Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-10 / 34. szám

/ Látogatóban Buzsákon Fények, árnyak, kérdőjelek — a felavatás után ■ Három hónapja ott voltam. Az avató ünnepségein öröm­mámorban úszott a falu. Vég­re teljesült a buzsákiaik álma: vám szépen berendezett, mo­dem művelődési házuk, benne tágas klubkömyvtáruk. Mindez ^csaknem hárommil­lióba került. A lakosság több mint félmillió forint értékű társadalmi munkát végzett áz építkezésnél, és még három évi községfejlesztés megy rá a hitelek törlesztésére. Fü­lembe cseng az ünnepi szónok ünnepi gondolata: benépesíte­ni, tartalommal megtölteni a művelődés e szép új otthonát... A falu tennivalókban, kor­szerű elgondolásoíkban gazdag művelődési/ tervét ennek az intézménynek a működésére alapozták. A buasálki tanács fiatal vto- elnöke Knézics István. Jó tíz éven át pedagógusa, népmű­velője volt a falunak. Megér­demelten tisztelik, szeretik. És sokat várnak tőle. A járásnál is, Buzsákon is. Hosszú és ala­pos beszélgetésünkön az elvá­rások és a tanniakarások ösz- szefüggésében bontakozott ki mindaz, ami követelmény — mind az emberekkel, mind a vezetőkkel szemben — a fa­lu anyagi és szellemi jobbléte érdekében. A tsz garantált hianfi fizetést ad -tagjainak. Átlagkeresetük (tízórás munkanap teljesítése után) munkanaponként 100 forint A vezetők úgy tartják, ez nem minden. Nem lehet mindegy: milyen kulturális színvonalon állnak azok, akik­kel a magasabb termelési eredményeket elérni kívánják. Nemcsak szemlélet — gya­korlat is — ez Buzsákon. Mivel bizonyították? Min­denekelőtt — talán első he­lyen a megyében — különvá­lasztották a kulturális alapot a szociálistól, és megalakították a tsz oktatási és kulturális bi­zottságát. Tagjai: a tsz három gazdasági vezetője, továbbá a párttitkár; két szakmunkás és egy brigádvezető. Programjuk: nem »dirigálni«, hanem szer­vezni, segíteni a tagság szak­mai és általános művelődését. (Például: négy előadásos is­meretterjesztő sorozattal — egy fontos, időszerű terme­lési feladatról — és a nemré­gen megalakított tsz-klubbal is. Ennek célja a vezetők és a tagság jobb kapcsolata; a kö­zös mezőgazdasági tv-műsordk, viták, beszélgetések, tapaszta­latcserék stb. és természetesen a közös családi estek, a közös szórakozás segítségével.) A falu tanácsi, művelődési vezetői és a tsz kulturális bi­zottsága közösen tervezte meg az 1969-ben képzett 34 000 fo­rintos kulturális alap fel­használását. Hogy mire? Pél­daként álljon bármelyik so­mogyi falu előtt; A tsz-klubnak 2000,— Ft Hozzájárulás a művelődési ház fenntartására 5000,— Ft A járási népművelési tanács közös alapjára 5000,— Ft Tanulmányi kirándulásokra, tapasztalatcserékre 7000,— Ft A tsz mezőgazdasági gépész szakkörének 5000,— Ft Színházi 'előadásokra, filmkölcsönzésre 3000,— Ft Szakkönyvekre, folyóiratokra 5000,— Ft Egyéb művelődési kiadásokra 2000,— Ft Ez került bele a falu műve­lődési tervébe; ezt terjesztik a tervtárgyaló közgyűlés elé. Sajnos másutt (csaknem min­denütt) voltaiképpen tervet sem készítenék a kulturális alap feüihaszjnálására. A kér­désre, hogy mire költik ezt a feltehetően nagyobb összeget, szinte refrénszerű a válasz; »Majd arra, amit a közgyűlés jóváhagy...« Buzsákon felhagytak az egy­oldalú szemlélettel. A közgyű­lés élé terjesztik a kulturális alap felosztását, feltárva; mit és miért. A tsz-tagság, a falu érdekében. Vajon ki és miért ellenezné a közgyűlésen? Buzsák új és fiatal tanács­elnöke a gondokat és ezek fe­lelősségét is vállaló vezető. Korszerű gondolkodáisú, tájé­kozott népművelő. Nem »új seprő«, inkább nagyon is régi a falu közéletében. Vezetői ta­pasztalatai azonban minimá­lisak még. Sok tekintetben jobban a sarkára állhatna: nyílt, egyenes szóval, ha szük- utasítássaL Például ügyében. a művelődési ház Tél a Szovjetunióban Repülőgéppel Moszkvába és Kalinyinba Hat csoportban száznyolc­van somogyi dolgozó utazik az idén a Szovjetunióba a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­nak szervezésében. Akik ta­valy részt vettek a szakszer­vezeti turistautakon, kiváló propagandistái azóta is az üze­mekben a szovjetunióbeli uta­zásnak. Szóban és képben be­mutatták munkatársaiknak a szovjet főváros nevezetességeit és Kalinyin szép tájait. Ennek is köszönhető, hogy az ipari, kereskedelmi, közlekedési és mezőgazdasági üzemekben olyan sokan jelentkeztek az idei turistautakra. Az első csoport április 18-án indul repülőgéppel Moszkvá­ba. A harminc turista a nyolc nap felét testvérvárosunkban, Kalinyinban tölti, s részt vesz a Lenin-centenárium ünnepsé­gein is. A következő két cso­port április végén utazik el. Ezt az utat nyilván felejthe­tetlenné teszi, hogy a hatvan somogyi Kalinyinban ünnepli május 1-ét. Május elején har­mincain kelnek útra, s együtt emlékeznek meg testvérváro­sunk lakóival a győzelem nap­járól. Az utolsó két csoport november elején látogat el a Szovjetunióba. A turisták is ott lesznék az októberi forra­dalom évfordulóját ünneplő kalinyiniakkal a Lenin-szobor- nál megrendezett tömeggyűlé­sen. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa ebben az évben min­den csoport tagjainak lehető­vé teszi, hogy megismerjék a Volga partján elterülő test­vérvárost. A tavalyihoz hason­lóan gazdag orograimról a Szakszervezetek Kalinyin te­rületi Tanácsa gondoskodik. A turistautakra elsősorban azokat a dolgozókat küldik el a somogyi üzemeik, akik a leg­jobb eredményt érték él a munkaversenyben és a moz­galmi munkában. A Kaposvári Állami Gazdaság például moszkvai—kalinyini úttal ju­talmazta a brigádvetélkedő el­ső helyezettjét. A cukorgyár a munkásvédelmi vetélkedő első díjául szwvjetuimóbeli utazást tűzött ki. 1970 a jubileumok éve. Ép­pen ezért elismerésre méltó az SZMT-nek a törekvése, hogy minél több somogyi munkás­nak teszi lehetővé testvérvá­rosunk megismerését. Bizony, vigasztalan érzés a szép új intézmény hideg-rideg falai közé lépni, amelyeken furcsa »térképeket« rajzol a nedvesség. A klubkönyvtár csaknem két hónapig nem mű­ködött, mert elvitték innen az olajikályhát a tanácsház egyik irodájába. A központi fűtés két olajkazánját alig egy hete szerelték be. Az olaj már két nap múlva kifogyott, de pót­lásáról nem gondoskodott sen­ki. Ottjártaimkor is jéghideg helyiségben, magykabátban válogatott a polcok közt egy­két olvasó a klubkönyvtárban, amely nemcsak kölcsönzésre, hianem sok más egyéb feladat­ra is hivatott volna. Az ele­gánsan berendezett helyiség­ben penészesek a függönyök, s a szép buzsáki hímzések; a hi­degben elfagytaik a dísznövé­nyeik. Joó Ferenc könyvtáros sze­rint a kazánok bonyolult mű­szereinek kezelése nincs szak­avatott. kezekben. Kivel, hogyan oldják meg ezt? Miért maradt fűtés nél­kül hónapokig a szép új könyvtár? És egyáltalán, ki­nek a feladata gondoskodni a fűtőanyagról? Apró részletkérdések ezek? Lehetséges. Mindenesetre ar­ra utalnak, hogy az új intéz­mény életének megindítása döcög, akadozik. De úgy gon­dolom, a fiatal vb-elnök, Rné- zits István álláspontja eléggé meggyőző ahhoz, hogy remél­jük: átmenetiek a problémák. — Olyan nem fordulhat elő, hogy az új intézmény ne mű­ködjön hivatásának megfele­lően — mondotta búcsúzóul. Wallinger Endre SZOVJETUNIÓ, TYUMENYI KERÜLET (OSZSZSZK). A kedési eszköz a Szovjetuniónak ezen az északi részén. rénszarvasfogat kedvelt közJe­Felszabadulási Tfifívészeti szemle Körzeti bemutatók — megyeszerte Balatonszentgyörgyön A hónap eleje óta egymást követik megyénkben a felsza­badulási művészeti szemle kör­zeti bemutatói. Mint hírül ad­tuk, január 31-én Nagyatádon kezdődött meg, majd több más járásunkban is folytató­dott a bemutatósorozat. A marcali, a fonyódi, a nagy­atádi és a siófoki járásban még február végéig befejeződ­nek; a kaposvári járásban pe­dig márciusban kezdődnek meg a körzeti bemutatók. Az eddigiek közül a tatod járási művelődési központból és a legutóbbi, vasárnapi balaton­szentgyörgyi eseményről kap­tunk tudósítást. Tábori az élsö körzeti kulturális szemle műsorában a Videoton, a Campingcikk Vállalat és a gimnázium szavaló:, illetve színjátszói léptek föl. Kiemel­kedő teljesítményt nyújtott a kisbárapáti énekkar és a tor­vaji népi együttes. Sajnálatos, hogy olyan jelentős községek, mint Andocs, Tengőd, Bedeg- kér, Törötokoppány, nem sze­repeltek a bemutatón. A zsű­ri a február 22-én tartandó járási bemutatóra körültekin­tően válogatta ki a szereplő­ket. Értékelte a látott pro­dukció erényeit és gyengéit. A siófoki járás területén még két körzetben tartanak szem­lét: Balatonszárszón és Bala- tonszabaditoan. S. J. tavaszt idéző napfény, gondo­san előkészített, kellemes kör­nyezet és telt ház várta a kör­zeti szemlére érkező szólistá­kat és csoportokat. A műsor­ban a szokásos műfajok sze­repeltek. Am a Röpülj páva hatására előretört a népdal­éneklés. E műfajt három éne­kes szólista és a vörsá vörös- keresztes alapszervezet négy­tagú női énekcsoportja képvi­selte. Kissé bátortalanul, de dicséretes tisztán, stílusosan énekeltek. Vidám prózai mű- sorszámokat is hallottunk. Az elhangzott paródiák szövegé­ben és előadásában volt ugyan némi eredetiség, szellemesség, de inkább csak másolásként hatottak. A színjátszást a ba~ latonberényi KISZ-esek két vidám jelenete képviselte, ki­fejező előadásban. A nagyobb csoportok létszámában vagy színvonalában itt-ott még ér­ződött a járványos influenza hatása. A balatonszentgyörgyi ÉRDÉRT Vállalat tánccsoport- jáimak buzsáki párosa lendüle­tes és hangulatos volt, de még nincs kidolgozva és a zenei kíséret sem megfelelő. Hatá­sos volt az irodalmi színpad Szabad hazában születtünk című összeállítása, bár a ver­seny gondolatainak tolmácso­lása még nem átélt, nem ki­fejező eléggé. A felszabadu­lást, a szabad, alkotó munkát, az élet szépségét és a pórt hősi harcát idézte a fonyódi vegyes! tar műsora. N. E. Beszédvázlatok - Irodalmi műsorok Szellemi vetélkedők Hasznos könyvecske a KlSZ-szervezeteknek A somogyi KISZ-sz er veze­tek már most készülődnek ha­zánk felszadaulásának huszon­ötödik évfordulójára. Klubdél­utánokon, különféle ünnepsé­geken emlékeznek meg ne­gyedszázados utunkról. Ehhez a munkájukhoz ad nagy segít­séget az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat a Negyedszázad sza­badság című kiadványával. *4 0ebines k Két asztalnál ülnek, egyéb­ként üres a kocsma. A két asztalnál is egy-egy szál fér­fi, Együtt jöttek, de külön ül­tek. Az első számú férfi ko­nyakot iszik, a második szá­mú forralt bort. A kocsmá- rosné nem ismeri őket, nem a faluból valók, még csal: nem is a járásból. Mindössze annyit tud róluk, hogy fil­mesek. Itt vannak a falübar reggel óta, mondják a népei hogy holnapra több százai jönnek. Aki a konyakot issza, elég rossz külsejű, rossz arcú. Pu­lóver, kordbársony nadrág szakáll. Valami melós vagy statiszta lehet — gondolja a kocsmárosné. A forralt boros elegáns, in­telligens vendég benyomását kelti. Jól szabott ruha, fehér ing, hatalmas manzsettagomb, nyakkendő. Ez lesz a nacsal- nik — állapítja meg az asz- szony. A konyakos vastag papír- halmazban lapozgat és már a harmadik konyakot kéri. A forralt boros egy litert ivott és most a semmibe bámul. A iMcsmárosné leteszi a konya­kot az asztalra, aztán leteszi mind a két kezét is, hogy nyomatékot adjon a szavá­nak. — Kérem, legyen szíves fi­zetni. Három konyak, az any- nyi mint... Nem tudok töb­bet hitelezni. A múltkor egy ingához hasonló fickó egy él liter konyakot ivott meg, akkor bejelentette az unal­mast, hogy egy vasa sincs. Hiába vitték el a rendőrök, nem volt rajta mit vennem. A konyakos férfi a zsebé­be nyúl, fizet, ad öt forint borravalót és ő is megszólal: — ön, asszonyom, rossz kocsmáros. Valamikor hajda­nán a főpincérek arra oktat­ták a pikolófiúkat, hogy a legrongyosabb embert is ud­variasan szolgálják ki. Ki tudja — okították a pincér­palántákat —, ki tudja, nem éppen ez a rongyos fickó ra­bolta-e ki pontosan egy órá­val ezelőtt a Nemzeti Ban­kot, és most a zsebe tele van dohánnyal. És az ilyenek ga­vallérok. Hát most maga még azt se nézte ki belőlem, hogy mondjuk, egy órával ezelőtt én is betörtem valahová. — Én magából kinézem .. de engem nem érdekel ez a link pesti duma, nálam fizet­ni kell. És ha ma kirabolja a Nemzeti Bankot, mit ér vele? öt perc múlva úgyis le­fülelik a zsaruk, én pedig itt állok megfürödve, mint or­gazda ... Ekkor jött oda a forralt bo­ros az asztalhoz és ő is be­kapcsolódott az értekezésbe — Asszonyom, ez a kis üz­let pontosan olyan, mint egy ékszerbolt, akár Pestre is el­tolhatnák, még a Váci utcá­ban is megállná a helyét. És ön?! Nem szeretek hízelegni, de ön Budapest legszebb mi­xernőjével is fölvehetne a versenyt, sőt filmszínésznőnek is élmehetne. Apropos! Fil­mezett már? Talán nálunk megpróbálhatná, ugye fő­rendező úr? — fordult a ko­nyakoshoz. Az asszonynak már ekkor gúvadt a szeme. Be a férfi nem hagyta abba. — A bort legyen szíves felimi. Tudja, nálunk Pesten azt tartják, hogy piti dolog mindennap számolgatni egy­két lityi bort. Itt leszünk egy hónapig, az lesz egy szép summa. A fickó mindezt egy világfi könnyed eleganciájával mondta. Az asszony szeme erre teljesen kigúvadt. — És ön mit játszik, ön lesz a főszereplő? — A, én pilóta vagyok. A főrendező úr pilótája — né­zett a szakállasra. — Ma nem repülünk, ezért ihattam én is. Mindenesetre csak nyugodtan szóljon, ha kocsikázni akar, szívesen megkocsikáztatom. Akár Pestre is felugorhatunk valamelyik este. Az asszony kinyitotta a kockás füzetét és felírta a sofőr neve mellé az egy liter forralt bort. S. Borbély Sándor és Erdős Fe­renc írták és állították össze a nagyon jól hasznosítható se­gédanyagokat. A kis köny­vecske ünnepi beszédvázlatot nyújt át az ifjúsági rendez­vények jövendő szónokainak. Ezenkívül hatféle irodalmi mű­sort közöl. Ezeket hat-nyolc fiatal adhatja elő. Az első műsor »Száguldj, Szabadság!« címmel a második világháború viharában is helytálló antifasiszta hazafiak­nak állít emléket. A »Csillag a homlokukon« című összeállítás a felszabadító szovjet hősökre emlékezik, az »Országépítés« a szabadságával élni tudó ma­gyar népet mutatja be. A »Munka élete« műsor a szocia­lizmust építő munkásosztály­ról. a -A gyalogutat benőtte a fű« pedig a közös gazdálkodás útját választó parasztságról ad képet. Az utolsó műsorössze­állítás címe »örökké élni«. Azt a változást érzékelteti, amely a szocializmus alapjai­nak lerakásával jelentkezett az emberek tudatában. Nagy László, Méliusz József, Sipos Gyula, Berda József, Csanádi Imre, Zelk Zoltán, Gereblyés László, Illyés Gyula, Fodor Jó­zsef, Ladányi Mihály. Simon István költeményeiből. Illés Béla, Fábián Zoltán, Szabó Pál, Bertha Bulcsú, Váci Mi­hály és Gyurkó László prózai műveiből választhatnak az ün­nepi műsorokra készülő KISZ- szervezetek és -klubok. A kiadvánv utolsó részében a felszabadulással kapcsolatos ismeretek játékos megtanulá­sát segítő vetélkedők mintái találhatók. A hasznos köny­vecskét Irodalomjegyzék egé­szíti ki. SOMOGYINSPLAP Kedd, me.

Next

/
Thumbnails
Contents