Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-22 / 45. szám

II. A Barátság bölcsőjénél Egy vonal jelzi a térképen, A KISZ védnökséget váí- hogy merre mennek majd a lalt a Barátság II. fölött, s s csőfektetők: a 287 kilométer bélyegzőt — amelyen ez ol- hosszú távvezetéket még ti- vasható: Együtt a Barátság zenöt kilónyi rajz őrzi. A II-ért — néhány napja már több mint háromszázmillió minden olyan levélre ráütik, forintot érő fényeslitkei foga- amelyik az építkezéssel kap- dóállomás pauszkötegei egy fél csolatos. Azt kérik vele, hogy szobát foglalnak el. A tervek zöld utat biztosítsanak az ügy­valóra váltása, az 1,1 milliárd intézésben, forintot érő építkezés a nyom- — A vállalatnál külön szo- vonalon Tiszaszentmárton és cialista brigádmozgalom in- Szászhalombatta között júni- dúlt e jelszóval. Speciális véd- usban kezdődik. nökség ez. Azt hiszem, or­Siófokon, a Kőolajvezeték szágban ilyen összefog V; még Vállalat székházában viszont nem volt: minden roc yo — már régen megkezdődött az amelyiken a távve*?t:\: át­építkezés. Itt mindenről úgy megy — bekapcsolódik ebbe beszélnek, mint amit már esi- a munkába. Miskolctól pedig nálni kell. külön azt kértük, hogy mű­Az előkészítés legalább szaki egyetemük hallgatóiból olyan nehéz, mint az építés, a nyárra toborozzanak egy „BARÁISM Ií: KŐCBAITjSyVEZETEfc A fekete csffc a térképen a Barátság n. nyomvonalát Jelenti. — Én el vagyok keseredve — mondja a vállalat KISZ- bizottságának titkára Halmos építőtábort Fényeslitkére: a kőolaj-fogadóállomás építke­zésén ez sokat segítene. Az egész kőolajvezeték épí­tése 1,1 miliárd forintba ke­rül. Ez a két szám választ ad arra, hogy kell-e, meg arra is, hogy miért kell. — A Barátság II. építési költsége hihetetlenül rövid idő alatt megtérül. Pedig a be­rendezések mindenütt a legkor­szik, hogy 287 kilométerre, a fogadóállomáson műszaki hi­ba történt. (A KISZ-bizottság titkára mondja: — Ezeknek a szivattyúknak a nagy részét az NDK-ban gyártják. Felvettük a kapcso­Lásziá. — Egyel *re n**? Az idén kezdődő építkezést szerűbbek lesznek. A fénveslit- latot az ottani ifjúsági szerve­1980-ban fejezek be, s akkor szivattyúállomást például évente tízmillió tonna koolaj teljesen automatikusra tervez- érkezik ezen keresztül a Szov- ték: a kezelő szinoptikus táblán jetumóból, de 1073-ban mar a szivattyúállomás valamennyi 3.5 millió tonnát hoz ez a ve- berendezésének működését fi­zetek. Pontosan annyit, mint gyelemmel kísérheti. Egy amennyit az iáén az egész gombnyomásai indít minden magyar népgazdaság felhasz- berendezést, s az állomás ma­A KISZ-titkár aki elkeseredett ... dés a cső. Dunaújvárosban bíztatnak, de amíg nem hozza be a lemaradását a vasmű, addig nem tudok nyugodtan aludni. — Mikor kell a cső? — Majd júniusban, de ugyanolyat — hatszáz milli­méter átmérőjűt — gyártanak most a Városföld—Algyő kö­zötti távvezeték építéséhez, s ha ezt nem tudják időben ad­ni, késnek a Barátság II. kő- olajvezeték építéséhez szük­séges csövekkel is. Ez pedig már baj lesz... Ezért telefo­nálunk folyton az ottani KISZ- bizottságra. A Barátság II. távvezeték­hez szükséges csövek értéke hatszázmillió forint. A beru­házási költségek felét az teszi ki. — A Kőolajvezeték Vállalat nem áll közvetlen kapcsolat­ban a Dunai Vasművel A csőigényünk Budapesten — a trösztön — keresztül jut el Dunaújvárosba. Mi arra vál­lalkoztunk, hogy a postánál gyorsabban, Siófokról egyene­sen a vasmű KlSZ-bizottsá- gához továbbítsuk az igénye­ket, hogy mire a hivatalos megrendelés megérkezik, elő tudják készíteni a gyártást. Ha ennek eredményeként előbb lesz cső, akkor megérte. nál. Kell ennyi? A választ Zábrák Sándor, a vállalat olaj- és gázszállítási osztályvezetője adja meg: — A népgazdaságnak — távlatokban — az import energiahordozó igényét kő­olajból kell fedezni. Ezért olyan fontos a Barátság II. megépítése. Meg azért is, mert gazdaságosan már egy- kétmillió tonna kőolajat sem lehet másként szállítani. Ha vasúton jönne Munkácsról — onnan indul a Barátság II. — a kőolaj, akkor tonnánként kétszáz forintba kerülne, a záhonyi átrakást és a százha­lombattai fejtést is beleszá­mítva. Ez csak a fuvardíj. A tízmillió tonna szállítása évente éppen kétmill'árd fo­rintjába kerülne a népgazda­ságnak. Nem is számítva, hogy a vasút nem győzné sem mozdonyokkal, sem tartályko­csikkal a szál’íHst. ga végzi el a bekapcsolás előtt az ellenőrző méréseket Ha üzemzavar keletkezik, a zettel, hogy fogadják a fiatal műszakiainkat, s tanítsák meg őket ezeknek a gépeknek a kezelésére. Most kell mindent előre biztosítani. Később már nehezebb lesz, mert az idő mindig kevés.) — A gépek? Azokat már megrendeltük ehhez a mun­kához — mondja Bubori György, a csővezeték-építő berendezés automatikusan le- osztály vezetője. — Nagyobb állítja a szivattyúkat, s a tar­talékra kapcsol át. A feldol­gozó üzemben észre sem ve­Buoon György a csővezeték fektetését irányítja majd. kapacitású gépekre van szük­ségünk, mert a mostaniak egyszerűen felborulnának az alatt a teher alatt, amelyet a Barátság II. építésénél meg kell emelni. Eddig csak Al­győ—Városföld—Vecsés között épült olyan átmérőjű — hat­száz milliméteres — vezeték, amilyen a Barátság II. lesz. Az emberek tudják, mit je­lent itt dolgozni, s úgy ké­szülnek rá. Leszünk vagy két­százötvenen, akik az idén el­kezdjük s az év végéig 50 kilométert akarunk megépí­teni. Ez hetvenötmillió forint értékű munka. Ennél az építkezésnél elő­ször a nagy számokat, a köny- nyen fogyó milliókat kell megszokni. A milliók viszont azért fogynak, hogy olcsóbb legyen a munka. Az emberek, akik a 287 ki­lométer hosszú vezetéket át­bújtatják a Tisza és a Duna alatt, tudják. , mire vállalkoz­tak. Kercza Imre Mibe kerti! a gázfűtés? AMIKOR Tíz ÉVVEL ez­előtt Mezőcsokonyán olaj he­lyett magas kalóriáju földgázt találtak, azonnal megkezdő­dött a találgatás, hogv ezzel mikor lehet majd a városban !s fűteni. A vá~os-' gázorogram 1966 késő őszén vált ismertté, I és 1967-ben már arra kapart megbízást az Ingatlankezelő Közvetítő és Felújító Vállalat, hogy kezdte meg az előszere- lési munkálatokat. A fö!mé’-és alapján Kaposváron 4000—4500 olyan lakás van, ahova beve­zethető a földgáz. Az éves ütemnek megfelelően tizenöt- millió forint állami támogatást kaptak. Miután a vállalat a KÖGÁZ ►keze alá- dolgozott, elősze­relte a lakásokat, különösen ott lángolt fel az elégedetlen­ség, ahol kiderült, hogy a je­lenlegi kémény nem bírja el a gázfűtést, vagy éppenséggel a szobában cserépkályhában pattog a tűz, míg a konyhában és a fürdőszobában csak az égő gyufát kell a gázrózsához tartani, máris ég a gáz. A Ka- linyin városrészben a legna­gyobb vihart a négyes tömb konyhai gázbeszerelése váltot­ta ki. Többször egymás után kiderült, hogy rosszak, hasz­nálhatatlanok a vezetékek, de az épületenkénti közös gázórá­ról is úgy terjedtek a kellemet­len hírek, mint a vízbe dobott kő keltette gyűrűk. A négyes tömbről már szól­tam, de az ott lakók érthetet­len magatartásáról még nem. A gázfoeszerelési költségele kö­rül kialakult vitát a városhá­zán úgy igyekeztek igazságo­san elintézni, hogy mindazok­nak, akiknél csak a konyhá­ban van gáz, hatszáz forintot kell fizetrú'A. A többieknek — kétszdba-któiJortot számítva 4500—5000 forintot kell befi­zetniük a készülékek áraként és a szerelési költségek fede­zésére. Egyelőre ügy fest a hatszáz forintok befizetése, hogy a munkások egyetlen szó nélkül kiegyenlítik tartozásu­kat, de néhány jól kereső ér­telmiségi berzenkedik a fizetés ellen. Gondolom, nem mondok újat az olvasónak a gentlemen’s agreement szóval, ami magya­rul üzletemberek közötti szó­beli megállapodást jelent. Ha a külkereskedelemben valaki ezt nem tartja be, hitelét vesz­tett kereskedőnek minősük A kereskedelemben megtorolható a gentlemen’s agreement meg­szegése, viszont a lakosság és az állam közötti, a becsületes­ségre épített megállapodás meg nem tartása semmiféle következménnyel nem jár. AZ ÜGYHÖZ MÉG hozzá­tartozik, hogy jó néhány la­kónak részletfizetési kedvez­ményt is adott a vállalat. 1970. január 15-e óta 1744 la- kasban, az összes állami bér­lemény negyven százalékában van már gáz. S. G. Tv dokumentum film a földreformról-Az 1000 éves per- címmel dokuimentumiilmet forgat a Magyar Televízió. A film fel­vázolja az 1945-ös földreform rendelet történelmi előzmé­nyeit és körülményeit, bemutatja a kommunis­ta párt harcát a szegény pa­rasztság érdekeiért, érzékelte­ti a néptömegek aktív részvé­telét az ezer éves per eldön­tésében. A filmriport színhe­lye a Szabolcs—Szatmár me­Zábrák Sándor föosítályvenetö tudja, hogy rövid Idő Blatt megtérül a befektetés. Ilii LENINRŐL SZÍNES NAGY \R JEGYZÉKÜNKET kérje, díjmentesen megküldjük! Rózsák! Félezer fajta újdonság, ezüstfenyők, orgonák, glad’.olúszók, díszcserjék. Szállítás postán. Szálkái kertészet, Budapest. VI., Népköztársaság útja 8. (1555) A KAPOSVÁRI ruhagyár fölvételre keres gyakorlott fléP­és gyorsírót állandó munkára. Jelentkezni lehet a munkaügyi osztályon. (90087) KÖZÉPIRANYITÓ SZERV közép-, vagy felsőfokú közgazdasági végzettséggel rendelkező ruházati szakmában jártas dolgozót keres önálló munkakörbe. Ajánlatokat 90228. számra, -Kaposvár- jeligére a Magyar Hirdetőbe kér. (90228) IS. Gyakran felfedeztem benne, hogy büszke Oroszországra, az oroszokra, az orosz művészet­re. Ezt a tulajdonságát — Le­ninről lévén szó — néha kü­lönösen idegenneik, valósággal naivnak éreztem. Később azonban megtanultam, hogy .ebben a munkásnép iránt mé­lyen elrejtett szeretet csengett vissza. Capriban, amikor azt figyel­te, milyen óvatosan bogozzák szét a halászok a cápák által széttépett és összekuszált há- | élókat, megállapította: . f — A mieink fürgébben dol- j go znak. . i > Amikor pedig kijelentettem, (•hogy én ebben kételkedem, fnem minden neheztelés nélkül ((mondta: (i — Hm, hm. Nem felejti el ('maga Oroszországot, amíg itt ninnel, s egy Dürerről szóló német monográfiát nézegetett. A mellettük ülő németek megkérdezték, hogy miféle könyv az. Aztán kiderült, hogy sohasem hallottak nagy festő­művészükről. Lenin ettől szin­te fellelkesült, és kétszer is büszkén mondta Gyesznyickij- nek: —■ A saját embereiket sem ismerik, mi pedig ismerjük. Egy este, Moszkvában, Pes­kova lakásán Lenin, amikor Beethoven szonátáit hallgatta Issay Dobrowen előadásában, így szólt: —- Nem ismerek szebbet az AppassionatánáL Mindennap szívesen végighallgatnám. Le­nyűgöző, földöntúli zene. Min­dig büszkén, talán naív büsz­keséggel gondolom: milyen csodákat tudnak alkotni az emberek! És hunyorítva elmosolyo­dott. Majd szomorúan hozzá­tette: — De nem hallgathatok gyakran zenét. Hat az idege­imre, s ilyenkor szeretnék ked­ves butaságokat mondani és megsimogatni azoknak az em­bereknek a fejét, akik a szeny- nyes pokolba élve ilyen szép­ségeket tudnak alkotni. Pe­dig ma senkinek sem szabad megcirógatni a fejét, mert le­harapják az ember kezét; ütni kell a fejeket, irgalmatlanul ütni, holott mi eszmeileg el- lenzünk minden emberellenes erőszakot. Hm-hm. Pokolian nehéz a mi dolgunk! 1921, augusztus 9-én, már majdnem betegen, nagyon fá­radtan ezt írta nékem: Alekszej Makszimottics! Atküldtem levelét Kamenyevnek. Annyira fáradt va­gyok, hogy semmihez sincs erőm, ön viszont vért köp, és nem utazik el. Igazán mondom, ez lelkiismeretlenség és ész- szerűtlen dolog. Európában egy jó szanatóriumban majd ke­zelik is, és háromszor annyit dolgozhat. Bizony, bizony ná­lunk pedig nincs sem gyógykezelés, sem munka — csak kap­kodás. Hiábavaló kapkodás. Utazzék el, és gyógyuljon meg! Kérem, ne makacskod­jékl Az ön Leninje Több mint egy évig lenyű­göző csökönyösséggel követel­te, hogy utazzam él Oroszor- saágbóL Én pedig csodálkoz­tam: ez az ember, akit teljesen elborít a munka, hogyan em­lékezhet arra, hogy valaki va- gazda tanúsát becsületes lahol beteg, és szüksége van ügyes munkásai iránt, pihenésre. A fentebb idéaett levélhez hasonlókat bizonyára tucatjá­val írt különböző embereknek. Elmondottam már, milyen rendkívüli kapcsolat fűzte az még a legapróbb Skanemetűen- ségeit is. Ebben az érzésben azonban sohasem fedeztem fel azt a bizonyos haszonleső gondosko­dást, amelyet olykor az okos és él ezen a földkupacon. Gyesznyickij-Sztojev mesél- elvtársakhoz, s milyen mélyre ^te, hogy egyszer Svédország- ható figyelmet tanúsított Irán­ban egy vagonban utazott Le- tűk. Szinte kitalálta életüknek Nem, ez igazán az őszinte elvtárs szívből fakadó figyel­messége volt. Az egyenlő em­berek egymás iránti szeretete. Tudom, hogy nem tehetünk egyenlőségjelet Lenin és a pártnak még legkiemelkedőbb emberei közé sem. ö azonban mintha nem tudta volna ezt. gyei Tiszamagyfalu, ahol ezen a héten forgatnak a televízió munkatársad. Tiszamagy falu­ban négy nappal a földreform rendelet végrehajtási utasítá­sának megjelenése után és két nappal a pusztaszeri hi­vatalos földosztás előtt, 1945 március 27-én dokumentálha­tóan és hivatalosan, megyei vezetők jelenlétében földet osztottak. Vagy inkább nem akarta tud­ni. Ha vitatkozott, éles hangon beszélt. Könyörtelenül kine­vette, sőt, néha maróan gú­nyolta az embereket — ez mind igaz. De hányszor megtörtént, hogy — az előző napon kipel­lengérezett és »megrótt« em­berekről szólva, — hangjából egészen tisztán kicsendült, mi­lyen őszintén tiszteli ezeknek az embereknek a tehetségét, és erkölcsi állhatatosságát. Azokét, akik az 1918—1921-es évek pokoli körülményei kö­zött végezték szívós és nehéz munkájukat, amikor a világ minden országának és pártjá­nak kémei vették őket körül, s az ország háborúban lesová­nyodott testén gennyes daga­natként duzzadtak az összees­küvések. Pihenés nélkül dol­goztak, keveset és silányat et­tek, állandó nyugtalanságban eltek. Maga Lenin azonban mintha nem érezte volna e körülmé­nyek súlyát és a polgárháború vérzivatara által alapjaiban megrendített élet riadalmait Csak egyszer történt meg, me­séli Andrejeva, hogy — az 5 szavait idézem — beszélgeté­sünkkor valami panaszféle tört lú belőle: — Mit is tehetnénk, kedves Narija Fjodorovna? Harcolni kell. Feltétlenül! Hogy nehéz a dolgunk? Persze! Azt hiszi, nekem sohasem nehéz? De még mennyire az! Nézze csak Dzerzsinszkijt, mi lett belőle! Nincs mit tenni. Inkább le­gyen nehéz a sorunk, csak megbirkózhassunk vele. Én magam csak egyszer hal­lottam panaszkodni: — Kár, hogy a Martov nem tart velünk, nagyon kár. Mi­lyen bámulatos el'rtárs, milyen tiszta ember! {Folytatjuk.J Q SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1978. február tt,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents