Somogyi Néplap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-27 / 73. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! tPll'l* Ara: 80 fillér XXVI. évtolyam, 73. szám 1970. március 27., péntek Éljen a Magyar Népköztársaság megteremtője, építője és védelmezője: I a dolgozó magyar nép! A század neve: Afanszij Szmisljaev ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS Virágok és hétköznapok Mulattak a fényképét Kes­keny arcú, szőke fiatalember volt Szemében fény csillant amikor a felvételt készítették — talán a szüleire gondolt talán a barátaira. Forgatom a képét mégis nehezen képze­lem magam elé. Az egyenru­ha teheti, amelyet száz- és százezer katona viselt S az, hogy csak szavakból ismerem, milyen volt a szovjet kato­na __ T engernyi apró gyümölcsfa, egy kicsi erdő s távolabbról lapos tetejű épületek határol­ják a temetőt Mindössze pár négyzetméter, szépen ápolt sírokkal, magasra emelkedő emlékművel. Az emlékműre száznyolcvanegy nevet véstek. Azoknak a szovjet katonák­nak a nevét akik Kiskorpád környékén áldozták fel életü­ket hazánk szabadságáért. Nyolc-tíz éves gyerekek áll­nak az emlékmű mellett, a szabadságról, a harcokról éne­kelnek. Mosolyognak a Két ismeretlen egyenruhás férfira. Az idősebb arcán rángás fut végig. Huszonöt évvel ezelőtt ő is itt harcolt. Bajtérsai sír­jainál áll. A gyerekék a tavasz első virágaiból szedett csokrokat az emlékmű talapzatára te­szik, a kaposvári ifjúgárdis­ták piros szalagos koszorút hoztak. Azok a gárdisták, akiknek százada tegnaptól fogva ■ egy szovjet hős, Afan­szij Szmisljaev nevét viseli. . Hiffner Ferenc megyei if­júgárda parancsnok a név­adóról beszélt. Negyvenöt március 7-én. tankokkal tár madott a fasiszta had. Szmisl­jaev kézigránátokkal várta a horogk eres zfces vasszörnyete­get. Nem volt annyi ideje, hogy a tank elé dobja a grá­nátot, túlságosan közel volt hozzá. Ezért kezében a grá­náttal a csikorgó lánctalpak alá vetette magát. Huszonhat­Felkészülés a tavaszi mezőgazdasági munkákra MINISZTERI BESZÁMOLÓK A kormány Hivatala közli: hoz ma elég légyen a munka és a hűség. Megragadd a nóvadoüpnepr ség, szépék az arcok, a virá­gokká zászlók. Az igazán szép mégsem ez. Hanem, hogy Afanszij Szmisljaev velünk van — rün kepéinkéit, és a hét­köznapokon. 1 Pintér Dezső A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. A kormány elnöke tájékoztatót adott Alekszej Kosziginnal, a Szov- jeunió Minisztertanácsának el­nökével március 16—17-én folytatott tárgyalásairól. A kormány megelégedéssel vette tudomásul, hogy eredményes megbeszélések zajlottak le a magyar—szovjet együttműkö­dés további fejlesztésével kap­csolatos kérdésekről. A tárgya­lások a két ország tervhivata­lai és szakminisztériumai kö­zött folytatódnak, és előrelát­hatóan ez év közepén újabb ötéves kereskedelmi egyez­mény megkötésére kerül sor. A külügyminiszter beszámolt a Lengyel Népköztársaságban március 9-e és 12-e között tett hivatalos baráti látogatásáról. A kormány tudomásul vette a külügyminiszter jelentését a két ország közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcso­latok fejlődéséről és a teljes nézetazonosság légkörében le­folytatott megbeszélésekről. A pénzügyminiszter március 8-a és 13-a között Jankó Szmo- le, jugoszláv szövetségi pénz­ügyi titkárral Belgrádhan foly­tatott tárgyalásairól számolt be a kormánynak. A felek kölcsö­nösen tájékoztatták egymást a Tájékoztatási I két ország gazdasági helyzeté- ' rőL, megtárgyalták a magyar-— jugoszláv gazdasági együttmű­ködés fejlesztésének lehetősé­geit. A Minisztertanács a be­számolót elfogadta. Ezután miniszter tett jelentést már­cius 17-e és 20-a között dr. Kari Schillerrel, a Német Szö­vetségi Köztársaság - gazdasági miniszterével, valamint Wal­ter Scheel külügyminiszterrel Bonhban folytatott megbeszé­léseiről. A kormány jóváha­gyólag tudomásul vette, hogy a felek egyetértettek a kétol­dalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésének kérdésében, és hosszú lejáratú megállapodás előkészítésére szakértői szintű tárgyalások kezdődnek. A kül­ügyminiszterrel váltott eszme­csere során kölcsönösen megál­lapították: a két ország között más területeken is szélesíteni lehetne a kapcsolatokat. mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter előterjesztését a tavaszi mezőgazdasági mun­kákra való felkészülésről. A jelentés hangsúlyozza, hogy a tavaszi munkák feltételei aa külkereskedelmi 1 időjárási nehézségek ellenére ’ is általában megfelelőek. Trak­torokból, egyes munkagépek­ből, anyagokból és alkatré­szekből a szükségesnél keve­sebb áll rendelkezés re. Segít­séget jelent, hogy a Szovjet­unió az államközi szerződésben foglalt gépszállítási kötelezett­ségeit jelentősen túlteljesítette. Az alkatrészhiány enyhítésére a Vörös Csillag Traktorgyár vállalta, hogy az igényeket ki­elégíti, a gépjavító vállalatok pedig fokozzák felújító tevé­kenységüket. Intézkedések tör­téntek a gumiabroncs-ellátás javítására is. A tavaszi vetésekhez rendel­kezésre álló műtrágya és nö­vényvédő szer mennyisége, meghaladja a tavalyit. A fon­tosabb növényekhez szükséges vetőmag rendelkezésre áll. A villanyszámla 3 millió forint­Mit tesz a DÉDASZ a városért! Két hét múlva ünnepli fennállásának hetvenötödik évét a Dél-dunántúli Áram­szolgáltató Vállalat. Kaposvá­ron 1893 decemberében, he­lyezték üzembe az első áram­Az, hogy egy varos meny- dicséretben részesítette a vá­nyire világos, a kirakatok és a kivilágított közvilágítás j ros fejlesztésében munkájáért. függvénye. Kaposváron egyre több utcában találkozhatunk a korszerű közvilágítás nelkü­vegzett S. G. Az Országos Tervhivatal el­nöke beszámolt a népgazdaság 1969. évi fejlődésének, főbb ta­pasztalatairól, a munkaügyi miniszter pedig az 1969. évi munkaügyi helyzetről és a sza­bályozók ez évben történt mó­dosításának kezdeti tapasztala­tairól. A Minisztertanács mindkét jelentést elfogadta. A munkaügyi és a művelő­désügyi miniszter előterjeszté­se alapján a kormány megtár­gyalta a gazdaságivezető-to- vabbképzés helyzetét, eddigi tapasztalatait és fejlesztésének időszerű feladatait. Felhívta az előterjesztőket, hogy a vezető­továbbképzés hosszabb távra szóló koncepcióját 1971. első félévében nyújtsák be a kor­mányhoz. A Minisztertanács ezután meghallgatta és elfogadta a A kormány felhívta a mező­gazdasági és élelmezésügyi minisztert, továbbá az érin­tett minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a feladatok sikeres vég­rehajtásához — különösen a gép- és alkatrészszállítások­hoz, valamint a belvizek leve­zetéséhez — szükséges intézke­déseket tegyék meg. Felhívja a mezőgazdaság dolgozóit, hogy fokozzák erőfeszítésüket a ta­vaszi mezőgazdasági munkák sikeres befejezésére. (Folytatás a 2. oldalon.) MEGYEI KUKORICATERMESZTÉSI TANÁCSKOZÁS éves volt. Halála után a Szovjetunió Hőse lett. Az Egyesült Izzó kaposvári elektroncsőgyárában vette fél az ifjúgárda-század Szmisl­jaev .nevét Egyszerű szavakkal szólt a fiatalokhoz a huszonöt évvel ezelőtt megyénkben harcoló katona. Emlékekről beszélt, katonabaj társakról és a. be­nyomásáról, amelyet negyed­század után szerzett. Mintha családi körben mesélt volna. Hiszen a gárdisták gyerekei lehetnének. Előttük most ő testesíti meg Szmisljaevet, a névadót. Amikor a század parancs­noka, Bakii László a gárdis­ták nevében fogadalmat tett nem volt szükség tolmácsra. Érezték a tiszteletet, az őszin­teséget. S milyen keveset ér­nek üyankor, a szavak! Végignézek az arcokon. Jó leime tudni, hogyan képzelik el a hős katonát. Olvasmá­nyok, filmjelenetek, szüleik, idős barátaik visszaemlékezé­sei peregnek előttük. Pár óv múlva ők is huszonhat éve­sek lesznek, tele gondokkal, örömökkel. A haza helytál­lást vár tőlük, becsületes munkát, tisztességet Huszon­öt évvel ezelőtt egy messzi ország katonái életüket ad­ták azért, hogy a boldogulás­szolgáltató telepet, és 1900- ban 253 fogyasztó volt nyil­vántartásban. öt évre rá már kevésnek bizonyult az áram- fejlesztő termelése, és bővíte­ni kellett. A két világháború éveinek visszaesése után egy­re fokozódott az igény, s ma már a városban 17 580 fo­gyasztó van. A DÉDASZ-nak a városban végzett munkája került teg­nap a városi tanács végrehaj­tó bizottsága elé, és Szakonyi Gyula igazgató alig győzte ír­ni a kérdéseket: Milyen az együttműködésük az építő­ipari vállalatokkal? Mennyi a város évi villanyszámlája? Milyen terveik vannak a kö­zeljövőben, és mikor lehet majd szamba fon is kifizetni a villanyszámlát ? Régi vitatéma, hogy a kü­lönböző építkezések során a villanyvilágítás beszerelését, az építőipari vállalat saját szak­embereivel végezteti él, s nem a DÉDÁSZ-szal, alak a szab­ványok és az előírások leg­jobb ismerői. A városi tanács vb most koordinációs tárgya­lást szervez az áramszolgálta­tó vállalattal és a ßODJBER- rel, hogy ezt a kérdést egy­szer s mindenkorra tisztába tegye lözhetetlen kellékeivel, az os- tomyeles és higanygőzlám­pákkal. A régi, elavult beren­dezéseket kicserélik, korszerű­sítik a vezetékrendszert, sőt a Szigetvári úton egy új húszki- lowattos állomást is építenek, amely megszünteti a feszült- ségingadozasokat. A város évi villanyszámlája hárommillió forint. Szakonyi Gyula elmondta azt is, hogy évente 1000—2000 új fogyasztót kapcsolnak be a hálózatba, és az egy főre eső évi áramfogyasztás alig valamivel kisebb, mint Pé­csé. (Érdekesség, hogy a lab­darúgó-világbajnokság bra­zil—magyar mérkőzésén hat­ezer televízió működött a megyében!) Nemcpak a DEDÁSZ-nál, de a lakosság résziére szolgálta­tást végző más vállalatnál is gondot okoz, ha hiába megy ki a pénzbeszedő, nem talál otthon senkit. Az igazgató be­jelentette: áprilistól olyan Úgyeletet szerveznek, hogy szombati napokon is be lehet fizetni a villanyszámlát. A végrehajtó bizottság a tá- jékoztatóként megvitatott elő­terjesztést tudomásul vette, és a vállalatot jegyzőkönyvi óko-cl .Jamgágc xözu xzoaóüz Nagyobb körültekintéssel, gondossággal növelhetők a termésátlagok Nem véletlen, hogy lassan hagyománnyá válik megyénk­ben a mezőgazdasági üzemek vezetőinek, szakembereinek a kukoricatermesztéssel kapcso­latos tavaszi tanácskozása. A kukoricatermesztésben rendkí­vül jelentős, gyors változás ment végbe. Tóth Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályveze­tője bevezetőjében nemcsak a múlt évi 21,6 mázsás rekord- termésről szólt, hanem utalt a nagy terméssel járó, beta­karítási, tárolási és felhasz­nálási fogyatékosságokra is. A tanácskozáson értékes vi­taindító előadást tartott dr. Biacsi Imre, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Martonvá- sári Kutatóintézetének igazga­tóhelyettese. Kukoricatermesz­tésünk helyzetét elemezve ki­tért arra, hogy a múlt évben elért termésátlag alapján ha­zánk világviszonylatban az 5—6. helyen áll. Ám tény az is, hogy ez a csaknem 22 má­zsás átlag rendkívül nagy szó­ródásokat takar; az 5 mázsá­tól az 55 mázsáig országszerte igen sokféle átlaggal lehet ta­lálkozni Arra utal ez, hogy a termelési szint továbbfejlesz­tésére nagy lehetőségeink van­nak, A gyakorlat ma már egyér­telműen igazolta, hogy a ho­zamok növekedésében nem csupán a fajta megválasztása játszik közre, hanem döntő hatása van az agrotechniká­nak, a tápanyaghelyzetnek is. Kellő körültekintéssel kell ér­tékelni a hibrideket, mert pél­dául az egyszeres keresztezésű hibridek nem adnak olyan nagy termóstöbbletet, mint ami elterjedt a köztudatiban. Az előadó külön-külön ér­tékelte a rendelkezésre álló fajtákat, ismertette legfőbb jellemző tulajdonságaikat, utalt a hazai hibridekkel kapcsolatos kedvező tapaszta­latokra. Végül a jelenleg fo­lyó nemesi tési munkáról / szólt, azokról a tudományos törek­vésekről, melyeknek célja a termelési szint szakadatlan javítása. Kersák Jenő, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának terme­lésfejlesztési csoportvezetője a megyére vonatkozó értékes adatokkal egészítette ki a vi­taindítót. A múlt év termelési tapasz­talatait csaknem nyolcvankét­ezer holdon vizsgálták és ele­mezték részletesen. (Sajnálatos, hogy egy ilyen hasznos tanácskozáson a meg­hívottaknak csak mintegy két­harmada vett részt.) Az összegyűjtött anyag számtalan Figyelemreméltó ta­pasztalatot hozott. Például bebizonyosodott, hogy a szó­ródásnak leglényegesebb oka. a, táblák eltérő tápanyag-ellá­tottsága. Ez a körülmény sür­geti, hogy mindenütt táp­anyagmérleg alapján folytas­sák a termelést. Hasonlóan említést érdemel, hogy azok 3 területek adták a legna­gyobb terméseket,, ahol a ve­tést április 10-e és 30-a között végezték el. Különösen ebben az évben érdemel figyelmet, hogy az őszi mélyszántás el­maradása átlagosan három mázsával csökkenti az átla­got. ül látható tehát — s ez szóba került a vita során is —, hogy ebben az évben ele­ve hátrányosabb helyzetből indul kukoricatermesztésünk. Ezért fokozott körültekintést és gondosságot igényel, hogy nagyüzemeink tartani, illetve növelni tudják a' múlt évi termelési szintet.

Next

/
Thumbnails
Contents