Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-20 / 16. szám

AZ M S Z H r SOMO CT MlflYI I » I ZOTT* A a A N AK lAf|A v XXVI. évfolyam, 16. szám. Kedd, 1970. január 20. Hatmilliós vásárlás Négy község tavalyi mérlege (Tudósítónktól.) Somogy délkeleti csücské­ben, a Dráva mellett, négy községben él délszláv lakos­ság. Potony, Lakócsa, Szent- borbás, Tótújfalu lakói a Dráva menti Egyetértés Ter­melőszövetkezet tagjaiként dolgoznak. Ez a termelőszö­Felszabadulási Jubileumi Emlékérem Első napon: kétszázezer forint A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulá­sának huszonötödik évfordu­lójára Felszabadulási Jubileu­mi Emlékérmet alapított. Ezt azoknak adományozza, akik az új. független, szabad és de­mokratikus Magyarország megszületéséért, a szocializ­musért küzdve kimagasló ér­demeket szereztek. (Tudósítónktól.) Jelentős kereskedelmi ese rvény színhelye volt tegnap Balatonleite: ünnepélyesen n eg nyitották a Lelte Áruházat Az ünnepségen részt vett Ne­mes János, a Fonyódi Járás;' Pártbizottság első titkára, Pá pa János, a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának vezető­je, Temesi József, a MÉSZÖV elnökhelyettese, továbbá a szö­vetkezet Igazgatóságának, fel­ügyelő bizottságának tagjai és az érintett nagykereskedőim' vállalatok vezető munkatársa1 Cseri Ferenc, a balatonbog- lári fogyasztási szövetkezet igazgatóságának elnöke meg­nyitó beszédében elmondta, hogy az új áruház két elavult üzlet helyébe lép. A korszerű, modern, központi fűtéssel el­látott kereskedelmi létesít­mény a berendezéssel együtt kétmillió forintba került. A Megnyílt a Lelte Áruház földszinten vas-műszaki, üveg- ís porcelán-, valamint vegyi áruk kaptak helyet, míg az mieteten a textil-ruházati és a •ipöárukat helyezték eL Az .ruház négymillió forintos bel- ildi és import árukból álló ;azdag készlettel nyitotta meg .apuit. Különösen sokat segí­tett a késztetek kialakításában a vas-műszáki, valamint az üveg- és porcelán értékesítő nagykereskedelmi vállalat. A megnyitó ünnepségen a szövetkezet elnökétől Györfi Károly, a textilrészleg veze­tője vette át az üzletet. Ígéretet tett arra, hogy az itt dolgozók­nak mindig a vevők érdeke lesz a legfontosabb. Kertész Lajos, a községi tanács elnöke utalt a tanács anyagi segítsé­gére és kiemelte azt a támoga­tást, amelyet a SZÖVOSZ nyújtott az áruház megnyitá­sához. Kaposvári nyomdászok Budapesten (Tudósítónktól.) A TIT-tel közösen szakmai tanfolyamot indított a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat, elsősorban betanított munká­Végső döntés — Mégse megyek a mamához, öt hozom ide! (A Stem karikatúrája) Jó! telelt a vadállomány a iiOMÉszentpröyi erdőkben Vámosi Ferenc, ;j homok- szenitgyörgyi vadásztársaság el­nöke akkor szállt le a szán­ról, amikor megérkeztem hoz- zájük. A könnyéit erdőiben gazdag a vadállomány, és, ezek etetésiről jött éppen haza. A vadásztársaság gondossá­gai tükrözi, hogy területükön a télre az apróvadaknak 42, a nagy vadaknak 5 etetőt építet­tek. Szénát és szemes takar­mányt szállítottak hetenként rend' ••eresen hogy a nagy ha­va, i, - iatt éleség nélkül ma­radt állományt megmentsek a pusztulástól. A vadásztársaság 96 mázsa kukoricát vásárolt. Vámosi Ferenc elmondotta, liogv n vi- 'állomány jól telelt. Er. - r.vi'jgy is kevés ló tv Vitte m,?g a zord időt.. A. fácánok főleg az ete­tők környékén tartózkodnak. Az őzek csapatokba verődve ugyancsak az etető környékén tany.’cnak. A szarvasok i: cserfák ' iá~ják az erdőt. . v i-idisznók- bol is sokat láttak. A vadász- társaság elnöke az etetéssel egyidejűleg a terület ellenőr zé­sét is elvégezte. Érdemes né­hány megállapítását bejegyez­ni. 160 nyilvántartott rókalyuk van a területükön. Ahogy szakkifejezéssel említették, ezeknél a lyukaknai sok a -ro- kakotorék“. Tehát használják ezeket az odúkat a kártékony ragadozók. A vadásztársaság az apró vadállomány megmen­tése érdekében úgy döntött, hagy mérgezik, a területet, és így elpusztítják a rókákat. Az őzbakoknak most nő az agancsuk. Ütjükon is láttak sok ígéretes agancsú őzibakot. Már most számha veszik őket, ugyanis a korábbi évekhez ha­sonlóan májusban külföldi va­dászok jönnek kilőni ezeket. Gondos, figyelmes . munkát követel a téli vadgazdálkodás, mert tulajdonképpen ekkor vetik meg az alapját annak, hogy a következő vadászsze­zonban milyenek lesznek az eredmények Segítik a társasá­got a termelőszövetkezetek is. Például rostaaljat adtak az etetéshez IX % Még a vonal az úr Tóth Mária vagyok, attalai. A gimnáziumot Dombóváron végeztem, két éve. Ősszel ke­rültem a dombóvári járási sportszövetséghez. Egy év múl­va a kaposvári GELKÁ-hoz. Értek a gépíráshoz, panasz- ügyeket intéztem. Most január közepétől a MEZÓBER-nél dolgozom mint műszaki raj­zoló, Középiskolás koromban már heti két órában tanultam ezt a mesterséget. De sokat felejtettem azóta, őszintén megmondom erősen lámpalá­zas voltam az első napon, tele szorongásokkal Barátságosan fogadtak. Hamarosan feladatot is kaptam: egy térképet kellett átmásolnom. Gondolom ismer­ték a kezdők gondjait, — nem tudnak, a tussal rendesen bán­ni, nem értenek a szabályos, elképzelés szerint alakított vo­nalakhoz. Tudja, ilyenkor még a vonal az úr. Gyakran úgy kanyarodik, ahogy akarja. A betűket is újra tanultam ír­ni. S a körző? Nehéz volt meg­szokni a kezelését. Különösen, ha kisebb köröket rajzoltam. A graphasokra pedig az első Balatomlelléről és környéké­ről pontosan 10 órakor több száz vásárló lépett az új Lelte Áruházba. Az első vevő Farkas Istvánná balatonlellei lakos volt, ő nyitotta meg a vásár­lók sorát, akik mintegy két­százezer forint értékű árut vittek el egyetlen napon az új áruházból. A szövetkezet ve­zetői arra számítanak, hogy íves viszonylatban 22 millió forint értéket adnak itt el a vásárlóknak és az üdülőknek. Ezzel a létesítménnyel a bala- tonbogláriak nem fejezték be a fejlesztést. Amint Cseri Fe­renc, az igazgatóság elnöke uiegjegyezte, 1970-ben Bala- tonbogláron a Halászkert Ét­tereim helyén a balátonlellei- nél egy még nagyobb áruház építését kezdik meg. vetkezet jő eredményekbe.’ dicsekedhet, és természetesen ez a tagok jobb életkörülmé­nyeiben is jelentkezik. Érdekes fölmérést végzett a napokban munkatársaival Fá- bos István, a darányi fo­gyasztási szövetkezet elnöke. Megvizsgálták, hogy körze­tükben a négy délszláv köz­ség lakói mit vásároltak az elmúlt évben. Megállapították, hogy á négy község lakossága közel hatmillió forint értéket vitt haza a szövetkezet üzleteiből, 200 000 forinttal többet, mint az előző évben. Az itt élők is egyre inkább gépesítik ház­tartásukat. Mind több házban cserélik ki a rádiót, újabb típusúra, és kerülnek a házak tetejére a televíziós antennák. Csak a darányi fogyasztási szövetkezeit boltjaiban 1969- ben harminc televíziót, hu­szonhat rádiót vettek, hűtő- szekrényből és gáztűzhelyből pedig az előző évinek kétszere­sét vásárolták. A nagy értékű fogyasztási cikkekből közel négyszázezer forint értékű ta­lált gazdára, százezerrel több, mint 1968-ban. A darányi szövetkezet gon­dot fordít a délszlávok lakta terület fejlesztésére is. De­cemberben nyitották meg például az új potonyi üzlet­házat. Ebben az évben a szentborbási üzletek teljes felújítására kerül sor. sai számára. Ebben az oktatási formában a nyomda huszon­négy dolgozója tanul és szerzi meg a szakmai tudás mellett az általános ismereteket is. A szakmai tanfolyam hall­gatói és a vállalat ipari tanu­lói szombaton és vasárnap ta­nulmányi úton voltak a fővá­rosban. Szombaton megtekin­tették az angol, német, fran­cia és szovjet exportra dolgozó Franklin Nyomda könyvgyártó részlegét. Megtekintették a Franklin könyvkötészetét is, amely naponta tizennégyezer könyvet állít elő. Ezután az Athenaeum Nyomdába men­tek, ahol a kliséüzemet és a mólynyomó üzemet nézték meg. Működés közben tanul­mányozták a nyomda olasz gyártmányú, Cerutti típusú mélynyomó gépét, amelyen az országban megjelenő színes hetilapokat állítják elő. A kaposvári nyomdászok a vasárnapot városnézéssel töl­tötték. Ennek során jártak az Iparművészeti Múzeumban is. A jól sikerült kirándulás rész­vevői tapasztalatokkal gazda­godva tértek haza. NOTESZLAP Téli apróságok Jön velem szemben az ut­cán, s alig ismerem meg a régi barátomat. Fejét feltart­ja, mintha arcát fürdetni ké­szülne a bágyadt fényben. Csupán állának jellegzetes vonala és nagykockás salja nyugtat meg: ő az, nincs té­vedés. Le is állítom: — Szervusz, öregem! Me - séld már, milyen csúcsszerv­hez emeltek ki, hogy ennyi­re fenn hordod az orrodat? — Ott vagyok a vállalat­nál, ahol eddig, s könyvelő most is, mint már húsz esz­tendeje. De tavaly a fejem­re olvadt egy jégcsap, és az­óta az utcán csak a házak ereszeit figyelem. Az országra szóló talalos kérdés napjainkban így hangzik: Lesz-e nálunk i in­fluenzajárvány vagy sem? A külpolitika iránt érdek­lődő ismerősöm mindeneset­re borúlátó: — Ha nem tudnád, az A— 2-es vírustól kell reszket­nünk, mely az anyakönyvi kivonata szerint hongkongi eredetű. — Pontosan mondod. — Mint ismeretes, Hong­kongot viszont döntő több­ségben kínaiak lakják. — Így igaz. — Hát akkor miben re­ménykedsz. ..? Szalonnadarabkát kötöt­tem az ablak párkányára, hadd legyenek mindennapos vendégeim a cinkéké Egyik délután gondos cso­magolásban mellé helyeztem a másnapi ebéd karajszele­teit is, — nincs télen jobb hűtőszekrény az időjárásnál. Reggel apró, tépett lyukak pöttyözték a húsbolti csoma­got: a madarak vagdalták ki csőrükkel és jócskán bele­kóstolgattak a pecsenyének valóba. A tanulságot nyomban a látlelet szemlélésekor levon­tam: lám, az állati zsiradék mértéktelen fogyasztásától nem csupán az emberek ta­nácsolják. el egymást. Andris fiam, az általános iskola ötödikese, felhőtlen örömmel élvezi a telet. Ba­rátját invitálja: induljanak végre már korcsolyázni. — Hová menjünk, hiszen nincs jégpálya egész Kapos­váron? — tornyosul az át­hághatatlan akadály. — Pa­naszold el édesapádnak, s ő írja meg a sajtóban! — A Néplapban? De hi­szen az politikai újság! — Na és? A sexről meny­nyit olvashatsz a lapokban, pedig arról se tárgyaltak a parlamentben. B. T. nap óta tisztelettel nézek. A legnehezebb azonban a délután volt. Az ember egész nap minden mozdulatára ügyel, szinte kínosan vigyáz; nem idegződték még be. a pieg- szokott mozdulatok. Délutánra aztán rettenetesen elfáradtam A kezem ólommá nehezedett he: na s a fejemben mintha hangyá' nyüzsögtek volna. Arra gon­doltam, nem szabad így kime­rülnöm, hisz egész nap csak másolással foglalkoztam. Ki kell bírnom minden áron. A fáradtság aztán elmúlt, úgy látszott, átestem a holt­ponton, Ahogy visszagondolok rá, nem is tűnik olyan nehéz­nek, mint a kora délutáni órákban. Munkatársaim nem szóltak semmi rosszat, a térkép­ről, pedig csapnivalóan sike- ’ült. Ha az embert el is ked- /etleníti, hogy munkája érték­telen, de látja, hogy megértik, akkor nagyon igyekszik. Meg fogom tanulni, egészen biztos. Érdekes az itteni munka, sze­retnék itt maradni Már csak azért, is . Cs. T. TARKA i 0R0K ORVOSHISTÓRIÁK Egy orvos, akit a szak­mában nagy kontárnak tartanak, bemegy a kór­házba és így szól az ügye­letes ápolónőnek: — Hány beteg halt meg az éjjel? — Három. — De hiszen én négy­nek adattam gyógyszert— — Igen, de egyikük sem- i miképpen nem volt haj­landó bevenni. * • * Franciaországban tör­tént. Egy asszony elmegy a pszichiáterhez. — Doktor úr! A férjem­nek az a rögeszméje, hogy 6 ló. Zabot eszik, meg akarja magát patkoltatni, és ha szólok hozzá, csak nyerít. Gyógyítható ez? — Gyógy itható, de sokba fog kerülni. — Pénzügyileg most jól állunk. Éppen egy hete nyerte meg a férjem az auteil-i derbyt! » « * — Jót tenne az egészsé­gének, ha miniden reggel éhgyomorra meginna egy pohár langyos vizet — ta­nácsolja az orvos betegé­nek. — De, doktor úr, én ezt már régóta megteszem, csak a feleségem azt mondja, hogy amit iszom, az kávé. • •• A professzor megkérde­zi a fiatal orvostól: — Kolléga, az első pá­ciense meggyógyult, miért olyan gondterhelt mégis? — Mert fogalmam sincs róla. mitől gyógyult meg... • • • Egy asszony fölkeresi az ideggyógyászt — Doktor úr, szeretnék tanácsot kérni. A férjem­nek olyan furcsa dolgai vannak. Nem tudom, nor­mális-e vagy sem. — Asszonyom, nagyon könnyen meggyőződhet róla, hogy mi a helyzet csupán egy kérdést tegyen föl a férjének. — Mit kérdezzek tőle? — Ezt: Cook kapitány háromszor utazta körül a Földet. Egyik utazása köz­ben meghalt A férjnek ar­ra a kérdésre kell vála­szolnia, hogy melyik uta­zás közben érte a halál­eset. Az asszony gondolkodó­ba esett, majd felsóhajtott: — Attól tartok, hogy ez meghaladja a férjem is­mereteit, ugyanis hadi­lábon áll a történetem­mel ... Egye, aki főzte! Az anya kérdi lányát, aki háztartási tanfolyam­ra jár: — És-‘ megengedik, hogy megegyétek amit főztök? — Megengedik? — feleli ingerülten. — Köteleznek rá. Somami Nénim Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár., Latinka Sándor u. 2. Telefon: U-510, 11-511, il-$l2. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u 2. Telefon: 11-516. Felelős kiaejö: RraDó C. lior. Beküldőit kéziratot nem őr zunk meg és nem adunk vissza- Terjeszti: a Magyar Posta. Elö- ’izetliető a helyi posahi vasalóknál és postáskézbrsítőknél. Előfije rlfi e'’*’ h-^npra 20 Ft. Index • 25 0f>7. Készült a Suiiiog> Ji .Nyomda­ipari Vállalat kaposvári (izemében. Kaposvár, Latínka S. u. 6. Felelős vezető: Mautner Józsat-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents