Somogyi Néplap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-15 / 63. szám
öt megye vallatása HELYÜNK A DUNÁNTÚLON Sok az ipari kilépő Somogybán — Mezőgazdaságunk a középmezőnyben A közelmúltban számos testület — így a megyei pártbizottság és a megyei tanács is — megvizsgálta a somogyi gazdaság 1969. évi eredményeit, s határozatot hozott az idei feladatokról. Az összesítő adatok áttekintése választ adott arra, hogy mennyit változott a megye az egy esztendő előtti helyzethez képest. Teljesebb azonban a kép, ha a fejlődés számait, dinamikáját a szomszédos, többé-kevésbé hasonló adottságú megyék — Fejér, Tolna. Veszprém, Zala — előrehala dúsával vetjük össze. A szocialista ipar termelése tavaly kilenc százalékkal emelkedett Somogybán, s ezzel az említett négy megye előtt járunk. A termelés fejlődési ütemében elért elsőség nyomán a vállalatok által értékesített árumennyiség növekedésében is magunk mögött hagytuk Veszprémet, Fejért, Tolnát és Zalát- Ez a lendület híven tükrözi, hogy a so- mogyi iparfejlesztésért tett erőfeszítések jól kamatoznak. Nem ennyire kedvező a helyzet az ipari termelékenység alakulásában. E mutató tekintetében Fejér és Veszprém megye túllépett Somopy- om. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés nálunk tavaly — 1968-hoz viszonyítva — 0,8 százalékkal visszaesett. Ez a fokozott figyelmet parancsoló jelenség nem csupán negatív tendenciát tükröz, hainem rámutat egyben a felzárkózás Jelentős tartalékára (az intenzív fejlesztésre, a gépesítésre, a korszerűsítésre) is. Jórészt összefügg a lentiekkel az ipari dolgozók létszámának és keresetének alakulása. E dolgozói létszám megyénkben — 1968-hoz képest — tavaly 10 százalékkal növekedett a zalai 9, a tolnai 8, a veszprémi 4 és a Fejér megyei 6 százalékkal szemben. Előnyös a változás abból a szempontból, hogy tovább csökken a munkaalkalmat kereső somogyi emberek száma, hátrányos viszont az átlagkeresetek alakulása miatt. Az újonnan belépők ugyanis valamennyi iparágban az alacsony keresetűék kategóriájához tartoznak. Beszédes tényékét rögzít az 1969. IV. negyedévi munkaerőhultamzásról összeállított táblázat is: Megye Állományba Állományból vett törölt munkások száma Somogy 4227 3854 Fejér 3978 3359 Tolna 2554 2172 Veszprém 3670 3350 Zala 1996 1495 Mint az adatok mutatják, az öt megyében a somogyi ipari dolgozók közül változtattak a legtöbben munkahelyet, noha például Veszprém megyében a kétszeresénei is több az ipari foglalkoztatottak száma, mint nálunk. Az egy-egy ipari munkásra jutó havi átlagkereset megyénkben tavaly 1698 forintot tett ki, szemben Zala 1735. Fejér 1962, Veszprém 2043 forintjával. Tolnában nem magasabbak az átlagkeresetek, mint nálunk, de nem hátrafelé kell tekintenünk. Az előrelépés e téren is a termelékenység fokozását, a hatékonyabb gazdálkodást igényli. A mezőgazdaságban a fontosabb őszt betakarltású nöTollpárbaj a felhők között A hónap végén repülök... Légből kapott cikkek — Meglepetés Miskolcon — Csillagtúra a jubileum tiszteletére Harminc magyar és tizennégy külföldi újságíró kollegával együtt repülni fogunk a március 21-től április 8-ig tartó felszabadulási repülő csillagterén. Az MHSZ és az Országos Repülőszövetség 1955- ben a felszabadulás tizedik év- föftiulójának tiszteletére írta legelőször a túrát Ez a mostani a tizenegyedik, amelyhez társrendezőként a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is csatlakozott Javaslatára a fővárosi és a vidéki lapok egy- egy munkatársa ül a pilóták mellé. Jó kezekbe kerülünk; a repülőgépek parancsnokai ugyanis összesen negyvenezer órát töltöttek már a levegőben, gyakorlott jó idegzetű pilóták. Az újságírók közül néhá- nyan most ülünk először repülőgépbe, így egészen biztos, fiogy kapós cikk lesz a Deda- lotn és a nylonzacskó. A túra útvonala a következő: Budapest—Siófok, Siófok— Dunaújváros, Dunaújváros— Miskolc és Miskolc—Budapest. A felszabadulási évfordulón kívül még több jubileum fémjelzi a versenyt. Hatvanéves a magyar sportrepülés, és egyik állomásunk, Dunaújváros az idén fogadja a huszadik születésnapi gratulációkat A csillagtóra tehát bővelkedik eseményekben. A légből jött vendégeket a leszállóhelyeken a városok vezetőd fogadják és sajtótájékoztatón ismertetik városuk fejlődését A sportgépek március, 31-én délelőtt 11 órától ötpercenként érkeznek Siófok légiterébe, a móló előtt a Balaton víztükre fölött végzik műrepülő gyakorlataikat. Leszállás után a városismertető autóbuszokban a Siotur idegenvezetői várnak bennünket és a látottak alapján kell beszámolnunk a 25 év alatt történt változásokról és aznapi élményeinkről. Budapest Dunaújváros és Siófok már közölte a programot a rendezőkkel, ipari központunk, Miskolc azonban titkolózik. Ügy látszik, nem mindennapi élményt ígérő különlegességgel rukkol elő! A csillagtúrán nemcsak a pilóták mérik össze tudásukat, hanem a mellettük ülő újságírók is. De azért mégsem légből kapott cikkekkel! Külön szakmai zsűri bírálja el a feladatok végrehajtását a pilótáknál és az újságíróknál. Ezt minden leszállóhelyen értékelik, és a legjobbakat a vendéglátó város megjutalmazza. Április harmadikán a repülőgép-vezetők számára befejeződik a verseny, mi viszont a hónap végéig vetélkedhetünk cikkeinkkel a •►Csillagtóra legjobb újságírója« címért Ha az időjárás közbe nem szól, a nemzetközi félszabadulási repülő csillagtóra a jubileumi rendezvénysorozat kiemelkedő eseménye lesz. Saly Géza vények termésátlagának alakulása arra utal, hogy a szóban forgó öt megye sorrendjében eredményeinkkel éppen a középső helyet foglaljuk el. Az 1969. év során kukoricából 21,6, burgonyából 70,6 napraforgóból 6,4, cukorrépából 181,8 mázsát takarítottak be holdanként a somogyi gazdaságok, s ez jobb, mint Veszprém és Zala átlaga. Fejér és Tolna megye azonban mind a négy növényfajta hozamában megelőzött bennünket. A napraforgónál Fejértől és Tolnától ötven százalékos a lemaradásunk, s beható vizsgálódásra érdemes a tolnaiak 26,8 mázsás kukorica, a Fejér megyeiek 80,4 mázsás burgonya, valamint e két megye kétszáz mázsát megközelítő cukorrépa termésátlaga is. A felvásárlás csatornáin keresztül a központi árualapba jutó vágóállatok, állati termékek, valamint mezőgazdasági termények összehasonlító adatai nagyüzemi gazdaságaink kiegyensúlyozott tevékenységére utalnak. Száz— száz katasztrális hold mező- gazdasági terület után Somogy gazdaságai 270,9 mázsa' kenyérgabonát. 31,1 mázsa vágómarhát, 29,9 mázsa sertést, 63,8 mázsa burgonyát adtak el a felvásárló szerveknek. A többi megye közül Zalában például lényegesen jobb a vágómarha (43,7 mázsa), de sokkal kevesebb a sertés (14,5 mázsa) és a kenyérgabona (227,7 mázsa) felvásárlásának alakulása. Fejér megye a sertés (39,4 mázsa), Tolna megye a kenyérgabona (356 mázsa) tekintetében jeleskedik. A burgonyánál viszont nincs versenytársunk: minden száz holdról 63,8 mázsát adtak el a felvásárló szerveknek gazdaságaink — háromszor any- nyit. mint például a veszprémi állami gazdaságok, tsz-ek. Befejezésül meg egy ösz- szevetés, ami látszólag nagyon messze esik a termelés kérdéseitől: a tízezer lakosra jutó vendéglátóhelyek tekintetében Somogy (21) egyaránt előtte jár Fejérnek, (16) Tolnának. (16) Veszprémnek (20) és Zalának (15). Bánhidi Tibor Wesselényi Miklós VÍV A Villanyszerelő-ipari Vállalat LÁBATLAN, TATABANYA, SZÄZHALOMBATTA DKV, SZENTENDRE munkahelyeire azonnal fölvesz villanyszerelőket, segédmunkásokat, kubikosokat. JELENTKEZÉS: a Lábaüani Vékonypapirgyár építkezés VÍV kirendeltségén, Hársvölgyi Mihály vezető szerelőnél; Villanyszerelő-ipari Vállalat 4. sz. Szerelőipari Üzem, Budapest, VII., Síp utca 23. LendvadnénáL (2473) Április-májusban megindult Budapesten a rendszeres közszolgáltatás. A Kelenföldi Erőmű helyreállítása és a bán- hidai távvezeték újjáépítése például olyan gyors ütemben haladt, hogy 1945 májusára az Elektromos Művek a háború előttihez hasonló mennyiségű áramot tudott szolgáltatni a i lakosságnak. f Május 1-én nemcsak a nagy f munkásfelvonulás mutatta a j bizakodást, hanem az is, hogy fezen a napon jelent meg a f nagykörúton Budapest egyik f jellegzetes színfoltja, a hatos f villamos. \ Politikai szempontból a J helyzet kevésbé volt örvende- Jtes. Érmek elsősorban az volt 'az oka, hogy az angolszáz haltaknak és főleg az Egyesült # Államok a Németország elleni háború befejezése után — sőt bizonyos értelemben már azelőtt, amikor a fasizmus feletti győzelem már biztosnak látszott — a hidegháború útjára lépett a Roosevelt halálával az Egyesült Államok poditikájá- |ban lassú, de állandó változás [következett be. Washington i mind inkább bátorítani kezdte 'a jobboldali és szovjetellenes erőket Ez pedig nem maradhatott következmények nél- iküL Az angolszász hatalmak és a velük együttműködő jobboldali magyar emigráció élénk figyelemmel kísérte az itthoni helyzetet, és egyre fokozottabb mértékben támogatta a hazai jobboldali elemeket. A felszabadulás után a két munkáspárt mellett, a magyar közélet legjelentősebb politikai pártja a kisgazdapárt lett. A kisgazdapárt összetétele azonban nagyon heterogén volt. Valóban haladó gondolkodású polgári politikusok mellett soraikat a különböző árnyalatú jobboldali elemek töltötték fel. A nyugati hatalmak természetesen figyelemmel kísérték ezt a fejlődést, és nem egészen jogtalanul. A kisgazda- párt jobboldali szárnyában látták politikájuk letéteményesét. A kisgazdapárt vezetősége és főleg annak a Kis Újság köré tömörülő legmozgékonyabb és politikailag legaktívabb csoportja gyorsan reagált a nyugati szövetséges hatalmak kezdeményezéseire. Így Budapesten a kisgazdapárt azoknak az erőknek a gyűjtőtábora lett, amelyek a fővárosban túlsúlyban jutó munkáspártok ellenpólusát képviselték. Más polgári pártok — mint a Polgárt Demokrata Párt vagy a Radikális Párt — őszI • OHOG7I NírLAP Vasárnap, 1970. március l& Néhány óra KAGYFK-ban Foszforeszkáló képeslap — Sokan gyűjtik az itcét és az üvegpipicset — Értékes pénzérmék MINDEN MÁSODIK'vasárnapon a ruhagyár egyik termiéiben jönnek össze a KAGYEK tagjai. Mit is rejt ez a furcsa nevű rövidítés? A Kaposvári Gyújtsunk Együtt Klub első betűiből alakult ez az érdekes szó. A klub már egy éve műküdik, s a tagok rendszeresen megkeresik egymást a rendezvényeken és klubnapokon. Mit keresnek, rakosgatnak a kaposváriak? Elsősorban régi pénzt és bélyeget. Sokan gyűjtenek római kori pénzt. (Az egyesület tagjai úgy tudják, hogy az egyesülethez nem tartozó magángyűjtők is különös tisztelettel őrzik a római kori pénzeket) De görög ezüst- és bizánci fémpénzek is vannak kaposvári gyűjtők tulajdonában. Az antik fémpénzeket Répay Lajos és Berzy Péter gyűjti több éve már, míg az újkori fémpénzekből Müller Lászlónak és Darvasi Károly- nak van szép gyűjteménye A gyűjtők nagy része a néprajzi tárgyak felkutatásával is foglalkozik. Van, aki csak cserépedényeket, van aki a fafaragásokat, szőtteseket keresi a falvakban, A néprajzi gyűjtők különös előszeretettel vásárolják a tökmagolajjal és kanóccal működő üvemipicset Valamikor ezzel világítottak apáink. Ezt a tárgyat kiszorította a petróleumlámpa, és most már ritkaságszámba megy egy- egy üvegpipics még a szőlőhegyek présházaiban is. Csárdák és kocsmák régi mértékegysége volt az itce. Erre is és a csőből vóra is »-harapnak« a gyűjtők. A CÉHEK IDEJÉBŐL maradt Somogybán néhány feliratos boroskancsó, persze egy részük már a gyűjtők birtokában van. Néhány éve föllendült a festett falitányérok iránti kereslet. A gyűjtők azt mondják, hogy ebből nagy tételeket lehet még vásárolni, elsősorban a német ajkú községekben, főleg Szülőkön. A KAGYEK tagjai a jelvényeket, autómaketteket, hadtörténeti és vadászfegyvereket is gyűjtik. (Rendkívül értékes, és a szakemberek is fölfigyeltek Gosztonyi Géza kaposvári lakos vadászfegyver-gyűjteményére.) Néhány éve, elsősorban a nagy nyugati italokat forgalomba hozó cégek eredeti itallal töltött fél- és egydecis kit üvegekkel jelentkeznek. Sokféle ilyen kis üvegeaske bejutott hozzánk is, néhány klubtagnak több száz darabos üveggyűjteménye van. Többen, a színes külföldi képeslapokat kedvelik, ebben a kategóriában sokat ér mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok által kibocsátott, az űrrepülőket ábrázoló színes képeslap. Fölkeresi a KAGYEK- et egy olyan ember, aki levél- záróra specializálta magát. Külön színfolt a foszforeszkáló képeslapot kedvelő klubtag gyűjteménye. Van egy Japánból származó foszforeszkáló levelezőlapja, amely a mozgatás és az igy keletkezett fénytörés által azt a látszatot kelti, mintha a képen levő nő kacsintana. Mit csinálnak a KAGYEK tagjai? Szakmai előadásokat, cserenapokat tartanak, ahol a különböző tárgyak gazdára léinek. Ezenkívül minden harmadik vasárnap kis árverést rendeznék. Itt a klub vezetői értékelik a felkínált anyagot, és szabályos árverésen keresik a vevőt. Ezekre az aukciókra nemcsak a tagok hozhatnak eladásra szánt darabokat vagy sorozatokat, hanem magánosok is. így ők Is valódi árat kaphatnak rég őrzött tárgyaikért Pillanatnyilag még százon aluli a KAGYEK-hez tartozók száma. Ezért célul tűzték Id, hogy újabb tagokat vannak be a munkába, elsősorban azokat akik már eddig is rendelkeztek magángyűjteményekkel. Szeretnék, ha azok a pedagógusok, akik érdeklődnék a néprajzi tárgyak iránt bekapcsolódnának a klub munkájába. A Kaposvári Ruhagyárban ideális helyük van, s bár anyagi támogatást semmiféle szervtől nem kapnak, társadalmi keretek között működnek, választott vezetőik anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzik munkájukat. I Amellett, hogy különös embereknek tartjuk szenvedélyük miatt őket — dr. Falusi Dezső például a különböző országok zászlaját gyűjti —, tiszteletet érdemel törekvésük. Céljuk a múzeális értékek megvédése és őrzése egyéni gyűjteményekben a jövő számára. F. L. szefogtak ugyan bizonyos csoportokat, de semmiesetre sem tömegeket. Ez a politikai szituáció azért volt érdekes és azért vezetett a helyzet lassú, de állandó kiéleződéséhez, mert hiszen az ideiglenes nemzeti kormány nem maradhatott örökké ideiglenes, és az ország fel- szabadulása után legfőbb ideje volt annak, hogy választások útján az országban végre állandó kormány legyen. Különben is a kormányzat megerősítését — általános demokratikus választások útján —• nemzetközi szerződések írták elő. A Potsdami Egyezmény (1945 július) Magyarország diplomáciai elismerését az ország mielőbbi demokratikus berendezésétől tette függővé: a békeszerződés megkötését és az ország felvételét az ENSZ-be stb. A szeptember 16-i VIII. törvénycikk 1945. november 4-re tűzte ki a választások időpontját, és meghatározta, hogy azon mély pártok indulhatnak. Törvény szerint a választásokon indulhatott a Magyar Kommunista Párt, a Magyar Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Független Kisgazdapárt, a Polgári Demokrata Párt és a Polgári Radikális Párt. A polgári pártok közül a kisgazdapártról már szóltunk. A Demokrata Párt a régi Rassay-féle polgári liberális vonalat képviselte; a Radikális Párt folytatása volt annak a nagy múltú pártnak, amely az 1918-as polgári forradalom előkészítésében oly nagy szerepet játszott a Galilei Kör, a Huszadik Század és a Világ révén. Számottevő tömegei: azonban csak a két munkáspárt és a kisgazdapárt mögött álltak. Bizonyos jobboldali körök elsősömön katolikus oldalról szerették volna feltámasztani a régi Wolff féle Néppártot is, amely a háború utolsó szakaszában ugyan németellenes volt, de azt megelőzően mesz- szemenően kiszolgálta a Horthy-rendszert. Az Országos Nemzeti Bizottságok engedélyezték is indulásukat a választásokon, de a koalíció balszámya végül is megakadályozta a' rossz emlékű áldemokrata párt indulását. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a november 4-i szavazás az első demokratikus választás volt Magyarországon. Míg 1935-ben a lakosságnak mindössze 27,9 százaléka volt választásra jogosult, 1945-ben 72,8 százaléka. 1935-ben a jogosultak 79,8 százaléka élt választójogával, 1945-ben 89,9 százalék. A választási küzdelem heves Volt, élesen kirajzolódtak a bal- és a jobboldal körvonalai. A választások utáni kormányalakítási vitában a kisgazdapárt haladó szellemű elemei kerekedtek felül, és a párt a koalíció fenntartása mellett döntött. így Tildy Zoltán elnökletével megalakult az új koalíciós kormány, és a felszabadult ország véglegesen elindult az újjáépítés és a de» mokratikus fejlődés útján. VÉGE
