Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-20 / 43. szám

Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1970. február 18 19-i üléséről

Zárt ajtók mögött tanácskozik

a genfi leszerelési értekezlet

(Folytatás az 1. oldalról.)

lók fejlettségéhez és igényeihez. Vegyék jobban figyelembe, hogy nem csak a jelen, hanem a jövő számára is nevelnek. Világnézetileg szilárd marxista—leninista meggyőződésű, hazafias és internacionalista érzelmű, kötelességtudó ifjúságra van szüksége a hazának. Fiataljainkat a tanulás, a munka, a család, az anyaság tisztelete, a gyermek szere te te jellemezze. Szocialista rendszerünk, eszméink normáinak megfelelő erkölcsű emberek igényes nevelése társadalmunk, jövőnk egyetemes érdeke, egyben a felnövekvő fiatalok egyéni érdeke.

Mind az állami intézmé- * nyék, mind a társadalmi szervezetek — köztük az ifjúsági szervezet is — nevelő- munkájukban számoljanak azzal, hogy a szocialista tulajdonságok csak a közösségben, a munka és a tanulás során szerzett tapasztalatok alapján alakulnak ki. Nyújtsanak nagyobb lehetőséget a fiatalok közéleti érdeklődésének felkeltéséhez, társadalmi, politikai aktivitásának, tapasztalatainak növeléséhez. Segítsék a fiatalok pályakezdését, a munkahelyi kollektívákba való jó beilleszkedését. Tegyék lehetővé, hogy a fiatalok a mainál Jobban részt vegyenek a

különböző szervezetek életében, ha arra érdemesek — vezető tisztségek betöltésében is. Jobban kell tudatosítani a

társadalom tagjai között, hogy a felnőtt nemzedék társadalmi felelősségének fontos mércéje, müven utódokat nevel.

A Központi Bizottság a * Kommunista Ifjúsági Szövetség tevékenységét vizsgálva megállapította, hogy jelentős érdemeket szerzett a párt oldalán a szocializmus építésében, a fiatalok nevelésében. Ugyanakkor behatóan elemezte azokat a kritikai megjegyzéseket is, amelyek ma érik az ifjúsági mozgalmat, határozatokat hozott a KISZ munkájának szükséges javítására. Szükségesnek tartja a KISZ eszmei, politikai jellegének fejlesztését, a forma lizmus leküzdését, az ifjúság különböző rétegei Igényeinek jobb kielégítését.

H A Központi Bizottság 1 * foglalkozott a pártszervezetek, az állami és társadalmi szervezetek ifjúsággal kapcsolatos munkájával. Felhívja az állami és társadalmi szervezetek irányító testületéit, adjanak megfelelő támogatást határozataik végrehajtásához, és termivalóik összegezésére a határozat alapján készítsenek munkaprogramot.

III.

A Központi Bizottság a nők politikai, gazdasági, szociális helyzetéről és a további feladatokról tárgyalva megállapította :

1 A nők felszabadításáért, egyenjogúságáért vívott harcnak a magyar munkás- mozgalom, pártunk mindenkor nagy elvi, politikai jelentőséget tulajdonít.

A nők életében is jelentős eredményeket hoztak forradalmi vívmányaink: a munkásosztály hatalmának kivívása, a szocializmus alpjainak lerakása, gazdasági, kulturális fejlődésünk. A nők politikai, gazdasági és szociális helyzete az elmúlt 25 évben a társadalom általános politikai és gazdasági haladásának részeként fejlődött.

Megvalósult a nők egyenjogúsága, a társadalom meghatározó tényezői lettek, az ösz- szes dolgozókkal egyetemben jelentősen emelkedett a dolgozó nők életszínvonala, műveltsége, képzettsége és kul- tú-ája. .

A szocialista társadalom • minden korábbinál nagyobb számban vonta be a nőket a termelő munkába, a közéletbe, és megnyitotta előttük a művelődés, a tanulás lehetőségét. A keresőképes korú nők 65 százaléka foglalkoztatott. 1966-ban 00 százalékkal több nő do*gozott az iparban és a szolgáltatások területén, mint 1949-ben. Hazánkban a nők szervezői és aktív részvevői a szocialista építőmunkának, a munkaversenvnek. a brigádmozgalomnak. A nők igén'"" a munkavállalásra növekszik, s hetvenként megelőzi a lehetőségeket. A párttagok egvneg-,ede, a szakszervezeti aktivisták 42 százaléka, az országgyűlési képviselők 19 százaléka és a tanácstagok 18 százaléka nő.

A középiskolái-tanulóik többsége és a felsőfokú oktatásban részt vevő ha - iga tők 44 százaléka leány. — a dolgozó asz- szonyok 4 százaléka egyetemi vagy főiskolai oklevelet szerzett.

O A nők szociális körül- menyeinek javítására,

helyzetének megkönnyítésére pártunk, államunk a lehetőségekhez képest erőfeszítéseket tesz.

Államunk, törvényeink, szociális intézmények gondoskodnak a s Vélő anyákról, a gyermekekről, az újszülötte ír“' Nemzetközi Összehasonlításban is nagy eredmény, hogy nálunk a nők 91 szazaiéiba kórházban, szülőctth ónban

hozza világra gyermekét. Az anyák szül és! szabadságban, gyermekeik gondozása érdekében különböző' kedvezményekben részesülnek.

Jelentős intézkedések történtek annak érdekében, hogy a nők vattáról a háztartási munka egy részét levegyük, a

gyermeknevelést megköny- nyítsük.

A A közösségi élet, a gaz- dasági önállóság hatásara gyorsan változik a nők életmódja, szemlélete. A magyar nők tőbbs 'ge egyetért a párt politikájával, népünk történelmi céljával, a szocialista társadalom teljes felépítésével, támogatja azt, és cselekvő részese megvalósításának. Elismeri, értékeli fejlődésünket, a kiegyensúlyozott légkört, biztonságot, a szocialista humanizmust. Érzékenyen reagál a nemzetközi helyzet békét veszélyeztető eseményeire, békepoliti'kánk körükben különösen nagy megértésre, támogatásra, elismerésre talál.

C A nők közjogi és poli- tikai egyenjogúsága biztosított. Jogaik érvényesülése azonban korlátozott, mert ehhez még nem minden területen adottak .a feltételek. Eg" részről jelentős visszahúzó erő a társadalmunkban még ható maradi felfog is, más részről a nők sem ismerik teljes mértékben jogailcat, és nem törekednek kellő határozottsággá' azok érvényesítésére. A nőv problémáinak az eddiginél nagyobb figyelmet kell kapniuk jogalkotásunkban, gazdaság' kulturális és szociálpolitikánk ban. A nők kettős elfoglaltságával, régebbi és újabb keletű gondjaival is jobban kell számolni.

A nőmozgalom a párt * hűséges politikai segítő- társa volt a társadalmi ha’a-" dásért, a munkáshatalom kivívásáért, a szocialista iparosításért, a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért vívott harcban. A nőmozgalom vezetői és aktivistái maradandóan hozzájárultak a szocializmus építésében elért eredményeinkhez, eg^sz társadalmunk fejlődőéhez. Ezért a történelmi jelentőségű közreműköd é- sükért páriáink Központi Bizottsága elismerését és köszönetét fejezi ki az öntudatos •re"var nő’mek.

r7 A Központi Bizottság * * megállapította: megala pozott és helyes volt. hogy a párt a nők között végzet* munkát, annak szervezeti irányítását, koordinálását az elmúlt mástól évtizedben a Ma gvar Nők Országos Tanácsára bízta. A mai feladatok azonban már változásokat igényelnek a nők közötti mun kában, a párttestületek, a pártszervezetek munkamódszerében; hatékonyabb irányításra, koordinálásra van szükség. A nőkérdéssdl való foglalkozást a mindennapi párt- munka szerves részévé kell tenni, mert ez élői cl tét le, hogy össz-társadalmi üggyé váljék.

O Népszerűsítsük, őrizzük

(J* meg és fejlesszük tovább izokat a nagy vívmányokat, amelyeket a párt, a magyar munkásosztály, a dolgozó nép a nők politikai, gaz! isági és szociális helyzetének megváltoztatásában elért. A nők — különösképpen a dolgozó nők — társadalmi helyzetét. Szociális körülményeit meghatározó kérdéseket nap iron den kell tartani, és rendszeresen foglalkozni kell velük. Ki kell dolgozni azoknak az intézkedéseknek közeli és távlati terveit, amelyek végrehajtása tovább javítja a nők helyzetét. Általában mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a nők egyenjogúságát, egyenlő érvényesülési lehetőségeit hazánkban eddiginél nagyobb és teljesebb mértékben biztosítsuk a jövőben.

Q A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, a párttagokat, hogy saját hatáskörükben tegvenek meg mindent, mozgósítsák a dolgozókat, az egész társadalmat a Központi Bizottság határozatának végrehajtásáért.

1A A Központi Bizottság felkéri a kormányt, a Szakszervezetek Országos Tanácsát, a Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottságát, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökségét, az Országos Szövetkezeti Tanácsot ős társadalmunk más tényezőit, hogy együttműködve a Magyar Nők Országos Tanácsával, a Központi Bizottság határozatának szellemében tárgyalják meg a hatáskörükbe tartozó kérdéseket és tennivalókat.

IV.

I A Közoonti Bizottság

•L# Kádár János edvtárs előterjesztése alapján megtárgyalta a Politikai Bizottság javaslatát, és elhatározta, hogy a Szervezeti Szabályzatnak megfelelően 1970 végére ösz- szehívja a Magyar Szocialista Munkáspárt soron következő, X. kongresszusát.

2. A Központi Bizottság

— Gyenes András elvtá"sat más fontos állami megbízatása miatt fölmentette a külügyi osztály vezetői tisztségéből;

— Erdélyi Károly elvtá-sat — a KB tagját — kinevezte a külügyi osztály vezetőjének.

• * •

A Központi Bizottság a tanácskozásról, az ülés határozatairól a pártbizottságokat, a pártszervezeteket, az érintett területek dolgozóit részletesen tájékoztatja; a párt Ifjúságpolitikájáról, valamint a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetéről beterjesztett jelentéseket, az elhangzott előadói beszédeket és a Központi Bizottság határozatait nyilvánosságra hozza.

Berlini jelentés

j A genfi leszerelési bizottság ülésén az ENSZ főtitkára, U Thant is felszólalt. Képünkön: U Thcnítól balra W. Epstein, a főtitkár különmegbíz ott ja, jobbra Myrdal asszony, a svéd küldöttség vezetője, (Telefotó: AP—MTI—KS)

Pirityi Sándor, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:

Az ünnepélyes ülésszak-nyitás és V Thant ENSZ-főtitkár szózatszerűen felépített beszéde után tegnap munkamederbe terelődött a genfi leszerelési értekezlet. A 25 küldöttség délelőtt fél 11 órakor zárt ajtók mögött kezdte meg a 451. ülést.

Érbekezleti körök az idei első ülésszak indulására a következő mozzanatokat tartják jellemzőnek;

1. Tárgyhoz ragaszkodó, konkrét mondanivalójú bevezető felszólalásokkal sikerült <r szakszerűség légkörét kialakítani. A leszerelési értekezleten mellőznek minden vádaskodást olyan -konfliktus-térségek kapcsán, mint Vietnam vagy a Közel-Kelet, Utóbbi csak utalásszerűén szerepelt a svéd küldött szerdai beszédében, aki a fegyverszállítások kérdését általánosságban érintette, olyannyira általánosságban, hogy nem helytelem'tette a közel-keleti agresszor — Iz- "ael — katona5 potenciáljának további növelését.

2. Mind Roscsín, a szovjet leszerelési fődelegátus, . mind U Thant, az ENSZ főtitkára, íz összes aotmhatalmnk leszerelési együttműködésének kívánatosságát, sőt me'lőzhrt d- len voltán hangsúlyozta. Ebből arra követke rtetnek, hogy 1970-ben kísérletek történhetnek Kína és Franciaország bevonására a leszera’ési tárgyú eszmecserékbe. Valóban, a leszerelés témája a most mes- hírdetett »leszerel Ssi évtizedben-“ annyira világáUogású lesz, hogy a katonailag fontos

hatalmak már az előzetes konzultációkból sem maradhatnak ki.

3. A leszerelési értekezlet bizonyságot tesz amellett, hogy fogékony az új iránt, s szemmel tartja a haditechnikai fejlődés irányzatait. Erről tanúskodik a radiológia és lézerhadviselés problémáinak felvetése, ami kapcsolatban állhat mind általában a tömegpusztító fegyverek kérdésével. mind pedig az atom- és rakétahadviselés védelmi oldalával. Ugyancsak felfigyelt az értekezlet a gázcentrifugás

urániumdúsitási módszerre, amely alkalmas az atomfegyverek alapanyagának »miniatürizált-“ és kevésbé energia- igényes, tehát nehezebben ellenőrizhető előállítására

4. A leszerelési bizottság nem meríti feledésbe korábbi témáit sem, különösen akkor, ha olyan átfogó kérdésről van szó, minj az általános és teljes leszerelés, amelynek építőköveit részleges leszerelési intézkedésekkel és a szovjet—amerikai párbeszéddel

már ezekben az években le lehet rakni. (MTI)

Egyiptomi állásfoglalás;

fi jelenlegi angol politika az izraeli agressziót támogatja

Ahmed Hasszán El-Feki, az Egyesült Arab Köztársaság londoni nagykövete Nasszer elnök meabíz-lsából felkereste Wilson miniszterelnököt, és ismertette vele kormánya felfogását a közel-keleti brit politikáról.

Mint a találkozó után közzétett nyilatkozatiból kitűnik, ( az egyiptomi dlolomata figyelmeztette Wilsont arra, hogy amennyiben Nagy-Bri- tannia folytatja jelenlegi politikáját, ez nem fog hozzájárulni az igazságos béke megteremtéséhez a Közel-Keleten, »Ezt a politikát az izraeli agresszió bátorításának tekintjük« — hangoztatta El- FekL

A nyilatkozat kitér az egyebek között Wilson által javasolt közel-keleti fegwer-em- bargóra. »Nyilvánvaló, hogy a fegyverszállítási embargó Izrael jelenlegi katonai fölénye mellett egyetlen dolgot eredményezhet, s ez a területrablás és a katonai hegemónia megszilárdítása, valamint a status quo befagyasztása«.Ami az Egyesült Arab Köztársaságnak az ENSZ tűzszü- neti határozatával kapcsolatos magatartását illeti, El- Eaki rámutatott arra, hogy »a tűzsziineti vonalak azért omlottak össze, mert a lényegesebb cél irányában nem történt előrehaladás. A tűzszünetnek mindaddig nem lesz értelme, amíg nem jár együtt szilárd és világos elkötelezettséggel a politikai megoldás végrehajtása iránt«.

Brandt kancellár válasz nélkül hagyott számos lényeges kérdést

Győrffy Tibor, az MTI tudósítója jelenti:

A csütörtöki berlini lapok ismertetik az ADN hírügynökség szerdai jelentését Brandt nyugatnémet kancellár válaszáról, amelyet Willi Stoph miniszterelnök meghívó-levelére küldött.

Az ADN-jelentés — mint már beszámoltunk róla —*■ bírálja a nyugatnémet kancellárt, hogy sem megelőző levelében, sem pedig szerdai írásában nem foglalkozott az NDK államszerződés-tervezetével, amely nemzetközi jogi érvényű megállapodás megkötését javasolja a két német állam közötti kapcsolatok normalizálása és az európai béke biztosítása érdekében.

Ezzel összefüggésben ki kell ■emelni az ADN-jelerrtés egyik megállapítását, amely hangsúlyozza, hogy a nyugatnémet

kancellár ezzel a magatartása, val »gyakorlatilag a béke biztosításának egyik alapkérdése elől akar kitérni«.

Az NDK-nák a bét német állam viszonyának rendezésével kapcsolatos álláspontját húzta alá Paul . Verner, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, szerdán egy berlini választási gyűlésen.

Mint az NSZEP központi lapja, a Neues Deutschland csütörtökön beszámol, Paul Verner a többi között rámutatott, hogy az NDK nemzetközi jogi érvényű elismerése elengedhetetlen a két német állam közötti békés egymás mellett élés megvalósításához.

Hozzátette: »Ez a kulcskérdése azoknak a megbeszéléseknek, amelyekre Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsának elnöke meghívta Willy Brandt nyugatnémet kancellárt«.

Paul Verner egyidejűleg rámutatott, hogy az erőszakot lei záró egyezmény megkötésének is csak akkor van értelme, ha a megállapodás egymást kölcsönösen nemzetközi jogi érvénnyel elismerő államok között jön létre.

»Az NSZK nemzetközi jogi érvényű elismerése szükséges előfeltétele a valóban komoly és reális, erőszakot kizáró szerződésnek« — mondotta az NSZEP Politikai Bizottságának tagja.

Ami Brandt szerdai írását illeti, az NDK-vezetés várhatóan — az európai biztonság érdekedtől vezérelve — olyan választ fog adni, amely lehetővé teszi a kívánt cá érdekében folytatandó tárgyalások előkészítésére irányuló további erőfeszítéseket. (MTI)

Ezzel kapcsolatban a nyilatkozat hangoztatja az Egyesült Arab Köztársaságnak azt a nézetét, hogy Nagy-Britan- nia csupán fél szívvel támogatta a Biztonsági Tanács határozatának azt a paragrafusát, amely az izraeli csapatoknak a megszállt területekről történő visszavonását írja elő. »Nézetünk szerint azért nem jött létre béke a Közel- Keleten, mert az Egyesült Államok és Nagy-Britannia nem csatlakozott a Szovjetunióhoz és Franciaországhoz a Biztonsági Tanács határozatának végrehajtása érdekében oly fontos »menetrend« kidolgozása végett.«

A nyilatkozat végül leszögezi, hogy az arab országok kedvezően ítélik meg a négy nagyhatalom és Gunnar Jarring tevékenységét, amennyiben az ENSZ keretében történő erőfeszítések a BT-határozat végrehajtását kívánják előmozdítani (MTI)

2

SOMOGTI NÉPLAP Péntek, 1970. február