Somogyi Néplap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-03 / 52. szám

Családtervezési tanácsadás fiataloknak A NÉPESEDÉS napjaink | egy fő kérdése. A családter­vezés megfelelő irányítása összetett társadalmi feladat. Ezen. belül nagy szerepe van az orvostudománynak, az egészségügyi nevelő munká­nak is. Hazánkban az a cél, hogy minél több egészséges csecsemő szülessen és neve­lődjön feL Arra kerestünk választ, hogy szűkefbb ha­zánkban, Somogy megyében, illetve Kaposváron hogyan se­gítik a házasulandó fiatalokat. »Kedves Fiatalok! Házas­ságkötés előtt a megyei kór­ház családtervezési tanács­adásán választ kapnak a há­zasélet kérdéseire. A tanács­adás színhelye a megyei kór­ház nőgyógyászati osztálya A tanácsadás időpontja: kedden és csütörtökön 12—14-ig.« A városi tanács egészség­ügyi osztálya novemberben ötszáz példányban készíttetett nyomtatványt ezzel a szöveg­gel A házasságkötés szándé­kát bejelentő fiatalok szemé­lyi igazolványába egy-egy ilyen lapot tesznek az anya­könyvi hivatalban. Milyen visszhangra talált a kezdeményezés? Dr. Varjú Irén, a városi ta­nács egészségügyi osztályának vezetője és dr. Faragó László, a megyei kórház területi szü- lészfőorvoea az illetékes, hogy kérdésünkre válaszoljon. Az elmúlt hónapokban mintegy huszonöt-harminc há­zasulandó fiatal kapott -meg­hívót« a családtervezési ta­nácsadóba, de fele sem jelent meg az orvosnál. A tanács­adáson való megjelenés nem kötelező. Ez egyben azt is mutatja, hogy a legfontosabb teendő: a felvilágosítás, az egészségügyi nevelés. A családtervezési tanács­adásnak is ez a célja. Fóku­szában pedig az áll, hogy az egészségkárosító művi abor­tusz mellőzésével biztosítsák a születésszabályozást. A művi abortuszok száma Somogybán is emelkedést mutat: 1966-ban 6818, 1968-ban 7365 eset volt. Kaposváron 1968-ban 1655, tavaly 2098. Emellé pedig ál­lítsuk oda, hogy a csecsemő- halálozás, az évenkénti javu­lás ellenére, még mindig rosz- szabto Magyarországon az eu­rópai átlagnál. Milyen tényezők járulnak ehhez? Kettőt kell kiemelni. Az egyik, hogy olyan szociális körülmények között is szület­nek gyermekek, amelyek ese­tében felnevelésük adottságai még nincsenek biztosítva. A másik: a kulturáltabb környe­zetben élő fiatalok esetleg ép­pen a túlzott civilizációs igé­nyeik miatt nem akarnak gyer­meket; ennek következménye az egészségkárosító művi abor­tusz. A teendő: a rossz körül­mények között élő szülőknél bizonyos ideig a születéssza­bályozás, melynek módja a felvilágosítás, illetve a meg­felelő óvszerekkel való ellá­tás. A kedvező körülmények­kel rendelkezőknél pedig -a szülési kedv«« fokozása, és az újszülötteik világra hozásának biZtOSÍ táj^L. A FELVILÄGOSlTÄSNAK, az egészségügyi nevelésnek egyik -iskolája« lehet a csa­ládtervezési tanácsadó. Ter­mészetesen nemscsak a háza­sulandó fiatalok jelentkezhet­nek itt, hanem mindenki, aki úgy érzi, hogy szüksége van az orvos véleményére, ta­nácsadására. A házasságra érett fiatal két jellemzője: a biológiai és a társadalmi tudati érettség — mondja a szülész főorvos minden esetben, amikor fi- talokkal beszélget. Ez így igaz, így kell elfogadnunk. De vajon megkérdezi-e vala­mennyi házasulandó önmagá­tól, 'hogy mindkettőnek meg­felel-e? HA NEM KÉSZTETI a fia­talt szőkébb környezete arra, hogy számot vessen így is ön­magával, akkor aligha jelent­keznek a jövőben többen a megyei kórházban a család- tervezési tanácsadáson. A se­gítő szándékú beszélgetés, az esetleges orvosi vizsgálat el­fogadásában nagy segítséget nyújthatnak a vállalati, mun­kahelyi KISZ-szervezetek, tár­sadalmi'szervezetek is. A fia­talok egymás közt erről is beszélgethetnek KlSZ-gyűlé- sedken. S ha orvost is hívnak előadónak, boldogan tesz ele­get ennek a kérésnek. Él­jünk a lehetőséggel. Horányi Barna Gyermekparadicsom húsz hektáron Kezdődik a cseripark-akció — Védnökséget vállai a KISZ A család vasárnap kisétál a cseri ifjúsági és úttörőparkba. A kisebb gyerekek felszállnak a kisvasúira, a nagyobbak a KRESZ-pályán ismerkednek a közlekedési szabályokkal, majd megnézik a go-cart-ver- senyt. Amíg anyuka és apuka megiszik egy pohár sört a kerthelyiségben, a gyerekek hintáznak, kipróbálják a gör­gős csúzdát, a rakétamászót, a hangvillát, a periszkópot, fel­ülnek a pókra, a libikókára, fölmásznak az indián házba. Hogy mindez csak ábránd? Nem, hamarosan valóság lesz a kaposváriak összefogáséból. Hüáz hektáron gyermekpara­dicsommá varázsolják a cseri parkot. Kezdés: a tavasszal Alaprajzok, vázlatok és ter­vek között kezdtük a beszél­getést a ' cseripark-akcióról Thurzó Lászlóval, a városi ta­nács építési osztályvezetőjével és Balázs Nándorral, a városi KISZ-bizottság titkárával. A város jövendő büszkeségét az osztályvezető mutatta be: j — Húsz hektáron terül majd el az ifjúsági és úttörőpark. A vendéglőn túl épül fel az ötvenszémélyes turistaház, a Cseri út sarkán a százötven személyes kemping. A kisvas­út állomása az Erdősor utca sarkán lesz, innen indul a sze­relvény a több mint egy kilo­méteres pályán , az Egyenesi útig, majd vissza. A park má­sik két szenzációja a KRESZ- pálya és a go-cart pálya. Az utóbbit az Autóklub hozzájá­rulásával építjük meg. Kor­szerűsítjük a szabadtéri szín­padot, gyermekjátszótereket, sportpályákat, garázsokat raktárakat, bazársort, büfét, pedagógusszobát, autóparko­lókat építünk. A , lűdombok megmaradnak, s játszóteret építünk közéjük, sőt alagutat fúrunk benne a kisvasúinak. Sok-sok játék, kukucskáló, forgódob, ugróbak, rönkcsó­nak, labirint, céldobó, torna­állvány, szalonnasütőhely lesz a gyermekparadicsomban. — Mennyibe kerül ez a vá­rosnak? — Tízmillió forintba. Ez egyébként ötéves program. A tervek szerint szakaszosan va­lósulnak meg az elképzelések. — Mikor kezdődik a cseri­park-akció? — A tavasszal. A program teljesen készen van, rendelke­zésünkre állnak a vázlatter­vek, a nagy munka megindí­tásához azonban szükség van a műszaki tervekre. A fiatal Vázlat a turistaszállóról. Huszonnégy pettyes katicabogár A tudós irigyli az autósze­relőt. Különös eset Az autószerelő szenvedélye is különös: rova­rokat, lepkéket gyűjt. Ebben a j dobozokba zárt külön világban látta meg a tudós az egyik cinéért. Erre mondta: »Ezért a példányért fogadja őszinte irigylésemet. Évtizedek óta keresem. Eddig még nem si­került megtalálni.« A tudós — dr. Kaszab Zol­tán, a Nemzeti Múzeum Euró- pa-hírű rovar tanúsa — gyűjtő- kőrútján a fél világot bejárta. Az autószerelő — Kapusi László, a Kaposvári Villamos- sági Gyár tmk-lakatosa — csak szabadsága ideje alatt, & az ország határain belül jár portyára. O A szakmérnököt, Lud- ván Zsoltot, a Somogy megyei Növényvédő Állomás laboratóriumának vezetőjét hívtam el magammal. A vé­leményére voltam kíváncsi. Először látta a gyűjteményt. Ő kérdez: — Egyedül preparálja az állatokat? — Igen... Hát lehet azt másra bízni? — Ez hon­nan való? — Francia- országból. A barátaim hoz­ták. Ha valaki kimegy kül­földre, adok neki egy üve­get. Ha hoz, megköszö­nöm... Az pe­dig, amit most néz, Jugoszlá­viából való. Ez meg innen a Nádasdi erdő­ből. Pontosan mennyi van? Nem lehet tud­ni. Huszonkétezer rovartűt használt fel. — Katicabogárból nyolc- sZáznegyvenhét darabot szed­tem össze. Hány pettyes? Hu­szonnégy a legtöbb petty. A legkevesebb kettő. — Ez ennyi fajta? — kér­dem. " — Hát... nem sok híja... Magyarországon hatszáz fajtá­ja éi, az nagyrészt megvan... Lepkéből is van körülbelül öt­ezer. — Látja, ez Magyarország legszebb lepkéje. Ügy hívják, hogy Limenitis Papuli. Bo­gáncslepke. — Tanult latinul? — Nem. Ami kellett a meg­határozáshoz, azt a könyvből tanultam meg. O A látogatás után a szak­mérnöktől kérdem: mek­kora ez a gyűjtemény? — A Somogy megyei Nö­vényvédő Állomásé faj számra nagyobb, de egyedre semmi­képpen. Óriási munka van benne. Most rendszerezni kel­lene: ilyen szépen elkészített anyagot keveset láttam. — És a tudományos értéke? — Nagyot ugrik, ha a rend­szertaninak megfelelően rakják össze az anyagot Mert érték, azért ígértem meg, hogy segí­tünk ebben a munkában. O A Virág utca sarkán, a szűk szoba-konyhában, ahol Kapusi László él, a gyűj­teményt egy . nagy szekrény őrzi. S itt, ebben a különös múzeumban a gyűjtőszenve­délyről vall az öreg lakatos. — Az úgy kezdődött hogy a lányomnak bogarakat kellett vinnie az iskolába. Mindig kérdezte: apu, mikor megyünk már el rovarokat fogni? Ha­logattam a dolgot amíg csak lehetett Nem érde­kelt Fölöslegesnek tartot­tam, Egyszer mégiscsak el kellett menni. Sokat fog­tunk. Megcsináltuk együtt s megdicsérték az iskolában.. A lány hazahozta, itt volt a szo­bába, s akkor már nekem is tetszett a gyűjtemény. Ennek éppen tizenegy éve. Azóta szenvedélyem lett. — Ki segített? — A kényszer. Ha találtam egy rovart, kíváncsi lettem, hogy mi a neve. Meg kellett határozni. Megtanultam keael- ni a határozót. Aztán megta­nultam a nevüket. Hasonlót kerestem hozzá. Rájöttem, hogy a hasonlóság ellenére különbségek is vannak... Mi ezeknek az oka? Különleges egyed? Vagy más fajta?. 'Kérdések, kérdések. Ezekre választ kellett adni. Aztán a gyűjtés. Meg kellett tanulni, hogy melyik állat hol él, hol és mikor lehet megfogni ! Aztán érdekelni kezdett az életmódja... Volt olyan bo­gár, amelyiket három napig figyeltem a Szuha-völgyé- ben ... Lipótfán szakadó eső­ben fogtam olyan levélbolhát, amilyet napsütéses időben még soha nem láttam... Nagyba­jomban a motorom kipufogó- csövén olyan pattogóbogarat találtam, míg a sátorlap alatt az eső elállására vártam, ami­lyet azóta sem sikerült sehol gyűjteni... Egy embert a szenvedélye indított el az önművelés felé. A szakmájától idegen, szá­mára ismeretlen világ megis­merésére és megértésére szen­vedéllyel törekszik. O Ha csak ennyi lenne a haszna a gyűjtemény­nek. már megérte volna a fá­radságot. De ennél jóval több. — Ki látta a gyűjteményt eddig? — A barátok meg néhány hozzáértő ember. Amikor gyűjteni kezdteni, csak a ma­gam szórakoztatására tettem. De tudom, hogy előbb-utóbb úgyis valamelyik múzeumnak adom. A felhalmozott ismeret itt közkinocsé válik. Az autószerelő segített vala­mit a tudománynak. Kercza Imre mérnökök és műszakiak tár­sadalmi munkában megterve­zik a KRESZ-, a go-cart-pá- lyát, a kisvasút pályáját. A fiatal építészek az állomás, a KRESZ-pályához tartozó épü­letek terveit készítik el. Két évre tervezünk előre az idén, s 1971-től a következő évek­ben szükséges műszaki terve­ket kapjuk majd meg. Kommunista vasárnap a Cserben Nemcsak a mérnökök és a technikusok kezdik meg a társadalmi munkát, hanem a kaposvári fiatalok is, hiszen mintegy 800 ezer—egymillió forint értékű anyagot építenek be a parkba az idén. Az álta­lános tereprendezéshez, a pá­lyaépítésekhez sok munkáskéz­re lesz szükség. Az indulás nagyon biztató, hiszen Komló (Énekes Jenő veterán kommu­nista révén) bányamozdonyt ajádékozott a kaposvári gye­rekeknek húsz vasúti kocsival. Síneket a MÁV Pécsi Igazga­tósága ígért. A cukorgyár ré­gi gőzmozdonnval lepi meg a várost. A MÁV fiatal szak­emberei vállalták, hogy át­j; .*• A sok játék közül a legro- mantikusabb: az indián ház. tervezik és átépítik a vasúti kocsikat. Az Autóklub lábbal hajtható autókat, a Balesetvé­delmi Tanács kerékpárokat és rollerokat ajánlott fel, a Villa­mossági Gyár a KREÍSZ-pálya automatikájának elkészítésé­ben működik közre. Az akció hírére máris meg­mozdult a város ifjúsága. Er­ről Balázs Nándor városi KISZ-titkár ezt mondta: — Az egész város szívügye az ifjúsági és úttörőpark, mégis elsősorban a kaposvári KISZ-eseknek, úttörőknek kell élen járniuk a szép tervek va­lóra váltásában. A KISZ véd­nökséget vállal a park építése fölött. A fiatalokban buzog a tenniakarás, csak a jelre vár­nak, hogy megfoghassák a lo­garlécet, a rajzeszközöket, a szerszámokat. — Mikor lesz a jeladás? — A cseripark-akció hadi­terve kész, az első nagyon fon­tos állomás az ifjúsági házban március 4-én reggel 9 órakor kezdődő ankét, amelyen ösz- szesítjük a szellemi és a tár­sadalmi munkafelajánlásokat. Amiről már tudunk: a terve­zőiroda, a vasútállomás, a Vil­lamossági Gyár, az elektron- csőgyár, az Állami Építőipari Vállalat fiatal mérnökei, tech­nikusai, szakemberei, ‘ mun­kásai felajánlották a segítsé­güket. A honvédség, a KPM Közúti Igazgatósága, az Útépí­tő Vállalat szintén. Az 512. sz. szakmunkásképző kollé­gium háromezerötszáz óra tár­sadalmi munkát ajánlott fel. Az április 12-i kommunista vasárnapon pedig több mint ezer kaposvári fiatal dolgozik majd a parkban. Ötletpályázat a hősök ligetére A park bejáratánál a hősök ligete olyan lesz, amilyennek a fiatalok elképzelik. Éppen ezért a megyei és a városi KISZ-bizottság pályázatot ír ki, s a legjobb ötleteket több ezer forinttal jutalmazza. — Mivel segíthet a város lakossága? — Másfél-kétmillió értékű társadalmi munkával. — Hol jelenthetik be az embereik a felajánlásukat? — A városi tanács építési osztályán. A cseripark-akció tehát meg­kezdődik. Minden számítás, rajz, kilapátolt föld, elkészített játék a gyerekek örömét szol­gál ia maid. Lajos Géza Jjajnali három lehetett. ” Éppen azt álmodtam, hogy egy Sybill nevű leány­nyal Hawaii szigetén ana­nászt eszünk, amikor hosszan és élesen megszólalt az elő­szoba csengője. Alomittasan botorkáltam az ajtó felé, és kiszóltam: — Ki az? — Én. — Ki az az én? — kérdez­tem, és félig kinyitottam az ajtót, ötven év körüli hölgy topogott izgatottan előtte, nagyminiás, piros pongyolá­ban. — Mégiscsak szemtelenség — mondta. — Rám tetszik gondolni? — kérdeztem. — Kire másra? Egyébiránt én vagyok az új lakó. Teg­nap óta lakom a maga laká­sa felett. ■— Orvendek. Na és... v4 bosszú — Nem tudok aludni, mert a kutyája egész éjjel ugat. — Az én kutyám? — kér­deztem szerényen. — A hangja után ítélve szelindek. Egyfolytában ugat, és én egy percre sem tudom lehunyni a szememet. Azon­nal tegyen valamit! Mentegetőztem. — Ezer bocsánat, kedves asszonyom! Biztosíthatom, hogy a kutyám nem fog ugatni. És még egyszer bo­csánat a megzavart éjsza­káért. Másnap este nagyon ál­mos voltam ugyan, de nem feküdtem le a szokott idő­ben. Felszereltem magam egy mozgalmas krimivel, és haj­nali háromig olvastam. Akkor letettem a könyvet, és elindultam, felfele a lép­csőn, a tegnapi hölgyhöz. Erélyesen becsengettem. — Ki az? — hallatszott az ajtó mögül a hangja. — Én. — Ki az az én? — Az ön alatti lakó. Az ajtó félig kinyílt. Ott állt előttem a piros pongyo­lád hölgy. A szemét alig tudta nyitva tartani. — Mi az ördögöt akar ilyenkor? — Egy félreértést szeret­nék tisztázni — mondtam kedvesen. — Most? Hajnali három­kor? — A félreértés is ebben az időben történt. Csak azt akarom közölni, hogy ne­kem nincs szelindekem, sem egyéb kutyám. Ezt elfelejtet­tem tegnap megmondani. E. R. SOMOGYI NÉPLAP iwM. 1976c márciusi 3> 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents