Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-17 / 14. szám

% Óvóhelyeket ásnak—Pekingben A 22. jelszó — Mao elnök új utasítása Baraes Dénes, az MTI tu­dósítója jelenti: Peking Váci utcáján, a Zsenminlun a szokottnál is nagyobb a mozgás, a zsúfolt­ság és a zaj. Az emberek le­szorulnak az úttestre, mert a járdát földhalmazok borítják. Mindenütt ugyanaz a kép: a házak bejárata elé gyékényt vagy vásznat erősítettek, hogy ne lehessen betekinteni, oda­bent ről pedig egymás után bukkannak ki az emberek, vállukon botra erősített lengő kosárral. Itt-ott az is látható, amint az udvaron ásnak a Zsenmdnlu lakói. A házak ol­dalához támaszkodva vasbe­ton-elemek sorakoznak. Az ásás nem korlátozódik az udvarokra: szorgalmas munkazaj szűrődik ki az áru­házak spanyolfallal eltakart ^részéből is. Bármerre jár az ember, Pekingben mindenütt láthatja a frissen kihordott föld halmait,' Hogy min fáradoznak a pe­kingiek, arról hivatalosan egy szót sem közöltek a kínai ha­tóságok. De az október 1-i nemzeti ünnepre kiadott jel­szavak sorában a 22. így hangzott: »Világ népei egye­süljetek, és szánjatok szembe az imperializmus és a szociál- imperializmus bármely ag­resszív háborújával, különö­sen az olyan háborúval, amelyben atomfegyvereket vetnek be. Ha ilyen háború tör ki, a világ népeinek for­radalmi háborúval kell fel­számolniuk az agresszív hábo­rút, és az előkészületeket jnast rögtön meg kell tenni...- a kínai vezető lapok újévi vezércikke sze- ■ Mao elnök új utasítása Biz - közös rint — volt. Az újévi Mao-utasítást ak­tivisták milliói terjesztik egész Kínában. Peking óvóhelyeket ás. Legalábbis egyöntetűen így vélik a kínai fővárosban élő külföldiek. S ha olyan megfigyelő nem akad is, aki meg tudná mondani, miféle tényleges veszély fenyegeti Pekinget, abban mindenki egyetért: az ásó milliókat könnyebben meg lehet győzni valamiféle háborús fenyegetés realitásáról. Könnyebb elfo­gadtatni a fegyelem megszi­lárdítását, a kulturális forra­dalom viharait követő konszo­lidációt, amely a korábbi idő­szakban »élen járó forradal­márok« súlyának bizonyos csökkenésével jár, és köny- nyebb megértetni a katonai vezetők nagyobb súlyát az országirányító testületekben. A munka októberben kez­dődött meg. Az Egyesült Államot tárgyalni kíván az európai kérdésekről Rogers politikai beszámolója William Rogers amerikai külügyminiszter lap- és rádió­szerkesztők előtt tartott politi­kai beszámolójában csütörtö­kön ismét visszatért a Nixon- kormányzat ma mami politiká- ji'.ak értékelésére. Rogers a többi között megállapította, hogy a dél-vietnami konmány­Angol farmerek tiltakozó felvonulása csapatok kiképzése »biztatóai« halad, és minden remény megvan rá, hogy a dél-vietna­mi katonák hamarosan »átve­hetik az amerikaiak kötele­zettségeit-«. Hangoztatta, hogy az amerikai csapatok Vietnam, bó való kivonására vonatkozó döntés »megmásíthatatlan«, , nem nyilatkozott azonban ar­ról, hogy a csapa tvissza vonós mikor fejeződik be. Az amerikai külügyminisz­ter érintette még az alábbi kérdéseket: Az Egyesült Állámok a ja­nuár 20-án újrakezdődő ame­rikai—kínai nagyköveti talál­kozókon javaslatokat kíván előterjeszteni a két ország kapcsolatainak megjavítására. Sikeresnek minősítette az amerikai—szovjet tárgyaláso­kat a stratégia’ fegyverek kor­látozásáról, s utalt rá, hogy az Egyesült Államok tárgyalni kíván a Szovjetunióval euró­pai problémákról. Közölte, hogy februárban afrikai körútra indul, afrikai államok vezetőivel kíván tár­gyalni az Egyesült Államok és az érintett afrikai országok »hosszú lejáratú kapcsolatai­ról, különös tekintettel az amerikai segély problémáira«. Az Egyesült Államok — hangoztatta befejezésül Rogers — az 1970-es években kísérle­tet kíván tenni arra, hogy — mint mondotta — »a megme­revedett konfrontációk zsák­utcájából kikerülve, az aktív tárgyalások területére lépjen«. (MTI) Kém ehet lepleztek le Szlovákiában Hivatalos közlés szerint ezekben a napokban a Szlovák Szocialista Köztársaság bel­ügyminisztériumának bizton­sági szervei a pozsonyi kerü­leti ügyészséggel együttmű­ködve Csehszlovákia elleni kémtevékenységet folytató ügynököket tartóztattak le. Az ügynökök célja az volt, hogy államtitoknak számító katonai, gazdasági és politikai jellegű adatokhoz jussanak. A kémközpont, amely fő­ként 1968 folyamán fokozta aktivitását, már korábban is olyan állampolgárok köréből toborzott ügynököket, akiknek rokonai kompromittálták ma- f ikat a hitleri Wehrmacht- ' an. Az ügyben folyó vizsgálatról a nyomozás befejezésekor részletesebb tájékoztatást ad­nak. (MTI) Néma tüntetés Szicíliában A szicíliai Gibellina faluban a földrengés második évfor­dulóján a kárt szenvedett lakosok egész éjszaka virrasztva a tábortüzek körül, néma tüntetést rendeztek, mert a kor­mányzat nem ad kellő segítséget a földrengés által össze­rombolt házak újjáépítésére. (Teleiotó: AP—MTI—KS) Bonn a régi vonalat folytatja Brandt kancellár beszédének sajtóvisszhangja VARSÓ Brandt kancellárnak a nem­zethez intézett üzenete tovább­ra is a lengyel sajtó figyelmé­nek központjában áll. A Trybuna Ludu a kétna­pos parlamenti vitából azt a következtetést vonja le, hogy »Brandt engedett a CDU—CSU nyomásának«. A LEMP köz­ponti napilapja idézi a Frank­furter Rundschaut, amely megállapította, hogy a »kan­cellár beszéde után csak azok várhatnak nagy előreugrást a kormány keleti politikájában, akik illúzióban ringatják ma­gúikat«. Springerék Die Welt je, amely az utóbbi időben fúria módjára támadta Brandtot, most szokatlanul enyhén és békésen tárgyalja parlamenti nyilatkozatát. Brandt néhány lépést tett hátrafelé, és ezzel — ahogy a Frankfurter Allge­meine Zeitung bevallja, ismét megnyílt a kormány és az el­lenzék közötti együttműködés útja, A Zycie Warszawy Kiesin­ger parlamenti felszólalását taglalja, és kiemeli, hogy a CDU elnöke kifejezetten na­cionalista jellegű beszédet tar­tott. A Slowo Powszechne Brandt1 »üzenetéből« azt a következte­tést vonja le, hogy a közelgő lengyel—nyugatnémet tárgya­lások nehezek lesznek. MOSZKVA Jevgenyij Grigorjev, a Prav­da bonni tudósítója, a lap pén­teki számában »következetlen­nek és ellentmondásosnak« minősíti az NSZK kormányá­nak azt az álláspontját, ame­lyet a Willy Brandt szerdán a Bundestagban tett nyilatkoza­tában fejtett ki. A nyilatkozatban foglalt szóbeli elemzés nincs össz­hangban a kancellár gyakorlati következtetéseivel — állapítja meg Grigorjev. Hogyan egyeztethetők össze az NDK-val folytatandó tár­gyalásokra és a kapcsolatok normalizálására való készség­ről szóló szavak Brandtnak azzal a kategorikus kijelenté­sével, hogy »az NDK nemzet­közi jogi elismeréséről szó sem lehet«? — teszi fel a kér­dést Grigorjev, majd hozzáfű­zi, hogy Brandt beszámolójá­nak már az elnevezése is (»A nemzet helyzetéről«) az egész német nép egyedüli képvisele­tére formált alaptalan igé­nyekre emlékeztet. Az NSZK kormányfője kije­lentette, hogy Bonn részvétele a* össz-európai értekezleten attól függ, mutatkozik-e »po­zitív haladás a belnémet kap­Száz traktorral vonultak fel Londonban az angol farme­rek, hogy — parlamenti kép­viselőjükkel az élen — tilta­kozzanak a kiszolgáltatottsá­gukat növelő új mezőgazda- sági törvények ellen. (Telefotó: AP—MTI—KS) Gyűjtés — Vietnamért RÓMA Egész Olaszországban folyik a gyűjtés a harcoló vietnami nép segélyalapjába. Az olasz demokratikus szervezetek el­határozták, hogy január 31-ig annyi pénzt gyűjtenek össze, amennyi 'elegendő egy gyógy­szerekkel megrakott repülő­gép Vietnamba küldéséhez. (TASZSZ) A szocialista országok gazdasága1969-ben Kínai —amerikai megbeszélések Az Egyesült Államok varsói nagykövetsége közölte, hogy két Kína-szakértőt hívott meg az amerikai—kínai nagyköveti megbeszélések — keddre ki­tűzött — 135. ülésére. Mind­ketten külügyminisztériumi tanácsadók és részt vettek már az utóbbi négy kínai— amerikai megbeszélésen is. Az értekezlet kedden 14 óra­kor kezdődik a kínai nagykö­vetségen. Az 1969. év már lezá­rult, de a szocialista országok­ban a statisztikai hivatalok és a tervező szervek lázasan dol- grznak az év gazdasági ered­ni ínyeinek felméréséi}, s a gaz­daság helvzetének értékelésén. Nem kis feladat, ha meggon­doljuk, hogy a szocialista or­szágok má a világ egész ipari termelésének egyharmadát szolgáltatják, ami szinte fel­mérhetetlenül nagy mennyi­ség. S mégis meg kell mérni, pontosan, márcsak azért is. hogy a következő év várható eredményeit felbecsülhessék és megtervezhessék. Most, hogy egy rövid cikkben kíván­juk felvillantani a gazdasági helyzet néhány jellemző voná­sát, teljességre nem töreked­hetünk, de a végleges adatok sem állnak rendelkezésünkre. Ezért a kép nagyon is vázla­tos, s tényei csupán nagyság­rendeket, irányzatokat tükröz­nek és nem végleges adatokat A szocialista országok ta­valy is magas ütemben fejlőd­tek. Ezen belül azonban az egész gazdaság növekedési üteme némileg csökkent az előző évhez mérten. Természe­tesen szó sincs valamilyen ab­szolút csökkenésről, hanem csupán az ütem bizonyos fokú mérséklődéséről. Ez azt je­lenti, hogy például az ipari termelés 1968. évi mintegy 9— 10 százalékos növekedésével szemben 1969-ben várhatóan 8, esetleg 9 százalékkal lett több a termelés értéke. Ennek lényegében két oka van. Az egyik, hogy a legtöbb országban a mezőgazdaság termelése — a kedvezőtlen időjárás miatt — rosszabb volt (különösen Lengyelor szágban és Bulgáriában). A másik ok, hogy a legtöbb szo­cialista országban a tervhiva­talok eleve kisebb növekedési ütemet terveztek, országon­ként eltérő okokból. Így pél­dául Csehszlovákiában az is­mert gazdasági nehézségek miatt, másutt a beruházások túlfeszíteitségének enyhítése miatt stb. Ae ipari termelés növe­kedésének némi mérséklődése mellett viszont a kiemelt ipar­ágak — a gép- és a vegyipar — termelésének emelkedése jelentékenyen -meghaladta az ipar egészének átlagát. S ez rendkívül értékes eredmény, hiszen jelzi, hogy az ipari szerkezet átalakítása, vagy még pontosabban: a korszerű ipari struktúra kialakítása jó úton halad és szabad utat ka­pott továbbra is az egész ipa ron belül Az ipari termelés növekedé­si üteme általában azokban az országokban volt a legmaga­sabb. ahol a termelésbővülést új munkaerők munkába állítá­sa is elősegítette (Románia, Bulgária, Lengyelország és részben Jugoszlávia). Az NDK, a Szovjetunió és Csehszlová­kia ipari termelésének növe­kedésében pedig a termelé­kenység javulása játszotta a döntő tényezőt Az életszínvonal minden szocialista országban az átla­gosnál nagyobb mértékben emelkedett. Ennek oka egy­részt a szociális juttatások (nyugdíj, családi pótlék stb.) javulása, másrészt a foglal­koztatottak számának növeke­dése. Egyes szocialista orszá­gokban (Csehszlovákiában, Magyarországon és Jugoszlá­viában) az életszínvonal ala­kulását kedvezően befolyásol­ta a munkaidő-csökkentés szé­lesebb körű be vezetése. Az eredmények talán a legjelentősebbek a külke­reskedelemben. A szocialista országok éveken át sók intéz­kedést hoztak külkereskedel­mi, de különösen fizetési mér­legeik hiányának felszámolá­sára. Épnek kedvező eredmé­nyei tavaly mutatkoztak meg. A legfontosabb ezen belül, hogy a tőkés országokkal a kereskedelmi mérlegek fe­szültségé enyhült. A probléma azonban az. hogy — Magyar- ország kivételével — a mérle­gek egyensúlya bem az expoTt növeléséből, hanem az import korlátozásából eredt. Ez a tény azonban sok esetben kedvezőtlenül befolyásolta a beruházási programok megva­lósítását. Nem bizonyos azon­ban, hogy e kedvező külkeres­kedelmi eredményeket 1970- ben is meg lehet ismételni. Tavaly ugyanis a tőlílfc orszá­gokkal való külkereskedelem növekedését előmozdította . a tőkés országok viszonylag ked­vező konjunktúrája és a vi­lágpiaci áremelkedések is. Ezek azonban bizonytalan té­nyezők. Viszont a szocialista országok egymás közötti ke­reskedelmének bővítésére újabb lehetőségek nyílnak. A többi között azért, mert ezek­ben az országokban a beruhá­zási cikkek utáni kereslet nő, s ezt a régión belüli források­ból fogják nagyobb részben kielégíteni. Anélkül tehát, hogy na­gyon a részletekbe mentünk volna, a nagy vonalakból is látható, líogy a szocialista or­szágok a gazdasági tevékeny­ség sok területén kedvező eredményeket könyvelhetnek el. Gazdasági fejlődésünk egé­sze is kielégítő, mivel nem a bizonytalansági tényezők uralkodtak bennük, hanem a következetes tervezés és a gaz­dasági irányítás hatékonysága. Gy. I. csőlátókban«. Ilyesfajta »elő­zetes teltétel« támasztása csak megnehezítheti az össz-euró­pai értekezlet előkészítésére irányuló munkát hangsú­lyozza a Pravda bonni tudósí­tója. BERLIN A NSZEP központi lapja, a Neues Deutschland, pénteki számának első oldalán »Bonn a régi vonalat ,folytatja« cím aiatt nemzetközi sajtóvélemé­nyeket ismertet Brandt beszé­déről. A Bundestag vitájáról szóló beszámolóját a lap »Kiesinger dicséri Brandtot« címmel közli. A Berliner Zeitung sajtó­szemléjének címe: »Nem mon­danak le csődbe jutott politi­kájukról«, míg a vitabeszá­moló címfelirata Kiesinger Brandthoz intézett egyik kije­lentését idézi: »Egyetértek Önnel«. Golda Meir nyilatkozata Golda Meir izraeli minisz­terelnök a Davar című mun­káspárti lapnak adott nyilat­kozatában azt állította, hogy a francia—líbiai fegyverszál­lítási egyezmény felborítja a közel-keleti erőegyensúlyt. Ar­ra a kérdésre, hogyan véleke­dik azokról a helyi lapjelerté- sekről, amelyek szerint Izr j l újabb fegyvereket fog kérni az Egyesült Államoktól, Golda Meir így felelt: »Ezek a dol­gok nem yilvános vitára va­lók«. Angol lepnek Izrseinek Kairó e héten fontos jelen­tést küldött valamennyi arab fővárosba az Izraelbe irányu­ló angol fegyverszállítmányok részleteiről. A jelentés sze­rint egyéb hadfelszerelésen kívül legalább kétszáz, Centu- rion-harckocsiról ven szó — írja az A1 Ahram tegnapi számában. Az EAK tájékoztatta az an­gol kormányt, hogyan véleke­dik harckocsik és egyéb fegy­verek Izraelbe irányuló szállí­tásáról, továbbá arról, hogy a tervezett intézkedés milyen következményekkel jár majd az arab—angol kapcsolatok jö­vőjét illetően. Szamir Ahmed, Egyiptom londoni ügyvivője az angol kormánynak Kairó nézeteit ismertető 'egyzéket nyújtott át. Ügy tudják, az angol állás­pont azon alapul, hogy Nagy- Britannia nem tiltotta be a Közel-Keletre irányuló fegy­verszállításokat. SOMOGXI NÉPLAP *, tr?». i—<t n.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents