Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-28 / 50. szám
X Bemutató az iskolaszínházban KEI TEN A FONÓMUNKÁSBÓL A1oHere: Tartuffe A Somogy megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya, a TIT Somogy megyei szervezete és a Csiky Gergely Színház a tanulóifjúság irodalmi, művészeti ismereteinek gyarapítására iskolaszínházat indított. Az első bemutatón, csütörtökön zsúfolásig megtelt a Katinka Művelődési Központ színházterme a közgazdasági szakközépiskola tanulóival. Néhány vidéki középiskola igazgatója is eljött a premierre, s megnézte, milyen előadást fogadhat később a járási székhelyen. Az iskolaszínház célja — ahogy azt dr. Csákabonyi Balázs, a megyei művelődésügyi osztály népművelési csoportjának vezetője elmondta, az, hogy megismertessük megyénk tanulóifjúságával a világirodalom legjelesebb drámaíróinak egy-egy kiemelkedő alkotását a színpad', a színház varázsának segítségével. Másrészt: Sárospatak, Enyed, Debrecen, Csurgó, valamint a többi ősi kollégium és iskola példája nyomán szorosabbá tenni a kapcsolatot az iskola, a maFórum Kaposváron Kérdezz - felelek! Az ókori Rómában a Fórum volt a politikai élet színtere. Az utóbbi időben újra ismertté, sőt közkedveltté vált ez a fogalom — elsősorban a televízió jóvoltából. Tavaly vetődött fel Kaposváron a városi népfrontbizottság egyik ülésén, hogy lehetőséget kell teremteni a város lakóinak, választópolgárainak, mondják el véleményüket Kaposvár fejlődéséről, adjanak közvetlenül tanácsokat, javaslatokat, sőt kérjék számon az elmúlt évek során jtett ígéreteket. A cél megvalósításának eszköze a népfront fóruma, amelyre félévenként — de ha igény mutatkozik rá, akkor rö- videbb időközönként is — a városháza nagytermében kerülne sor. A fórum március 16-án délután 6 órakor Kaposvár negyedik ötéves tervi fejlesztését és építését vitatja meg. Az előkészületekről dr. Kanyar József városi népfrontelnököt és Hotter István városi titkárt kérdeztük meg: — Milyen célt szolgál a kaposvári fórum? —■ Közéleti demokratizmusunknak és egyben a közéleti információnak is új utakat és tonnákat kell teremteni — mondta Kanyar József. — A fórumot, mint politikai, népművelési tevékenységet is föl lehet fogni, ahol a közösséget érdeklő és foglalkoztató témák őszinte légkörben való megtárgyalása a fő feladat. > — Milyen módszert követnek? Vita vagy kérdezz — felelek lesz? , — Inkább kérdezz — felelek — kan-csolődik a beszélgetésbe Hotter István —, mert . ha belelendülünk a vitatkozásba, akkor másnap reggelig is ott maradhatunk. Olyan értelemben viszont valóban vitafúrom lesz. hogv bárki rákérdezhet égv-esv adott válaszra. elmondhatja a saját véleményét is. — Kikkel lehet vitatkozni,. kiktől lehet kérdezni? — A város párt- és állami vezetőitől, a nevek majd megjelennek a plakátokon. — Hívja a ll-542-t! — Hogyan lehet a kérdé- ■ seket föltenni? — A város területén hat szekrénykét helyezünk el — mondja a titkár —. ide kell bedobni az írásos kérdéseket. Telefonunknál állandó ügyelet lesz, tehát, ha valaki feltárcsázza. a 11-542-t és elmondja, hogy mire szeretne válássá; kapni, akkor ezeket a kérdéseket összegyűjtjük, rendszerezzük és továbbítjuk a városvezetőknek. A harmadik lehetőség pedig: a nagyteremben jelentkezni és szóban kérdezni. Azért döntöttünk így, mert bizonyára lesznek olyan kérdezők. akik szívesebben írnak vagy éppenséggel inkább beszélnek. Ki-ki válassza ki a legmegfelelőbb formát. — Mit várnak a fórumtól? — Minél egységesebb városfejlesztési nézetet, a választók és a választottak egymás iránti megbecsülésének elmélyítését, és sok-sok olyan kérdést és választ, amely előbbre viszi Kaposvár fejlődését. Hurinyák Fuxi életében sok mindennel probálkózott. Voll már iigyvédbojtár, ügynök, diótörő-csoportvezető; volt már előzetes letartóztatásban és nem előzetesben is. Napjainkban éppen munkaerő- szerződtetéssel foglalkozott. Járta az országot, s a lelkét kibeszélte, hogy milyen előnyös feltételek mellett lehet például a Földelhordó Vállalatnál idénymunkát vállalni: a munkásszállás kacsalábon forgó kastély, az üzemi kasztot osztályon felüli minőségben főzik, és osztályon aluli áron fizethetik ki, a munkaruhát, amit adnak, Operában is hordhatják. De a Fakitermelési Kombi nát ügyét is szívén hordta meg a Kövek és. Kőzetek problémáit, is. Most éppen az Országos Fogdmen Tröszthöz irányította tr.z embereket. Az ottani illetékes, Tromba kargyar nyelvű drámaírás és a színházművészet között. Laczkó Mihály — az első darab, Moliere Tartuffe-jének rendezője — a XVII. századi Franciaországról, a korabeli színházról és a klasszikus francia vígjáték megteremtőjéről, Moliere-ről beszélt a fiataloknak. Jobbára azonban olyanokat hallottunk, amiket a diákok tankönyveikben is megtalálhatnak. Kár, hogy kicsit hosszúra is nyúlt ez a bevezető. A függöny.felgördülése után a találó díszletek között megelevenedtek Moliere hősei. Or- gon és háza népe. valamint a vallásos túlbuzgóság és az álszent képmutatás megtestesítője, Tartuffe. Régen tapasztaltam diákelőadáson' ilyen atmoszférát, együttélést egy darabbal, mint az iskoliaszin- ház premierjén. Ez a mag — az iskolaszínház gondolata — jó 'talajra talált.- » A Tartuffe főbb szerepeit Csikós Gábor, Dánffy Sándor, Mészáros Joli, Faragó Sári, Koltai Róbert, Lengyel János, Szlonka Márta és Forró' Pál játszotta. A díszleteket Gáspár András tervezte. Az előadás pergőbb, lendületesebb lehetett volna,- ha a színészek pontosabban tudták volna szövegüket. Sokszor éreztük, hogy inkább a szövegre, semmint a játékra összpontosították figyelmüket. Az iskolaszínház ebben a tanévben Ibsen Nóra című drámáját mutatja még be. A következő tanévben négy- darabbal lépnek közönség elé; Vörösmartytól Brechtig terjed a bemutatók íve. Az iskolaszínház Kaposváron kétszer mutatkozik még be a Tartuf- fe-fel, azonkívül Siófokon, Csurgón, Marcaliban, Nagyatádon. Balatonbogláron lesznek még tájelőadások. társ boldogan fizette ki, a koponyánként járó pénzt. Csak az volt a baj, hogy a szerzemények fele hajthatatlan önbizalommal lógott. Fogni való még nem lett volna, csakhogy keveáen akartak élni a lehetőséggel. Szidor felügyelő éppen vagonkirakást ellenőrzött az állomáson. Csaknem szétpattan a látottak miatt. Különösen két hústoroni két igazi izomköltemén1 hozta ki a sodrából. Álltak agonban a lapátra támas kodva és beszélgettek. — Neki kéne fogni. — Neki. — Te is azt mondod? — Világos, azért fizetnek. — Hát akkor fogjunk n< V. — Fogjunk! — Csakugyan nekifogjunk? — Hát persze. — De előbb rágyújtunk. S. G. B. Zs. &tönyö$ cserebere Önérzet és lelkifurdalás — Na, gyerekek, még egyszer és nem utoljára! A kórus egy kicsit keményebben! Rajta! Klujber László, a Fonómunkás Kisszínpad vezetője adta ki a katonás parancsot. Nem véletlenül katonás, mert keményen pattognak a szavak. »Hol a Horthy! Itt a Horthy U» Aztán a kórus... Együtt. Próbálják a felszabadulás ünnepére készülő műsort. És a kórus fortissimo tempójában lüktet a szöveg. Aztán hirtelen kontraszt: erős, karakteres hang — a Latinka- ballada. Mucsi Sándor mondja. Nem is vers szerű — a fiatal előadó a ballada dramattkai lehetőségét használja ki. A párbeszédek éles ellentéteiből épül fel a hatás. A két beszélgetésnek csak a töredékei jutottak eszembe a próbán, amíg figyeltem őket. Hiszen nehéz is lenne itt sokáig egy emberre figyelni. Igaz, most asztal mellett ülnek, de a hangjuk kiszabadul a kis szobából. Műsort készítenek — ünnepre. Gyakorolnak minden erejükkel, amíg ajkukon szépen zengőve, erőssé, figyelmeztetővé és e:mlékeztetővé válik a szó. Tröszt Tibor Mucsi Sándor a textilművek klímaberendezésében dolgozik. Kötött sapka volt a fején — tisztította az egyik elszívót a •fonóban, amikor beszélgettünk. — Én tulajdonképpen galvanizáló vagyok. És az önérzetem miatt vágyók itt segédmunkás, Egy évet jártam gimnáziumban. Aztán a Finommechanikai Vállalatnál kitariultam a szakmát. Szép a galvanizálás, csak az ember lenyel egy csomó mérges cú- got, különösen ha az elszívás nem * a legjobb. Átmentem a VBKM Kaposvári Villamossági Gyárába. Szakmunkás voltam — de ott csak segédmunkásnak vettek föl. Naná, hogy otthagytam. Az ember gürizik a galvánkád mellett, tanulja a szakmát és segédmunkás lesz. Ezért jöttem át a textilbe. Hogy megérte-e, azon nem tűnődöm. Az önérzetem ezt diktálta. Itt jól kijövök mindenkivel. Van időm is bőven. Az én legkedvesebb költőm József Attila. A szerelmes és a romantikus verseket szeretem. És jó lenne, ha a verset minél többen szeretnék. Hívtak már engem verset mondani véradásra, avatókra. Lehet, hogy vannak, alkik formaságnak tekintették az egészet, de engem mindig az izgat, ha valaki odafigyel és a vers megfogja, akkor nagyon jó. Még a galvanizálóban találkoztam a Győri Attilával, ő vitt be a Fonómunkásba. Vannak már eredmények, helyezések bőven, és nagyon szép emlékek. Persze ezt így elmesélni nehéz, azt látni kellett volna. Jó az az ;zga- lom a színpadon. Az ember mindig izgul egy kicsit És utána jólesik a közös szórakozás, —• Szeretném, ha Kaposváron lenne egy olyan helyük a fiataloknak, ahol verseket mondanak, ahol tánczene szól. Ahol jó együtt lennünk. Olyan igazi pinceklubfélére gondolok. Meg kellene csinálnunk. » Én a verset szeretem a !égj óbban, persze vannak szerepek, amelyek nem hagyják nyugton az embert. Ilyen a Bánk bán. Majd egyszer szeretném eljátszani. Most felvételizek először a színművészetire ... Megszerettem a színpadot Azért mondtam, hogy először, mert ha most nem sikerül, újra megpróbálom .... Ha Fábián Éva verset mond, a hallgató azon tűnődik, hogyan lehet az, hogy bár a helyiség is nagy, halkan is beszél az előadó, mégis tele lesz vele a terem. Lágy és egy kicsit vibráló a hangja. — Szeretném, ha az emberek szeretnék a verset, József Attila a legkedvesebb költőm. És azt is szeretném, ha egy ilyen színpadi átadás útján — most nem találok' jobb szót — megértenék az emberek azt, amit mond nekik a költő. Élveznék a szép szó zenéjét. Néha azt.érzem, hogy az emberek mintha odatartanák a tenyerüket maguk elé, ás csak egy szűk résen néznének a szép dolgok felé. Ez az odatartott tenyér sok mindent elzár előlük, például a verset. Többet kellene szerepelniük a textilben Azt hiszem, az lenne a legjobb. Nehéz visszaadni így szavakban azt, ami a színpadon összeköt bennünket. Olyan jóleső egymásrautaltság. Izgalom, feszültség. Talán akkor oldódik fel, amikor az ember a versét. mondja. És az nagyon jó. Én, amikor először megálltam a "gyár előtt, megijedtem. Milyen nagy ez a textilművek! — éppen a közgazdasági érettségi után voltam. A meó- nál dolgoztam, és napok alatt több embert ismertem meg. mint máskor talán egy év alatt. Az a jó, hogy a színpadnak a gyár sokat segít anyagiakban. És , egy kicsit mintha lelkifurdalásom lenne. Mi is többet szerepelhetnénk itt. Mert adósai is vagyunk ... Én itt fogok dolgozni, remélem nagyon sokáig. Most a főmérnöki irodán vagyok titkárnő, de azt mondták, népművelői iskolára küldenek, és utána visszajövök ide. Hogy mit szeretnék mint népművelő elérni? Amit mondtam. Hogy a kezek ne •takarják el a verset. Itt ez ÚitiíÉíradó jelentkezik! Rágyújtottak, és újra rá- kezdték: — Neki kéne fogni... A sínhordó brigádban minden hórukk után lejátszottak egy ultipartit. Elküldeni mégsem merték őket — még ilyeneket sem kaphatnak, s hátha egyszer mégis meggondolják magukat, és ritkábban nyúlnak az ördög bibliájához. Így aztán, amikor ismét ar- "a járt a Hurinyák Fuxi, "'romba kartárs így szólt ozzá: — Tetemes összeget kap fe- enként, ha elviszi az abszo- út használhatatlanokat, és zonnal másokat hoz helyeink. Azokért természetesen djárna a szokott pénz. Percek alatt létrejött az üz- '■et. Hurinyák épp°n előző nap kapott hasonló ajánlatot 'z ottani naplopőkai illetően a Földelhordó Vállalattól. Azokat onnan ide, ezek-ct innen oda — igazán gyerekjáték lesz átirányítani. Nagy S. József Minden pénteken, a hosszú szünet előtti csengetéskor befejeződik a tanítási óra a Marcali Általános Iskola felső tagozatainak osztályaiban. A gyerekek azonban a helyükön maradnak, és feszülten várják a csapathíradó szignálját. Papír, ceruza feleszik előttük. és lázasan jegyzik a szaktárgyi rejtvénysorozat múlt heti megfejtését, valamint a pontot elért tanulók nevét. Aztán várják az újabb kérdéseket. A tanév elején megindult híradó ma már szinte nélkülözhetetlenül hozzátartozik az iskola életéhez. Tájékoztat az iskolát .érintő eseményekről, felhívásokat, pályázatokat tesz közzé, rövid műsort ad egy- egy évfordulón, egyéb ünnepségen. Legnagyobb érdeklődés azonban a 12 részből álló rejtvényt kfféri. Az elsősorban a VII—VITT. osztályosokhoz szóló kérdések természetesen a tantárgyi követelményekhez kapcsolódnak,- de különböző kutatásokat, szakkönyvek fel- használását, és nem utolsósorban önálló gondolkodást igényelnek. A pajtások egy része hétről hétre szabad idejének egy részét a kérdések megválaszolásával tölti el. A legjobbak a sorozat befejezése után tárgyjutalomban részesülnek. A stúdió szerkesztői egyébként elmondták, hogy a legtöbb megfejtés történelemből érkezett, de nagy érdeklődés mutatkozott a magyar és a számtan iránt is. A sorozat kétségkívül jelentős többletmunkát ad elsősorban a szerkesztő, de az esetenként közreműködő nevelőknek Is. Mégis szívesen vesznek részt e számukra is izgalmas játékban, amelynek során jobban megismerik a legtehetségesebbek teljesítőképességét, gondolkodási, önálló kutatási készségét, P. L. SOMOGYI NÉPLAP Sewmbat, 1970. február 2& 5
