Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-22 / 18. szám

II vállalatok belső harmóniája A vállalatokat sűrűn — s Stem egészein alaptalanul — az emberi szervezetihez hasonlít­ják, Élnek, növekednek, lázak gyötrik, sikerek erősítik, be­tegségek támadják meg, köz­érzetük hol kiváló, hol pedig gyötrően rossz. Ahogy az em­bernek, úgy a vállalati szer­vezetnek is létezik belső har­móniája, vagy ennek ellen­kezője, a diszharmónia. S ahol korábban neon törődtek ezzel, ügyet sem vetettek rá, ott a gazdasági mechanizmus re­formja fújt és fúj harsány éb­resztőt; világít rá létező, de eddig homályban maradt té­nyekre, összefüggésekre. Két esztendő telt el az új irányítási rendszer bevezetése óta. Elég idő ahhoz, hogy — ahol kell, ott feleszméljenek. A népgazdaság eredményei ismertek. 1969-ben a nemzeti jövedelem hat, az ipari ter­melés négy, a mezőgazdasági öt-hat százalékkal haladta meg p.7. 1968. évi szintet. A vállalati eredmények — az ott dolgozókat, s a felügyeleti ha­tóságokat kivéve — már nem ilyen közismertek, rit­kán kapnak a népgazdaságé­hoz hasonló nyilvánosságot. Van, ahol örülnek ennek. S nyomós okuk van rá. . A reform megindította vál­tozások ma még legkevésbé a vállalatok kapuin belül, az ún. belső mechanizmusban észlelhetők. Egy-egy vállalat tevékenysége nagymértékben függ a szabályozó rendszer működésétől, az adózás, hite­lezés, anyagvásárlás és kész­termék-kibocsátás formáitól, de legalább ilyen mértékben függvénye annak, hogy léte­zik-e a termelés és az ügy­vitel egész szervezetében har­mónia, vagy legalább is tö­rekvés ennek létrehozására, avagy a diszharmónia, a sza­bálytalan, meg-megakadó mű­ködés, a kapcsolatok hiánya, az összefüggések elhanyagolá­sa jellemzi az adott gazdasági egységet. Okos embernek tartanánk-e azt, aki benevez a súlyemelő versenyre, csak éppen a karja törött? Ami képtelenségnek tűnik így, nem is olyan nagy képtelenség u. gazdasági élet­ben. Megtörtént például, hogy korszerű, automata megmun­káló gépsort vásárolt kemény valutáért az egyik üzem. Föl­állították, dolgozni kezdett, dörzsölte a kezét a -vezér­kar«: ez igen! Ünnepség, ban­kett, s másnap ... másnap le­állt a gépsor. Le, mert a nagy lelkesedés, tervezgetés közben -elfeledték«: a gépsornak az edzőüzem adja az anyagot. Az öreg, elavult, ilyen felada­tokat ellátni képtelen edző­üzem. Ahol az automaták igényelte féükászterm éknek csupán a felét képesek előállí­tani! Primitív hiba, a nevet­ségesség határát súroló baklö­vés? Az. Ám az üzem szá­mára drágán megfizetett tandíj volt ez, hogy megtanulják: a termelés belső harmóniája, e harmónia zavartalansága, el­engedhetetlen. Mindig gazdaságosabban Eredményes évet zár az áruértékesítési vállalkozás Ám amikor a múlt év ta­pasztalatairól szólunk, nem hallgathatjuk el azt sem, hogy a fejlődést, a növekvő ered­ményeket igazoló tények mel­lett voltak gondjai, nehézségei is a vállalkozásnak. Éppen a további feladatok végrehajtása érdekében szólni kell ezekről is. A vállalkozás sikeres mun­kájának feltétele, hogy jó kap­csolata legyen egyik részről a termelőszövetkezetekkel, má­sik oldalról azokkal a partne­rekkel, ahová a vállalkozás diszpozíciója alapján a gazda­ságok szállítják termékeiket. A vállalkozás a vevő partne­rekkel kötbéres szerződést köt, a termelőszövetkezetekkel a szállításra vonatkozóan — nem. Ez a körülmény az oka, hogy nemegyszer kényes hely­zetbe kerültek, mert a szövet­kezetek néhány esetben indo­kolás nélkül nem szállították áruikat. Ez nemscak anyagi­lag, hanem — hiszen kötbért kell fizetni —, hanem erköl­csileg is igen káros. Ez a ta­pasztalat a jövőre nézve min­denképpen .intő és figyelmez­tető. Nincs külön érdeke a szövetkezeteknek és a vállal­kozásnak; ami a vállalkozás­nak kátrányos, az feltétlenül hátrányos a termelő gazdaság­nak is! A megbízhatóság, a pontosság a partneri kapcso­latokban alapvető követel­mény. 1968 közepén alakult meg a Balaton és Dráva menti Termelőszövetkezetek Áruér­tékesítő és Beszerzési Közös Vállalkozás. így történetükben a múlt év volt az első teljes gazdasági év, amikor gondo­san készített tervek alapján tevékenykedhettek a szövetke­zetek érdekében. Amikor az éves munka tapasztalatait, eredményeit tesszük mérlegre, ezt a körülményt feltétlenül figyelembe kell venni. A vállalkozás feladata a ter­melőszövetkezeteikben megter­melt termények, áruk forgal­mazása. És hadd tegyük mind­járt hozzá: ez az első, teljes gazdasági év feleletet adott arra, hogy helyesen gondolkod­tak szövetkezeteink, amikor életre hívták ezt a vállalko­zást. Bizonyítja ezt elsősorban az, hogy a múlt évben 1368 va­gon zöldséget, gyümölcsöt, fát és egyéb termékeket forgal­maztak. Bár saját történetük­ben összehasonlító adat még nem áll rendelkezésre, ez a tény önmagában is beszédes: igen tekintélyes mennyiségű terméknek szereztek piacot, biztosítottak kedvező értékesí­tési lehetőségeket. Érthető, hogy nem egy termelőszövet­kezet tavaly úgyszólván vala­mennyi áruját a vállalkozáson keresztül értékesítette. Érthető az is, hogy a tevé­kenységi kör növekedésével párhuzamosan nő a vállalko­zás súlya, szerepe a.z áruérté­kesítésben. Alapszabályuk ki­mondja, hogy egész munkájuk a termelőszövetkezetek — el­sősorban a tagszövetkezetek — érdekeit szolgálja. A vállalko­zás lehetőséget nyújtott a gaz­daságosabb áruértékesítésre, léte konkurrenciát jelentett az egyéb felvásárló szerveknek. Ez az egészséges konkurren- cia mindenképpen előnyös. A legutóbbi igazgató tanácsi be­számolóban ez áll: »Tevékeny­ségükkel jelentős előrelépést értőnk cl. Ezt támasztja alá a'z is, hogy a MÉK kényszerült az eddigi magas árrés csök­kentésére, és bizonyos termé­kek átvételénél hajlandó vál­lalkozás' invhoz hasonló mód­szert alkalmazni.« Megítélé­sünk szerint a számokba fog­lalható tevékenységen túl ez a legjelentősebb vívmánya, gaz- daságvolitikai eredménye a vállalkozásnak. Ebben az évben — még nem végleges terv szerint — ismét mintegy 1300 vagon árut szeretne forgalmazni a vállal­kozás. Ezen túl, éppen a tag- szövetkezetei érdekében, bőví­teni szeretné tevékenységi kö­rét; nagyobb gondot kívánnak fordítani a szövetkezetekben termeit bor és pálinka értéke­sítésére, és segíteni akarnak a gazdaságoknak az építőanyag és a munkagép beszerzésénél. A mostani időszakban tartja a vállalkozás részköz­gyűléseit. melyeken a tagszö- v. .:özetek képviselőivel vitat­ják meg a múlt év tapasztala­tait, ismertetik idei elképzelé­seiket A figyelemreméltóan eredményes első esztendő arra inti ezt a fiatal vállakózást, hogy megszüntetve a fogvaté- os'ágokat. igyekezzen még hatékonyabban dolgozni sző vetkezeteink érdekében. V. 2L A vicclapokba kívátnifcofflla az az eset is — ha nem tény lenne —, amiikor az országos nagyvállalat egyik gyáregysé­ge olyasmit importált, amit ennék a vállalatnak a másik gyáregysége belföldre és ex- nortra egyaránt készített... Szószaporítás lenne a példák további sorolása, hiszen — ha nem is ennyire kihegyezet­teket — majdnem mindenki sorolhat hasonlókat a maga tapasztalataiból. A példák gyakorisága az* mutatja, hogy a vállalatok kevés gondot for­dítanak a belső, műszaki— szervezeti harmóniára. Holott elsősorban erre kellene erői­ket koncentrálniuk. Tanácsot adni persze min­dig könnyebb, mint cseleked­ni. Tagadhatatlan, hagy a vállalatok ilyen irányú cse­lekvésének útjában sokféle akadály állt, s található ma is — ezek egy része ráadásul nem tőlük, hanem kívülálló tényezőktől függ —, de a kí­vánatosnál lassúbb a már ma elhárítható akadályok legyű­rése. Kevés vállalatnál alkot­tak tiszta, torzulásoktól men­tes képet a rendelkezésükre álló anyagi, műszaki, szemé­lyi feltétetekről. Ez, a tiszta kép megalkotása az első, nem mellőzhető feladat. Tudni kell: meddig terjednek lehetősé­geik, mi az, amit kockázat­mentesen, amit kockázattal tehetnék mag, s amit semmi­képpen nem vállalhatnak - eL Az ipari szervezet minden nlkatelamének ritmusban, szinkronban, belső harmóniá­ban kell dolgoznia. Ezért csakis az a vállalati szervezet állhat biztosan a talpán, ahol a termelésirányítás folyamato­san képes mindent előteremte­ni — energiát, alapanyagot, szerszámot stb. —, ami a za­vartalan működéshez szüksé­ges ... A belső harmónia: az életműködés kiegyensúlyozottá ságja, az egyensúly pedig a biztonság érzete. Miért ennyire liangsúlyos ez? Azért, mert a negyedik ötéves terv országos irányel­veinek kidolgozásával, együtt a vállalatoknál is készülnek a távlati tervek. A holnapot megjelölni a ma alapos isme­rete nélkül lehetetlen. Állíta­ni a holnapi egyensúlyt, s ma bukdácsolni, kívánni a holna­pi sikereket, de föloldatlanul hagyni a mad feszültségeket' több, mint iUúzáókergetés. S az ilyen hibák következmé­nyeit ma már egyre inkább a vállalatok viselik! A belső harmónia megteremtése, vagy legalábbis optimális megköze­lítése tehát gondoskodás a tevőről. Ügy is mondhatnánk: kollektív életbiztosítás... M. O. Kihasználatlan lehetőségek A Szövetkezetek Országos Kivitelező és Tervező Vállalat 1967-ben hozta létre megyei kirendeltségeit azzal a céllal, hegy a fogyasztási és a taka­rékszövetkezetek kis és köze­pes nagyságrendű beruházá­sainak terveit helyben készít­sék eh Farkas Gézával, a SZÖVTERV megyei kirendelt­ségének vezetőjével az elmúlt három év alatt végzett mun­káról, a gondokról és a jövő terveiről beszélgettünk. — A SZÖVTERV törekvé­sét sikerült megvalósítanunk, a kis és közepes beruházások terveinek elkészítésével szinte teljes mértékben tehermente­sítettük országos központun­kat. Eddig nyolcvankét kivite­lezési tervdokumentációt ké­szítettünk el a megrendelők­nek. — Tekintélyes ez a szám a kis apparátushoz viszonyítva. — Induláskor mindössze hárman dolgoztunk, s csak a tervek elkészítését vállaltuk. A tervezőcsoport mellett 1969- ben kezdte meg a munkát a beruházást lebonyolító cso­port; tapasztalataink szerint a kivitelezők elégedettek munkájukkal. Még ebben az évben bővítettük szolgáltatá­saink körét az ingyenes szak- tanácsadással és csekély juta­lékért a számla-felülvizsgálat­tal — A szövetkezetek bizonyá­ra éltek az új lehetőségekkel. — Nem olyan mértékben, mint vártuk. Szaktanácsadá­sunkat mindössze néhányan kérték, s csak az utóbbi idő­ben igénylik a számla-felül­vizsgálatokat. Tavaly a máso- d'lk félévben például három­százhetvenezer forintot »hoz­tunk vissza« a szövetkezetek­nek, s ez a kivitelező túlszá- számlázásából eredt A tabi szövetkezetnek például százti- zenöteaer forintot takarítot­tunk meg, die nem ritka a harminc—ötvenezer forintos megtakarítás sem. — A beruházások folyama­tos ellenőrzésével elejét ve­hették volna a túlszámlázások visszafizetésével járó huzavo­nának. — Így van. De sok szövet­kezet nem igényli az ellenőr­zési munkánkat sem. S ha már itt tartunk, meg kell em­lítenem. egy másik, a szövet­kezeteket anyagilag' sokszor súlyosan érintő problémát is. Több szövetkezet maszek ter­vezővel, esetenként nem a legképzettebbekkel készítteti el egy-cgy üzlet terveit. Az építés során jönnek rá a hi­bákra, s többnyire ekkor for­dulnak hozzánk segítségért. Természetesen azonnal segí - tünk, de azt nem tudjuk el­hallgatni, hagy ezt megtaka­ríthatták volna, ha mindjárt hozzánk fordulnah. — Elegendö-e a kirendelt­ség kapacitása a szövetkezetek igényeinek kielégítésére? — A szövetkezetek beruhá­zási lehetőségei bizonyos mér­Háncs Béla építesz tervező és Sárdi Gabriella műszaki raj­zoló egy üdülő tervén dolgozik. tékig csökkentek az elmúlt két esztendőben. Emiatt nem tud­ták lekötni .teljes kapacitá­sunkat. Bevételi előírányza­junkat azzal teljesítettük, hogy külső szervek megbízá­sait is elfogadtuk. Ügy lát­juk, hogy az utóbbi hónapok­ban ismét erősödik a szövet­kezetek beruh ’ zási tevékeny­sége. Elsődlegesen a szövetke­zeti célkitűzésiek megvalósítá­sa a feladatunk, így minden­kor előnyt biztosítunk szá­mukra az »idegien« megrende­lőkkel szemben, beleértve a tizszázalékos árkedvezményt is. — Tervezik-e a kirendelt­ség tevékenységének bővítését a jövőbeni — A kis és a közepes beru­házások lebonyolítása is nagy terhet ró a szövetkezetekre. Kiváltképp a kivi telező biz­tosítása okoz gondot. Országos központunk megyéi kivitelező hálózat létrehozását határozta el, a szervezés már megkez­dődött. Hamarosan.a tervezés­től a kivitelezésig vállalni tudjuk a beruházásokat — összegezve a három év munkáját, tapasztalatait? — Tervünket minden év­ben teljesítettük, ezzel elége­dettek lehetünk. Üröm az örömben, hogy a szövetkeze­teit még mindig nem veszik igénybe szolgáltatásainkat olyan mértékben, mint szeret­nénk. Reméljük, előbb-utóbb belátják, hogy előnyös velünk együttműködni, s mielőbb azt mondhatjuk, élnek a lehető­ségekkel. C. L. Ismeretlen ismerősök Nem ismerem és mégis is­merem őket. Személyesen még egyikükkel sem találkoztam, falujukban sem jártam. Csak krónikájukat láttam. Egy szo­cialista brigád naplóját. Elő­ször még berzenkedtem is. Mi­csoda agyafúrt ötlet Dioge- nészre »keresztelni« egy szo­cialista brigádot! Olyan bölcs nevére, aki elvonult a világtól, máskor meg a tűző nap fényé­nél lámpással kereste az igaz embert Nos, a hajmási Üj Mechanizmus Tsz kaposgyar- mati üzemegységében többet is talált volna. Például azokat akik róla nevezték el brigád- | jukat. A kádárüzem dolgozói ők, s tekintve, hogy »névadó­juk« egy ideig egy hatalmas hordóban lakott, valószínűleg innen ered ez a meghökkentő brigádnév. Szóval, nem ismerem ón ezeket az embereket, és mégis Új gépeket vásárol, szalonokat nyit a Patyolat Mire használják a megmaradó eszközlekötési járulékot A LAPOK VASÁRNAPI számában közlemény jelent meg a pénzügyminiszter új rendeletéről, amely szerint sa­ját fejlesztési alapjuk növelé­sére használhatják fel eszköz­lekötési járulékukat a lakos­ság megrendelésére javításo­kat, szolgáltatásokat végző vállalatok. Kassai Lászlótól, a Patyolat Vállalat igazgatójától az iránt érdeklődtünk, milyen tervek megvalósításában segí­ti őket az az összeg, amely az első negyedévtől már náluk is megmarad. — Örömmel vettük a szol­gáltatások fejlesztéséről meg­jelent kormányhatározathoz kapcsolódó rendeletet, mert könnyebben láthatunk neki a munkák további gépesítésé­nek, új üzletek és szalonok nyitásának. Már megrendeltük a csehszlovák vasaló-, az NDK-belj mosógépeket és a i’agvar cc. * • ákat Hozzá­járulunk az ipartelep közmű­vesítéséhez és a vizmúfejlesz- táshes Négy százezer forintért két vízlágyító berendezést he­lyezünk üzembe. Tudvalevőleg nagyon kemény a kaposvári víz, mosni pedig csak lágy vízben lehet jól. — Milyen új üzletek meg­nyitásához használnak fel a megmaradó eszközlekötési já­rulékból ? — Talán turcsa egy kicsit, de mi már tavaly intézked­tünk olyan ügyben, amire nem volt fedezetünk, mert meg­ígérték, hogy a saját fejlesz­tési alapon felül bizonyos köz­ponti támogatásban is része­sülünk. A kaposvári Kalinyin lakótelepen épülő szolgáltató­házban üzletet nyitunk, a Bajcsy-Zsilinszky és a Kossuth Lajos utca sarkán épülő ^.la­kóház földszintjén lesz az egyik szalonunk, a siófoki to­ronyházban pedig a másik. Marcaliban és Nagyatádon egy-egy kisebb rzsfr oí- tünk. Ezekben a korszerű üz­letekben a helyszínen válla­lunk ruhatisztítási. — Fejlődik-e az idén a ka­posvári bolthálózatuk? — Három új felvevő üzlet épül a megyeszékhelyen. Az egyik a Kovács Sebestyén ut­cában lesz, ä költségvetési üzem építi föl. A kaposvári Latinka Tsz-szel közösen el­határoztuk. hogy a Jókai liget nyugati részén üzletet nyitunk. A termelőszövetkezet saját brigádja építi a zöldségboltot, illetve a Patyolat-felvevőt. A Vöröshadsereg útja sarkán lé­vő bódénkat az útkorszerűsí­tés miatt le kell bontanunk. MAR MEGEGYEZTÜNK. hogy valamivel arrébb, a zöld­ségbolt mellett korszerű üzlet­helyiséget építtetünk a ktsz- szel. A hitel, a saját fejlesz­tési alap, a központi támoga­tás és a megmaradó eszközle­kötési járulék együttesen segít bennünket a terveink megva­lósításában. a mosás, a festés és a tisztítás fejlesztésében. U G. ismerem ebből a gondosan ve­zetett naplóból amely egy ta­nácskozáson került d kezem­be. Tudom róluk, hogy egytől egyig részt vettek az autó­busz-fordulóhely megvalósítá­sában. Éneikül az autóbusz még ma sem tudna bemenni a faluba. Török Jani bácsi az elkorhadt híd karfáját és pad­lózatát is megjavította. Nem véletlenül került a napló első oldalára a József Attila-ide- zet: »Dolgozni csak pontosan, szépen ...« lapozgatom a vastag, bőr­kötéses krónikát, s az egyik oldálon szokatlan dologra buk­kanok: a brigád tagjai felku­tatták. falujuk történetét. Az első dátum 1296-os.' Korabeli iratok akkor Yormoth néven a Győr nemzetség ősi birtoká­nak említik a falut. így lehet elindulni a hármas jelszó je­gyében a tanulás útján is. 1 ahogy ez a brigád tette — vi­lágosodik meg előttem. Nem ismerem őket, de már majdnem mindegyikről tudom, hogy dolgos, szorgalmas tag­ja ennek az igazi kis közös­ségnek. Meleg hangon end" kéznek még az új brigádta jöttéről, osztozhak társuk gyászában, a született cv r- mek szüleinek örömében, J j - kapcsolatuk az iskolává' Társadalmi munkában vi •• tartókat, képkereteket készít nek a gyerekeknek. A tanító­nőt, aki sokat segített nekik, tanácsokat adott az egyévi művelődéshez. tiszteletbe’ * taggá választják. Tóth LászK- né örömmel vállalja ezt, s megtiszteltetésnek érzi, hogy a brigád tagjai közé sorolja. És gyűlnek az adatok, dátu­mok, beszámolók újabb tár­sadalmi munkákról. A »kis család« ott van minden ün­nepélyen,. Egymástól ott sem szakadnak el. Amikor azon a bizonyos ta­nácskozáson továbbadtam a naplót, már előttem is végig­nézték néhányan. »Ilyen bri­gádban öröm a munka« — mondta valaki. Sokan bólin­tottak. L. I* SOMOGYI NÉPLAP Caifoitek, 1370, január 2Z.

Next

/
Thumbnails
Contents