Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-17 / 40. szám
A MINŐSÉG ŐREI I Próbaüzemelés március végén M ézeskalács Tabról Srkat lehet hallani mostanában arról, hoigy egyre több üzletben versenyeznek a vásárlóik mosolyáért. Ennek persze csak örülhetünk, hiázen senki sem érzi jól magát, ha olyan savanyú arccal szolgálják ki, mint a vackor. Persze a mosolyon kívül elsősorban az érdekli az embereiket, hogy pontos-e a mérleg, nem fizettetnek-e vele többet, az utolsó dekáig megvan-e a cukor, a liszt, a rizs az előre csomagolt zacskóban. Aztán a rendelkezések szerint mérik-e ki a húst, nem csapnak-e nagyobb csontot a megengedettnél a zsírpapírba, adnak-e se- lyempapírt a kenyérhez, nem mérik-e a szalámivéget a megvásárolt vacsorának valóhoz. S lehetne még hosszan sorolni a kívánságokat az áruválasztéktól az olcsó cikkek megrendeléséig, a higiéniai előírások megtartásáig. Szóval ne csak azért versenyezzenek, hogy a mosolyunkat elnyerjék, hanem azért is, hpgy minél elégedettebbek le- gjnihk. Elbben a nem is olyan RŐnnyü érdekvédelemben nagy szerepet játszanak a kereskedelmi társadalmi ellenőrök, akik a múlt évben nyolcszáz esetben végeztek szúrópróbát a fogyasztók, azaz a mi érdekünkben Sokat mond, hogy négyszer annyi ellenőrzést tartottak tavaly, mint 1968-ban S nemcsak a szúrópróbák száma gyarapodott, sokkal eredményesebben, szakszerűbben végezte a megye háromszázhuszonöt társadalmi ellenőre az önként vállalt feladatát Csupán egynémely jelét ragadnám ki, hogy nemhiába járták a boltokat Az ő észrfevételeik, bejegyzéseik alapján szabálysértési eljárás indult három esetben a fogyasztók megkárosítói ellen Egy kaposvári és egy barcsi boltvezetőt az ő jelzésükre váltott le a MÉK igazgatója. A társadalmi ellenőrök sok esetben figyelmeztették a vállalatok és a szövetkezetek vezetőit, hogy ebben vagy abban a boltban'sok hibát tapasztaltak, A minőség romlása miatt például hetvenöt esetben javasoltak figyelmeztetést és fegyelmi eljárást Az eredmények forrása, hogy a Szakszervezetek Megyei Tanácsa továbbképezte az ellenőrzéssel foglalkozó aktívákat Elsősorban a helyes ár- számolással, a pontos méréssel, a tapasztaltabbak a vendéglátói kalkulációval ismerkedtek meg. Az alapos felkészítésre nagy szükség van a jövőben is, hiszen a megnövekedett vállalati önállóság, a szabadabb kereskedelempolitika, a korszerű kereskedelmi formák sokkal jobban próbára teszik az ellenőröket. A megyei tanács kereskedelmi osztálya, a Minőségvizsgáló Intézet, a kereskedelmi felügyelőség a tapasztalatok átadásával, a továbbképzés szorgalmazásával és a közös vizsgálatokkal segíti a társadalmi aktívákat. A társadalmi ellenőrök eredményes tevékenységükért megérdemlik mindnyájunk el- ' ismerését. Többen pénz- és tárgyjutalmat kaptak a múlt évebn Is. Amit azonban joggal kifogásolnak: az üzem vagy az intézmény szakszervezeti bizottsága még mindig nem értékeli munkájukat A minőség legjobb őreit név szerint is illő megemlíteni. Tavaly több mint háromszáznyolc vizsgálatot végzett Csokona Jenő önállóan tevékenykedő társadalmi ellenőri csoportja. Kővári József, Nagy Géza, a homokszentgvörgyi szakmaközi bizottság két aktívája, Komlós János, Heiszler József, a barcsi lakatosáru- üzem társadalmi eUenőrcso- portjának két. vezetője, Pam- mer Istvánná, a kaposvári textilművek, Sprigmann József, a Somogy megyei Finommechanikai Vállalat csoportjának vezetője fáradhatatlanul harcolt a vásárlókat károsító módszerek megszüntetéséért. A társadalmi ellenőröket nem lehet egy mosollyal levenni a lábukról, hiszen őket azonnal az érdekli, amy- nyit fizetett-e a vásárló, amennyi jár, megkapta-e súlyra és minőségre, ami megilleti. Közhasznú tevékenységüket az SZMT elnöksége is elismerte a közelmúltban, s arra serkentette őket, hogy az idén még nagyobb hozzáértéssel, még alaposabban védjék a vásárlók érdekeit. Hajós Géza n '<■ • • , ■- ., • .»< < •• • .ríV"! . • é tó 1 ■IIP'• '»• • *•« y*-' i 1 tój* ÍL*. * > o t». •*»«»111111»^, mi ÉS Alapra helyezik az olajfűtés es kemencét Az olajfűtéses kályhát már I gépesítést vállalt 1970-ben a helyére tették. Másfél hónap múlva már több féle mézessütemény sül benne. A Tabi ÁFÉSZ az Országos Szö- vetkezeti Méhészeti Vállalattal kötött megállapodás szerint vállalta a mézeskalácsüzem beruházási költségeit. Az eredetileg keltetőnek szánt épület beruházása 1 857 000 forintba került. Az országos szerv egymillió forint értékű két műszakban harminc vagon termelési kapacitással indul meg a gyártás. Hatvan dolgozót foglalkoztatnak majd. A tervek szerint március végén kezdik meg a próbaüzemelést Az érdeklődés a kereskedelmi vállalatok részéről már most nagy. Az igény- felmérés során körülbelül hetven vagonnyi mézessüteményre jelentkezett kereslet Célrészjegyekből — hitel *-A hitelpolitikai feltételek nem adnak lehetőséget a fejlesztésre" —• mondta A lse ez János, a Nágyatádi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet elnöke. A szövetkezet ugyanis 1968-ig mérleghiánnyal küzdött, s emiatt négy évre előre lekötötték a fejlesztési alapot Szaporodtak a nehézségek, s ebben az éviben nem tudják kellően feltölteni az árukészleteket; a feltétlenül szükséges hálózat- bővítést sem képesek végrehajtani. Pedig az igények egyre nőnek. A decemberi közgyűlésen határozták el — a megyében elsőként —, hogy a szövetkezet tagságához fordulnak segítségért. A fejlesztéshez és a készletek beszerzéséhez — a szükséges hitel fedezésére — célrészjegyeket bocsátottak ki, melyeket a tagság vásárolhat meg. A részjegyek feltételeit megállapodások szabályozzák. Eszerint lehetnek felmondható és fel nem mondható célrészjegyek,, egy-, két- és hároméves időtartamra Az így «-befektetett-« összeg után 7 százalékos osztalékot (kamatot) fizetnek. A nitelszerzés ilyen módja kölcsönös előnyöket tartalmaz — mind a szövetkezet, mind a tagok számára A bankhitellel szemben a ti- zenégy százalékos megtakarítás nagyobb nyereséget jelent és az alaprészjegyek arányában történő visszatérítés ösz- szegét növeli. Ugyanakkor a lakosság létfontosságú áruellátása is biztosítva van, növekszik az üzlethálózat s a célrészjegyek vásárlására fordított összegre két százalékkal magasabb a kamat, mintha takarékbetétkönyvben helyezték volna eL A január közepétől megindított szervezés eredménye •eddig 260 000 forint Cs. T, MAI KOMMENTÁRUNK Kollégák és kartársak A tréfa, miszerint a sírásó kollégának titulálja az orvost, régi és blöd, de szik- rányit fölvillant a valóság bál. Azt, hogy a múlt mélyébe tűnt, címekkel, rangokkal, megszólításokkal terhes, foglalkozásokat élesen elhatároló, embereket elválasztó munkatársi kapcsolatok helyébe valami új került. A megszólítás —■ s az annak formáiról időnként föltárna- dó vita — csak felszíni jelzője mélyebb, tehát tartalmi változásoknak. A formánál. ebben. az esetben is. fontosabb lett a tartalom. Az, hogy a munkahelyen — az úgynevezett kis csoportokban — miként alakul emberek viszonya egymáshoz, megtalálják-e a közös hangot, az együtt dolgozáshoz nélkülözhetetlen harmóniát.. A munkahely: életűnk egyik fele. Munkatársaink — bármennyit tréfálkoztak is ezen — egy nagyobb csalán tagjai, tehát hozzátartozóink, hiszen mi magunk is e családhoz kötődünk. Ahogy a kisebb, úgy a nagyobb családban is minden tagnak vannak jogai és kötelezettségei. Egymás tisztelete, a másik meghallgatása, a kölcsönös segítség, az emberi méltóság sértetlensége: nélkülözhetetlen ahhoz, hogy nagyobb súrlódás nélkül élhessünk otthon és munkahelyen egyaránt Napjainkban szép számmal találunk közösségeket, melyek meglelték a tartalomban, formában új munkatársi kapcsolatok kialakításának útját Szocialista brigádok, egy-egy műhely, osztály dolgozói jöttek rá arra, hogy első és legfontosabb feltétel ehhez a kölcsönös tisztéleten alapuló egyenrangúság. Valóban, egyetlen ember- csoport sem lehet meg nélküle. Am éppen az adja meg újdonságát, hogy nem kri- tikátlan, mindent tudomásul vevő ez a tisztelet, hanem a közösen elfogadott mérce határozza meg, irányítja az iránti magatariáist- közösségekbert egymás Ezekben a nem az álszent udvariesku- dás, a semmintmondó készségeskedés teremti meg a látszatra jó Végitört, hanem a nyíltság, az egymás iránti őszinteség. Az irlnvkedés, az egymás háta mögötti sugdolódás, a sértődések és sértegetések, az értetlenség, a másik iránti közömbösség még sok helyen megtalálható, ha persze különböző mértekben is. Rossz légkörben nem lehet )o munkát végezni, az- egészséges szellemű munlca- hely viszont szárnyakat adhat az ott dolgozónak. Kollégánk, kartársunk, elvtársunk számára mi olyan fontosak vagyunk, mint ő nekünk. A nyíltságért. nyíltsággal fizet, a segítségért segítséggel. Igaz, akadnak kivételek, mert gyenge jellemű, csak magukkal törődő emberek is vannak, de nem Kétséges, hogy a tgbbr ség úgy viselkedik, ahogy azt másoknál, maga iránt tapasztalja. A pvszt,pajtaskodas, a büfében a kávé melletti fecsegés, a semmire nem kötelező álszent együttérzés jóval kevésebbet ér, mint egyetlen őszinte, megértő mondat, mint a gyorsan kézbe adott szerszám, a megmutatott munkafogás. Minél, kevesebb formalitást, minél több kölcsönös megbecsülésből fakadó tettet — így fogalmazhatjuk meg azt a módot, amellyel minden közösség sorait, belső, egymás közötti kapcsolatait alakíthatja. A »kartárs elvtársi féle megszólítást zavar mélyebben rejlő zavarok kifejezője Attól, hogy emberek egy helyen dolgoznak, egymás számára még idegenek maradhatnak. Ha akarják, s fia tesznek is érte, ha fölismerik közös érdekeiket, akkor akár kollégának, akár elvtársnak szólítják egymást, jó munkatársak, sőt, esetleg barátok is lesznek.... M. O. A legkorábban kezdenek MÉG ALIG FIRKÁD a hajnal. Az utcákon és a házakban mindenütt mély csend van, de az állatgondozó szobájában már csörög az óra. Indulásra . szólít Minden reggel pontos időben kell kezdeni a Kishatármenti árucsere-forgalom Egymillió dollár értékű áru Jugoszláviából 100 vagon száraztészta, Ötmillió palack sör — Arupótlás és választéknöveléi Jugoszláviai bevásárló körútjáról a múlt hét végén érkezett haza a kereskedő, Dévényi Zoltán, a Somogy—Zala megyei Élelmiszer- és Vegyi - áru Nagykereskedelmi Vállalat igazgatója. Árut nézett és árut kínált. Hazatérte után érdeklődtünk: mit vásárolt? Bérmunka Muraszombaton — Az év előkészítéséről tárgyaltunk. Muraszombaton a száraztészta volt napirenden. Köztudott, . hogy hazánkban nagy az igény, s az itthoni kapacitás ezt képtelen kielégíteni. A jugoszláv gyár bérmunkában készít majd nekünk előreláthatólag száz vagonnal. Ehhez az alapanyagot természetesen mi szállítjuk. Kop- rivnicán a fő árucserepartnerünkkel, a Bilo-Kalnikkal tárgyaltunk: elsősorban kozmetikai cikkek szállítsáról. Szeretném itt megjegyezni, hogy ebben az esetben nem a választékhiány pótlásáról, hanem a színesítésről. bővítésről van szó. A magyar kozmetikai cikkek nemcsak k'tpnő minős° gűek, hanem meglehetősen olcsók is. A kishatármenti árucsere-forgalom keretében vásárolt kozmetikai cikkeket elsősorban a különleges igények kielégítésére * használjuk fel. Az idén is sokat hozunk be a jól bevált és népszerű Vegetából. Több édesipari termék — elsősorban nápolyi — vásárlásáról is tárgyaltunk. Az az igazság, hogy a magyar fogyasztók rendkívül rövid idő alatt nagyon megszerették a különböző ízesítésű jugoszláv nápolyit: ml azt szeretnénk elérni, hogy változzon az áru, más ízeket, —--fajta csomagolást ís megismerjen a hazai fogyasztó. Azok a termékek, amelyeket Jugoszláviából behozunk, nagyrészt riyugati li- cenc alapján készülnek, s rendkívül szépen csomagoltak. Véleményem szerint nem árt. ha ezeket megismeri a magyar fogyasztó; ezzel ösztönözzük egy kicsit a hazai gyárakat is a jobb. korszerűbb, szebb cső- rna£ro1 * «:ra„ Cserébe strandcikkek — Kevés a sör Magyarországon. Tavaly nagyobb meny- nyiséget kaptunk Jugoszláviából. Az idén mire számíthatunk? — ötmillió palack sörről tárgyaltunk. Ennek egy része közvetlenül, a többi pedig a Délker. Vállalaton keresztül jut el hozzánk. Azt hiszem, a Balaton-part és a két megye ellátásában sokat segít ez a mennyiség. — Mit adunk az áruért? — Strandcikkeket szeretnénk eladni a Bilo—Kalnik- nak és partnereinek: olyan dolgokat, amelyeket a hazai ipar bőségesen gyárt — Ezekből a tárgyalásokból mikor lesz Magyarországon áru? — Két hónapon belül mindenképpen. Ebben az évben összesen körülbelül egymillió dollár értékű árut szerzünk be Jugoszláviából a kishatármenti árucsere-forgalom keretében. Ez jelentős előrelépés, hiszen tavaly körülbelül kétszázezer dollár értékű árut kaptunk ilven módon. — Ha már a múltról esett szó, megkérdezem: mi a legjellemzőbb az elmúlt két év árucse -e-forvaiméra? Bíznak egymásban a partnerek — Kialakultak azok a keretek és kapcsolatok, amelyek lehetővé teszik az árucsereforgalom zavartalan lebonyolítását Ennek a munkának a belső mechanizmusát volt a legnehezebb megismerni. Hiszen — akárhogy vesszük — ez külkereskedelmi tevékenység, vagy még annál is bonyolultabb; az üzletkötő dollárért vásárol, az árucsere-forgalomban pedig nekünk áruért kell árut hoznunk, s úgy kell kalkulálni, hogy mindkét fél megtalálja a számítását Ennél egyszerűbb volt a jugoszláv partnerek megszerzése, de nehezebb volt az üzleti bizalom megteremtése: mind a két félnek be kellett bizonyítania, hogy a szerződések teljesítésében korrekt, pontos. Ez alatt az idő alatt természetesen kialakult a vállalaton belül is ennek a munkának a mechanizmusa, s ezek együttesen teszik lehetővé, hogy az idén vállalkozhattunk az egymillió dollár értékű forgalom lebonyolítására. Kescza Imre munkát, mégpedig a falutól csaknem három kilométerre lévő tsz-istállóknáL Az év nagy részében gyalogosan teszik meg ezt az utat reggelenként a berzenceí Jobb Élet Termelőszövetkezet tehenészei. Csak télen, hóviharok idején járnak szánkóval. A hat tehenész között nincs fiatalember. Egy részük a középkorosztályhoz tartozik, de van olyan, aki már az ötödik ikszen is túl van. Egyikük a tehenek fekhelyét takarítja, a másik eleséget készít Ketten pedig már a fejéshez készülődnek. A tehenészekkel csaknem egyszerre lép az istállóba Galambos Ferenc főállattenyésztő is, aki soha nem marad le a reggeli munkáról. Mindent látni, s mindenről tudni akar, ami csak az állattenyésztés körül történik, ő a legfiatalabb. Mégis felnéznek rá az öregek, elismerik szakképzettségét Ahol tehetik, segítik munkájában. Míg ő az elméleti ismeretek mestere, az idősebbek a gyakorlatban tehetnek nagy szolgálatot évtizedes tapasztalataikkal. A KÉT BERZENCEÍ termelőszövetkezet az idén egyesült. Nagy szükség van Berzencén az összefogásra, mert sok a tennivaló. — Szép terveink vannak. 1972-re szakosított szarvasmarha-telepet és borjúnevelőt szeretnénk építem. De a jelenleg meglévő istállók korszerűsítését is tervbe vettük — tá- iékoztat a főállattenyésztő, miközben a tehenek «-fejlapjáétól jegyezget valamit noteszába. Az istálló, ahol találkozunk, száz tehénnek ad férőhelyet. A berendezése amolyan átmeneti jellegű. Géppel fejik a teheneket, de az etetés még hagyományos módon történik. A decemberi kemény tél az állat- gondozókat is megviselte. A hóviharos, kemény időben, bizony a takarmányszállítás akadozott. S ez meglátszik mind a tej hozamon, mind a súlygyarapodáson. — Remélem, hogy munkánk eredményeképpen hamarosan rendeződnek a dolgok, és akkor nekem is több időm jut az elméleti feladatokra jegyzi meg az agrármérnök. — Célunk, hogy 1972-re a jelenlegi szarvamarha-állományt megkétszerezzük. Lassan nyolc óra. A reggeli etetésnek vége. Az állatgondozók egy része leteszi a szerszámot, és csak Varga János, a soron következő napos marad az istállónál. Délután négy óráig egyedül vigyáz az állatokra, s közben előkészíti majd az esti takarmányt A közép- korosztályhoz tartózik, a negyvenharmadikat tapossa. Erős. zömök termete nagy munkabírásra vall. Kemény szorítá- sú markában biztosan forog a villanyéi is. Ahogy mondják, nem nagyon ijed meg a saját árnyékától, és a véleményét sem hallgatja el. Bátran felszólal, ha valahol rendellenességet lát. Gyakran fordul elő. hogy a kollégái mellett is önzetlenül kiáli, ha az igazság úgy kívánja. Talán ezért is szeretik őt a többiek ... az Állattenyésztők munkája nem irigylésre méltó. Erős fizikumot, fegyelmet és hozzáértést kíván. Náluk nincs különbség munka- és ünnepnapok között gyakran még a jelesebb ünnepeket is az istállónál köszöntik. Nem könnyű nekik Becsüljük munkájukat K. József SOMOGYI NÉPLAP s
