Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-20 / 16. szám

Huszonöt éves a szovjet—magyar fegyverszüneti egyezmény Ma 25 éve, 1945. január 20-án á szovjet kormány és a debreceni ideiglenes magyar kormány képviselői aláírták a Szovjetunió és Magyarország közti hadiállapotot megszün­tető fegyverszüneti egyez­ményt. Ez az aktus véget ve­tett annak a szégyenteljes helyzetnek, amelybe a Horthy- rendszer országvesztő urai so­dorták a magyar nemzetet: oly sok vérveszteség után vég­re kiléptünk a szovjetellenes háborúból, amelybe a Hitler kényét-kedvét kereső magyar úri osztály sodorta hazánkat a világ első munkás-paraszt ál­lama ellen. A történelmi hitelesség és teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy nem ez volt az első szovjet—magvar fegyver­szüneti okmány. Három hó­nappal korábban. 1944. októ­ber 11-én Horthy személyes megbízottai Moszkvában alá­írtak már egy ilyen tartalmú megáljapodást, amelyet azon­ban magyar részről soha nem hajtottak végre, így az érvé­nyét vesztette. Talán sok min­den másként történt volna, ha ennek az első szerződésnek az aláírása után a magyar had­vezetés teljesítette volna a feyverszüneti feltételeket. Ha­zánk akkor megmenekülhetett volna a háború további pusztí­tásaitól. A magyar uralkodó osztály azonban sokkal jobban félt a háború után várható de­mokratikus fejlődés kilátásai­tól, semhogy ténylegesen sza­kított volna korábbi politikä- 1 ről. Ezt az összeget — hason- jával. Horthy négy nappal az lóan a Romániára és Finnor- első fegyverszüneti egyezmény szagra kivetett jóvátételhez — aláírása után hitszegő módon 300 millió dollárban állapítot- Itjátszotta a hatalmat Szálasi- ták meg. A szovjet államyeze­ak és nyilaskeresztes hordái­nk, s Magyarország további sorsát ennek a fasiszta bűnö­zőnek a kezébe tette le. A nyi­lasuralom további vért és pusztulást zúd 'tott az országra, és Magyarország lett Hitler utolsó csatlósa. Történelmünk legsötétebb, legkilátástalanabb időszaka volt ez, és országunk i teljes pusztulás elé nézett A szovjet hadsereg 1914. ev végi és 1945. év eleji kato­nai sikerei következtében Magyarország jelentős része felszabadult. Debrecenben a felszabadult nép igazi képvi­selőiből megalakult az ideigle­nes nemzetgyűlés és kormány amely december végén kezde­ményezte a szovjet hadsereg magyarországi képviseleténél a hadiállapot megszüntetését A szovjet kormány lehetővé tette, hogy a magyar fegyver­szüneti bizottság — Gyöngyö­si akkori külügyminiszter, Vö­rös János honvédelmi minisz­ter és dr. Balogh István mi­niszterelnökségi államtitkár — Moszkvába utazhasson. A fegyverszüneti egyezmény mindenekelőtt a katonai ellen­ségeskedések megszüntetését tartalmazta, de rendelkeznie kellett egész sor más kérdés­ről, így a többi között a ma­gyar hadsereg által Ukrajná­ban okozott károk megtérítésé­tés jóindulata Magyarország iránt már ekkor kézzelfogha­tóan fejeződött ki: ugyanis jó­vátétel! követelést terjesztett elő Magyarország ellen Cseh­szlovákia és Jugoszlávia is. A szovjet kormány hozzájárult ahhoz, hogy a 300 millió dol- ’áros jóvátételben benne fog- 1 altassák a csehszlovák és a ugoszláv igény is; 100 millió dollárt átengedett ez utóbb' két országnak a szovjet kon­tingens terhére. A segítőkész­ség további jele volt. hogy ké- 'őbb a még ki nem fizetett jo- átételi összeg felét ellenérték léikül el engedte a szovjet '•ormány. A szovjet—magyar fegy­verszüneti egyezmény a meg- újhodó Magyarország első je­lentős nemzetközi aktusa volt, amely nemcsak a hadiálla­potnak vetett véget, hanem an­nak elismerését is jelentette, hogy a szövetséges hatalmak az ideiglenes nemzetgyűlést és kormányt tekintik Magyaror­szág kizárólagos képviselőjé­nek. Az egyezmény értelmében Magyarország határai a bécsi döntések előtti helyzetnek megfelelően álltak helyre, vál­laltuk, hogy katonailag hozzá­járulunk a hitlerista hadsereg kiveréséhez hazánkból, felosz­latjuk a fasiszta szervezeteket és intézményeket, felelősségre vonjuk a háborús bűnösöket és Informátorunk: az AGROTRÖSZT Mi várható az idén a mezőgazdasági gépkereskedelemben ? VAN EGY FIGYELMEZ­TETŐ adat 1969 decemberé­ből: kereken 700 000 holdon elmaradt az esedékes mély­szántás az országban. A ma­gyarázatot keresve minde- nekelőtt az tűnik szembe, hogy a szükséglethez képest kevés a mezőgazdasági öagy- üzemekben a mélyszántásra használható nagy teljesítmé­nyű traktor. Az elmúlt őszi időjárás kiválóan kedvezett mindenféle mezőgazdasági munkának, így a mélyszán­tásnak is. Ennek ellenére ez­zel az erőgép-kapacitással a termelőszövetkezetek és az ál- állami gazdaságok képtelenek voltak teljesen megbirkózni a 3,6 millió holdnyi mélyszán­tással. Az 1960-as évek elején gyors fejlődés zajlott le a mezőgazdaság gépesítésében. A termelőszövetkezetek át­vették a gépállomások gép­parkját, és szép számmal vá­sároltak új traktorokat és nunkagépeket. Igen ám, de ami akkor új gép volt, az azóta jórészt elhasználódott. Ha. ehhez még hozzászámít­juk a mezőgazdasági gépesí­tésben állandóan zajló korsze­rűsödés! folyamatokat, akkor megállapíthatjuk, hogy mos- * máig kialakult a mezőgazda- sági üzemekben reális szük­ségletek kifejező és egyre fo­kozódó gépéhség. Ezért nagyon indokolt a '•érdes, hogy mire számítha­tunk a mezőgazdasági gépke- reskedelemben 1970-ben? A mezőgazdasági gépkeres­kedelmet túlnyomórészt egyet- 1 -n vállalat, az AGRO­TRÖSZT bonyolítja le ha­zánkban. Ez a vállalat kere- . en 1200 féle gépet, eszközt és berendezést hoz forgalom­ba. Közülük egyik legfonto­sabb és legértékesebb cikk a traktor. Az AGROTRÖSZT forgalmának 22—25 százalékát a traktorok teszik ki. 1968- ban -"ICO. 'PvO-hen csaknem 70C'.j iifélc típusú traktbrt hoztuk forgalomba. Mindenekelőtt gondot okoz hogy néhány keresett tráktor- típvr.bol jelenleg bizonytalan a bér : -vési lehetőség. Nem k"T'y' ' ’-rvf\ számban 240 lor.. . . ■ Jo ití.v ne!. illetve kozepnehéz traktor. Mindkét szovjet gyártmányú traktor kellő mennyiségű be­hozataláról az AGROTRÖSZT most tárgyal. A nehéztrakto­rok tekintetében azt tudják biztosan ígérni, hogy van és lesz elegendő hazai gyártmá­nyú D—4—KB jelű traktor. Végeredményben: a mezőgaz­dasági gépkereskedelem mos­tanáig a várható hazai trak­torszükséglet mintegy 70 szá­zalékának kielégítésére kötött szállítási szerződéseket. A középnehéz traktorok kö­zül kellő számban importál­nak Csehszlovákiából Zetoro- kat, amelyeket biztonsági ve­zetőfülkékkel szereltek föl. Ugyancsak elegendő hazai gyártmányú UE—50-es típusú traktor kerül forgalomba A könnyűtraktorok közül a né­met gyártmányú RS—09-es kellő mennyiségben, már az első negyedévben forgalomba kerül. Hasonlóan kedvező a helyzet a Vörös Csillag Trak­torgyár UE—28-as jelű gépé­vel, hiszen itt még arra is mód van, hogy év közben az igényeknek megfelelően nö­veljék a gyártást. Biztató jel a gépkereskede­lemben, hogy megfelelő mun­kaeszközökkel fölszerelve két­féle kistraktort hoz nagyobb számban forgalomba az AG­ROTRÖSZT. Ezek a kisgépek talajművelésre és növényvé­delemre jól -használhatók mind a gyümölcsösökben, mind a háztáji gazdaságok­ban. Azt is ígéri a gépkeres­kedelem, hogy korlátlanul kapható 1970-ben egyéb, a majorgépesítésben használa­tos robbanó- és villanymotor. AZ aratás kezdetéig minden gazdaság megvásárol­hatja a gabonakombájnt. Nagyrészt SZK—4 jelű szov­jet gyártmányú gépet. A ta­valyinál valamivel több lesz a járvabálázó is. Viszont nem tudnak minden igényt kielégí­teni az MTZ traktorral műkö­dő szalmarakodóból. Ugyan­csak gondot okoz a pótkocsi- hiány is. A nagyobb, 5 tonnás pótkocsik hazai gyártása mi­nőségi kifogások miatt késie­kedig, s ezért hiányra lehet számítani. Elegendő ekét, bo­ronát, kultivátoft. tárcsát ígért 1970-re a mezőgazdasági gépkereskedelem. E gépek na­gyobb része hazai gyártmá­nyú, kevesebb részük pedig importból származik. A köny- nyű talajokon használható kombinátorokat is sikeresen gyártja a Magyaróvári Me­zőgazdasági Gépgyár, viszont változatlanul nincs nehéz- kombinátor. Hasonlóan hiány­cikk jelenleg a rotációs fűka­sza, és a silókombájn hazai fejlesztése sem fejeződött be. A burgonya, cukorrépa és a kukorica etakarításában használatos gépekből elegen­dőt ígért a gépkeraskedelerr. Ugyancsak megfelelő meny- nyiségű növényvédelmi gép és az állattenyésztésben hasz­nálatos gép, berendezés, fel­szerelés kerül forgalomba 1970-ben. A MEZŐGAZDASÁGI gép ­kereskedelem irányítói úgy számolnak, hogy a felsorolt hiányok ellenére a tavalyihoz viszonyítva 1970-ben 5—10 százalékkal növekszik a me­zőgazdasági gépforgalom. H. L. eltöröljük a fasiszta törvénye­ket Nem egészen három hónap­pal a fegyverszüneti egyez­mény aláírása után a szovjet hadsereg Magyarország egész területét felszabadította. A hitleristák kitakarodása után rom, pusztulás, és éhínség jel­lemezte az ország helyzetét A magyar nép — mindenekelőtt a főváros népe — soha nem fe­lejti el, hogy azokban a rend­kívül nehéz időkben a szovjet kormány sietett a lakosság se­gítségére: élelmiszert küldött az éhező Budapestnek, nyers­anyagot az ipar megindításá­hoz, vetőmagot igaeröt a pa­rasztságnak. A legnehezebb időszakban mutatkozott meg, hogy a szovjet nép a magyar néo igazi barátja. A fegyverszüneti gyez­mény aláírásával m gate hozott magyar—szovjet barátság az azóta eltelt 25 esztendő ala't kiteljesedett, bőséges gyümöl­csöt hozott. Azóta vállvetve őrizzük azt a kincset, az ern- beriség egyetemes kincsét amelyet nekünk 1945 hozol* meg: a szabadságot, a békét MAI KOMMENTÁRUNK „Szabad szombat“ a múzeumban Néhány megye, élve a ren­delet szabta lehetőségekkel, e hónap 15-től ingyenes mú- zeumlátogatási nappá nyilvá­nította a szombatokat. A kedvezmény a szabad szom­batosokat ériilti elsősorban, nekik kínálták föl ezt a le­hetőséget. Tulajdonképpen az ala­csony múzeumi belépődíjak is azt a hozzájárulást fejezik ki, amelyet a kultúrára, illet­ve az emberre fordít álla­munk. Mégis, úgy látszik, ha­tásos az új intézkedés, leg­alábbis Kaposváron ezt ta­pasztaltuk az első ingyenes szombati látogatási napon Hirtelen megnőtt a látoga­tottság a Rippl-Rónai Mú­zeumban. A korábbi napok gyér látogatottságával szem­ben délután kettőtől hatig harmincán keresték föl az ál­landó kiállítást és a fegyver­gyűjtemény-bemutatót. A lá­togatási naplóba harminc ne­vet írtak be ez idő alatt, ka­posváriakét és vidékiekét. Kúráról, Somogyvárról, Vis- nyéről, Balatonboglárról jött vendégek kézjegyét olvashat­tam, és majd mindegyik mel­lett a rövid véleményt: tét- ^ szett, a kiállítás szép. Bizonyára van valamilyen lélektani hatása, valami in­spiráló ereje is ennek a ren­delkezésnek: ingyen mehe­tünk be a múzeumba. Es bizonyára so1.tan vannak, ‘akik nem is gondolnak rá: mennyibe kerül egy m '.zeum- látogatási jegy, s lehet, hogy éppen ezért maradnak a fala- ’:on kívül. A két forint igyanis senkit sem »riaszt­hat el« attól, hogy megismer­kedjen a múzeumokban őr­zött egyetemes kultúrákkal, hogy megtekintse: mivel gya­rapodott a helyi múzeum, mi­lyen új kiállítást nyitottak. És mégis, látjuk, a szabad szombatos irgyenes látogatási múzeumi nap: siker. Igaz, a látogatók többsége diák volt és fiatal, de a felnőtteket is ■ várják, a szocialista brigádo- Icat, mivel tagjaikat több sza­bad idővel ajándélMZta meg a szabad szombatos munka­rend. A rendelkezés elsősor- bn nekik született. h. r. Székeket padokat készítenek Arcok a szentbalázsi fafeldolgozó műhelyből Frissen megmunkált fa iüa- tá tölti meg a műhelyt. Biz­tos fogású kezek markolják a curva tapintású deszkákat, melyek rövidesen simák, fé­nyesek lesznek. A hétközna­pok hangulata uralkodik itt. A szorgos, végigdolgozott hétköz­napoké. Az ajtó üvege kipil- iantást enged az 'tt dolgozó embereknek. Csörgő ereszek­re, havas kúttetőre látnak. Nemrégiben nárom szövet­kezet egyesült, hogy nagyobb családot alkotva növeljék jö­vedelmüket, termésbiztonsá­gukat. A szentbalázsi, a sán- tosi és a cserénfai emberek döntöttek így. Néhány mon­dattal beszélünk erről is itt a szentbalázsi fafeldolgozóban. Horváth Istmn, az üzeni vezetője kalauzol bennünket. — Elsősorban az iskolai föl­szereléseket gyártó bútorgyár­nak dolgozunk — mondja. — Padokhoz ‘készítünk ülő- és íróalapokat A fényezést nem mi végezzük, ezt már Buda­pesten csinálják. Monoton hangon zúg a sza­lagfűrész. Emberek serény­kednek körülötte. Vágvölgyi Gáspár nyomja a fűrész fogai­hoz a fát Fulmer János és Törzsök József segíti munká­ját. — Traktoros vagyok külön­ben — világosít föl Vágvölgyi Gáspár. — A gépem most van nagyjavításon, így aztán itt dolgozom. Kell is egy kis vál­tozatosság. Aki szeret dolgozni, az mindenbe beletanul Tavaly télen is ezt csináltam. Itt na­Munkában a szalagfűrész. gyón pontos munkára van szükség. Milliméterben számí­tott pontosságra. Hogy miért, azt Horváth István magyarázza meg: — Képzeljék el, ha a lyukat, ahová a csavarok kerülnek, egy kicsivel arrébb fúrjuk, máris selejtet csinálunk. Hosszú sorokban fekszenek a deszkák egymáson. Ha tel­jes energiával, anyaghiány nélkül dolgoznak, havi ezer garnitúra padalkatrészt tud­nak elkészíteni. Az alapanya­got a szövetkezet erdeje adja. Néha Barcsról, Szülőkről is szállítanak ide fát Törzsök József munkája, igy mondja: a «-bigézés«. Csomagolják a székeket. Kérdő tekintetem látva meg­magyarázza: — Az élek összeillesztését jelenti ez. Szokták fésűzésnek is mondani, öt-hat centiméte­res darabokból áll egy pad ülőkéje. Ezeket ragasztjuk ösz- sze. Ugyanezt végzi Pető Antal is. — Forog a kés. ügyesnek kell lenni. Ha nem egyenget­jük jól a fát, akkor a további munka már nehéz vele. Mutatják, hogyan történik a ragasztás. Faékekkel szorítják a »fés űzött* ülőkét az enyve­ző bakokra. A helyiség egy másik részén vastagsági gya­lugép áll. A Bútoripari Válla­lattól vásárolta a szövetkezet. Kése egy perc alatt ötezret for­dul. Ennek közelében dolgozik Horváth Istvánná. — Többféle munkát vég­zünk — mondja. — Csiszoló­gépen dolgozom, rakodunk, tö- mítünk. Nem veszélyes munka, meg nem is nehéz. Női erővel is jól végezhető. Van úgy. hogy fúrunk, vagy az éleket gömbölyítjük. Egyformán szí­vesen végzem mindannyit. Társa, Pohn Ferencné . is ezt vallja. Szemben velük há­rom asszony csomagolja a székeket. Piros és fekete mű­bőr borítású támlátlan székek ezek, a vendéglátóiparban használják majd legtöbbjét. Herczcg Istvánná, Vágvölgyi Gáspárné és Ripb Sándorné kisegítőként van üt. — Szívesen végeznénk ál­landóan ezt a munkát — ez mindegyikük véleménye. - Téli foglalatosságnak Vneg ép­pen kitűnő. Zúg a fűrész. * • bősen mo- 7 ■ '* • "nőm fúr. .;zpor. cipónk:-- ‘ '• t;lik. A frissen megmunkált fa illa­tát talán már nem is érzik az itt, dolgozók, csak' a betoppa­nó idegen, aki ezt emléket ;Io SOMOGYI NÉPLAP Kedd,, 1970-, jajsaár 29, 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents