Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-07 / 32. szám

HATÉKONY ANYAG! ÖSZTÖNZÉST Téliesítés — több mint hárommillióért A megyei pártbizottság múlt heti ülése Somogy megye gaz­daságának tavalyi fejlődését és ez évi feladatait elemezte. A tanácskozáson sok szó esett a gazdasági reform szabályozói­ról, s ezek sorában az anyagi ösztönzőkről. A párt-végrehajtóbizottság előterjesztése megállapította: “A részesedési alap elosztásá­nak új rendszere lényegében a vállalatokra bízza az elosztást. Az érdekeltség hatékonysága nagyban függ attól, hogy a ve­zetők mennyire lesznek képe­sek a dolgozók részesedését a végzett munka szerint diffe­renciálni.-» Nyereségprémium A vállalatok gazdasági veze­tői, a szakszervezeti bizottsá­gok és a munkaügyi osztályok ezekben a hetekben fogalmaz­zák meg a nyereségelosztás új helyi szabályait, amelyeket az­tán a dolgozókkal való megvi­tatás után, a kollektív szerző­dés előírásaiként iktatnak a •»vállalati törvények« sorába. A most zajló megbeszéléseken az illetékesek különösen sokat foglalkoznak a nyereségpré­miummal és a nyereségjuta­lommal. mint a közvetlen anyagi ösztönzés új formái­val. A munkaügyi miniszter ren­deleté értelmében a vállalat bármely dolgozója, dolgozó csoportja — esetleg a vállalat kisebb szervezeti egysége, mű­helye is — részesíthető nyere­ségprémiumban, illetve nyere- eégj utalómban. Nyereségprémiumnak az a — részesedési alapot terhelő — prémium minősül, melynek kifizetése a nyereség alakulá­sától függ. Ezt a juttatást első­sorban olyan dolgozók számát ra célszerű kitűzni, akik tevé­kenységükkel, feladataik vég­rehajtásával számottevően be­folyásolhatják a vállalat össz- eredményének alakulását. A nyereségprémium az érintette­ket az átlagosnál jobban érde­keltté teszi a magasabb nyere­ség elérésében. Indokolt a nyereségprémium alkalmazása abban az esetben is, amikor valamely jelentős részfeladat teljesítését segíti vele az üzem; olyan részfeladatét, melynek megoldása növeli a vállalat nyereségét A szóban forgó ösztönzés! forma jellegéből következik: kitűzésénél főként az a mun­katerület jöhet számításba, ahol a vállalat egészére kiható gazdasági eredmények eléré­séért tevékenykednek; de adódhatnak egyéb munkahe­lyek. beosztások is, melyeknél a nyereségprémium kifizetését ugyan nem átfogó, de a nyere­ség tömegét fokozottan befo­lyásoló egyéb mutatók elérésé­hez, teljesítéséhez kötik. A vállalat egészének nyere­ségétől függő nyereségpré­miumra előleget lehet folyósí­tani, ha a részeredmények azt indokolják. Ez az előleg ter­mészetesen nem tekinthető végleges kifizetésnek, s ha a vállalat év végi eredménye, mérlege azt alátámasztja, részben vasy teljes egészében vissza is fizettethető. Nyereség! utalom Az anyai ösztönzés másik új kategóriája a nyereségjuta­lom. A vállalat nyereségét je­lentősen befolyásoló eredmény elérésekor adható, ugyancsak a nyereségrészesedésből. Olyan dolgozóknál célszerű alkal­mazni, akiknél a feladatot nem lehet előre kitűzni, azonban az év végi értékelésnél kitűnik, hogy tevékenységükkel hatha­tósan elősegítették a vállalati nyereség növelését. Ilyen, az átlagost jóval meghaladó tel­jesítmény lehet például az ön­költség számottevő csökkenté­se, az importanyaggal való ta­karékos gazdálkodás, a várat­lan és veszélyes üzemzavar ki­küszöbölése. a irrunkafolyama- matok ésszerű, eredményeket növelő átszervezése, és így to­vább. Mind a nveresévorérnium mind a nye-■eséviutalom a dntoozók bármehi cswortéáná'. alkalmazható. A szabályok te­hát nem zyriák ki az üzem* kollektíva esve t1 en rétegét sem az anyagi ösztönzés em­lített formáiból, a vállalatok­nál azonban célszerű mérle­gelni azt, hogy mely munkate­rületeken indokolt a jutalma­zás és premizálás korábbi rendjének fenntartása, és hol kívánatos a nyereségprémium rendszeres!- tése. Amennyiben a juttatást cso­port vagy kisebb egység kapja, annak a dolgozók közötti fel­osztása az egység vezetőiének hatáskörébe tartozik. Épnek módszerét a kollektív szerző­dés előírhatja. A vezetők ösztönzése A magasabb vezető állású dolgozók részére, eredményes gazdálkodás esetén — a mun­kaügyi miniszter rendelete ér­telmében — megjár a részese­dési alapot terhelő nyereség­prémium. Más címen azonban prémiumot vagy prémiumáta- lanyt nem kaphatnak. Ezt a nyereségprémiumot a vállalat felügyeleti szerve a nyereséghez és a bérköltség­hez viszonyítottan állapítja meg, s a várható eredmények­re tekintettel, év közben egy­szer — legkorábban a féléves mérleg adatainak ismeretében — előleget adhat. Ha a gazda­sági vezetők irányító tevé­kenysége, illetve a vállalat gazdasági eredményei kiemel- i kedők, a felügyeleti ; szerv a nyereségprémium összegét föl­emelheti. A magasabb vezető állásúak nyereségprémiuma — vezetési, j gazdálkodási hibák esetén — csökkenthető. Csökkenteni kell, illetve meg kell vonni a nyereségprémiumot a népgaz­daság vagy a lakosság érde­keinek súlyos megsértése ese­tén, valamint akkor, ha a vál­lalat a rendelkezésére álló esz­közöket nem használja fel megfelelően, és emiatt dolgo­zói élet- és munkakörülmé­nyeinek alakulása a lehetősé­gektől .jelentősen elmarad. A csökkentést, illetőleg a meg­vonást írásban indokolni kell. A munkától függ A módosított részesedési szabályok, illetve az újszerű anyagi ösztönzők lehetővé te­szik, hogy a vállalatok a szá­mukra leginkább megfelelő jutalmazási, részesedésfelhasz­nálási rendszert alakítsák ki. A végzett munka és annak arányos anyagi elismerése kö­zelebb kerülhet tehát egymás­hoz, a felosztható részesedési alap nagyságát azonban e ren­delkezések nem növelik. Ah­hoz, hogy emelkedjék a dolgo­zók keresete, hatékonyabb munkára van szükség. B. T. Téli munkák az északnyugati városrészben a KISZ-lakásoknál. Megyénk építőipari felada­tai sürgietőek. Sok építkezésen télen sem szünetel a munka, a kőművesek, szakipari szere­lők küzdenek a faggyal, a hó­val. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat idejekorán hozzálátott a téliesí léshez. ÚJ ALAPOKON, EREDMÉNYESEN Egyesült szövetkezetek számvetése Több milliós tartalék Darányban Ha valaki néhány évvel ez­előtt azt mondta volna Dráva- ta másában, Drávagárdonyban vagy akár Darányban, hogy nem is olyan sok idő múlva sok milliós vagyonnal rendel­kező, több milliós termelési értéket előállító üzem lesz a szövetkezetük — akkor két­kedve és bizonyára hitetlen- kedve fogadták volna ezt a véleményt. A kis terület baha- tárolta a lehetőségeket mind a szövetkezetek fejlődésében, mind pedig az ezzel összefüg­gő részesedésben. Először 1966-ban Drávata- mási, aztán két évvel később Drávagárdony parasztsága is­merte föl ezt, és határozta el, hogy egyesíti gazdaságát a da­rányi szövetkezettek A terüle­ti, az anyagi és a szellemi tőke koncentrációja a gazdálkodás­ban új lehetőségeket teremtett. Ehhez párosultak azok a fejlő­dést segítő tényezők, melyeket az önálló vállalatszerű gazdál­kodás, a gazdaságirányítás új rendszere hozott magával Egy ilyen szervezeti átalakulás sok gonddal, problémával jár. De éppen ennek a három köz­ségből alakult nagyüzemnek fa példája igazolja, hogy őszinte egyet akarással szorgalmas tö­rekvéssel legyőzhetők a ne­hézségek Sőt, töretlen fejlő­dést, az anyagi javak számot­tevő gyarapodását érheti el a nagy közösség. A számok kérlelhetetlenek, ám akkor, amikor egy eszten­dő munkájának tapasztalatait, eredményeit és hibáit kell ösz- szegezni. beszédesebbé válnak, mint akármilyen gondosan megfogalmazott szófüzér. 1969- ben csaknem huszonhétmillió forintos termelési értéket állí­tott elő az egyre korszerűsödő, méreteiben is megnövekedett nagyüzem. Egymillió forinttal több ez, mint amennyit egy év­vel korábban, a közös út első évében elértek. Talán még en­nél is többet mond, hogy a kö­zösség egy dolgozó tagja csak­nem nyolcvanháromezer forint érték megtermelésével járult hozzá a múlt év eredményéhez. A javak gyarapodása, egy szövetkezet gazdagodása, szoro­san együtt jár az ott tevékeny­kedő parasztemberek jövedel­mének, életkörülményeinek javulásával. Míg korábban Drávagárdonyban és Drávata- másiban a tagok munkaegy­ség-részesedése nem érte el a / negyven forintot, a műit évben tízórás munkanapra vetítve, átlagosan csaknem száz forint kereset jutott egy dolgozó tag­ra. Összesen több mint hétmil­lió-nyolcszázezer forint mun­kadíjat fizetett ki a szövetke­zet Az önálló vállalatszerű gaz­dálkodás nemcsak új lehetősé­geket, hanem új fogalmakat is hozott Ezek között említhe­tő a nyereségrészesedés. A kor­szerű nagyüzem, a jövedelme­ző gazdálkodás arra is módot adott, hogy mintegy kétmillió forint nyereségrészesedést fi­zethessenek. Ez azt jelenti, hogy az itt dolgozók mintegy há­romhavi átlagkeresetüknek megfelelő külön részesedéshez jutottak egész évi törekvő munkájuk eredményeként. Lehetne sorolni- mutatókat, melyek mind egyértelműen alátámasztják: nagyot fejlő­dött, erősödött ez az egyesült tsz, s az itt dolgozók jövedelme egy-két év alatt megkétszere­ződött Az elmondottakon kí­vül csupán még egy tényt sze­retnénk megemlíteni: decem­ber 31-én a gazdaság több mint tizenegymillió forintos biztonsági alappal rendelke­zett, s ebből négymilliónál va­lamivel többet készpénzben tartalékoltak Ez o tekintélyes összeg a további fejlődéshez, a nagy közösség még szebb jö­vőjének a formálásához igen nagy biztonságot adhat és ad is. Január elsejével tovább nőtt a darányiak nagy családja: Kastélyosdombó parasztsága is csatlakozott a korábban egyesült szövetkezethez. A ré­gi célok helyére most újabbak kerülnek, a feladatok nem lesznek kisebbek, mint koráb­ban voltak A múlt. a kedve­ző tapasztalat részben biztosí­téka a további fejlődésnek. De ennek párosulnia kell a már korábban említett őszinte egyetértéssel, s hadd tegyük hozzá, a jó gazda gondosságá­val és felelősségével is. Ahol mindenki elégedett... A somogydöröcskei—szoro- sadi November 7. Egyesült Termelőszövetkezet az elmúlt napokban tartotta meg zár­számadó közgyűlését- A tsz megalakulása, 1949 óta nem volt még ilyen eredményes zárszámadás a közös gazdaság életében! Schäfer Jakab tsz- elnök beszámolója nemcsak az elért eredményekről adott szá­mot, hanem az előző évekre Is visszatekintett Emlékeztette a tagságot, hogy milyen sok problémával kellett megküz­deniük két évtized alatt a dimbes-dombos terepen, a kedvezőtlen talajviszonyok kö­zött. 1964. január 1-től már a szo- rosadí tsz-szel együtt folytat­ták a munkát. Azóta az egye­sült tsz tagjai testvéri egyet­értésben, példamutató szor­galommal dolgoznak, s ennek eredményei csakhamar kezd­tek mutatkozni. 1967-ben napi 49, 1968-ban napi 57, 1969-ben vedig már napi 70 forint 60 fillért fizettek. A tagság min­őén hónap 10-én előlegként kapta meg keresetének nyolc­van százalékát, s most. a zár­számadás napién vehette föl a bent maradt 20 százalékot, va­lamint a további 25 százalék kiegészítő részesedést is. Az el­nök örömmel adott számot ar­ról, hogy a tagság idejében el­végezte a növényápolási és a betakarítási munkákat Ennek is köszönhető, hogy a tervhez viszonyítva csaknem 3 milliós többletbevételt értek el a múlt esztendőben. A többi között 20 vagon kukoricát és 22 vagon őszi árpát értékesítettek ter­ven felül. Különösen kukori­cából értek el rekordtermést: májusi morzsoltban számítva holdanként 27 mázsát A kö­zös gazdaság vagyona több mint 12 millió forint, és sem­mi adósságuk nincs. A tsz biz­tonsági alapja 800 ezer forint ami biztosítéka annak, hogy a munkabér-kifizetések folya­matosak lesznek a jövőben is. Az erősödést nemcsak a szá­mok mutatják, hanem az is, hogy fiatalodik a tsz. 1967-ben 52 év volt az átlagos életkor, 1968-ban 49 év lett. 1969-ben pedig 42 évre csökkent Ezen a zárszámadó közgvűlésen is — a jó eredménvek láttán — töb­ben kérték felvételüket Ez a zárszámadás valóságos iskolapéldáia volt annak, hogv hozzáértő vezetéssel és becsü­letes hozzáállással, szorgalmas munkával milyen szép ered­ményeket érhet el néhány év alatt egy közös gazdaság! Vörös M—Szerdahelyi P Külön bizottságot hoztak lét­re szeptemberben azzal a cél­lal, hogy felmérje a téli mun­kakörülményeik biztosításához szükséges beruházásokat. Amikor az időjárás engedte, végezték a külső munkákat is, a megfelelő eszközök beszerzése pedig lehetővé tet­te a belső munkák folyamatos végzését. A legsürgetőbb ha­táridejű harmincöt építkezé­sen dolgoztak; a rádiócsogyár építésénél, Nagyatádon, a nagyberki sertéskombinátnál, Tabon, nem szüneteltek a lakásépítkezések a Berzsenyi utcában és a Léva utcában. A jó munka nagy megterhelést követelt a munkásoktól, hi­szen új munkahelyen kellett fölvenni a szerszámokat. Több mint hárommillióba került a téliesítés. Gőzkazánt, gőzfej­lesztőket, gőzkályhákat vásá­roltak, az utóbbiból kétszáz darabott vett egyenként ezer forintért a vállalat Épül a közgazdasági technikum« Vakolők Barcsi termék Jugoszláviába A Somogy megyei Erdő és Fafeldolgozó Vállalat barcsi fűrészüzeme a múlt évben iák­kor még mint a Dél-magyar­országi Fűrészek barcsi tele­pe) kötött először üzletet a jugoszláviai Viroviticán mű­ködő irodabú torgyárral. Iro­dabútor-elemeket szállított mintegy 10 millió forint ér­tékben. Most újaibb megállapodás született, amelyet Barcson a Somogy megyei Erdő és Fa­feldolgozó Vállalat, a Ltg- mimpex és a jugoszláviai vit roviticai irodabútorgyár és a koprovnicai Bilo-Kalnik ex­port—import kombinát képvi­selői kötöttek. A megállapo­dás szerint a barcsi fűrész­üzem speciális ládákat készít a viroviticai irodabútorgyár részére a bútorok szállításához A több ezer dollár értékű lá­dák átvételét még e hó 27-én megkezdik, & rövidesen szál­lítják is rendeltetési helyére. Ezen a tárgyaláson előzetes megállapodás született még további szállítmányokra is: csomagolólécből több vagon­nyit kell gyártani a kívánt méretben és vastagságban; az üzemiben most előállított par- 'cettalapokból előre'átha‘ólag több ezer négyzeten! térré tar­tanak igényt. Erre árajánlatot kértek, s ha megfelel, rövide­sen megkötik a szállítási szer­ződést is. SOMOGII NÉPLAP Ba&arbat, 1370, február 7,

Next

/
Thumbnails
Contents