Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-14 / 38. szám
Őszintén a brigádmozgalomról A PAPÍRFORMA csak árthat... — Én addig nem sokat\í,ud- tam az egészről, amíg a felen rá nem kellett verni, hiányoztak, és a brigád e! tározta, hogy ráhajtunk, kor éreztem először, hói brigádgyűléseken kívül van valami... — egy gépgyárban hallottam ezeket egy fiatalembertől. — Nekem is ez a hajrá bizonyította be, hogy érnek valamit. Én megmondom magának őszintén, sokáig azon tűnődtem. hogy laza keret így az egész. Mert attól, hogy közösen megtartanak egy névnapot vagy megnéznek egy filmet, még nem hiszem, hogy szocialista brigád lennének... — ugyanott mondta egy műszaki vezető. Azt hiszem, most már egyikük sem tekinti formaságnak. És ahol már egy évtized óta komolyan veszik, ahol hagyományai, közösségben élő gyökerei vannak a szocialista brigádmozgalomnak, az a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára — két évtizedes nevén a textilművek. Papp József né, az szb termelési felelőse: — Mikor nálunk indult a brigádmozgalom, akkor csak a kezdeményezések tapasztalatait használhattuk feL Az elsők között kellett lenni. Most már van tapasztalatunk. Az bizonyos, hogy a szervezésben és néhány brigád működésében sok a formaság, és a papírforma csak árthat ennek a mozgalomnak. Hogy mégis egyre inkább létfeltétele lesz a szocialista termelésnek, az bizonyos. Nálunk a gazdasági vezetés kezdettől fogva mellette volt, támogatta, ahogy mondani szokták, láttak fantáziát benne. Higgye el, ez az egyik legfontosabb feltétel. Csak akkor érzik igazán súlyát az egésznek, ha tudják, hogy a vezetők is várnak valamit a brigádoktól, ha építenek rájuk. És, hogy ez a patronálás megérte, azt éppen a nehezebb időszakok bizonyítják. Amikor a gyár termelése éppen csak meghaladta a kilencvenhat százalékot, a szocialista brigádoké magasan efölött volt. Kamatozik tehát a mozgalom a termelésben. És kamatozik az együttlétben is. Ezt ugyan nem bizonyítják Uven szép adatok, de kis dolgokban is lemérhető. Egy dolgozó otthon hagyta a pénztárcáját, és a reggeli árát minden további nélkül összedobták ... A példa valóban kis dolog, de ezek a brigádok segítik egymást akkor is, ha egy-egy társuknak nemcsak egy reggeli ára hiányzik. És a fiatalok? Kaiser Béláné versenyfelelős: — A fiatalok kritikusaibbak, de aki itt akar dolgozni, az előbb-utóbb brigádtag lesz. Vonzza ugyan a közös szórakozási lehetőség, kirándulások, mozik, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy rájöjjenek: a jobb és eredményesebb munka érdekében kezdett el a brigádban dolgozni az a néhány ember nyolc-tíz évvel ezelőtt. Persze a dolog kétélű. Itt a brigádnak is kell segíteni — és segít is —, hogy a fiatal minél hamarabb megtalálja a helyét, begyakorolja a munkát. Nagy türelem kell ehhez, az ideges várakozás, a fölösleges sürgetés csak kedvét szegheti a kezdőnek... Több mint ezer ember vesz részt a gyár szocialista bri- gádroozgalmában. A jövő útja a szocialista üzemrész megteremtése. És ez — ahogy a brigádtagoktól hallottam — egészen közeli jövő. Hatvannyolc brigád dolgozik a gyárban. Ki terebélyesedett a mozA polányiak az llj Barázdában is bizonyítani akarnak AZ ELMÜLT NAPOKBAN tartotta utolsó önálló zárszámadó közgyűlését a polányi Kossuth Termelőszövetkezet, ugyanis a polányi, a memyei és a somogygeszti tsz egyesült, s január elseje óta a három község szövetkezeti gazdái együtt gazdálkodnak. t Hosszú és olykor nehéz volt az út 1959. március 10-e, a tsz megalakulása óta — mondta Szöllősi Ferenc, a Kossuth Tsz elnöke. A beszámolóból kitűnt, hogy a szövetkezet 1965-ig a gyengék nehéz útját járta, aztán egy egészségesebb folyamat indult meg: a tsz a közepesek, majd az utóbbi években a jók szintjére került. A siker titka: a tagság fölismerte helyét, lehetőségét és célját a szövetkezetben, rájött arra, hogy az eredmény vagy eredménytelenség oka magában az emberben, a tagságban rejlik. — Az elért eredmények ellenére sem mondhatjuk, hogy minden rendben van és minden tervünket teljesítettük — mondta az elnök. Az 1965. évi 13 forinttal szemben most 40 forintot ért a munkaegység. Az egy tagra jutó jövedelem most 16 228 forint, ez háromszorosára emelkedett alig négy év alatt. A növénytermesztés 4 681 000 forintot hozott, a tervet 14 százalékkal túlteljesítették. Igyekszenek kevesebb növényféleséget termelni, ez a munkaerő jobb kihasználását teszi lehetővé. Az állattenyésztési ágazat árbevétele nem érte el az 1968. évi szintet, a koca- és tehénlétszám is csökkent. A hagyományos mezógazdasár:1 és állattenyésztési munkák njellett melléküzemi tévé kenységgel is foglalkozott a termelőszövetkezet. A Ratter üzemeltetése nem volt ráfizetéses, a tégla.égető azonban nem teljesítette bevételi tervét. A membrá.ncső<:''"rártésn51 98 000 forintos túlteljesítés mutatkozott. A legnagyobb elismerés az asszonyokat illeti. Egy-egy aszgalom, mint egy nagy élő fa. Az első »-hajtásokról-« érdeklődtem Adámfi János művezetőtől. — Olvastuk, hallottuk a felhívásokat ötvenkilencben. Tartottak előadást is Néhány ilyen brigád volt már az országban, és mi megismertük, hogyan dolgoztak. így alakult meg a Béke, a Becsület és az Egyetértés, aztán a többi is, egymás után. A gazdasági vezetők, üzemvezetők, művezetők segítettek, és mi gyarapodtunk, nőtt a létszám. Sokan voltak, akik nehezen illeszkedtek közénk, de nem azért, mert itt rossz volt, hanem azért, mert otthonról hoztak valamit magukkal, ami a? új munkahelyen megkötötte a kezüket. Nézze, nekem az a véleményem, hogy lehet sok oroblé- ma emberekkel, de szép szóval mindent el lehet érni. Már egy évtizede csinálom és vallom is... Van itt tehát évtizedes brigád. Arról beszélgettünk a termelési felelőssel és a verseny- felelőssel, hogy milyen elismerésben részesültek. Az a tapasztalat, hogy a központi besorolás nem a legjobb, mert a régi brigádokkal együtt kapják ugyanazt a címet most az újabbak is. Jobban kellene differenciálni. Gyáranként is. Mégis örültem egy kicsit, hogy a már hagyományokat teremtő brigádmozgalomnak a textilművekben ilyen problémákkal kell szembenéznie. Mert ez a vita bizonyít is. Egy hosszú buzgalom szép eredménye azon töprengeni, hogy mit kapjanak a legjobbak! Tröszt Tibor Csipogó kiscsibék között A keltetőterem. Ahogy kinyitottuk az ajtót, már hallottuk a csipogást. Ezer . és ezer pelyhes, sárgásbarna kisésibe tátogatta csőrét. Egyforma keménypapír ládákba helyezték valamennyit gyengéd asszonyi kezek. A ládákon húszfilléres nagyságú lyukakat fúrtak, hogy a csibék megfelelő tneny- nyiségű levegőhöz jussanak. — Huszonnyoloezer csibét szállítunk ma a kaposvári szövetkezet területére — mondta kérdésünkre Köttő János, a Balatonnagybereki Állatni Gazdaság keltetöközpontjának igazgatója a kaposvári keltetőüzemiben. — Január elseje óta vette át a gazdaság a Kanizsa úti, valamint a csurgói, a csokonyavisontai és a karadi keltetőt Célúnk továbbra is a megye ellátása Munkánkat igyekszünk a legjobban megszervezni. Saját autóink szállítják a csibéket a felvásárlókhoz, akiket előre értesítettünk a szállítás napjáról. Ottó József né és Tátrai Andrásáé közben befejezte az -áru« ládákba rakását szonyra csupán cukorrépáoói ' majdnem 1700 négyszögöl ki- egyelése jutott A gépesíú.-s miatt most azért aggódnak, hlgy nem tudják a szükséges 100 tízórás munkanapot a közösben ledolgozni. Ennek elkerülése végett szükséges, hogy az egyesült tsz vezetősége már most gondoljon az asszonyokra akik rendszeres munkaalkalmat kérnek. A polányi Kossuth Term előszó ve' - kezet utolsó ünnepélyes zárszámadása egy, a munkában becsülettel helytálló emberi közösségnek a számvetése vo't. Székely Tamás, az egyesült tsz föro"~nómusa mondta: — A megnagyobbodott szövetkezetben fokozni kell a terméseredményeket, az állattenyésztés pedig új beruházással, elsősorban szakosítóit telepek létesítésével fejlődhet. Áz állattenyésztés jövedelmezőségének fokozásához az új felvásárlási árak is hozzásegítenek. A közgyűlés végén Szöllősi Ferenc a termelőszövetkezet tíz erre érdemes tagjának, Horváth Gyulámnak, Juhász Jánosnénak, Stikl Konrádné- nak, Androvics J 'zsefnének, Horváth Lajosáénak, id. Loósz Györgynek, Ilisics Istvánnak, Nagy Lászlónak, Varga Györgynek és Tóth Antalnak Kiváló termelőszövetkezeti dolgozó jelvényt, oklevelet és 500—500 forint jutalmat adott át. A GAZDASÁGI eredményekben szép sikert hozott több mint egy évtized után a nagyobb taglétszámú és területű Új Barázda Termelőszövetkezetben fognak hozzá a polányi ak is az idei munkákhoz, Amikor e sorokat írom a kéklő égről tavaszi meleget sugároz a nap. Korai tavasz ígérkezik ... Az eke nemsokára új barázdát szánt, újból népes lesz a határ. Ha minden jól megy, bő termés lesz az idén... Ha a három falu határában beeshettél, szorgalmasan dolgozik mindenki. Somfai Sándor Módosítják-e a határidőket? Készül az öltöző-mosdó a kaposvári vasútállomáson a födémeket kellene szerelnünk, de a pécsiek csak a nyár közepén tudják ezeket adni. Nem lesz könnyű ... A vasútállomáson nagyon kellene már az öltöző-mosdó. Az építőipari vállalat súlyos gondokkal küzd, az anyaghiányon kívül a nagyfokú munkaerőhiány is sújtja. De a vasút sincs könnyebb helyzetben. A kedvezőbb munkafeltételek rengeteg embert csábítanak el üzemekbe, gyárakba A néhány vállalat gondatlansaga miatt fokozódó vagonállás is egyre több nehézséget okoz A vonatoknak mégis menetrend szerint kell közlekedniük, s a tehervagonok is nap mint nap menetkészen állnak. Érthető tehát a vasút igénye a pontos, gyors munkára S arra, hogy egy három éve húzódó építkezésre ne csak most próbáljaT. Két évvel ezelőtt megjelent egy brigád a kaposvári vasútállomáson, hogy megkezdje a vasutasok öltöző-mosdójának alapozását. Ez év januárjában ugyancsak megjelent e brigád, aogy a félbemaradt munkát folytassa. Hétszáz vasutas várja, hogy elkészüljön az öltöző és a mosdó. Harmadik éve. A kaposvári vasútállomáson ezernél is több ember teljesít szolgálatot A pécsi igazgatóság megállapodott a Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalattal egy korszerű öltöző-mosdó építésére. A tárgyalásokat már korábban megindították, de a tízmillió forintos költségvetésről sokáig vitatkoztak. E tárgyalások idején kezdte meg az egyik brigád az alapozást. Mi- , ........ vei a munka megszakadt, a 1 anyagot biztosítani. Cs. környéket kötésig érő gaz verte föl. Nem nehéz kitalálni, hogy mit gondoltak a napi munkájuk után hazatérő vasutasok. Közben a szerződést december elején megkötötték, és az új év első napjaiban megjelenő építőbrigád — miután lekaszálta a gazt — hozzáfogott, hogy befejezze a megkezdett munkát. — Az épületet szeretnénk ez év novemberében átadni — mondta íreke Sándor, a vállalat igazgatója- — Az ütemterv szerint március közepén fejezzük be az alapozást, s ekkor állítjuk üzembe a toronydarut, mely az előre gyártott elemekből május végéig összerakja a szerkezeti részt. A többi már könnyebben megy. Németh József főmérnök: — Szeretnénk a határidőket pontosan betartani, de ez nemcsak tőlünk függ (!). Ki vagyunk szolgáltatva az anyagszállításoknak. A múlt év augusztusától cementrendeléseinknek csak az egyötödét igazolták vissza, s az utolsó negyedévben kavicsot ís hiába vártunk: háromezer köbmétert nem szállított le a MÁV. A program szerint májusban már Ottó Józsefné és Tátrai Andrásáé rakják a csibéket. — Részben rajtunk, a lelkiismeretességünkön múlik, hogy a tojásból kibújnak-e ezek a kis állatok. Ha csak egyszer is elfelejtenénk ellenőrizni a keltetőgépeket, bizony baj lehetne. Kurdi Irén üzemvezető megerősítette ezt. A keltetésről így beszélt: — A tojásokat szakcsoportokból, termelőszövetkezetekből kapjuk. Az előzetes lámpázás után a törötteket, az előírt súlynál könnyebbeket eltávolítjuk.. A bordás tálcákra, melyeket a keltetőgépekbe teszünk, száznegyven tojás fér. Tizenkét gépünk van, egyik-egyik tízezer tojást kelt egyszerre. Az első héten négyet töltünk fel, a második és a harmadik héten új'abfo négyet Mire a harmadikba rakjuk a tojásokat, az első gépben már kelnek a csirkék. Közben a hetedik napon újra lájnpázunk, hogy a ter- méktelen tojásokat eltávolíthassuk. A tizenhetedik napon ismét lámpázás következik. A tizennyolcadikon egyenesre állítjuk a tálcákat a gépben. . A .kelés a huszadik, huszonegyedik ládákba, napon kezdődik. . A folyamatot állandóan ellenőrizzük. Három műszakban dolgozunk- A gépekben állandó hőmérsékletet biztosítunk. Háromóránként forgatjuk a tojásokat. Ez a kar 2500 tojást fordít meg egyszerre. Áramszünet esetén- agregátorok szolgáltatják az áramot. Kint a lapos, modern vonalú épület előtt teherautó Várakozott, hogy, a falvakba szállítsa a csibéket. L. L. Széljegyzet egy kiadványhoz „A háztáji sertértartás korszerűsítése44 Több oka is van. annak, hogy a mezőgazdasági könyvhónap alkalmából megjelent kiadványok sorából éppen dr. Molnár László és Tibenszky Oszkár A háztáji sertéstartás korszerűsítése című munkájáról kívánunk szólni Dr. Molnár Lászlónak, a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazda- sági Technikum állattenyésztési tanszékvezető tanárának neve nem ismeretien a megye mezőgazdaságában dolgozók előtt. Ez az. ünnepi .alkalomra megjelent tanulmány éppen a tizedik kiadványa a felsőfokú technikumnak. Mondhatni úgy is, hogy jubileumi munka ez, és méltón reprezentálja azt a segíteni akarást, azt a törekvést, melyet az itteni kutatók, szaktanácsadók folytatnak a mezőgazdasági termelés színvonalának javításáért. Figyelemre méltó ez a ta- numány azért is, mert olyan témát dolgoz fel, olyan kísérleti tapasztalatokat tesz közkinccsé, melyeket igen jól hasznosíthat minden nagyüzem, illetve háztáji gazdálkodást folytató parasztember. Egyértelműen és világosan bizonyt! ják a szerzők, hogy a kiadványban ismertetett módszerekkel, minimális beruházással jelentősen növelhető a sertéshús termelése és a gazdaságosság is. Jól ismert tény, hogy a háztáji termelésre népgazdaságunk számít, fejlesztése, támogatása, korszerűsítése fontos érdekünk. Az is köztudott, hogy a háztáji termelésen belül az egyik legjelentősebb a sertéstartás és -hizlalás. A könyv részletesen ismerteti azokat a korszerű formákat, módszereket, melyek az évek során kialakultak, tökéletesedtek, fejlődtek. Mindezek eredményeképpen sikerült találni egy olyan együttműködési formát, amely a jelenlegi körülmények között mind a. termelőszövetkezetnek. mind a háztáji gazdáknak előnyös Azon túl, hogy a szerzők tanácsot adnak a fajta megválasztására, az okszerű takarmányozásra, szakmai útbaigazítást nyújtanak ahhoz is, hogyan lehet háztáji viszonylatban kialakítani korszerű sertésistállót Rajzokkal, képekkel szemléltetik, hogy kis költséggel, házilagosan milyen módszerekkel teremthető meg a korszerű sertéstartás és hizlalás előfeltétele. Dr Guba Sándor, az intézet igazgatója zárszavában így ír: »Intézetünk ezzel az újabb kis füzettel segítséget kíván nyújtani nemcsak a háztáji sertéstartóknak, - hanem a termelőszövetkezeti vezetőknek is.-« Aki végigolvassa, végig- tanulmányozza ezt a kiadványt, abban minden bizonynyal ez a vélemény alakul ki SOMOG7! NÉPLAP 8Bamba*. IS?®. február IÁ
