Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-11 / 9. szám
I TUDOMÁNY — TECHNIKA FUTUROLÓGIA: reális látomások a jövőről Évtizedekkel. évszázadokkal ezelőtt is akadtak emberek, akik megpróbálták elképzelni, felvázolni a jövőt. A múlt század végén bő irodalma volt a jövő századnak — a mj jelenünknek. Álmodozás, költészet, remény és csóigge- dés váltakozik ebben a képzelődésben és a fantázia szabad csapongása. Kevés volt a tudományos támpont a bekö- vetkezők előre vetítéséhez. Napjainkban vi’ágszerte minden eddiginél nagyobb, rend- ttívüli az érdeklődés a jövő várható tudományos, technikai, társadalmi eredményei iránt. Kibontakozóban van művelődési teljes kafoontakozasa időszakában, amikor az anyag és a társadalom törvényinek ismerete szinte korlátlan lehetösé- • iéket teremt az életre, a halálra. Nem csoda, ha mind több embert izgat a jövő. S a válasz, hogy milyen lesz, milyenné válhat, gyakorlati szükséglet is egyrészt a modem gazdaság előretervezésé- hez, másrészt: a két társadalmi rend harcai közepette a haladást előmozdító, hosszú tavai politikai cselekvéshez. A Szovjetunióban es a fejlett kapitalista országokban széles körű futurológiái, jövőkutatási tevékenység folyik hosszabb ideje, amely az eltérésele, -a célok és a.távlatok különbözősége ellenére is sok korunk új tudományága, a futurológia, A kifejezés a future = jövő latin szóból származik, s a futurológí: az ember jövőjének tervezéséről szóló tudomány. Miért a mi nemzedékünk szellemi terméke ez a tudomány? Sok indok kínálkozik válaszul, de elégedjünk meg annyival: harmincegy év múlva a harmadik évezred küszöbéhez érünk. A mai gyerekekből alakul az a nemzedék, amely élete nagy részét vagy java restet már az évezred- forduló után éli, a tudományos—technikai, forradalom hasonlóságot mutat. Általában három módszert alkalmaznak a jövő felvázolásához: — előre vetítik a múltbeli és az eddigi fejlődés tendenciáit különböző matematikai számításokkal; — összehasonlítják így adott ország fejlődési lehetőségeit más fejlettebb országok tapasztalataival és ebből készítenek prognózist; — összesítik politikusok, tudósok, szakértők véleményét, előrejelzéseit a jövőről. Ebben persze a ■ tudományos fantáziának is nagy szerepe van. Lássuk ezek után, milyennek képzelhetjük a világot, az életet a harmadik évezred elején, ■ ‘v'Jj "— — ■■■■». 1 : " 1 " .. 7000 év alatt egy másodperc késés A hosszúság, a súly és egyéb mértékegységek etalonjai hősül legpontosabban az idő egysége, a másodpere mérhető, Szükség is van e pontosságra, hiszen a hétköznapi élet, a termelés, a szállítás, a közlekedés, a csillagászat, az űrhajózás — mind mind az időközök egyre pontosabb mérését igénylik, A Szovjetunióban mindenféle időmérés az állami idő- és frekvencia-etalonhoz igazodik. Az etalont az Országos Műszaki Fizikai és Rádiótechnikái Mérésügyi Kutatóintézetben készítették, és ugyanott őrzik. A másodperc pontos reprodukálását kvantumgene- nátorok segítségével oldották meg, amelyek a hidrogénatomok által kisugárzott rendkívül stabil elektromágneses rezgéseket hasznosítják. Az etalonéra mechanizmusának »szívét-« állandóan működő kvarc rezonátorok képezik. A rezonátorok naponta 5 tízmilliomad másodperc pontosságot bitto- m tanzt. Ezek szerint a tatlanság 7000 év alatt éri az egy másodpercet! A képeken a hidrogénnel működő kvantumgenerátor,, -------2 000 és 2020 között szovjet, amerikai, japán és angol futurológiái tanulmányok, prognózisok alapján? Körülbelül hat—kétmilliárd ember'él majd a Földön, Az átlagos életkor a száí óv körül tart, az öregedést erősen késleltetni lehet, s az időseiket némiképp megfiatalítják. A lakosság 50—60 százaléka városokban él, szupeornetropoli- soik jönnék létre. Házgyárak ontják a mainál sokkal korszerűbb és gyorsabban összeszerelhető lakásokat. Az energiatermelés atom-, nap- és magíúziós erőművekkel, bővül. Megvalósul a laser-technika sokoldalú alkalmazása, mérésre, távközlés re. vágásra, fűtésre, energiaátvitelre, hegesztésre. Üj, nagy erejű és hőellenálló anyagokat alakítanak ki. Megbízható és hosz- szabb távú lesz az idő jóslás. Megvalósul a három dimenzió jú fényképezés, s az ilyen mozi és televízió. Az automatizálás és a kibernetika , általános alkalmazást nyer a uermetésbápi. Üj típusú gépesített felnőtt- és gyermek ok tatás 'lép a mai helyébe, gyógyszerekkel is biztosítják az emberi értelmi kapacitás fokozását, az emlékezet felfrissítését, a tanulás könnyítését. Zavarmentes lesz az emberi szervek, átültetése és megbízható a születésszabályozás. Teljesen automatizált élelmiszer - kereskedelemben vásárolhatunk. A számi tógép-rendszerek egész országokat kötnek össze, s a háztartásokat is magukba foglalják. Olcsó lesz a teher- és személyszállítás, a közlekedés jórészt elektromos, légpárnás járművekkel bonyolódik a föld alatt, az emeletesen épült utakon és a főutak mozgójárdáin. Mesterséges holdakkal az egész világ tv-adásait láthatjuk plasztikus, színes képekkel. A telefon is televíziós lesz... Mindezek persze csak lehetőségek, ezt . valamennyi, ország tudósai hangsúlyozzák. A valóság sok területen . túlszárnyalhatja a vázoltakat, másutt viszont 'elmaradhat az elképzelésektől. Figyelemreméltó mindenesetre, hogy japán tudósok elemzése szerint azok - a technikai vívmányok, amelyeket a múltban 30—40 évre előre elképzeltek, 80 százalékukban meg is valósultak. Korunkban azonban hangsúlyozni kell: a futurológia reális látomásai a jövőről csak altkor válhatnak valóra, ha az emberiség jobbik haladó erői legyőzik, megfékzik a 'háború megszállottáit. Hol tart nálunk a jövőkutatás tudománya? Még csak gyerekcipőben jár. Tavaly szeptemberben a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) kezdeményezésére megalakult egy futurológiái bizottság kutatókból, műszáki és gazdasági szakemberekből. A bizottság egyik célja megismertetni és népszerűsíteni a futurológiát Emellett gyűjtik, rendszerezik a jövő várható alakulásával kapcsolatos nemzetközi és itthoni anyagot, hogy elkészíthessék a harmadik évezred elejének hazai prognózisát is. Villanytelep a víz alatt A Raspi-tenger olajtechnikusai, akik a »-Kőolajkövék- városát építettek fel cölöpökön, most olyan eszközok után kutatnak, amelyek .megvédenék a fémcölöpöket a tengervíz romboló erejével szemben. Sok javaslat hangzott el. Egyeseket már meg is valósítottak a tengeri cölöpzáraknál. Köztudomású, hogy a villamos áram a leghatásosabb »gyógyszer-« a korrózió ellen. A kátéd védelmére a leghatékonyabbnak bizonyult az a félvezetős termoelektromos generátor, amelyet a tudósoknak és konstruktőröknek egyik csoportja tervezett. A kőolaj- és gázvezetékek katódvédelmére már néhány év óta alkalmazzák a félvezetős termoelektromos generátorokat. A forró forrasztások hőjét féniradi átorok - segítségével vezetik él, amelyek azonban lényegesen komplikálják a generátorok berendezését és növelik súlyát. A víz alatti termogeneráter egyik legfőbb jellegzetessége az, hogy nincsenek hűtő radiátorai; ez lényegesen leegyszerűsíti a konstrukciót, és csökkenti súlyát, hiszen a legjobb radiátor maga a tengervíz Előnye az is, hogy a gáz szolgál üzemanyagául, ebből pedig elég van a kőolaj-ipartelepeken. Távolról nézve a víz alatti generátor televízió antennára hasonlít A termoelektromos berendezést magába foglaló fémalaptól kút kisebb cső ágazik el. Az egyik valamivel magasabban áll, mint a másik, és ez biztosítja a természetes légei fkuláci ót az égés fenntartásához. Műkőd-és közben az alap a víz alatt van, a felszínen pedig a periszkóphoz hasonló két cső. A találmány voltaképpen egy sajátságos víz alatti villanytelep, amelynek kapacitása kb. ötven watt az áramerő, pedig elérj a tíz ampert. A generátort gz olcsó földgáz táplálja, amely a kitermelés idején állandó forrásul szolgál. A tenger kqqlajmunkásai sikeresen alkalmazzák a félvezetős termoelektromos generátort Betonvirág a sivatag közepén A Moszkvában lezajlott VII. energetikai világkongresszuson a szovjet küldöttség tagjai különleges figyelmet szenteltek a magyar dr. Faragó László referátumának. A tudós azokról a Magyarországon szerzett tapasztalatokról számolt be, amelyeket a Heller-féle kondenzátorrendszerrel kapcsolatban nyertek. Az érdeklődés oka, hogy ^ Karazsali Műszaki Energetikai Központ tervezésénél, mely KÖZép-Kazahsztáni viztelen sivatagi részén helyezkedik él, a cirkuláió víz hűtését légre- di4tonrai oldják meg. A megoldás, amelyet először alkalmaznak a szovjet erőmű-épi- tészet gyakorlatában, 85—90 százalékos vizmegtakaritást. tesz lehetővé, ami naponta több ezer köbméter, a sivatagban fölbecsülheteüen értékű vizet jelent. A Karazsali Műszaki Energetikai Központ légradiátoros rendszerrel való fölszerelését, a magyar Komplex Külkereskedelmi Vállalat végzi. Mint gigászi betonvirágok magasodnak a kazahsztáni sivatagban a légkondenzátor hűtőtornyai, virágok, a szovjet és a magyar energetikusok gyümölcsöző' együttműködésének különös emlékművei. a Szolovjov professzor: szívátültetésekről . A Szovjet Orvostudományi Akadémia kezdeanányezésére és vezetésével' megkezdték a Transzplantációs Intézet szervezését Az új intézet feladata a szerv-atültetesekkel kapcsolatos kérdésé'* sokoldalú vizsgálata. Egyesíteni fogják itt a sebészak, immunológusok, dío- kámikusok, citológusok és genetikusok erőfeszítéseit. Megkülönböztetett Bgyelammel foglalkoznak majd az immunológiai képesség teljes vagy részleges — kívánt mértékű — leküzdésivel, többek között az antilimfoci ta szérumok előállításával. Külön hatalmas o'peraoió. A pontos mütétj terv végrehajtása a sebésztől szél» köihi tapasztalatokat kíván a szív és általános klinikai sebészet területén, valamint a kísérletese során kidolgozott speciális technikában. Barnard hét évig a kutya- szíveket műtötte, amíg elszánta magát a klinikai szívátültetésre. Az utolsó ötven kísérleti állatból egy sem maradt életben. Ez nem ellentmondás, a kísérlet csak a technikát fejleszti, de nem biztosíték » sikerre. A kutya egyébként nem a legszerencsésebben megválaszt Szolovjov professzor szívműtét közben. problémakört jelent.— a vér- bamik mintájára — a. funkcionális. szervek es testszövetek bankjának megteremtése. Az APN munkatársa megkérdette az intézet vezetőjét, Szolovjov professzort: —■ Véleménye szerint mi a legnagyobb akadály égy szerv — többek között a szi.v — átültetésének széles körű, klinikái alkalmazása előtt? — A szív—tüdő berendezés — válaszolta az ismert szívsebész- — nemcsak az átültetési, hanem a billentyűk pótlására, kiigazítására irányuló szívműtéteknél is nélkülözhetetlen. Ezek az. operációk több óráig is eltartanák, ezelatt a szervezet működését az említett berendezés biztosítja." Elsősorban ezért problematikus a széles körű klinikai alkalmazása. De van más akadály is. A szív—tüdő berendezés sokórás munkájának hátrányos következményeit tabbe- kevésbé sikerül elhárítani a Mesterséges Vérkeringési Laboratórium által javasolt eljárások sorával. Többéit között a véredényssk _ tónusúra való ráhatással, különleges hűtési módszerekkel, a vér kezelésével stb. A rossz gyökere tehát nem a szív—tüdő berendezésben, vagy egy bizonyos akadályban van, amelynek leküzdése után meghirdethet] ük a szerv- átültetések korszakát. — A nemzetközi sajtót figyelve láthattuk, hogy a szívátültetései betegek 70—80 százaléka. közvetlenül qz operációt követő napokban meghal. A szervátültetés legnagyobb akadálya, az immunreakció, de ez csglc huzamosabb idő után jelentkezik. Iff ■ ellent» mondást vélek felfedezni. Vagy ufé.n nem elég hsegr bízható a műtéti eljárás? — A szívátültetés bonyolult tolt modell az átülte tésékhes. Más a mellkasfelépítése, a véredények elhelyezkedése és szervezetének fiziológiája. De ugyanakkor az ember felépítésétől eltérő felépítésű élőlények vizsgálata . során általános érvényű biológiai törvényszerűségeket sáiberült feltárni A klinikai tapasztalatok, az emberen végzett operációk nélkül . nem lehet előbbrelépni az átültetések területén. — Ez néni azt jelenti, hogy elkerülhetetlen az embereken végzett kísérlet? Az egész medicina — Ilippofcratésztöl kezdve — lényegében maiga is kísértet. Gyógyszert adunk a betegnek. Nem használ. Emelj ül: az adagot, tovább és tovább, vagy más gyógyszert alkalmazunk. Végeredményben ez is kísérlet. Nem tudhatjuk előre, hogy áz adott gyógyszer miként fog hatni az adott betegre. az új műtétek? Amikör egy-egy új műtéti eljárást ;űkalmaz.tak, az egyben kísérlet is volt, ahol a szükségesség konfliktusba került az. ismeretlen eredménnyel, a kockázattal. Napjainkban a sebész nem szólista egy néma kórusban, ahol minden dicsőséget, de minden szemrehányást és kudarcot is az ő számlájára írhatnak. De tagja égy kolléktí- vánák, ahol a szív—-tüdő berendezés vízrenfíszerenek hőmérsékletét figyelő asszisztenstől az altatóorvosig, mindnyájan egyaránt felelősek az operáció kimeneteléért. Vagyis a szervátültetés klinikai gyakorlattá vasaikhoz különleges felkészültségű, összeszokott emberek egész csoportja szükségé- Ilyen csoportok felkészítése lesz a Trapgzplantációs Intézet feladata. E. Gorbunova 6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1*70. január 11-
