Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-28 / 50. szám
A vezetés változásai Felszabadulásunk tiszteletére Körséta iielyelt - alkotó munkát Baráti találkozó Kaposváron — Kevesebbet látjuk mostanában az igazgatónkat — tették szóvá az egyik szétszórt telephelyekkel üzemelő vállalat dolgozói —, korábban többet volt közöttünk. Ugyan mi történhetett? Ami a ténymegállapítást illeti, arra rá kell bólintani: való igaz, a gazdasági vezetők ritkábban találnak alkalmat arra, hogy számottevő indok nélkül — esetleg néhány osztályvezető díszkísérete mellett — hangulatom körsétát tegyenek a munkahelyen. Különösen olyan üzemeknél vállalatoknál szembetűnő ez, amelyek nagyobb területre vagy akár az egész megyére kiterjedő hálózatot működtetnek. Az ilyen községi vagy járási telepeken, fiókoknál eddig sem üdvözölhették hetenként az első számú vezetőt, s mert annak egy-egy megjelenése között most hosz- szabb időszak telik el, szárnyra ‘kap a mondás: »A mi főnökünk lett a láthatatlan ember.« Kétségtelen, hogy sokakban él bizonyos nosztalgia a régebbi gyakorlat után, A látszatra ügyelő vezetőt akkoriban megnyugtatta, hogy gyakran találkozott a dolgozókkal kezet rázott velük, megveregette egyik-másik ismerős vállát — igazán nem hibáztathatták tömegkapcsolatainak elhanyagolásáért. Az élelmesebb beosztottak pedig szinte felkészültek az ilyen látogatásokra; sebtében előadták egyéni, a munkával csak kevésbé összefüggő problémáikat, s ha a »vezér« nem is helyezett nyomban kilátásba biztos megoldást, azért apróbb-nagyobb ígéret többnyire elhangzott. 1 Ha őszintén magunkba tekintünk, el kell ismernünk: inkább kellemes időtöltést jelentettek ezek a futó látogatások, semmint tartalmas munkakapcsolatot. Nagy létszámú gárdánál sohasem jutott idő egy-egy termelési kérdésben való elmélyedésre. A gazdaságirányítási reform széles hatáskört biztosított a íjahh munkásszállások épülnek a vasiparhan A Vasas Szakszervezet elnöksége tegnapi ülésén a többi között foglalkozott a munkásszállások helyzetével is , Megállapították, hogy a munkásszállásokon csökkent a zsúfoltság. Kihasználásuk egy év alatt 87,2-ről 84,3 százalékra csökkent. Egész sor elavult munkásszállás megszűnt, újakat építettek. Jelenleg a vas- j iparban harminckilenccel több j munkásszállás működik, mint j egy évvel ezelőtt. Befogadóképességük 10 641-ről 13 462-re \ emelkedett. A szállások közül most már mindössze öt sorolható az alsóbb, tehát az ötödik és' a hatodik kategóriába, viszont 108 szállás első-, vagy másodosátályú. A Szerszámgépipari Művek Esztergomi Marógépgyára például 98 személyes első osztályú munkás - szállót épített, a Ganz—MÁ- VAG is a közelmúltban hozta tető alá 48 személyes szállóját. A Csepel Művek és a Magyar Hajó- és Darugyár rövideóén megkezdi korszerű munkásszállójának építését, s ezek átadása után az elavult szállásokat megszüntetik. A vállalatok jelentős áldozatokat hoznak azért, hogy a távol lakó dolgozók kulturált szálláshelyhez jussanak. A helyzet azonban még nem mindenütt kedvező, egyes helyeken mag’ mindig nagy a zsúfoltság, különösen a fővárosban még sok az elavult munkásszállás. vezetőknek — immár nem a központi utasítások gépies végrehajtására, hanem a feladatok meghatározására, a tervek kidolgozására, a munkafolyamatok szervezésére, a pénzügyi gazdálkodáshoz és megannyi más, azelőtt vállalati szinten alig ismert tennivaló ellátására. A korábbi gyakorlathoz képest a vezetők felelősségére, józan mérlegelésére, megfontolt dörítésére, kockázatvállalására sokkalta jobban szükség van. Nem túlzás azt mondani, hogy az igazgatói szobákban az alkotó munka megsokszorozódott. S ez természetszerűleg azzal jár, hogy a közvetlen munkatársakkal, az üzleti és a szállító partnerekkel folytatott tárgyalások kitöltik a munkaidő tekintélyes részét. JS feladatok végrehajtása elől nem Jehet kitérni, ritkulnak tehát az igazgató hangulatkeltő, »leereszkedő« műhelylátogatásai, a munkapad, vagy az íróasztal melletti ke- dályeskedő beszélgetések. Hiba akkor lesz, ha a szórványossá váló találkozások egyben az irányítók és a beosztottak közötti elvtársi—munkatársi kapcsolat lazulását is jelentik. A dolgozók joggal várnak törődést munkahelyi elöljárójuktól. Ha tehát a vezetőket gátolja az időhiány, tegyék a helyettesek, a középszintű irányítók feladatává, hogy rendszeresen tájékozódjanak a munkatermek hangulatáról, gyújtsák össze és juttassák el hozzájuk a jogos észrevételeket, kívánságokat. Ott egészséges az üzemi légkör, ahol az alsóbb szintű vezetőkben a beosztottak az igazgató képviselőjét látják és tisztelik, s tudják, hogy amivel az üzemvezetőhöz fordulnak, az eljut az intézkedésre hivatott személyhez is. Ehhez persze arra is szükség van, hogy a felső vezetés rendszeresen tájékoztassa az alsóbb parancsnoki kart, s tagjait kellő hatáskörrel felruházva erősítse annak tudatát, hogy meghatározott ügyekben a vállalat vezetőjének nevében járnak el. A vezető cselekedeteiből a beosztottaknak mindig meg kell érezniük a velük való törődést. Közvetlenül k’tűnhet ez például az anyagi ösztönzésből és elismerésből, a munkakörülményék javításából, a szociális és egészségügyi hiányosságok megszüntetéséből, a termelés jó feltételeinek biztosításából, közvetett módon a kitűzött vállalati célok eléréséből, a hatékony gazdálkodás eredményeiből. Ebben vagy abban a formában, de rendszeresen jusson kifejezésre az egyes emberekért és a munkahelyi közösségért végzett vezetői fáradozás. Elengedhetetlen feltétel ez a kiegyensúlyozott üzemi közhangulat megteremtéséhez. II gazdasági vezetők kedélyes látogató kőrútjaira most már egyre ritkábban kerülhet sor. Ha ezek helvét a közösségi és a népgazdasági célokért való munkálkodás foglalja el, akkor a változás miatt nem kell sajnálkozni. Vannak egyéb fórumok — termelési tanácskozások, munkaértekezletek, pártalapszervezeti és szakszer, vezeti taggyűlések stb. —, ahol valamennyi lényeges kérdést meg lehet vitatni az igazgatóval. S a vezetők ajtaja mindig nyitva áll dolgozóik előtt. Bánhldí Tibor Ifjú szakmunkások versenye A kaposvári járási KISZ-bi- zottság és a közép-sogiogyi tsz-szövetség ebben az évben is meghirdeti a Szakma ifjú mestere mozgalmat a fiatal gépszerelők és gépjárművilla- mossági szerelők részére. Az ifjú traktorosok mint már any- nyi évben, most is a Legjobb ifjú traktoros címért vetélkedhetnek. A versenyek hazánk felszabadulásának 25. évfordulója és a Lenin-centenárium jegyében folynak. A két verseny föltételei hasonlóak. A szakmai és a politikai továbbképzés mellett a traktorosok elé állított követelmények 'közé tartozik a munkafegyelem, a normál- hold-terv teljesítése, a minőségi munka, az üzem-, kenőanyag- és alkatrész-megtakarítás. A szakma ifjú mesterei a munkafegyelem betartásával, a szakmai ég politikai továbbképzéssel, minőségi munkával, a munka- és balesetvédelmi szabályok megtartásával tehetnek eleget a versenyfelhívásnak. Mindkét verseny záró vetélkedővel fejeződik be, melyen a traktorosverseny helyezettjei, a versenyzászló és oklevél mellett 1300, 1000 és 700 forint, a Szakma ifjú mestere legjobbjai 3000 forint értékű jutalomban részesülnek. A nevezés határideje 1970. március 20. Ünneplő ruhába öltözött uők és férfiak gyülekeztek tegnap délelőtt a kaposvári Latinka Sándor Művelődési Központban. A város üzemednek, a megye termelőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak képviselői találkoztak. — A rendezőség nevében köszöntőm e munkás—paraszt találkozó valamennyi részvevőjét. önök mindnyájan alko- i tó részesei annak a hatalmas országépítő munkának, amely 25 éve tart, s amelynek közös eredményeire ma emlékezünk — nyitotta meg az ünnepséget Kékesi Jenő, az Észak-somo"vi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnöke. Szónok lép az emelvényre. Dr. Fábián László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának képviselője idézi a negyedszázaddal ezelőtti emlékezetes napokat, s tekint vissza a megtett útra. — Huszonöt év telt el, s mégis úgy érezzük, mintha tegnap kezdődött volna minden. pedig azóta hazánk arculata, társadalmi és gazdasági szerkezete gyökeresen átalakult, soha nem tapasztalt mértékben fejlődtek népünk élet- és munkakörülményei. Ami egykor vágyálom volt, ma már valóság: népünk szabad hazában él, és magabiztosan halad a szocializmus építésének útján. Csokonai István a Lábodi Állami Gazdaság nagybaráti üzeméből érkezett a találkozóra. Fogatosként dolgozik, s társai — munkája alapján — 5t küldték Kaposvárra. Bútor A találkozó részvevői. József, a Csurgói Zrínyi Tsz ellenőrző bizottságának elnöke. szövetkezete tagságát képviseli. Mellettük a széksot okban: fonónők és lakatosok, kertészeti és állattenyésztési brigádokban dolgozó, a munkától már elfáradt emberek, meg olyanok, akik munkáséletüknek még csak az elején vannak. Kívánosian Ügyelik, nézegetik egymást, azt találgatva, hogy a szomszéd széken ülő vajon honnan érkezett? A szünetben a néhány perccel ezelőtt még ismeretlen emberek meghitt, régi barátként beszélgetnek. A Villamosság Gyárat többen is képviselik: Járási Éva, Kemény Orsolya, Keszthelyi Magda, Végh Jenöné, Kaposi Mária először varinak ilyen találkozón. Elfogultságuk azonban hamar feloldódik és nemsokára szívélyes beszélgetésbe kezdenek Paska Ferenc nagybe- rényi tsz-elnökkel és feleségével, Sárosdi Józseffel, a bala- tonendródi tsz főagronómusá- val. Akad közös téma elegendő. Amikor a találkozó folytatását jelzi a csengő, nehéz abbahagyni a szót, hiszen any- nyi mindent el akartak még mondani, hogy alaposan megismerhessék egymást... Muzsika csendül fel, für gr. iábú táncosok pattannak a színpadra. Leánytánc, ver- bunk. Forró taps köszönti a Szocialista Kultúráért Érdemrenddel kitüntetett BM Tánc- együttest, majd Pálfy Alizt, a Csiky Gergely Színház művésznőjét és Ruzsinszki Lászlót, az együttes énekesét is Megérdemelt tapsot kap Pór István csornai nyugdíjas, aki saját maga faragta citeráján régi, ismeretlen népdalokat játszott. A munkás—paraszt találkozóknak a múltba visszatekintő hagyományai vannak. Ezt elevenítették föl sikerrel e találkozó rendezői hazánk fel- szabadulása negyedszázados évfordulójának tiszteletére. Ismerkedés a szünetben. Szál aj László A kukoricatermesztés fejlesztése Közép-Somogybán A jó vetőmag és a gépi betakarítás A VETÉSTERÜLET nagyságát tekintve megyénkben a gabona után a kukorica következik, jelentős helyet foglal el ez az abraknövény különösen a közép-somogyi termelőszövetkezetek közös és háztáji gazdaságaiban. A közép-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének közgazdasági és termelésfejlesztési bizottsága Szabó Gábor elnök vezetésével részletes elemzést dolgozott ki és küldött szét nemrég a tagszo- vetkezeteknek — a kaposvári járás és a volt tabi járás területén levő közös gazdaságoknak —, amelyben értékelik a kukoricatermesztés helyzetét és vázolják a betakarítás komplex folyamatát. A megyének ezen a részén tapasztalható állattenyésztési törekvések magyarázatot adnak arra, miért kerül éppen itt különösen az érdeklődés középpontjába a kukorica. Ezt a növényt ezekben a termelő- szövetkezetekben — a közösben és a háztájiban együttvéve — évente csaknem 47 000 holdon termesztik. A megyeben a kukoricával elvetett közös és háztáji terület általában 114 000 hold körül van, ennek jóval több mint egy- barmada a közép-somogyi tsz-ekben található. A kaposvári járás tsz-eiben a szántóterület 25,5 százalékán — ez is magasabb, mint a megyei átlag — ezt termesztik, évről évre szebb eredménnyel. A maximális hozam eléri táblánként az 53 mázsát (májusi morzsoliban), de akad ennél jóval alacsonyabb táblaátlag is, ezért foglalkozik oly nagy lelkiismeretességgel a kukoricatermesztés problémáival a szövetség. Számos kísérlet folyik a tagszövetkezetekben a különféle magfajtákkal, termesztési eljárásokkal, rendszeresen szerveznek tapasztalatcseréket, bemutatókat — megyén kívül is —, s a tapasztalatokat így summázták: A nagy termés elérése érdekében feltétlenül szükséges a '■orszerű agrotechnika legszigorúbb megtartása, a szerves és szervetlen talajerő utánpótlása, a fajták, illetőleg hibridek helyes arányának a megválasztása, a vegyszeres gyomirtás sikeres alkalmazása, a vetési idő jó kiválasztása. S mindéhhez javaslatot, tanácsot is ad a közgazdasági és termelésfejlesztési bizottság hét termelőszövetkezet termesztési tapasztalatai alapján. AZ AJÄNLÄSBAN szereplő sok kukoricafajtára nem térek itt ki, azt azonban érdemes megemlíteni, hogy a javaslatok nagyon körültekintően készültek, figyelembe vették a közép-somogyi tsz-ek természeti körüfményeit és azt is, hogy ez a növény sok esetben az őszi kalászosok élő- veteményének számit, tehát az egyes fajtáknál sokat nyom latban a tenyészidő, a betaka- ríthatóság időpontja. A lcö- zépérésű hazai fajták közül például különösen ajánlják az AÍV—530-as hibridet, amely a középérésű csoportba tartozik, egy-két csövet ad, szeptember végén, október elején érik be, a szárazságot jól tűri, s termésátlaga 28,3—40,1 mázsa között van. A jugoszláv fajták népszerűsége még mindig tart. Nagyobb területen is javasolják az OSSK—218-as, korai érésű kukoricát, amely a betegségekkel szemben eddig ellenállónak bizonyult. Ez a hibrid jól bírja a sűrű tőszámot, a gépi betakarításra nagyon alkalmas, s termésátlaga 35—40 mázsa között van. Külön erénye a »kívánság- listának«. hogy bő választékot ad, tehát a többféle kukorica a különböző tenyészidőtől függően módot ad a betakarítás idejének a széthúzására, s az s fontos, hogy szem előtt tartották: melyik fajta alkalmas leginkább a gépi betakarításra. Mert az irány egyre inkább a gépi munka felé mutat, a rendelkezésre álló kézi erő fokozatosan csökken. A múlt esztendő egyébként sok tanulságot szolgáltatott arra, hogy csak a gépek segíthetnek ’’gazán a termés idejében történő betakarításában, különösen a kukoricát nagy területen termesztő termelőszövetkezetekben nem szabad csupán a kézi erőre hagyatsítés. És itt következik a kérdés: van-e ehhez elegendő és megfelelő gépi munkaeszköz? Egyelőre nincs. Ami rendelkezésre áll, az kevés. A szák- emberek szerint a kukorica betakarításának helyes teoh- nolóipája a kombájnos, morzsol tan történő betakarítás lesz, ezt azonban — bármenynyi tényező szól is e módszer előnye mellett — a - szűkös üzemi szárítókapacítás, a viszonylag nagy beruházás igénye egyelőre gátolja. Éppen ezért a gabonakombájnnal és csőtörővei való betakarítást egyaránt ajánlják annak föl- tételezésével, hogy fokozatosan elkészülnek a szárítók, ■ s helyes, ha ehhez a berendezéshez és a szemestárolőhöz kapcsolódik a gazdasági takarmánykeverő is. ALAPOS MUNKÁT végzett a szövetség, amikor köz- gazdasági és termelésfejlesztési bizottsága révén ilyen, a kukoricatermesztés egészét elemző anyagot adott tagszövetkezeteinek. A tapasztalatok összegezése, a gyakorlati tanácsadás, az irányvonal megmutatása kétségtelenül hagy I segítségét, jó támponté* adhat a könnyebb eligazodáshoz most, a kukoricavetés küszöbér Uemesz Ferenc iUMOGVI NÉPLAP Szaaahaí, 1SJ70, február SS,
