megszabaduljon a nukleáris háború veszélyétől. A szerződés lényeges lépés e cél felé. Koszigin kijelentette, hogy »•az atomfegyverek elterjesztéséről való lemondással kapcsolatos kötelezettségek a legfontosabb nemzetközi jogszabályok közé kerülnék. Azoknak az államoknak is számolniuk kell e nemzetőrt jogszabályokkal, amelyek nem vesznék részt a szerződésben. A szovjet kormányfő hangsúlyozta, hogy »a nukleáris technológia békés felhaszntá- lásának áldásait békés célokra hozzáférhetővé kell tenni a szerződés minden részvevő állama számára««. A továbbiakban kijelentette, hogy »az ellenőrzésnek megbízhatónak kell lennie és a szerződésben kitűzött határidőn bélül érvénybe kell lépnie«. # »Mint ismeretes ' — fűzte hozzá — az atomsorompó- szerződés még nem jelenti a nukleáris fegyverek felszámolását Ezért igen fontos, hogy a nukleáris hatalmak, s ugyanúgy minden más ország is, minden lehetőt megtegyenek a nukleáris fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, az általános és teljes leszerelés ügyének előrehaladásáért. A Szovjetunió és a többi szocialista ország szükségesnek tartja, hogy továbbra is ezen az úton járjon.-« »A szovjet kormány nagy jelentőséget tulajdonít annak a párbeszédnek, amely a múlt év végén kezdődött az Egyesült Államokkal a stratégiai fegyverkezési hajsza leállításának kérdéséiről. A magunk részéről teljes komolysággal készülünk az e kérdéssel kapcsolatban áprilisban Becsben megkezdődő tárgyalásokra. E megbeszélések kimenetele természetesen mindkét fél jóakaratától függ — mondotta KoszigiíL A moszkvaihoz hasonló ünnepélyes aktusra került sor csütörtökön az esti órákban Washingtonban és Londonban is. (Kommentárunk a 2. oldalon) Pártkongresszus Cipruson A Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának meghívására Nicosiába érkezett az SZKP küldöttsége, hogy részt vegyen a ciprusi testvérpárt 12. kongresszusán. A küldötteket K. Grisin, az SZKP KB tagja vezeti. » * * A Szovjetszkaja Kosszija tegnapi száma írta a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának Nicosiában tegnap összeült. XII. kongresszusáról. A párt a következetes függetlenségi és szabadságharc élén halad, jól kifejezi a ciprusi dolgozók érdekeit és vágyait. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egyik csapataként vitathatatlan tekintélyt szerzett azáltal, hogy határozottan szembehelyezkedik a NATO imperialista terveivel. A világ békeszerető erői megértik és támogatják azt az álláspontot, amely alapján a párt a bonyolult belső kérdéseket, s általában a ciprusi problémát kívánja megoldani. • * * Miközben a kongresszus ülésezik — jegyzi meg a moszkvai lap —, a két fő NATO hatalom aktivizálódásra ösztökéli a belső reakciót. A NÄ- TO-célkitűzések világosak: Görögországgal akarják beke- beleztetni Ciprust, hogy ezáltal növelhessek a szigetország szerepét a földközi-tengeri és közel-keleti agresszív tervekben. Nyugatnémet kommunista küldöttség Prágában Németország Kommunista Pártjának Csehszlovákiában tartózkodó küldöttsége szerdán tárgyalásokat folytatott a CSKP KB küldöttségével. A delegációkat Max Reimann, a Németország Kommunista Pártjának elnöke, illetve Vasil Büak, a CSKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára vezette. A nap folyamán a vendégeket fogadta dr. Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára is. A kék boríték körbejár Somogyi képviselők a T. Házban A T. Ház folyosóin sötét ruhá ba öltözött képviselők, várakoztak kisebb-nagyobb csoportokban szerdán délelőtt. A somogyi képviselőket kerestem a tavaszi ülésszák megnyitóján, s közülük Böhm Józsefet, a megyei tanács vb- elnökét és Gombaszögi Jenőt, a bolhái Határőr Termelőszövetkezet elnökét, pillantottam meg először. Az ülésterem bejáratával szemben beszélgettek. Ügy is mondhatnám, hogy dolgoztak, mert Jenő bácsi felszólalásának vázlatát mutatta meg a megyei tanács elnökének, s a gondolatmenetet illetően kérte a tanácsát. Néhány lépéssel odább Horváth Sándomé és Szokola, Károlyné dr. beszélgetett a nemzetközi nőnap kaposvári rendezvényeiről. Sorban megérkeztek a többiek is: IIlés Dezső, Szerecz László, Lakatos András; Varga Károly, dr. Guba Sándor és Valter Imre. —• Tudja, hol ülünk? — kérdezte meg tőidért, a megyei nőtanács titkár«■>. — Nem. — No, jöjjön, ismerkedjék a helyszínnel! Bementünk az ülésterembe, s Horváth Sándomé megmutatta az elnöki emelvénytől jobbra eső második, sort, ahol a somogyi képviselők helyet foglalnak. Közben ■megszólalt az ülés kezdetét jelző csengő, s fölsiettem a hírlapírók karzatára. A somogyiak éppen szemben ültek velem. Jól láthattam, hogy Böhm József kis cédulát küldött hátra Gombaszögi Jenőnek — aki előtt már elhelyezték a mikrofonokat —, kérve, hogy juttassa el hozzá a felszólalását. A kék boríték a somogyi, képviselők kezén át előre, majd egy jó félóra múlva vissza vándorolt. A szünetben megkérdeztem Gombaszögi Jenőt, hányadszor szólal fel az országgyűlésen. — Harmadszor... Most a sazrvasmarha-tenyésztés gyorsabb fejlődésével foglalkozom. Remélem, hogy a felszólalásom eléri a célját. Nagy segítséget adott a felkészüléshez a termelőszövetkezeti tapasztalat, a képviselőcsoport ülése, s most Böhm elvtárs is. Vakuk villantak, dolgoztak a fotósok, a filmesek és a televíziósok. Mindenki a Minisztertanács elnökének beszámolójáról beszélt a büfében is, ahol hűsítőt ittunk. A megyei tanács elnökétől megérdeklődtem, miben is segített képviselőtársának. — Azt hiszem, hogy még ebéd közben is tisztázunk egy-két kérdést. S ez az összefogás természetes itt, a T. Házban. Amikor szerdán délután felállt Gombaszögi Jenő, bolhái tsz- elnök, akkor nemcsak a. választókerületét, hanem Somo- gyot is képviselte. S ezért mindig közös az előkészület egy-egy felszólalásra. Újra berregett a csengő. A képviselők — velük együtt a somogyiak is — megindultak, az ülésterembe Dados ©6»
