Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-13 / 10. szám
XXVI. évfolyam, 10. szám Budapestre érkezett a jugoszláv külügyminiszter Péter János külügyminiszter meghívására tegnap este hivatala*. baráti látogatásra Budapestre érkezett Mirko T epa- oae, s Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminisztere, Jaksa Petries külügyminiszter-helyettes és a jugoszláv külügyminisztérium több vezető munkatársa kíséretében. A magas rangú vendégeket a Keleti pályaudvaron Péter János külügyiminiszter, Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, Marjai József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete és a külügyminisztérium több vezető munkatársa fogadta. Jelen volt Géza Tikvicki, Jugoszlávia budapesti nagykövete. (MTI) ÁlIamcIIenes szervezetet lepleztek le Csehszlovákiában A Cseh Szocialista Köztársaság belügymi ni szrtériuma közölte, hogy leleplezték egy államellenes szervezet tevékenységét Ez a szervezet konspiráció* módszereket használt, igyekezett megbontani a konszolidációs folyamatot, és_ politikai válságot próbált előidézni. A belügyminisztérium az érvényben lévő (örvényes jogszabályok alapján megkezdte a szervezet tevékenységének kivizsgálását A szervezet tagjai különféle államellenes sajtóanyagokat sokszorosítottak azzal a céllal, hogy megdöntsék a jelenlegi politikai rendszert, ellenállást (ámasszanak a Csehszlovák Kommunista Párt vezetőségével és a csehszlovák politikai élet vezető tényezőivel szemben. A szervezet Csehszlovákia egész területén alsóbb tagozatokat igyekezett létrehozni, amelyeknek a trockista eszmék szellemében kellett volna tevékenykedniük. E tevékenység szervezői kapcsolatokat tartották fenn a külfölddel, s ott kellő segítségre és támogatásra találtak. Ez abban nyilvánult meg, hogy utasításokat kaptak a köztársaság elleni akciókra, továbbá trockista és más ellenséges tartalmú sajtóanyag érkezett hozzájuk. A közvéleményt a közeljövőben részletesen tájékoztatni fogják a szóbanforgó ellenséges szervezet tevékenységének arányairól. (MTI) Rendelet a telkek beépítéséről Megjelent ez építésügyi és városfejlesztési miniszter rendeleté, amely a telkek beépítését szabályozza- Az új intézkedés szerint a tervszerű telekgazdálkodás, a helyes építési sorrend és a városkép előnyösebb kialakítása érdekében az illetékes felsőfokú építésügyi hatóság beépítési kötelezettséget rendelhet el az állampolgárok tulajdonában álló, magánerőből beépíthető lakó- és üdülőtelkekre. Az elsőfokú hatóság határozatát, tehát a beépítési kötelezettséget be kell jegyezni a 13- lekkönyvbe is, de a bejegyzés elmaradása nem jelent felmentést e kötelezettség teljesítése alól. A telkek beépítésére két évnél rövidebb határidőt nem szabad megállapítani, s tár- sasjiáz esetében legalább három évre kell szabni a határidőt Indokolt esetben, a kötelezettek kérelmére, az elsőfokú építésügyi hatóság egy alkalommal legfeljebb két évvel A főútvonalakon nincs közlekedési akadály A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium központi ügyeletének tájékoztatása szerint a főbb útvonalakon nincs akadály, a közlekedés zavartalan. Néhány alsóbbrendű útszakaszon azonban — például Fejér megyében három, Tolnában két, Borsodban egy helyen — a korábbi hótorlaszokat mind a mai napig nem sikerült teljesem megszüntetni, Komárom megyében pedig a vasárnapi hófúvás hat mellékes útvonalat átmenetileg ismét elzárt a forgalom elől. (MTI) meghosszabbíthatja a határidőt. A telkek eladásakor vagy öröklésekor a korábban elrendelt beépítési kötelezettség változatlanul élvényes az új tulajdonosra is. Az örökös kérelmére azonban két évvel meg kell hosszabbítani a határidőt, hogy ha a beépítés teljesítéséhez szükséges hátralevő idő már rövidebb két évnéL Az új rendelet a kihirdetéssel életbe lépett, és intézkedéseit ez év január 1-től kezdve kell alkalmazni. (MTI) 1970. Január 13., kedd Az első jelentés az 1970. évi mezőgazdasági szerződéskötésekről Az elmúlt év decemberében és az új év első napjaiban megélénkült az 1970. évre szóló mezőgazdasági szerződéskötések üteme. Az első januári jelentések tanúsága szerint a gazdaságok ügyelnek arra, hogy a természeti adottságoknak legjobban megfelelő és ugyanakkor a nagyobb anyagi hasznot hozó fajták termesztését részesítsék előnyben. A SZÖVOSZ vállalatai a 300 000 tonnás előirányzatból eddig több mint 150 000 tonna burgonyára, 500 000 tonna zöldségből pedig több mint 340 000 tonna átvételére kötöttek már megállapodást. A szerződéskötések állásából a SZÖVOSZ illetékesei arra következtetnek, hogy az idei burgonya- és zöldségelőirányzatot sikerül teljesíteni. A Gabonatröszt vállalatai hozzávetőleg 2,4 millió tonna kenyérgabonát vettek át az elmúlt évi termésből. Egymás után kötik meg az 1970-re szóló megállapodásokat A törszt vállalatai eddig 751000 tonna kenyérgabona, 10 000 tonna takarmánygabona és közel 50 000 tonna napraforgó átvételére szerződtek le. A— cukorgyárak is igyekeznek minél előbb bebiztosítani az idei nyersanyagot Az idei 105 000 holdas előirányzatukból 121 000 holdra mar fedezetet taiaiíuk. 1970-ben a tervek szerint 31 000 holdon termesztetnek majd dohányt a gazdaságokkal; a termőterület több mint felére már találtak is szerződő feleket a Magyar Dohányipar üzletkötői. A Magyar Állami Pincegazdaság idén a tavalyinál nagyobb számú és több évre szóló szerződést köt a termelőkkel. Az állatforgalmi és húsipari vállalatok az elmúlt évre leszerződött 635 000 hízómarhából — a kedvezőbb exportértékesítési lehetőség miatt — 24 ezret 1970-ben vesznek át Azokat a gazdaságokat, amelyek tovább tartják az állatokat, anyagilag kártalanítják. A mezőgazdasági szerződés- kötések alakulásából az illetékesek arra következtetnek, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben önállóan gazdálkodó nagyüzemek úgy alakítják ki az egyes növényi kultúrák termőterületét, hogy a lakosság ellátása és a külkereskedelmi igények kielégítése idén sem okoz mpjd gondot, (MTI) A tüzelőeUátással kapcsolatos problémákról Dr. Gazda Tamás, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője az alábbi tájékoztatást adta asz MTI munkatársának: A tüzelőkereskedelem decemberben utolérte magát, és az évet 32 000 waganos készlettel zárta. Év végén általában hasonló készlettel szokott rendelkezni a kereskedelem, 1969 végére azonban többet irányoztak elő. Hogy a tervezett többlet tnágsincs az áru- sítóbeílyeken, az nem a kereskedelmen múlott. A legtöbb problémát egyébként is a választékhiány okozza. Különösen vonatkozik ez a fára, amelyből az erdőgazdaságok mintegy 4000 vagonnyit nem szállítottak le kellő időben. Vidéken úgyszólván nincsen olyan telep, ahol ne volna valamilyen tüzelő, bár a megfelelő elosztást a szállítási nehézségek akadályozzák. Szén és brikett megrendelést Budapesten három napon, vidéken öt napon belüli szállításra vállalnak, A fa viszont hiánycikk, s ez elsősorban a fővárosban okoz problémát. A tüzelőke- reskedeiem jelenleg 700 vagon már megrendelt tüzelőfát nem szállított le a lakosságnak. A Belkereskedelmi Minisztérium most utasította a TÜKHR Vállalatot, hogy a telepek addig nem vehetnek fel újabb megrendeléseket, amíg a korábbiakat nem teljesítették. Kilátás viarn arra, hogy rövidesen 250 vagon import tűzifa is forgalomba kerül. A belkereskedelem 1970-re úgy állapodott meg partnereivel, hogy a szállítási íitem megf elelő legyen. NDK-brikettből — egyelőre az államközi szerződés alapján — a tavalyi 30 000 vagonnal szemben az idén 44 000 vagonnal várnak. A szénbányászat az igény szerint szállít, viszont tűz:fát a kért 83 000 helyett csak 80 000 vagont vállaltak az erdőgazdaságok. Az l. negyedévben lesz elegendő szén és hazai brikett, NDK--brikettből 8000 vagon érkezik. Fából 20 000 vagon szállítását ígérték az erdőgazdaságok. Problémát jelent viszont, hogy kokszból a visszaigazolt 8500 tonna korántsem elegendő. Ezért az első negyedév- bn elsősorban a kisvásárlák megrendeléseit teljesítik, s egyelőre mennyiségi korlátozást léptettek életbe. Egyszerre egy megrendelőnek 5—10 mázsáénál több kokszot nem adnak. (MTI) Előtérben a fizikai dolgozók gyermekeinek segítése Dr. Polinszky Károly nyilatkozata az egyetemi felvételekről, a társadalmi ösztöndíjakról A Minisztertanács legutóbhi ülésén megvitatta a Művelődésügyi Minisztérium beszámolóját az egyetemi, főiskolai felvételek tapasztalatairól. Felsőoktatási intézményeinkben az 1969—70-es tanévben a nappali tagozaton 14 452, az estin 2385, a levelezőn 6060, összesen tehát 22 897 első éves hallgató kezdte meg tanulmányait. Ez lényegében megfelel a megelőző három év szintjének, kivéve a levelező tagozatot; itt a tavalyi felvételi létszámhoz képest mintegy másfél ezres növekedés adódik, elsősorban .a képesítés nélküli vidéki tanítóik és tanárak levelező képzésének kiterjesztéséből. Növekedett a nappali tagozaton a nőhallgatók aránya (44,6 százalék), különösen a pedagógusképző intézményekben (80—100 százalék), a tudomány- és orvosegyetemeken (60 százalék). A nappali tagozatokra felvettek 71 százaléka gimnáziumból, 10,8 százaléka szakközépiskolából, 17,8 százaléka középfokú technikumból került ki. A felvetteknek mintegy 40. százaléka a korábbi években érettségizett Az adatokat elemezve dr. Polinszky Károly miniszterhelyettes a következőket mondatta: — A nappali tagozatra jelentkezettek száma tovább csökkent, az előző esztendőhöz képest mintegy 7 százalék a visszaesés. Azonban így is 2,4- szer annyian jelentkeztek, mint amennyit fel tudtunk venni. Ez az arány biztosítja a megfelelő válogatási lehetőségeket, és Üres székek a nyugati tanácskozáson Egy brüsszeli kastélyban megkezdődött a Nyugat-európai Unió ülése. Az értekezleten a francia küldöttek székei ezúttal is üresek, mivel Párizs folytatja a szervezet tavaly februárban elhatározott bojkottálását, fTelefotó: AP—MTI—KS) egybe« jelzi azt is, hogy egyre reálisabbá válnak a jelentkezések. A pályázók száma azonban intézménytípusonként, karonként és szakonként még mindig igen aránytalan volt: míg a bölcsészeti, jogi, általános orvosi, fogorvosi karokra, a tanárképző főiskolák egyes szakaira 4, illetve 4,5-szörös volt a jelentkezés, addig a műszaki és agráregyetemekre alig kétszeres, az ipari és mezőgazdasági felsőfokú technikumokban pedig mindössze 50—60 százalékkal volt több a pályázók száma, mint a fölvételi keret. Ez — sajnos — több fontos ágazatban jelentős minőségi különbségeket idézhet elő a szakemberek felkészültségét, rátermettségét illetően. Figyelmeztető adat számunkra, hogy a nappali tagozatos elsőévesek között a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya az előző évi 41,3 százalékról 39,2 százalékra csökkent. Több évre visszatekintve még szembetűnőbb a munkás-paraszt tanulók arányának csökkenése: 1964—65-ben még 45,7 százalék volt a fizikai dolgozók gyermekeinek részvétele az induló első évfolyamon. Az átlagon belül szélsőségek is adódnak. Az ELTE bölcsészettudományi karán például 23,2 százalékos, a budapesti műszaki egyetem építészmérnöki karán pedig mindössze 15,4 százalékos a munkás-paraszt tanulók aránya. Tovább csökkent a nappali tagozaton a mezőgazdasági dolgozók gyermekeinek számaránya. Ez az elmúlt tanévben az első évfolyamon 11,8 százalék volt, az idei tanévben pedig 10,3 százalék. — Mindez összefügg aggal, hogy a középiskolákban, s különösen a továbbtanulás szempontjából ma még elsősorban számbajövő gimnáziumokban a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya jelentősen csökkent. Míg a továbbtanulók 71 százalékát adó gimnáziumokban 1967—68-ban 50,5 százalék volt a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya, addig az elmúlt tanévben ez 46,6 százalékra esett vissza, s az idei tanévben 44,8 százalék, ami azt jelenti, hogy a jövő években is további nehézségek várhatók jelentkezésüket illetően. — Ismételten felhívtuk az egyetemek, főiskolák vezetőinek, párt- és KISZ-szervezeteinek figyelmét a bukások és kimaradások gondos elemzésére, és arra, hogy a fizikai dolgozók gyermekeit fokozottan segítsék. A tények ismeretében meg kell állapítani, hogy még sokban nem tettek eleget kötelezettségüknek. Sokhelyütt túlságosan a képzés spontán hatásaira hagyatkoznak. Az utóbbi években erősödött az a tendencia is, hogy a fizikai dolgozó családok inkább olyan pályára adják gyermekeiket, ahol gyorsabban válnak keresőképessé. — A fizikai dolgozók gyermekei tanulmányi előrehaladásának kérdése szorosan kapcsolódik közoktatási rendszerünk fejlődésének generális problémájához, a munkáskerületek és falusi iskolák tárgyi, személyi feltételeinek javításához, az osztálylétszámok csökkentéséhez, , a pedagógusok túlterhelésének enyhítéséhez, szakképzettségük fejlesztéséhez. E problémák megoldásához nélkülözhetetlen a társadalmi erők mozgósítása. A tanácsoknak, üzemeknek, vállalatoknak, termelőszövetkezeteknek nagyobb részt kell vállalniuk az iskolaügy fejlesztésében, a fizikai dolgozók gyermekei továbbtanulásának, művelődésének tudatos támogatásában. Nem lehet szó nélkül hagyni, hogy az elmúlt időszakban jelentősen csökkentek a társadalmi tanulmányi ösztöndíjak. — Kormányzatunk az egyetemi és főiskolai továbbtanulás feltételeinek biztosítására eddig is nagy erőfeszítéseket tett. Jelenleg a hallgatók fele. a fizikai dolgozók gyermekei(Folytatés a Z. oldaton) Belkereskedelmi tájékoztató a tüzelőellátásról Szén és Isiiéit van eiepii, a tűzifa változatlanul hiánycikk Ara: 80 fillér VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESUlJETER1
