Somogyi Néplap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-17 / 64. szám
Márcias fS-f ünnepség Kaposváron 'fMAI KOMMENTÁRUNK A harmadik tavasz gyümölcse Hosszú sorban vonullak vasárnap délelőtt — főleg fiatalok — Kaposváron a Kossuth- szobor elé. Egyik kezükben virágcsőkor, a másikban esernyő — százhuszonkét évvel ezelőtt, 1848. március 15-én is ilyen borongós, esős volt az időjárás. Mucsi Sándor, a Fonómunkás Kisszínpad tagja elszavalta Petőfi Nemzeti dalát, majd a Kossuth-szobor talapzatán koszorút helyezett el Szabados Dezső, a megyei népfrotbi- zottság alelnöke, dr. Kanyar József, a városi népfrontbi- zottság elnöke és Hotter Istvánba városi népfrontbizottság titkára. A forradalmi márciust ünneplők ezután a Petöfi-szobor- hoz mentek. Itt mondta el ünnepi beszédét dr. Kanyar József városi népfrontelnök. Megelevenítette a százhuszon- két évvel ezelőtti történelmi eseményeket. Elmondotta, hogy a megye alispánjának kellett karhatalmat kérnie a terjedő földfoglalások megakadályozására. Részlet az egykori jelentéiből: »Nagybajom, a megyebeli legnagyobb helység, a földesúri birtokokat önhatalommal elfoglalta.« Jákó, Cso- konya, Komlósd, Üjnép, Hed- rehely, Aracs és Dobsza hasonlóképpen cselekedett. A parasztság mellett állt a szegény- nemességből származó értelmiségiek javarésze . is. így Madarász László rendőrminiszter és Noszlopy Gáspár kormánybiztos is. — A inegye elnyomott népe történelmünk második tavaszán, 1919-ben is tanúságot tett a szabadságszeretetéről. De a harmadik tavasz, 19.45 hozta meg az oly régen várt szabadságot. Éppen huszonöt évvel ezelőtt, március 6-a és 15-e között zajlott le megyénk területén a felszabadító hadműveletek harmadik szakasza, és április 1-re az utolsó német katona is elhagyta Somogyot. Március 16-án' hirdették ki a földosztásról szóló rendéletet. Az ünnepi (érzést akkor így fogalmazták meg: most folytatni kell minden elkezdett és elbukott magyar forradalmat. Dr. Kanyar József megemlékezése után az ifjúság né1 \ ■ m 4 -> Ünnepség a Petőfi-szobornál. vében megkoszorúzta a Petőfi- szobrot Tóth Janos, a megyei KISZ-bizottság titkára és Balázs Nándor, a városi KISZ- bizottság titkára. Az ünnepség után a megyei diákpairlament részvevői ellátogattak a Latinra, Sándor Munkásmozgalmi Múzeumba. Az egység mW bizonyítéka Pénteken jkuuil meg a Minisztertanácsnak a határozata, amely szerint -közősben végzett munkának számit -a mezőgazdasági termelőszövet- kezeli tagoknak az a tevékenysége, melyet a termelő- szövetkezettel kötött megállapodás alapján a háztáji gazdasagokban szarvasmarha vagy sertés tartására fordítanak«. A szövetkezeti törvény egyértelműen leszögezi, elvileg kimondtuk, hangoztattuk, elfogadtuk a közös és a háztáji egységét — mégis a gyakorlat sok helyen más volt. Ezt bizonyítja a háztáji gazdálkodás étiről évre csökkenő tendenciája. Természetesen ebben a folyamatban nem egy, hanem számos. egymással összefüggő körülmény, tény játszott közre. Ennek megfelelően a népgazdasági- lag is kedvezőtlen irányzat megállítása is több oldalú intézkedést igényel. Találkozhattunk nem egy hasznos, életrevaló kezdeményezéssel. Gondolok itt elsősorban az országosan is kiemelkedő eredményt hozó ráksi és göllei példára, ahol a sertéshizlalásban valóban gyümölcsöző, célszerű együttműködés alakult ki a termelő- szövetkezet és a háztáji gazdálkodást folytató parasztemberek között. Ám igaz az is, hogy ebben a figyelemreméltó kezdeményezésben —• éppúgy, mint a hozzá hasonlókban —, még további nagy lehetőségek rejlenek. Ezek felszínre hozuoühoz, gi-.Mi\uti érvényesüléséhez az új rendelet messzemenő segítséget ad. Nem egy olyan véleménnyel találkoztam: »Foglalkoznék jószággal a Háztájiban, hiszen szeretem őket, el is kelne az a többletkereset, amit ez jelentene — csak hát valamilyen formában el kellene ismerni az itt végzett munkát.« Nem volt alaptalan, Jogtalan ez a kívánság. Egy 1958. év végi adat áll rendelkezésre országosan a mezőgazdasági bruttó termelési érték 22 százalékát a ház 'ü gazdaságok adták; közfogyasztásra, a központi árualapba több mint három és fél milliárd. forint értékű árut biztosítottak. Ennek a jelentős mennyiségű árunak az előállítása nem kevés munkát és fáradozást igényelt. Most ezzel a rendelkezéssel szinte egy csapásra rangja, súlya lett a háztáji gazdaságokban folytatott állattenyésztési, tartási tevékenységnek. A rendelet egyéríetríven kimondja, hogy a háztájiban végzett munkáért minden szolgáltatás és juttatás éppen úgy jár. mint a közösben elvégzett feladatokért. Az elbírálás teljesen azonos. Sok más vonatkozású hasznossága, jelentősége és fontossága mellett ezért is érdemel figyelmet ez a rendelet. Hiszen újabb bizonyítékot szolgáltat: a nagyüzemben a közös és a háztáji szoros, szerves egységet alkot. V. M. Jó módszer a íerülethasznosításra Gyógy- és illóolajos növények a tsz-ekben Fiatalok a Latinca Sándor Munkásmozgalmi Múzeumban. Ság vári gondok, remények — SZÁZHÚSZ hold kukoricánk maradt kint az ősszel a határban — evvel kezdi Hetyei József, a sag vári Egyetértés Termelőszövetkezet' elnöke. Kint esett a hó, egyre nagyobb pelyhék kavarogtak. Jogos a kérdés: hogyan kerül be a kint »felejtett« kukorica a földekről? . — Szerencsére leszedtük már, prizmákba is raktuk — mondja az elnök. — Csak a beszállítás okoz gondot. Ebben a csapadékos időben nehéz lesz. Sajnos a tavasz nagyon megkésett.. S azt sem tudjuk: meddig késik még. Tavaly ősszel nem volt megfelelő gépi kapacitásunk, ezért maradt. Iónt a százhúsz hold kukorica. A cukorrépát ötvan holdról a tél kellős közepén beszállítottuk. A kukorica azonban az időtől függően gond marad még. Felső- mocsoládra szállítanánk a szárítóba. Az »iskolapénzt« azonban meg . kell fizetnünk: az átvevő csak a szép fejeket fogadja el, a, többit szárítás után visszakapjuk abraknak. A romlás körülbelül húsz százalékos. A tavaszi munkák elé borúsan tekintettünk volna, ha az AGROKER nem ajánl fel két DT—75-ös lánctalpas traktort. Gépparkunk gépeinek többsége régi. Január elseje óta járunk közös úton Nyimmel, így lehetősége nyüott a két egyesült szövetkezetnek arra, hogy négy UE—50-es gépet vegyen négyfejes ekékkel együtt. A többi gép javítását elvégeztük. így napi negyven-ötven hold szántását elvégzi egy-egy traktor. Erre a nagy tempóra szükség lesz, hiszen hatszáz hold maradt azántatlanul az ősszel. Ha a héten annyira félszáradna, a talaj, hogy művelésre alkalmas lenne, körülbelül május elsejére végeznénk a kukori- cavetéssél. Az idén 1 vásárolunk egy 'kombájnt is, a csőtörést gépi erővel végeztetjük. — Milyen új terveik vannak a növénytermesztésben? — A cukorrépa és a len termesztését megszüntetjük. Martonvásárral kúkorica-to- vábbszaporitó szerződést kötöttünk. A címerezés egybeesne a len termesztésének egyik munkájával, ezért döntöttünk az utóbbi rovására, összehasonlítva az idei tavaszt a tavalyival: 1969-ben ilyenkor mér elvetettük a cukorrépát. borsot, árpát. Az idén csak a trágyát sikerült kihordani a földre és szétteregetni idáig. Műtnágyaszo- rásban lemaradtunk. A fagyos napokon tudtunk csak dolgozni. A mezőgazdasági repülőgépeket pedig az állami gazdaságok látták el munkával. Az állattenyésztés helyzetéről érdeklődünk. — Sertést tenyésztettünk. Elavultak az ólak, költségessé vált a hús előállítása. Egy kilogramm súlygyarapodást négy és. fél kilogramm etetésévéi tudtunk csak elérni. Veszteségeink is voltak a télen. így aztán a sertésférőhelyeket baromfi tartásra, alakítottuk át Csirkééi önevei ónk már van. így a volt sertéstelepet utónevelésre használjuk majd. Ötvennégyezer tenyész- jéreét és tizenkilenc ezer tojót nevelünk, Nyimben pulykát tenyésztünk. A szarvasmarhák számát is növelni akarjuk. Az idén ősszel készül el a 96 férőhelyes korszerű tehénistállónk, Van 1200 anyajuhunk is. Tavaly Görögországba és Olaszországba! szállítottunk. Ügy tudjuk, a megrendelők elégedettek voltak. Jövőre korábban elletünk, hogy a. hideg idő kezdetére már erősek legyenek a bárányok. így aztán korábban tudunk szállítani, s ez azt jelenti, hogy több nyereségünk is lesz, hiszen a világpiacon februárban és márciusban a legkeresettebb árucikkek közé tartozik a bá- rár.yhús. A BÜCSŰZÁSNÁL jó tavaszi időt és sikeres gazdasági évet kívántunk a szövetkezetnek. Leskó László A dombos, erősen erodált területekkel rendelkező termelőszövetkezetekben évről évre visszatérő gond, mit termelhetnek. azokon a határrészeken, ahol a talajmunka, a vetés, a növényápolás, a betakarítás — és egyáltlán a gépi munka — nehéz, veszélyes, és éppen' az erózió miatt sokszor ered- menytelen. Ez a probléma egyébként nemcsak a termelőszövetkezetekben, de az állami gazdaságoknál is foglalkoztatja a vezetőket. Nem véletlen, hogy a Daránypusztai Állami Gazdaság ezt az országos viszonylatban is ritkaságszámba menő profilt választotta: gyógy- és illóolajos, növényeket termeszt és dolgoz fel, s a nehéz terepviszonyok között rendre szép eredményeket ér el dolgozói és a népgazdaság hasznára. A daránypuéztaiak kezdeményezése E sorok írója gyakran hallgatta az elmúlt években Lak -- tos Jenőnek, a Daránypusztai Állami Gazdaság igazgatójának okfejtését arról, milyen ki- íi^tödő volna a környező termelőszövetkezeteknek, ha a gazdaságéhoz hasonló, dombos határrészeken ők is termesztenének gyógy- és illóolajos növényekét. Sajat példájukat emli tette. Azzal támasztotta alá érvelését, azt, hogy megéri ezekkel a növényekkel foglalkozni. Ám a példát követő termelőszövetkezetek száma csak nem akart szaporodni... A gazdaság igazgatója a közelmúltban arról tudósított bennünket, hogy előrelépés történt ezen a téren is. Már 1968-ban, és tavaly is, több termelőszövetkezet es állami gazdaság társult a daránypusz- taiakkal gyógy- és illóolajos növények termesztésére. s most további bővítését tűzték ki célul. Ennek szellemében a Siófoki Járási Pártbizottság, a Siófoki Járási Tanács és az Észak-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége közreműködésével a közelmúltban értekezletet tartottak a gazdaságban tizenkét, termelőszövetkezet elnöke és főagro- nómusa részére. Megbeszélték a legfontosabb tennivalókat: az illóolajos növények termelési technológiáját, gépimunkaigényét, s beszélgettek a várható jövedelemről is. Mind a tizenkét tsz-nek a vezetője úgy döntött — egyébként ezek a gazdaságok kisebb területen eddig is foglalkoztak ilyen növényekkel —. hogy összesen mintegy ezer holdon vállaják a termesztést, és a társulásra megkötik a szerződést a gazdasággal. Megnyitották Barcson a forradalmi ifjúsági napokat A megyei KISZ-bizottság és a barcsi nagyközségi KISZ-hi- zottság együttes rendezésében szombaton megnyitották a forradalmi ifjúsági napokat Barcson. Az ünnepséget több száz barcsi fiatal fáklyás felvonulása előzte meg. majd a Fürdő parkban folytatódott az ünnepség. Varga Teréz, a megyei KISZ-bizottság titkára a megnyitás alkalmából többek között ezeket mondotta: — Emlékezni jöttünk össze. Emlékezni, amikor a tavasz az újabb kori történelmünk három nagy ünnepével köszönj reánk. Hősöknek adózunk tisztelettel és megindult szeretettel; 1848, március 15-e halhatatlan ifjúinak, 1919. március 21-e vörös csillagos harcosainak és 1945. április 4-e szabadító szovjet seregeinek és magyar hazaijainak, akik válluk- ra vették a korszakváltás terhét, örömét. E három nagy íjn- nep mindegyike a magyar nemzeti, társadalmi megújulás kezdete. — Tanuljunk a forradalmi elődök példáiból. A felszabadulásunkká. évfordulója előtti napokban gondoljunk felszabadítóinkra. akik a legnagyobb áldozatot vállalták értünk, szabadságunkért — fejezte be beszédét Varga Teréz. Ezután meggyújtották a tábortüzet és rövid műsor után a DIVSZ-in- duló elénéklésével fejeződött be a megnyitó. Á fiatalok ezután a járási művelődési házban rendezett ifjúság^ bálon vettek részt > Ezen a napon nyűt meg a járási művelődési házban a »100 év — 100 kép« című kiállítás. Száz képben mutatja be Lenint, négyéves korától élete utolsó napjáig. Szinte a történelem elevenedik meg. A képeket makettek egészítik ki. Itt láthatja a közönség annak a kunyhónak a mását amelyben Lenin száműzetésének éveit töltötte, páncélautóját, amelyről lelkesítő beszédeit mondatta. A nagysikerű kiállítást a barcsi úttörőcsapat rendezte. A rajzokat a csapat önképzőköre hétszáz munkaórában készítette. Rajbár István grafikus, aki társadalmi munkában az önképzőkörnek művészeti vezetője is. elmondta, hogy szeptember óta készültek a kiállításra. Az első két napon több mint félezren tekintették meg a kiállítás* K, A, De mi az, apii valóban kifizetődővé teszi c :í a munkát? A ságvári példa Hetyei József, a ságvári— nyírni egyesült Egyetértés Termelőszövetkezet -elnöke ott volt az említett tanúé ozáson. Amikor Ságváron lot's estük, a kérdésre így válaszolt: — Kifizetődő a gyógy- és illóolajos növények termesztése azért, mert vannak területeink, ahol mást csak ráfizetéssel vagy' egyáltalán nem termeszthetünk. Nyimben a mező egy része erodált és vadjárta, itt 100 holdon angol levendulát szeretnénk telepíteni. Közel vagyunk Daránypusztához, bűn volna kihagyni ezt a lehetőséget. És a vad az illatos növényt ’.nem1 bántja. A telepítés költsége a harmadik évben megtérül, s a negyedik évtől ugyanaz a telep több mint egy évtizedig’ adja a hozamot. Telepítünk. jóllehet a levendulánál ennek a költsége mintegy negyedmillió forint, s ehhez nem kapunk az. államtól anyagi támogatást. Szakmai tanácsot, a szerződés szerint, a telepítésekhez és minden munkához —' később majd a vegyszeres kezeléshez is — a daránypusztai gazdaság szakemberei adnak. Hogy sokat várunk ezektől a növényektől, azt az is mutatja, hogy a tavalyi 4 hold kapor helyett az idén 30 hold lesz. Muskotály- zsályát az idén termesztünk először, ,s mindjárt 20 holdat. Ezt a két növényt saját kombájnjainkkal takarítjuk be, és ha nem győzzük, segítséget kapunk a gazdaságtól. Mi szállít, luk oda a •termést, a gazdaság lepárolja, s az olajnyerés szerint alakul a bevételünk. Muskotályzsájából holdanként 7—8 ezer, kaporból 5—7 ezer, levendulából 8—10 ezer forint bevétellel számolhatunk... Még van erodált területünk, különösen Nyimben, s úgy tervezzük, hogy a jövőben még több illóolajos növénnyel foglalkozunk. Egy példa a sok közül. Érdemes volna követni .,. Hemesz Ferenc SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1SW8, aséstías SSL i
