Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-21 / 17. szám

Közgazdasági szemlélettel Somogyi üzemek, szállító és szolgáltató vállalatok kom­munistáinak véleményét hall­gattam a múlt napokban, a pártalapszervezeteket foglal­koztató időszerű kérdésekről. A munkahely', a termelési kö­rülmények iváltozatosságának megfelelően más-más irányba fordul az érdeklődés Kaposvá­ron és a Balaton partján, Csurgón és a Dráva mentén; felszínre kerülnék a sajátos vállalati vonások a konzerv-, a bútor-, a textil-, a villamos­sági iparban, az AKÖV-nét és a vasútnál, a kereskedelmi vállalatoknál. Ez a figyelmet és ismereteket megújító té­nyező: a közgazdasági szemlé­let. Az alapszervezeteik vezető­ségeinek ülései, a taggyűlések híven tükrözik, hogy a jelen­legi gazdaságirányítási rend­szer újszerű tartalommal töl­tötte fel a pártélet sejtközeit, számos friss vonással élénkí­tette a pártszervek munkastí­lusát. Az üzemi, vállalati párt- szervezetek tevékenységében előtérbe került a termelési, gazdálkodási folyamatok vizs­gálata, elemzése. Ennek szük­ségességét szinte kivétel nél­kül fölismerte valamennyi alapszervezet. S ha töbíb he­lyen még nem is találták meg a leghatásosabb módszereiket, azért a közgazdasági néző­pont térhódítása így is szem­betűnő. Nincs talán olyan pártalap- szervezet megyénkben — de távolabbi tájakon sem —, ahol ne szerepelt volna a taggyűlé­sek napirendjén például, a munkaerőhelyzet, a munkás- vánaorlás, az anyagi ösztönzés, az üzemi munkaszervezés kér­dése. Ugyancsak sokat vitatott téma a pártélet fórumain a népgazdasági és vállalati igé­nyek összehangolása, az ellá­tásban és az árakban tükröző­dő életszinvonal-vizsgálat, a részesedési rendszer módosí­tása, a kis keresetű vagy a nagy létszámú családok, a nyugdíjasok helyzete. A párttagság figyelmét lekötő és véleménynyilvánítás­ra, vitára mozdító tényezők közül jó néhány három-négy esztendővel ezelőtt még csak nem is került szóba; bizony alaposain »átírta« a vezetőségi ülések, taggyűléseik napirend­jét a gazdaságirányítás re­formja, s a kommunisták kol­lektíváit dicséri, hogy a leg­több helyen felelősséggel és egyben hozzáértéssel alakítják ki állásfoglalásaikat a terme­lés és a gazdálkodás kérdései­ben. A gazdasági reform mostani időszakában rendkívül fontos a kommunisták tevékenysége mind a munkahelyükön, mind az alapszervezet életében. Cse­lekedetük, állásfoglalásuk, ma­gatartásuk nemcsak mérce a pártonkíviiliek előtt, hanem irány jelző is: a fő feladatok, a helyes álláspontok felé fordít­hatja szándékaikat Az elmúlt két esztendő a párteleti rutinmunkát kibillen­tette a nyugalmi helyzetéből; új gazdaságpolitikai' tételekkel kellett ismerkedni, s azok he­lyességéről, fejlődésünket gyorsító erejéről másokat is meggyőzni. Nem lesz »csende­sebb« párttagjaink, alapszer- vezeteinlk számára az idei óv sem. Változatlan feladatként áll alapszervezeteink előtt, hogy segítsék elő üzemükben, vállalatuknál a termelékeny­ség, a jövedelmezőség fokozá­sát, a belső tartalékok feltárá­sát, a gazdálkodás hatékonysá­gának növelését, ügyeljenek a kommunisták arra, hogy a sa­játos vállalati érdek ne kerül­hessen fölébe a népgazdasági érdeknek: hogy ne a konzerva­tív szemlélet, a kicsinyes be- feléfordulás, hanem a közellá­tási, a társadalmi szempont jusson érvényre a termelésben. Pártunk gazdaságpolitikájá­nak megértetése és helyes al­kalmazása továbbra is fontos feladatuk a pártszervezetek­nek. E tekintetben ne korlátoz­zák tevékenységüket csupán az alapelvek ismertetésére, magyarázósára, hanem tevé­kenyen vegyenek részt az álta­lános tételeik helyi és helyes alkalmazásában, a tapasztala­tok levonásában és hasznosítá­sában — szükség esetén a je­lenségek kritikai értékelésé- beiu Ezeknek a heteknek ten­nivalói közé tartozik a kollek­tív szerződéseik módosítása, a részesedési alap új felosztási elveinek gyakorlati alkalma­zása. A szakszervezetekben dolgozó kommunisták, a párt­szervezetek segítsék a gazda­sági vezetést a helyes döntések kialakításában úgy, hogy a ré­szesedés differenciált felosztá­sában egyaránt kifejezésre jusson az eredményes munka­végzés, a vállalat iránti hűség és az átlagosnál nehezebb üze­mi beosztás elismerése. Az új gazdasági év kezdete, a lezárt esztendő értékelése, a soron következő feladatok is­mertetése és a teljesítés felté­teleinek megteremtése miatt különösen januárban, február­ban várnak a dolgozók a gaz­dasági vezetőktől eligazító in­formációt Sokat tehetnek a pártszervezetek azért, hogy leellő tájékoztatásban részesül­jenek az üzemek, vállalatok kollektívái. A jó vezetőt nem is kéül biztatni erre: tudja, hogy a tervek ismertetésére, a nehézségek, gondok őszinte feltárására a munkások részé­ről segíteni akarás, fokozott munkalendület a válasz. A pártalapszervezetek kísér­jék ezután is figyelemmel a kollektívák hangulatát, a köz­véleményt befolyásoló ténye­zőket. Ismételtem világítsák meg a dolgozók előtt a gazda­sági munka hatékonysága és az életszínvonal alakulása kö­zötti összefüggést. Tegyék szó­vá a gazdasági vezetők előtt, ha a munka szervezetlenségét, a technológiai és a munkafe­gyelem megsértését tapasztal­ják; álljanak ki annak igaz­sága mellett, hogy az üzemi rend megteremtésével, a ter­melékenység növelésével, a vállalaton belüli munkanélkü­liség felszámolásává], dolgozó­társaik, 02 egész munkásosz­tály érdekeit képviselik. 1970-ben a harmadik öt­éves terv utolsó évében egyút­tal a következő tervidőszak megalapozását is előkészítjük. Parttagjaink, alapszarveze- tainfc gazdasági érdeklődése nem csökkenhet a most követ­kező hónapokban. A közgaz­dasági szemlélet állandóan ha­tó, mindinkább tisztuló és erő­södő tényezőként legyen jelen a pártélet hétköznapjaiban. Bánhidi Tiber A megyei tanács vb napirendién: A Büzigazdasáii szakigazgatási szervek tevékenysége és a megye közegészségügyi heiyze Gazdaságpolitikai célokat szolgálva A végrehajtó bizottság és a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának irányítása alá tartozó szak- igazgatási szervek tevékenysé­gét tegnapi ülésén értékelte el­ső ízben a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága. Ismert, hogy az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével, a me­gyei mezőgazdasági osztályok átszervezésével új szervezet­ként jöttek létre a megyei és a járási földhivatalok, a me­gyei állategészségügyi állomás, és új alapokon folytatta ^ te­vékenységét a növényvédő ál­lomás, valamint az állatte­nyésztési felügyelőség. A múlt évben a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisz­térium komplex vizsgálatot folytatott a megye élelmiszer­gazdaságában; a tapasztala­tokról és a fejlődés érdekében teendő intézkedésekről októ­berben tanácskozott a vb. A mezőgazdasági szakigazgatási szerveit tevékenységének az értékelése lényegében szerve­sen kapcsolódik az októberi témához. Utalt erre hozzászó­lásában a minisztérium két je­lenlevő főosztályvezetője, űr. Mészáros István és tír. Vágó Ödön, de ezt igazolja az is, hogy ezzel a témával együtt vitatta meg a végrehajtó bi­zottság azt az intézkedési ter­vet, melyet az októberi vb-ha- tározatok alapján dolgoztak ki. Ahogy a hozzászólók el­mondták és Böhm József, a megyei tanács vb-elnöke iS hangoztatta összefoglalójában, mind a négy szakigazgatási szerv felelősségteljes, ered­ményes munkát végzett az át­szervezés óta eltelt több mint két év alatt. Ezek az intéz­mények jelentős szellemi erőt képviselnek, fontos szerepük van a megye agrárpolitikai irányelveinek kimunkálásában és végrehajtásában is. A vég­rehajtó bizottság úgy értékel­te, hogy a reform szellemében hatékonyan, .jól szolgálták a megye gazdaságpolitikai céljai­nak elérését. Külön is kiemel­ték a földhivatal tevékenysé­gét Ez az intézmény a föld­törvény végrehajtásával és a zártkertek rendezésével nem­csak lényeges adminisztratív, feladatokat hajt végre, hanem igen jelentős politikai mun­kát is végez — s tegyük. hoz­zá. eredményesen. Hasonló körültekintő, előre­látó munkát folytat a növény­védő állomás. A mezőgazdaság kemizálásával párhuzamosan nő szerepe, jelentősége, s ezeknek a növekvő feladatok­nak igyekszik teljes egészében eleget tenni. Törekvéseit né­hány esetben hátráltatja — s ez hibaként említhető meg —, hogy a községi tanácsok egy része még ma sem ismeri eléggé a növényvédelemmel kapcsolatos tennivalókat, in­tézkedéseik egyes járványve­szélyes időszakban nem eléggé gyorsak és hatásosak. Az állategészségügyi állo­más szervezetten, s meghatá­rozott feladatok szellemében végzi tevékenységét. Különö­sen elismerésre méltó munkát fejtett ki a nagyobb járványok leküzdése érdekében. Ahogy a Végrehajtó . bizottság megálla­pította, bizonyos előrehaladás van a termelőszövetkezetek üzemi állatorvosi rendszerének kialakításában —1 jelenleg ki­lenc üzemi, állatorvos tevé­kenykedik a. tsz-ekben —, ez az előrehaladás azonban még mindig nemi kielégítő; válto­zatlanul további erőfeszítések­re van szükség ennek a fontos feladatnak teljes megvalósítá­sára. Az állattenyésztési fel­ügyelőség az átszervezés óta igen jelentős munkát végez a tenyésztéspölitikai i rány elvek valóra váltásáért, a megye me­zőgazdaságában döntő fon­tosságú állattenyésztés fellen­dítéséért Említésre méltó, hogy az utóbbi időbén — a korábbival ellentétben — na­gyobb figyelmet fordítanak a közös és a háztáji állatte­nyésztés kapcsolatának kiala­kítására, és a jobb együttmű­ködés egyéb feltételeinek meg­teremtésére. Mind a mezőgazdasági, szak- igazgatási szervek tevékenysé­gét, mind az októberi vb-ható- rozatok alapján kidolgozott in­tézkedési tervet a testület jó­nak értékelte és elfogadta. | Negyvennégy éve a kemencéknél — Az üzemvezetőt keressük! — Nemrég küldtem haza. Éj­jeles volt. — ön talán az igazgató? — Nem. kérem . . Bohenszky József a Somogy megyei Sütőipari Vállalat 2. számú üzemcsoportjának a ve­zetője. Öt üzemet irányít, az alig egy hónapja működő nagyatádit, a csurgóit, a so- mogyszobit, a kutasát és a bö- hönyeit Nagyatádon találkoztunk, a munkások között. Régi sütőipari szakember. Negyvennégy éve dolgozik, és más mesterség miatt sosem vált hűtlenné szakmájához. Édesapja is pék volt Somogy- szobon. Folytatta az apa mes­terségét. 1928-ban szabadult A csa­ládi műhelyben kezdett dol­gozni, a legkisebb fiúként. A háborúban munkaszolgálatra vitték, s csak két év múlva került haza. A felszabadulás után már egyedül dolgozott, az apjától örökölt pékműhelyben. Később itt lett üzemvezető. 1953-ban a nagyatádi já­rás húsz üze­mét igazgatta, s egy évvel ké­sőbb az alaku­ló Nagyatádi Sütőipari Vál­lalat igazgató­ja lett. És az utolsó í határkő. Elér- I te a nyugdíj- 1 de » Bohenszky József. korhatárt, de még nem gon­dol visszavo­nulásra ... — Már az apámtól megta­nultam, hogy égett vagy kelet­ien kenyeret ne adjak ki a ke­zem közül. Akkor van egy péknek becsülete, ha ezt a szabályt mindig betartja. Vol­tak a felszabadulás után ne­javuló tendencia -hiányosságokkal A »csészék«. héz esztendők. Gyenge minő­ségű volt a liszt, és nem is kaptunk elegendőt. Akkoriban még a régi, korszerűtlen üzemben dolgoztunk, szinte raktározni sem lehetett az árut. Az ember csak vergődött s a vásárlók ítélete minket sújtott. De nézzen most kö­rül ... — Kétszer kaptam Kiváló dolgozó kitüntetést Erre min­dig jó gondolni Aztán életem egyik legszebb perce volt, ami­kor ezt az üzemet átadták... A tágas, világos helyiségben tucatnyi gép készíti a ke- nyémekvalót Háromszáz lite­res »csészékben« vaskos kar keveri a tésztát, szalag alakít­ja sütésre kész formává a masszát. Magas hőfokú, olaj­jal fűtött kemencékben sül a kenyér, a zsemle és a kifli. Mindez huszonhat munkás ke­ze nyomán... — Mennyivel termel többet az új üzem a réginél? — Azelőtt két műszakban ötven mázsát sütöttünk, most nyolcvannyolc mázsa készül el. Szeretnénk egy harmadik mű­szakot is indítani... Os. T. »A főváros után a Bala ton - part, illetve Somogy a leg­exponáltabb terület közegész­ségügyi szempontból« — hang súlyozta a másik . napirendi pont összefoglalójában dr. Vár- konyi Imre elnökhelyettes. E rendkívül fontos terület hely­zetéről adott áttekintő képet jelentésében dr. Tóth Sándor, a Somogy megyei KÖJÁL igazgató főorvosa. A KÖJÁL és a megye köz­egészségügyi szolgálata, mint ismeretes, igen széles körű te­vékenységet folytat. Hatósuga­rába tartozik a település- egészségügy: a cigánylakosság problémái; az ivóvízellátás, a szennyvizei vezetés, a balatoni táborok közegészségügyi el­lenőrzése; a tisztasági mozga­lom stb. A megye általános helyzetét javuló tendencia jel­lemzi. Hiányosságok mutatkoz­nak mégis több területen: a me­gye iskola-egészségügyében és — főleg nyáron — az élelme­zés-egészségügyi ellenőrzése­ken. A szállítás, a tárolás, va­lamint az üzemélelmezés köz­egészségügyi feltételei sokszor még nem kielégítőek. A megye üzemeiben és mezőgazdasági nagyüzemeiben a munkaegész- ségügyi viszonyok lényegesen javultak — állapítja meg a je­lentés. Különösen a faiparban a porártalom, a mezőgazda­ságban pedig a vegyi ártalom elleni védekezésben. Változat­lanul gondot okoz azonban a munkatermek levegőszennye- zödése, főleg a különböző fes­tő-, illetve nitnwóheiyiségek- ben. Jól halad az egészségügyi felvilágosítás; körzeti orvo­saink havonta aílág »gyszer filmmel szemléltetett előadást tartanak a somogyi falvakban. A megye járványügyi helyzete az országoshoz hasonló. Az el­lenőrzések, az óvintézkedések eredménye, bőgj' csopottoe ételmérgezés, fagylaltmérgezés nem volt; az országos influen­zajárványokon kívül helyi jel legű nem fordult ütő. Bizonyos megbetegedések teljesen visz- szaszorultak, illetve eltűntek megyénkből. A hozzászólásokban a végre­hajtó bizottság széles körben, sokféléi megközelítve foglal­kozott a jelentés néhány ki­emelkedően fontos témájával Többen hangsúlyozták: a kö­vetkezetesen szigorú ellenőrzé­sek. a határozott intézkedése’- nyomán valóban kritikus hely­zet soha nem tudott kialaké ■ ni megyénkben. Szabados D zső vb-tag köszönetét fejes, t ki a nővényvédőszer-ártaln;; leküzdésével kapcsolatban. A egyik legnagyobb baleseti v; - szélyforrást s ---Kitett kik "is-""- bölni a KÖJÁL szigorú el­lenőrző tevékenysége. Elhangzott sok ésszerű ja­vaslat is. Felvetődött a szű- nyogirtási szabályrendelet szükségessége és egy jogos kö­vetelmény is az építő és épít­tető vállalatokkal szemben: hívják meg a tervezéshez a KÖJÁL szakembereit , is. . A közegészségügyi hiányosságok ugyanis gyakran csak műszaki átadáskor derülnek kik és ez igen sok probléma forrása le­het. Csaknem TÖÖOÖÖ diák tamilja a honvédelmi ismereteket Az általán.», a közép- és a szakmunkásképző iskolák diákjai közül az idei oktatási évben csaknem 700 ezren ta­nulják a honvédelmi ismerete­ket. A oedacíVcruk munkájá­nál: Ív". — a Tan« könyvkiadó kan — újabb segédkönyv jelent meg, amelyben helyet kaptak polgá­ri védelmi, tereptani, hadi­technikai témák is. Tanulnak a diákok egyebek közt a Var­sói Szerződésről, az európai biztonság, a békés egymás mellett élés k. sá:' Meg­ismerkednek- a honvédelmi törvénnyel is. |OSMO«T! HSFLAP mrnsférn,. UN. fasmár 8L

Next

/
Thumbnails
Contents