Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-16 / 13. szám

BANKHITEL —1970-BEN I Interjú a Magyar Nemzeti Bank Somogy megyei Igazgatóságának vezetőjével A múlt évben a termetes és a beruházás, a műszaki fej­lesztés és a készletezés kapcsán gyakran esett szó a hitelezési kérdésekről, a bankszervek és a vállalatok együttműködésé­ről. Azóta a kormány határozatot hozott az 1970 évi hitel­kontingensről, valamint a hitelpolitikai irányelveik kiegészí­téséről. Ismeretesek tehát a korábbi tapasztalatok és a pénzgazdálkodás jelenleg érvényes szabályai. Ezekről be­szélgettünk Tihanyi Zoltánnal, a Magyar Nemzeti Bank So­mogy megyei Igazgatóságának vezetőjével. — Hogyan sikerült me­gyénkben érvényesíteni az egy éve kiadott hitelpoliti­kai irányelveket? — Az 1969. január elsején életbe lépett hitelpolitikai irányelveket — melyeik az irá­nyítási reform kibontakozását és a népgazdasági egyensúly megteremtését segítik elő — megértették megyénk gazdál­kodó szervei, és helyesen al­kalmazzák. A megye ipara dinamikusan fejlődik, ami tavaly abban is megnyilvánult, hogy a gyor­sabb ütemű fejlődést nem kí­sérték értékesítési gondol?. Vagyis üzemeink minőség és ár szempontjából is piacképes termékeket bocsátottak ki. A gazdasági vezetők dönté­sei megalapozottabbak, köz­gazdaságilag jobban alátá­masztottak, mint korábban. A hitelezésben ezt úgy észleltük, hogy a termelési felfutás mér­tékétől elmaradt a készletek növekedési üteme. Ezért az 1969. évi nyitó és záró rövid és közép lejáratú hitelek ál­lományában szinte nem is volt változás. — Enyhült-« a beruházási pia« feszültsége 1969-ben, és mi várható az idén? — Sajnos nem csökkent a' beruházási piac feszültsége megyénkben sem, igy a jelent­kező fejlesztési hiteligényeket csak részben tudtuk kielégíte­ni. De ez nemcsak hitelezési téma, hanem szorosan össze­függ a megye elégtelen ópi tő­ipari kapacitásával. A fejlődés eredményének tartom a nagy ipari beruházá­sokon tűi, hogy Kaposváron és a járási székhelyeken megkez­dődött több, a lakosság szol­gáltatási és javítási igényéit kielégítő beruházás, a mező- gazdaságban pedig a sertés- és szarvasmarha-telepek kialakí­tása. Eddig megyénkben 14 Ilyen állattenyésztő telep épí­téséhez kezdtek hozzá, és to­vábbi 20 telep hitelkérelmé­nek elbírálása folyik. A me­gye építőipara a gépesítésben előbbre lépett Csak mérsékelt a fejlődés a mezőgazdasági üzemek gépe­sítésénél. A tsz-ek gépesítésé­nek jelenlegi üteme nem elég­séges a mezőgazdasági terme­lés további növeléséhez. — Rendelet jelent meg a mezőgazdasági beruházások állami támogatásának vál­tozásáról. Mi ennek a vár­ható hatása? — Az állami támogatás mér­tékének 70-ről 50 százalékra való mérséklése az első hetek­ben bizonytalanságot okozott a beruházásaikat indítani akaró tsz-ek vezetőségénél. Három szövetkezet: a pusztakovácsi, a gyékényest és a baléi tsz le is mondott beruházási elképze­léseiről. Az elemzés, a felvá­sárlási árak, az egyes termény­fajták és a beruházások tár­gyában kiadott intézkedések együttes tanulmányozása azon­ban bizonyára arról győri meg mezőgazdasági üzemeinket, hogy az árváltozások végső eredményükben kedvezőek a közös gazdaságok számára. A mezőgazdasági beruházá­soknál egyébként számottevő­nek tartom, hogy azok többsé­gükben a férőhelyek növelését célozzál?, s hogy hatékonysá­guk is kielégítő. Tavaly egyéb. ké.nt — a gyorsjelentés sze­rint — jelentős hiteltámoga­tással 426 millió forintos be­ruházás valósult meg szövet­kezeteinknél, szemben az 1968. évi 804 millióval. — Az idén némileg módo­sultak a hitelpolitika irány­elvei Melyek ezek a vál­tozások? — Az 1969-es hitelpolitikai irányelvek meghatározatlan időre szólnak, tehát az idén is érvényesek. Továbbra is azo­kat a hitelkérelmeket része­sítjük előnyben, amelyek a leggyorsabban megtérülnek, s így Trrind az ország, mind a vállalat számára a leggazdasá­gosabbak. Ami változást jelent: a ked­vezményes hitellehetőség né­hány újabb területre is kiter­jed. Ilyen előnyös célnak ml nősü' az építőipar, az építő­anyag-ipar, a textil- és ruhá­zati ipar kapacitásnövelése, a lakossági szolgáltatások és ja­vítások fejlesztését segítő be­ruházás, a szocialista orszá­gokból származó gépimport, továbbá a mezőgazdasági üze­meknél a szakosított sertés- és szarvasmarha-telepek létesíté­se. A hitelkérelmeket folyama - san bíráljuk el, a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek hí • telkérelme ügyében két héten belül döntés várható. — Befejezésül: milyen a vállalatok és az MNB kap­csolata? — Megítélésem szerint gyü­mölcsöző és egyre őszintébb. A vállalatok vezetői nyíltan feltárják problémáikat, gazda­sági döntéseik előtt véleményt kérnek tőlünk. E helyes gya­korlat nyomán kívánatos, hogy mi is szorgalmazzuk a tanács­adást, s velük partnerként együttműködve, megvalósulás, hoz segítsük a népgazdaság számára hasznos terveket, cél­kitűzéseket. B. T. Nemcsak formaság! A Tanácsköztársaság évfor­dulójának tiszteletére rende­zett helyi — marcali — kiál­lításon a brutálisan meggyil­kolt tizcnkilences mártírok halotti anyakönyvi kivonatát is közszemlére tettük ki. Eze­ket megtekintve többen — hozzátartozók. kommunisták — szóvá tették: miért szere­pel még mindig, negyedszá­zaddal a felszabadulás után is, az anyakönyvi bejegyzések »A halál oka-« rovatában a -ki­végzés" megjelölés? E bünte­tésnem ugyanis — megítélé­sem szerint — az igazságszol­gáltatási eljárás során megfo­galmazott bírói ítélet eredmé­nye lehet. A fehérterror áldo­zatai azonban nem követtek el bűncselekményt, eljárás nem indult és nem is folyt el­lenük. A Prónay-különítmény vérengzése tehát közönséges gyilkosság volt, és azt hi­szem, ezt ma már senki nem is vitatja hazánkban. Indokolt lenne tehát a kegyelet szá­mos megvalósult és élő jele mellett országos intézkedést hozni e rovatok kötelező ki­igazításáról, a »-kivégzés-« szó -gyilkosság—gal való helyet­tesítéséről. És nemcsak a for­maság miatt! E javaslatot megemlítettem néhány illetékes kommunistá­nak, közigazgatási vezetőnek. Véleményem teljes egyetér­tésre talált. Aztán mind ez ideig mégsem lett semmi a kiigazításból. Igaz, más fel­adatok tornyosulnak elénk, új jubileummal kapcsolatos teen­dők foglalnak le bennünket. Szakítsunk azonban időt erre az igazán nem uagy munkát jelentő intézkedésre! Az utó­kor kötelességét teljesítjük ve­le. P. L. A szövetkezetek érdekében A múlt évi munkát értékelte az észak-somogyi tsz-szövetség TÖBB MINT KÉT ÉVVEL ezelőtt alakult meg az Észak- somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. A szövet­ség alapvető célja és feladata, hogy a népgazdaság érdekei­vel összhangban elősegítse a termelőszövetkezetek eredmé­nyes, önálló, vállalatszerű gazdálkodását, képviselje ér­dekeit, kutassa azokat a lehe­tőségeket, amelyek alkalmazá­sával hatékonyabban valósul­nak meg a mezőgazdaságunk előtt álló feladatok. Tegnapi ülésükön a szövetség tevé­kenységét értékelték a tag- szövetkezetek küldöttei. A ta­pasztalatokról, az egyre nö­vekvő feladatok elvégzéséről Kékesi Jenő, a szövetség el" nöke, az ez évi munkatervről és költségvetésről Székely Elemér, a szövetség titkára tartott rövid beszámolót. Sokrétű, sokirányú tevékeny­séget fejtett ki a szövetség a múlt évben, s hadd tegyük hozzá, erőfeszítéseik, fárado­zásaik egyre/ nagyobb, figye­lemreméltóbb eredményeket hoznak. Felsorolni szinte le­hetetlen a sikeresen végrehaj­tott féladatok mindegyikét, így a sok közül csak néhány jelentősebbet emelünk ki. Sokat tett a szövetség a ter­melőszövetkezetek erdőgazdál­kodásának. faipari tevékeny­ségének fellendítéséért A tsz- ek már 13 főfoglalkozású er­dészt alkalmaznak, akik a szö­vetség által kidolgozott mun­karend szerint dolgoznak.' Ha­sonlóan számottevőek azok az erőfeszítéseik, melyeket a szö­vetkezetek az állatorvosi rend­szer megteremtéséért tettek. ENNEK EREDMÉNYEKÉNT jelenleg három iizemállator- vost alkalmaznak a tsz-ek, de várható, hogy ez a szám az idén növekszik. Ezekkel a munkákkal éppúgy, mint a szövetkezetek belső ellenőrzé­Eredményekről, gondokról őszintén Szocialista brigádok vezetői tanácskoztak A szocialista brigádmozga- lom eredményeinek, gondjai­nak megvitatására gyűltek ösz- sze tegnap a Közóp-Samogy- ban működő termelőszövetke­zetek szocialista brigádjainak Hitesét. Fontáé szerepe van az emberek nevelésében, fel- lŐ6sógtudatuk növelésében. A szocialista brigádmozgalam országos méretekben egyre népszerűbb lesz a dolgozók vendetes viszont, hogy a ve­zetők és a párt titkárok egyre inkább fölismerik a mozga­lomban rejlő lehetőségeket és étnek is ezekkel A vitaindító ölőadásihoz szá­vezetői. Megnyitót Csizmadia körében; ezt bizonyítja, hogy mosan hozzászóltak Kovács Pál, a Közép-somogyi Terme­lőszövetkezetek Területi Szö­vetsége versenybizottságának titkára mondott. Utalt arra, hogy egyre többen ismerik föl a tsz-ek dolgozói közül azt az alapvető igazságot, mely szerint az egyéni boldogulás elválaszthatatlanul összefügg a közösben végzett munkával. Varga Kelemen, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának munkatársa vitaindító előadá­séiban körvonalazta a szocia­lista brigádmozgalom és mun- kaverseny tíz esztendejének eseményeit. Hangsúlyozta, hogv a szocialista munkaver- sejny csak úgy válhat az épí- tőmunka hatékony eszközévé, ha céltudatosan és eredmé­nyesen segíti a gazdasági, ter­melőszövetkezeti tervek tdje­jeJenieg 1,1 millió ember vesz részt a nemes versengésben. Megyénkre vonatkoztatva megállapíthatjuk, hogy a bri- gádmozgalamnak jelentős eredményei vannak, a szövet­kezeteikben folyó szocialista munkaversennyel azonban nem lehetünk teljesen elégedettek. A mozgalom kiszélesítése a cél, ez több megértést és tö­rődést igényel. A megkülön­böztető jelzőt viselő brigádok tevékenysége és magatarfcasa között — az összetétel sokféle­sége, emberi tulajdonságok, politikai műveltségszint — lé­nyeges minőségi különbségek vannak. Sok esetben nem éj­nek a termelőszövetkezeti ve­zetők a fegyelmezés, az elma­rasztalás, az erkölcsi felelős- sógnevomás eszközeivel, ör­István, a nagybajomi Zöldme­ző T&z párttitkára részletesen elemezte szocialista brigád­jaik munkáját, példákkal bi­zonyította a közösséggé for­málódás tényét Deák Lajos — aki a göllei Béke Termelőszö­vetkezet küldötte volt — félvetette a komplex brigádok létrehozásának gondolatát. Több brigádvezető vett élő tolat, hogy jegyezze szavait, amikor a Göllén megvalósí­tott ösztönző pontrendszerről beszélt Gergely József, a Ha­zafias Népfront Somogy me­gyéi titkárságának munkatár­sa arra hívta fel a figyelmet, hogy a megtisztelő cím oda­ítéléséről minden esetben a közgyűlés dönt. A tanácskozás Csizmadia Pál zárszavával ért véget L. L I sének javításával fontos szö­vetkezetpolitikai célok eléré­sét szolgálta a szövetség. A beszámolóban is és az azt követő vitában is sokat foglalkoztak az egyesült szö­vetkezetek gondjaival, és tá­mogatásuk, segítésük módjá­val. A szövetség /megkülön­böztetett figyelmet fordított és fordít a jövőben is rájuk; gondjaik megoldásához, ered­ményes gazdálkodásuk kiala­kításához messzemenő és sok­oldalú segítséget ad. A múlt év küldöttgyűlései, elnökségi ülései a mezőgazda- sági termelés fejlesztését, az ezzel kapcsolatos tennivalók elvégzését szorgalmazták. Ezt szolgálták a szakmai tovább­képzések, a tapasztalatcserék, a bemutatók, azok a munka- kapcsolatok, amelyeket a kü­lönböző felsőoktatási intézmé­nyekkel, - kutatóintézetekkel alakítottak ki. Nagy gondot fordítottak a tsz-ek gondjai­nak megismertetésére, az új technológiák bevezetésére. Szinte megalakulásuk óta azon van a szövetség, hogy minden lehető eszközzel segít­se a termelőszövetkezetek ál­talános gépesítését A megye másik két szövetségével együtt fontos ,tanulmányt ké­szítettek nemcsak a műszaki alap megteremtéséről, hanem az éhhez kapcsolódó javítási tennivalókról is. Az áruérté­kesítés, a termény- és termék- forgalmazás gazdaságos lebo­nyolításáért az érdekképvise­leti szerv igen jelentős erőfe­szítéseket tett munkája eredményeként a termelők és a felvásárlók között a koráb­binál lényegesen kedvezőbb kapcsolat alakult ki. ÖSSZESSÉGÉBEN: eredmé­nyes és felelősségteljes mun­kál végzett a múlt évben az észak-somogyi tsz-szövetség. Nem nagy múltra tekint visz- sza szövetkezeteinknek ez az érdekképviseleti szerve, de rö­vid idő alatt számottevő ered­ményeket ért eL Ahogy a fel­szólalók mindegyike hangsú­lyozta, a szövetkezetek gazdál­kodásukban, munkájukban ér­ák, tapasztalják a szövetség hasznos, igen sok segítséget jelentő tevékenységét V. M, Naponta egy lakás 1968-ban kezdett termelni a Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat 61-es számú üzeme, amely előre gyár­tott elmeket készít Budvig Gábor üzemvezető elmondta, hogy naponta egy lakáshoz szükséges épületelemet állítanák elő, s így a tervüket évi háromszáz lakáshoz szábták meg. A laikásépüfletekhez szükséges elemeket ez év januárjában' kezdték gyártani, addig csak iroda- és üzemi épületek ré­szére dolgoztak. Itt készült többek között a tervezőiroda, a Terményforgalmi Vállalat irodaépületének, a finomme­chanikai Vállalat szerelőcsannoikáamk, a textelművek leány- szállásának az elemei, hogy csak néhányat említsünk. Jelen­leg a dombóvári lakásokhoz gyártanak kész elemeket. Ré­gebbi profiljukhoz képest — mély csak egyedi megrendelé­seken alapult — most sorozat gyártásra is berendezkedtek. automata vezérlőteremből irányítják a betonkeverést. Na­ponta 160—180 köbméter betont készítenek. Daruval emelik ki a kész lakáselemet. A íonyodi Delta étterem vas szerkezetének szerelése. SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1970, január 16,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents