Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-25 / 47. szám

Vita A többségből ítéljünk NEGYEDSZÁZADOS FEJLŐDÉS - MAKETTEKEN A mezőgazdasági technikum makettjein Stágl József szerkesztő dolgozik. Jobbra fönt: az új lengyeltóti létesítmények. maketteken kívül tervrajzokat is bemutatnak. Többek között a tizenhét szakosított sertés- és szarvasmarha telep tervét, a Komlóidon hamarosan át­adásra kerülő, Georgikon-tí- i pusú sertéstelep rajzát. A felszabadulási évforduló jó alkalom arra is, hogy a múzeumi kiállításon kívül helyi bemutatókat is rendez­zenek saját anyagukból az egyes vállalatok. Csupán a déli járásokban enyhül az influenzajárvány A fiatalság fogalma elég­gé tág. Jogilag a tizennyolc éves kor betöltése jelenti az állampolgári jog gyakorlását, jog szerint a tizennyolcadik év betöltésével válik felnőtté a fiatal. A társadalomban be­töltött helye, szerepre szerint azonban legtöbbször még »gyerek«, mert a mai fiatalok nagyrészt az iskolapadban érik meg a nagykorúsítást. vagy éppen hogy elhagyják azt A felnőtté váláshoz tehát nem elegendő a tizennyolca­dik életév betöltése. Szüksé­ges a megfelelő végzettség, megfelelő állás, munkahely, biztos és megalapozott; anya­gi helyzet, kellő komolyság, megfontoltság, erkölcsi-poli­tikai tudat, élettapasztalat. Annak ellenére, hogy éles választóvonalat nem tudunk húzni felnőttek és fiatalok közé, azért mégis megvan nagyjából a határ. Az idősebb és a fiatalabb generáció kö­zött mindig volt, ha nem is ellentét, de különbség Mivel az utóbbi században meggyor­sult a tudomány, a technika fejlődése, gyökeres társadalmi, gazdasági változások szinte robbanásszerűen mentek vég­be, az egymás után felnövő nemzedékek között gyakran támadt feszültség így van ez a ml társadal­munkban Is. hiszen az előbb vázolt változások alapjaiban rázzák meg és tördelik szét a régi életformát. A fiatalok fo­gékonyabbak az újra, jobban lelkesednek és könnyebben alkalmazkodnak hozzá, mint az öregek. Vajon mennyire él a mai fiatalság a társadalom nyúj­totta lehetőségekkel? Nem élnek-e vissza ezzel egyesek? Jogaik hangoztatása mellett ismerik-e, teljesítik-e köteles­ségüket? Vajon egyforma le­hetősége van-e minden fiatal­nak? Erkölcsi felfogásuk, íz­lésük, viselkedésük amellett, hogy »modem«, mennyire ha­ladó szellemű? Sok-sok kér­dést lehetne fölvetni, mely naponta elhangzik az ifjúság­gal kapcsolatban, legtöbbször Tavaly novemberben jól öl­tözött, 18—22 év körüli nő járta végig Kaposváron a Lo- soncz, a Déva és a Füredi ut­cát, bekopogtatott a házakba és közölte, hogy a városi adócso­port munkatársa, adót szed. Volt, ahol csodálkoztak a szokatlan időben érkezett vendégen — vasárnap délelőtt és délután járt —, de határo­zott, sőt erőszakos fellépése, jogszabályismerete (!) eloszlat­ta a túlnyomórészt idős embe­rek gyanúját, különösen akkor, amikor a következőket mon­dotta: — Maguk a jövedelembeval­lásnál becsapták a várost (!), ezért lelépem a kertjüket, s ha igazam van, akkor még na­gyobb büntetést kell fizetniük. Abban az esetben, ha nekem ideadják a pénzt, esetleg el­intézem, hogy megmenekülje­nek a bírságtól! És a megijedt, meglepett emberek fizettek. Az egyik háznál — ahol a rokon gyerek a városházán dolgozik — megérdeklődték, hogy mióta dolgoznak vasár- ' nap, miért nem adnak nyugtát, ha beszedik a pénzt, és mióta ment ki a divatból a csekk? A rokon határozottan tilta­kozott, hogy ő ilyesmiről nem tud, nem is hallott, de meg­kérdezi a pénzügyi osztályon, mire föl ez a nagy buzgóság. Bányai Károly pénzügyi osztályvezető elképedve hall­gatta kollégájának beszámoló­ját, majd munkatársaival meg­látogatott néhány becsapott családot. negatív előjellel. A sok vita, ankét, cikk sokak számára már talán unalmassá is válik. Véleményem szerint ezek a viták, ha azok valóban őszin­téik és segítő szándékúak, el­sősorban az ifjúság érdekében folynak. Nem mondhatjuk azt, hogy baj van az ifjúsággal, de mégis észlelhet a megfigyelő olyan jelenségeket, amelyek nyugtalanítóak. Ifjúságunk túlnyomó több­sége valóban becsületesen fel­készül az általa választott pályára, a tanulásban, mun­kában megállja a helyét. Többre, jobbra törekszik, reális életcélja van, amit be­csületes eszközzel, tanulással, munkával, szorgalommal, ki­tartással kíván megvalósítani. Megtartja a társadalmi érint­kezésben kialakult normákat. Tiszteli, szereti szüleit, meg­adja a kellő tiszteletet az idő­sebbeknek, vezetőinek. Öltözködése ízlésesen di­vatos, magatartása nem kirí­vó. Kulturáltan szórakozik, érdeklik a társadalmi prob­lémák. Ezt sajnos a közvéle­mény nem veszi észre, talán nem is akarja. Annál szembetűnőbb a má­sik csoport, bár szerencsére sokkal kevesebben vannak; hosszú, zsíros hajjal és papa­gáj színekbe öltözve jelennek meg az utcán, szórakozóhelye­ken. Amikor az ifjúságról al­kotnak véleményt, valahogy mindig ezekből általánosíta­nak. Sokan vetik a mai fiatalok szemére, hogy cinikusak. Va­lóban gyakran találkozunk a cinizmus jeleivel. Az esetek többségében ez azonban csak külső máz, »megjátszás«, nagyképűsködés. Vannak per­sze igazi cinikusok is. Megfi­gyelésem szerint ezek az elké­nyeztetett, igen jó anyagi kö­rülmények között élő fiatalok­ból kerülnek ki, akik mindent megkaptak és megkapnak a szülőktől anélkül, hogy kisuj- iukat is mozdították voln$ ér­te. Nem sok ilyen van. de szá­muk nem elhanyagolható. Le­becsülik azt. amit az átlagnak jönnek, itt találtáik volna — fogadták őket a negyedik ház­nál. — Szőke, jól öltözött nő volt, a hóna alatt hatalmas könyvvel. Elvitt száz forintot... A Léva utcát tűvé tették az­nap, de a szélhámosnő eltűnt, mintha a föld nyelte volna etL Értesítették a rendőrséget is, de miután több panasz nem érkezett, hogy bárhol is fel­tűnt volna az adókönyves sző­ke nő, el is feledkeztek róla a tanácson, ráadásul a rendőr­ségi nyomozás sem vezetett sikerre. A közelmúltban ismét fel­bukkant. A Béke utcát és a környékét szemelte ki magá­nak, s miután a városszéli em­berek között a határozott fel­lépés és az »adóért jöttem« jelszó megtette a kívánt ha­tást, ismét gyarapodott né­hány névvel a becsapottak lis­tája. Állandóan váltaztatja haja színét, mert a becsapottak barnának, szókének, vörösnek írták le, hol szoknyában, hol pedig nadrágban ( iutatkozott. A városi tanács arra kéri a lakosságot, ha valakinél meg­jelenne a szélhámosnő, és adó­szedés ürügyén pénzt követel­ne tőlük, értesítsék a rendőr­séget, mert föltehető, hogy nem tett le szándékáról, s to­vábbra is folytatni akarja a hiszékeny emberek kijátszását Adót pedig csalk nyugta és a tanácsi igazolvány felmutatása ellenében fizessenek ki. Saly Gém a társadalom nyújt. Sokakban kellemetlen reakciót vált ki az egyre nagyobb anyagias­ság, amit a jól kereső réte­geknél tapasztalnak, mert úgy érzik, hogy ezt az életszínvo­nalat azon a pályán, amelyen elindultak, sohasem érhetik el, és ezért válnak cinikussá. Vannak az ifjúság körében ci­nikusok, de talán még többen a felnőttek között. Nem értek egyet azokkal, akik azt állítják, hogy a mai fiatalok mindent készen kap­nak. Ma is meg kell dolgozni az érettségi bizonyítványért, a diplomáért, de még a szak­munkás-bizonyítványért is. Hányás hány tizennégy-tizen- hét éves fiatal szakmunkásta­nuló van megyénkben, aki naponta hajnalban kel és gyakran harminc-hatvan ki­lométert is utazik az iskolá­ba. a munkahelyre, ahol el­várják tőle, hogy teljes oda­adással figyeljen, vagy frissen és gyorsan dolgozzon. Sok felnőtt erejét is meghaladná ez a teljesítmény. Nem rossz tehát a mai if­júság. Vannak olyan vadhaj­tások, amelyeket neveléssel, türelemmel, ha szükséges, megfelelő szigorral nyeseget­ni kell. Nem igaz az, hogy a fiatalok nem tudnak lelkesed­ni társadalmunk eredményei­ért, új létesítményeiért, csak nem tartják annyira rendkí­vülinek, mint a húsz év előtti fiatalok, hiszen a nagy telje­sítmények napjainkban nem mennek ritkaságszámba. Aki a mai ifjúságról vé­leményt nyilvánít mindig vi­gyázzon arra, hogy ne az el­ítélendő kisebbség, hanem a többség megítéléséből indul­jon ki, mert a becsületes többség nem vállal közösséget azokkal, akik szégyent hoz­nak az ifjúságra. Nyugodtak tehetünk abban, hogy a most felnövő Ifjúság méltó folyta­tója lesz az elődök munkájá­nak, és hű ápolója haladó ha­gyományainknak. (Tudósító nktól.) A felszabadulási évforduló méltó megünneplésére, a mar­cali járás huszonötéves fejlő­désének bemutatására min­den eddigieknél nagyobb do­kumentációs kiállítás előké­születei folynak Marcaliban. A járási művelődési központ száznyolcvan négyzetméter alapterületű nagytermében ké­pet kapnak a látogatók majd a község környékén lezajlott felszabadító harcokról. Kora­tikká« Tóbiás minden reggel pontban hét óra negyvenöt perckor vette le a lakatot az ajtóról, és nyolc óra nulla perckor ott állt tettre készen, kiegyensú­lyozott, békés ábrázattal a pult mögött, lesve, mikor mondhatja először: »Mit ad­hatok a kedves vevőnek?« Mert Kukkan Tóbiás keres­kedő volt, ezenkívül bárány­természetű, egyeduralkodó kereskedő. Pirinyófalván ugyanis a KUFEV-nek (Kukoricahaj Fésülő Vállalat) ez volt az egyetlen boltja. Mikor meg­nyílt a bolt, nagy ünnepséget tartottak, mert Plrinyófalva népének régi kívánsága telje­sült. Hiszen korábban hosszú kilométereket kellett utazni, hogy beszerezhessék a nap­jaink háztartásában annyira nélkülözhetetlen bodorított, szőkített avagy tupirozott ku­koricahajat. (Kinek milyen az ízlése.) Mondom, Kukkan Tóbiás megelégedett, kiegyensúlyo­zott, közszeretetnek örven­dő ember volt — egészen egy szép napig. Mert ahogy A Rippl-Rónai Múzeumban áprilisban nagyszabású jubi­leumi felszabadulási kiállí­tást rendeznek, melynek elő­készületei már megkezdődtek. Az ipari és a mezőgazdasági termelőüzemek, gazdaságok, a kulturális intézmények be­mutatják negyedszázados fej­lődésünket, a fiatalabb létesít­mények számot adnak a szü­letésük óta eltelt időszak ered­ményeiről. A Somogy megyei Mezőgazdasági Beruházási Vállalat »születési anyaköny­vén« 1967. január 1. szerepel. A vállalat fiatal kollektívája a múzeum és a levéltár föl­kérésére maketteken bemutatja a vállalatot reprezentáló új Somogy megyei létesítménye­ket. Többek között a Balaton- boglári Állami Gazdaság len- gyätöti területének új üzemi étkezdéjét és a szolgálati la­kásokat, a toponári mezőgaz­dasági technikum régi épüle­tei mellett a terepasztalon állnak már a holnap főisko­lájának új épületei és a lo­vagiskola is. A vityapusztai tömbösített tehenészeti telep és a kötcsei borpince makett­je is hamarosan elkészül A lítanak. Művészi illusztrációk emlékeztetnek a negyedszá­zaddal ezelőtti eseményekre. Az azóta eltelt időszak ered­ményeit tablók, grafikonok, fotók, eredeti dokumentumok, makettek felhasználásával — valamint a járás üzemei ál­tal készített termékek modell­jei — mutatják be. A kiállítást a járási tanács művelődésügyi osztálya és a Hazafias Népfront járási bi­zottsága rendezi. a szép napokon ez lenni szo­kott, meghökkentő, furcsa dolgok történtek. Akkor még nem gyanított semmit, ami­kor a boltja mellett megállt egy teherautó. De másnap, amikor meglátta, hogy a ra­kományból egy elárusító pa­vilon öltött testet közvetlenül az ő ajtaja szomszédságában, akkor felébredt benne a kí­váncsiság. Harmadnap pedig, hét óra negyvenöt perckor, lakatkulccsal a kezében, ama bizonyos sóbálványhoz vált hasonlatossá Kukkan Tóbiás, ugyanis két szikra között — melyeket szórt a szeme — félreérthetetlenül érzékelte, hogy a pavilon a KUHÁV (Kukoricahaj Átvevő Vállalat) tulajdona, és a pult mögött ott áll Leselke Dömötör. Pirinyófalva népe ettől kezdve két helyen szerezte be a ma háztartásában annyira nélkülözhetetlen kukoricaha­jat. A két szomszédvár léte­zése — a csuda tudja miért — nem hozta magával az Az Egészségügyi Miniszté­riumnak a múlt hét végi tá­jékoztatása szerint február 12—19 között Baranya, Zala és Tolna megye kivételével az ország egész területén emelkedett az influenzás megbetegedések száma. Ezen a héten volt eddig a legma­gasabb — 350 000 — az új be­tegek száma. A bejelentési kö­telezettség elrendelése óta összesen körülbelül egymillió megbetegedésről érkezett je­lentés. Komárom, Pest és So­mogy megyében, valamint Miskolcon már a lakosságnak több mint egyhatoda átesett a betegségen. Megyénkben dr. Tóth Sán­dornak, a Somogy megyei KÖJÁL igazgató főorvosának tálékoztatása szerint az idei járvány súlyosabb az 1968- asnál. Akkor összesen mint­egy ötvenezer bejelentés ér­kezett, az idén pedig az el­múlt hat hét alatt már meg­haladta a hetvenezret a be­jelentett influenzások száma. A járvány körülbelül há­rom hete érte el csúcspontját Somogybán: mintegy 19 000 megbetegedéssel. A múlt hé­ten 16 000, tegnapelőtt 15 és fél ezer új beteget jelentettek a járásokból és a megyeszék­helyről. Ezek a számok a jár­vány lassú csökkenését jel­igények növekedését. Viszont a számok törvénye szerint így Kukltan Tóbiásnál felére csökkent a forgalom, amott pedig a vártnak a felére nőtt csak. Kukkan Tóbiás arca sá­padt lett, szeme karikás, er­szényén vészes súlycsökkenés jelentkezett, és életrendje megváltozott. Nem pontban hét óra negyvenöt perckor érkezett boltjához, hanem a legkülönbözőbb időkben. Elő­ször mindig elsétált Leselke Dömötör pavilonja előtt és megszemlélte az árakat. Ha Leselke 13,40-ért jelezte a loknis kukoricahajat, akkor gyorsam, ő is hatvan fillérrel drágábban, ennyiért árulta. Hogyisne, zsebre megy a já­ték! De aztán észrevette, hogy Leselke is pont így tesz, sőt — mire nem képesek az emberek! — még napközben is át-átsandított. Mert meg­esett, hogy a vásárlók csalo­gatása érdekében Kukkan ban. A többi járásiban és Ka­posvár területén is változatla­nul a járvány kiterjedéséről tanúskodnak a statisztikai adatok. A marcali járásban a múlt héten is 24,6 százalékos volt az iskolai hiányzás. Ka­posváron örvendetesen csök­kent ez a szám: jelenleg 11 százalékos az iskolai hiányzás, jóllehet néhány hete még a 20 százalékot is elérte. Az influenzás megbetege­dések általában enyhe lefo- lyásúak, azonban a szövőd­ményes esetek száma meg­szaporodott. Megyénkben a korábbi héten és a tegnapi tá­jékoztatás alapján is 320 kö­rül jelezték a szövődményes esetek számát. Súlyosságukat mutatja, hogy az előző héten hatvanhat beteget szállítottak kórházba valamilyen szövőd­ménnyel. A továbbiakban a járvány lassú csökkenése várható, el­lenben a komplikációk vi­szonylagos száma várhatóan ezután is magas lesz. Ezért igein fontos az influenza elle­ni óvintézkedések megtartása, különösen a hatvan éven fe­lülieknél. A szervezet felhal­mozott vitaminszükséglete eb­ben a hónapban és március­ban is fokozatosan csökken, tehát ajánlatos ezt a szükség­letet állandóan pótolni, és ál­talában — vigyázni. Tóbiás húsz fillérrel leszállí­totta a hibrid kukoricahajat, — erre föl Leselke Dömötör is gyorsan így tett... Ez a korántsem békés egy­más figyelése, leskelődése annyira fölemésztette Kukkan Tóbiás idegeit, energiáját, hogy döntő lépésre szánta magát, összegyűjtve minden bátorságát, elment panaszt tenni az Illetékeshez ... Megtört aggastyánként ér­kezett haza. Heveny vérke­ringést, tüdőlégzést, valamint magyarázatot kapott. Hosszú ideig nyomta az ágyat. Oly­kor kezével hadonászott, és ilyeneket mormolt: — De kérem... Illetékes! Ez a leskelődés, ez az alkal­mazkodás, ez... ez nem kon- kurrencia! Nem! Nem ez a konkurrencia! Szükség van rá ... Persze. Belátom. De nem így! Igen. Valóban, ön jobban tudja ... Aztán váratlanul énekelni kezdett: — »Konkurrencia! Jobb mint bármi más! Ez nem vi­tás... !« Vörös Márta Weisz András Vigyázat a városszélen! Szélhámosnő az adókönyvvel Az adóért jöttem! — Hol szőke, hol barna Csak csekk ellenében! — Ha fél órával korábban Nagyszabású jubileumi kiállításra készülnek Marcaliban beli harci eszközöket is kiál­Konkurrencia — O! SOMOGYI IfEPLAP Szerda, 1970. február 25. 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents