Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-06 / 4. szám
Ahogyan ők ketten látják A termelőszövetkezeti egye- ■ülésekből származó feladatok, gondok sok embert foglalkoztatnak. Ezekben a hónapokban a megye sok közös gazdaságában latolgatja a jövőt a tagság úgy, hogy az új lehetőségek miilyen változást hoznak majd életükbe. Ilyen. gondolatok foglalkoztatják a csurgói Zrínyi, a csurgói Búzakalász, a csurgónagy- martoni és a szentai termelő- szövetkezeteket is. A négy gazdaság 1970. január 1-től együttes erővel vág neki a jövőnek. Mit várnak ettől azok, akik a termelésben közvetlenül vesznek részt? Húszéves jubileum elölt Márfi Istvánnal a csurgói Zrínyi Tsz irodájában sikerült találkozni. Elfoglalt ember. Nemcsak a munkával küszködik, hanem harcban áll a rohanó idővel is. Mintha beszélgetésünk alatt is vissza-vissza- tért volna gondolatban társaihoz, akiket néhány percre otthagyott. Márti István a növénytermesztésnél dolgozik, de télen, amikor a határban már elcsöndesedilk az élet, a belső munkálatok irányításánál is igényt tartanak munkájára. Mint termelőszövetkezeti tag. veteránnak számít. Húsz évvel ezelőtt ő is úttörője volt Csurgón a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezésének. A két évtized tapasztalatainak birtokában is szerényen, tartózkodóan beszél. Arra pedig, hogy miként látja a jövőt és mit vár az egyesüléstől, érthetően bizonytalanul válaszol. — Ügy gondolom, erre a kérdésre más sem tudna határozottan felelni. Hiszen mindig nehéz volt előre megjósolni, mit is hoz a jövő. Meg hát... — folytatja bizonytalanul—, nem is szívesen beszélek ilyen nagy jelentőségű dolgokról. — Ügy tudom, Csurgón eléggé egyöptetű volt a tagság véleménye, csaknem kivétel nélkül mindenki az egyesülésre szavazott. — Azért ellenvélemény is akaSdt. Van, aki attól tart, hogy a hozzanak csatlakozó gyengébb szövetkezet lerontja majd az eredményeket. Lehet, hogy az első év kicsit nehéz lesz, de ha összefog a tagság, nem lehet baj. — Az egyesülést nem lehetett már tovább halogatni — folytatja elgondolkodva. — A kis területen gazdálkodó szövetkezetek elöbb-utóbb bajba jutnának. — Személy szerint mit vár' a jövőtől? — Dolgozom úgy, mint eddig — válaszolja egyszerűen és határozottan. — A gyerekeim már kirepültek a házból. A feleségem beteges, tehát csak egyedüli keresője vagyok a családnak. Szerencsére eddig megtaláltam a számításomat. Az őszi betakarítások idején volt olyan hónap, hogy az 1800-at is megkerestem. Ami pedig a beosztásomat illeti, én már nem tervezek semmi változtatást. Ha a húsz év alatt nem kívánkoztam más munka- területre, valószínű, hogy ezután is a tsz-mél keresem meg a kenyérrevalót. Megjött a tagok munkakedve A drótkerítéses kis udvar kapujában egy bozontos puli állja utunkat, de mintha már régi barátok lennénk, olyan szelíden üdvözöl bennünket. A kis ház verandáján mosolygós arcú, vidám tekintetű fiatalasszony, Török Jánosné. Télen többnyire a ház körül tartózkodik, de dologidőben egyik legaktívabb tagja a tsz-nek. Az idén ő is jubilál, tíz éve megszakítás nélkül a szentai termelőszövetkezet tagja. — Annáik idején, amikor indultunk, bizony sok' baj volt Szentén — kezdi a beszélgetést. — Vagy a tagság zárkózott el a közös munkától, vagy a vezetőség bizonyult életképtelennek. Mindenesetre ma már nem panaszkodhatunk. Különösen az utóbbi négy év alatt gyarapodott szemlátomást a gazdaság. Igaz, a csurgóiakat még nem értük el, de úgy érezzük, ennek ellenére sem leszünk kerékkötői az új egyesült tsz-nek. Török Jánosné fiata] asz- szony. Csupa erő és energia sugárzik lényéből. A kitartást kívánó kemény munkával együtt megfelelő tapasztalatokat is szerzett. — Nálunk egy-két ember kivételével mindenki az egyesülés mellett ..döntött. A tagság most már biztosabb jövőt lát a közösben, s a munkaikedv is megnőtt. Bár én az utóbbi időben elég sokat betegesked tem, a tagok véleményét jól ismerem. Rájöttek itt az emberek arra, hogy egyesült erővel nagyobbat tudunk alkotni, mint egyedÜL Két vélemény. Bizalomról, új reményről tanúskodik. Ha hozzájuk hasonlóan mások is így látnak munkához, minden bizonnyal nem csalatkoznak. K. Varga József 1 Koszorúzás Kaposváron HARCOS ELŐDÖKRE EMLÉKEZTEK Vasárnap délelőtt népes tömeg gyülekezett Kaposváron az Ady Endre utca 7. számú ház előtt. Jobbára ősz hajú emberek: öregedő munkások, régi kommunisták. Emlékezni jöttek ide valamennyien, az egykori aktív részvevők és az utódok. Emlékeztet a ház falán elhelyezett tábla is: »Ebben a házban alakult meg 1945. január 5-én a Magyar Kommunista Párt Somogyi Szervezete.« vaaas jozsei monuou ünnepi niegeimeaezesi. Az MKP Somogyi és Kaposvári Szervezete megalakulásának 25. évfordulója alkalmából Vadas József, a Kaposvári Asztalosipari Ktsz párttitkára, a Kaposvári Városi Pártbizottság tagja mondott ünnepi beszédet. Idézte azoknak a napoknak a történetét, amikor a már felszabadult városban megindult az élet. — 1945. január 5-re emlékezünk, arra a napra, amikor ebben a házban megalakult a Magyar Kommunista Párt Somogyi Szervezete — mondta, majd így folytatta: — Hogy ez lehetséges volt, az a Vörös Hadseregnek, Kaposvár felszabadításának köszönhető. A város kommunistái már a felszabadulás napján előjöttek az illeEbben a házban gyűltek össze kommunisták. gaütásból, a baloldali szociáldemokratákkal együtt köszöntötték a bevonuló szovjet egy1945. január 5-én este a ségeket, s megtartották párttaggyűléseiket Hogy a somogyi és a kaposvári szervezet hivatalos megalakulása mégis elhúzódott tovább mint egy hónapig, annak több ok- is van. Nem volt megfelelő ösz- szeköttetés a központtal, hiányzott a központi tájékoztatás, akadozott a közlekedés. Nem volt általánosan ismert az a politikai vonal, amellyel a pártot szervezni és vezetni kell. Nem voltak tisztában azzal, hogy több párt lesz az országban,-.és hogy az antifasiszta népfrontpolitikát kell megvalósítani, s arra kell törekedni, hogy a kommunista párt erős tömegpárt legyen, megőrizze élcsapat jellegét. Az első feladat a közrend, a köz- biztonság megteremtése és ennek érdekében a rendőrség megszervezése volt. Az élelmiszer- és tüzelőellátás, meg a villany- és vízszolgáltatás biztosítása ugyancsak nagy gondot jelentett. A kommunisták elöl jártak a belső fegyelem megteremtésében, az újjáépítésben, az új intézmények létrehozásában. — Január 5-én, az alakuló ülésen a tizennégy kommunista Györffy Antal szabómestert választotta meg titkárának, ő lett a megyei szervezet első titkára. Vas Zoltán., az MKP Központi Vezetőségének küldötte ezen az esti alakuló ülésen vázolta a legfontosabb tennivalókat: a fasizmus elleni küzdelmet, a Vörös Hadsereg segítését, a demokratikus élét kibontakozásának és az orvosi ellátás folytonosságának biztosítását. Nemcsak ennyi kommunista volt Kaposváron, s hogy mégis csupán tizennégyen voltak ott ezen a huszonöt évvel ezelőtti ülésen, ann. k az az oka, hogy több elvtársat nem tudtak inog hívni vagy kiértesíteni. Az emigráltak, deportáltak és internáltak, a háborúban szétszóródott kommunisták később kerültek haza, és megérkezésük után erősítették a párt- szervezetet. Az erősítésre jó előiskolának bizonyult a szak- szervezet. Az ünnepi megemlékezés további részében a megalakulást követő hónapok története szerepelt. 1945. április 22-én lett önállóvá az MKP Kaposvári Szervezete, amely a mun- kásegység megteremtését, a munkás-paraszt szövetség erősítését és a demokratikus erők összefogását tartotta legfontosabb feladatának. — Emlékezzünk a 25. évfordulón azokra, akik életüket áldozták az eszméért, a pártért. Emlékezzünk a felszabadító Vörös Hadseregre, a Szovjetunió gazdasági és politikai segítségére. Az akkor harmincezer lélekszámú városnak ma csaknem kétszer annyi lakosa van, a munkásság létszáma pedig meghúszszorozódott azóta. Városunk épül és szépül. A, mártírok kihullott vére, a pártot megalakító elvtársak harca nem volt hiábavaló. Eredményesebb együttműködéssel Interjú Pfeiffer Elemérrel, a közép-somogyi tsz-szövetség titkárával A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának legutóbbi ülésén elhangzottakról méltán alakult ki az a vélemény, hogy nagyon fontos, időszerű témák kerültek a testület elé, és egy olyan folyamat megindítását segíti a tanácskozás, amely hosszú ideig szükséges termelőszövetkezeteink fejlődéséhez. Erről az országos számvetésről és a, helyi gondokról, feladatokról beszélgettünk Pfeiffer Elemérrel, a Közép-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkárával. — A TOT a termelőszövetkezetek gazdasági kapcsolatairól tanácskozott. Megítélése szerint miért lényeges napjainkban erre a témára a korábbiaknál is nagyobb figyelmet fordítani? — Országos és megyei tapasztalatok is bizonyítják, hogy az új gazdasági mechanizmusban termelőszövetkezeteink fejlesztéséhez bizonyos területéken nélkülözhetetlen az üzemek közötti együttműködés — mondta Pfeiffer Elemér. — Azokban a megyékben, amelyekben a területi koncentráció már korábban végbement és több szövetkezeti vállalkozás, társulás működik, mint nálunk, kétségkívül bebizonyosodott, hogy az ilyen jellegű együttműködés alapvetően eredményes. Még akkor is, ha jelentkeznek a kezdéssel, az indulással járó kisebb-nagyobb fogyatékosságok. Hasznos ez a szövetkezeteknek, de feltétlenül hasznos, fontos egész népgazdaságunknak is. Ennek igazolására néhány számat említek: 1968 végén 168 társulás működött az országban, ezek másfél milliárd forint nettó árbevételt értek el, állami kötelezettség címén 110 millió forintot fizettek be, viszont mindössze 38,1 millió forint állami támogatásban részesültek.' Ez vitathatatlanul utal arra. hogy nem közömbös népgazdaságunk számára, hogy vannak-e és hogyan működnek ezek a társulások. — A tanácskozáson is nyilván szóba került és saját tapasztalatok is vannak arra vonatkozóan, hogy milyen problémák gátolják ennek a hasznos együttműködésnek gyorsabb ütemű elterjedését? — A kérdés kapcsán sok mindenről lehetne beszélni. Pénzügyi, anyagi nehézségekről, különböző közgazdasági akadályokról. Ezek mind olyan gondok, melyeknek megszüntetése nem csupán a szövetkezeteken múlik. Viszont az már tsz-eink hibája — és a mi területünkön is tapasztalható ilyen —, hogy a társulást létrehozó szövetkezetek nem gyakorolják kellően a tulajdonosi jogokat, az önkormányzati irányítás formálissá válik. Ugyancsak a hiányosságok sorában kell megemlíteni — nálunk ez épp úgy jellemző, mint országosan —, hogy a termelőszövetkezetek és a vállalatok közötti együttműködés igen nehezen bontakozik ki. Csak próbálkozásokról, kezdeti lépésekről beszélhetünk. Igaz az is. hogy jogilag még nem szabályozták a tsz és az állami vállalat együttműködéséből keletkező tiszta vagyon felosztásának módját. És ez nagymértékben közrejátszik abban, hogy a gazdasági együttműködés nehezen alakul ki köztük. — Felmérve a helyzetet, ismerve a gondokat a közép-somogyi szövetségnek milyen elképzelései vannak az ide artozó szövetkezetek gazdasági kapcsolatainak továbbfejlesztéséről? — Elöljáróban annyit, hogy szövetségünk területén két építőipari vállalkozás és a Pannónia társulás működik. Jól látható tehát, hogy e téren meglehetősen hátrányos helyzetben vagyunk, és hosz- szú ideig elsőrangú feladataink közé tartozik a jövedelmező, célszerű vállalkozások elősegítése. Többféle elgondolásunk is van. Ezekről részben már tárgyaltunk tagszövetkezeteinkkel. Elsőnek említem a növényvédelmi társulás gondolatát. Elképzelésünk szerint tájegységenként több szövetkezet hozna létre egy olyan vállalkozást, amely megoldaná ezekben az üzemekben a védékezőszerek beszerzését, és irányítaná is a munkákat. A célszerűség úgy kívánja, hogy ez az együttműködés ne csak a növényvédelemre, hanem a műtrágyaellátásira is kiterjedjen. Ügy gondoljuk, hogy a társuló szövetkezetek egy megfelelően gépesített központi elosztóhelyet létesítenének. Az előzetes megbeszélések arra utalnak, feltétlenül jövője volna ennek. Az állattenyésztésnél két vonalon kezdeményezünk. Ismert, hogy az új árintézke- dé_ek a juhhústermelésre ösztönöznek. A Kaposvári Állami Gazdaság kísérletként tápokkal hizlal bárányokat. Elgondolásunk szerint a nagyobb juhállománnyal rendelkező szövetkezetek egy vállalkozást alakítanának ki. és a bárányokat ezzel a korszérű módszerrel, egy helyen hizlalnák meg. A másik terület, ahol már tárgyalásokat is folytattunk szövetkezetekkel és a húskombináttal, a sonka- és baconsertés nagyobb mértékű elterjesztése területünkön. Megvan a lehetősége annak, hogy a jelenlegi négyötezer helyett két év múlva mintegy 50 000 sonkasertést állítsunk elő. A sonkasertések feldolgozása jelenleg Pápán történik. Viszont ha ilyen mennyiséggel jelentkeznek a szövetkezetek, akkor érdemes lenne a Kaposvári Húskombinátban végezni a feldolgozást. Elgondolások, tervek ezek. Tanácskozunk, tárgyalunk, beszélgetünk róluk, megvalósításukért igyekszünk mindent megtenni. A TOT ülésén elhangzottak csak megerősítettek abban bennünket, hogy az eddigieknél még többet, még nagyobb energiát fordítsunk tagszövetkezeteink ilyen irányú segítésére. Hiszen ’a szövetkezetek továbbfejlesztését, erősítését szolgálják a megfelelően létrehozott, kialakított gazdasági kapcsolatok — fejezte be a közép-somogyi tsz- szövetiég titkára, V. M, Az ünnepi beszéd után Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára, a megyed párt- vb tagja, Szikszai László, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Rostás Károly, a városi tanács vb-einöke elhelyezte a ház falán az emlékezés koszorúját Ezután a városi pártbizottság és a városi tanács az évforduló alkalmából baráti beszélgetésre hívta meg az ünnepség részvevőit. H. F. 24000 rayon C7 imítráyya várható A Somogy megyei AGRO- KER Vállalat több mint 20 5Ó0 vagonos árualappal rendelkezett tavaly különféle műti-á- gyékből, s ennek zömét meg is kapták a gazdaságok. Ez a mennyiség mintegy 18 százalékkal több az 1968. évi árualapnál, s az idén további növekedéssel lehet számolni: ösz- szesen 24 000 vagon műtrágya várható. A háztájiban felhasználásra kerülő szerekből kisebb csomagokat készítenek az idén. mert az ilyen tételek inkább megfelelnek az igényeknek. Ezt az értékesítést is bevonta a vállalat a bizományi hálózat feladatkörébe. SOMOGTI HEFLAP Kedd, 1970, jasmár fi. t
