Somogyi Néplap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-09 / 285. szám

o A 0 /V, VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I •’4Pns'!f''' Ara: 80 fillér XXV. évfolyam, 285. szám 1969. december 8., kedd Pártmonkásküldöttség utazott Jugoszláviába Németh Ferenc vezeti a delegációt A Jugoszláv Kommunistái? Szövetsége elnökségének meg­hívására vasárnap Belgrádba utazott az MSZMP KB párt­munkásküldöttsége. Németh Ferencnek, az MSZMP KB tagjának, a Somogy megyei Pártbizottság első titkárának vezetésével. A küldöttséget Romány Pál, a KB gazdaság­politikai osztályának helyettes vezetője búcsúztatta. Elutazott a pártmunkásküldöttség Elutazott hazánkból vasár­nap az a háromtagú kalinyini pártmunkásküldöttség, ame­lyet Vaszilij Mihajlovics Bel- csenko, a Kailnyin területi Pártbizottság másodtitkára ve. zetett. A kalinyini pártmun­kások a megyei pártbizottság meghívására részt vettek a Napirenden a költségvetés Ülést tartott a terv- és költségvetési bizottság Dr. Bognár József elnökle­tével tegnap a Parlament Go- belin-teimében ülést tartott az országgyűlés terv- és költség- vetési bizottsága. A tanácsko­záson megjelent Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, dr. Be- resztóczy Miklós, az ország- gyűlés alélnöke, dr. Dabrónaki Gyula államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság el­nöke, dr. Lázár György, az Országos Tervhivatal elnökbe, lyettese, Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter-helyettes, Pulai Miklós, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese, va­lamint Vallus Pál, az Országos Anyag, és Árhivatal elnökhe- lv«»tb“=e Az _ ülés részvevői kézhez leap lak a Pénzügymi­nisztérium előzetes munka­anyagát. amelyhez Vályi Péter pénzügyminiszter fűzött kiegé­szítéseket, majd a képviselők megvitatták az 1970-es állami költségvetés tervezetét Az elmúlt napokban az or­szággyűlés állandó bizottságai már sorra megvitatták a költ­ségvetés-tervezetet: az ülések tapasztalatairól a bizottságok képviselői adtak tájékoztatót. Az állandó bizottságok a tár­gyalásra benyújtott költségve­tési törvénytervezetet elfogad, ták, s azt a plénumon is el­fogadásra ajánlják. Kállai Gyula, az országgyű­daságos fejlődés folyamatossá­gát a még gazdaságosabb ter­melési, fogyasztási struktúra kialakítását szolgálják majd. A terv- és költségvetési bi­zottság a jövő évi költségve­lés elnöke felhívta a képvise- tés tervezetét elfogadta. (MTI) lök figyelmét: éljenek bátran a kritika lehetőségével, tárják tel a munkájuk során tapasz­talt hiányosságokat. Nyers Re­zső kifejtette, hogy nem sza­bad hallgatni azokról a jelen­ségekről vagy tendenciákról, amelyek gátolják gazdaságirá­nyítási rendszerünk reformjá­nak kibontakozását. A gazda­sági vezetés már idejekorán felfigyelt ezekre a negatívu­mokra, okait elemezte, s java­részére már a megoldást is ki­dolgozta. A tapasztalt hibák, problémák egy része abból adódott, hogy voltak olyan vállalatok, amelyek nem a re­form logikájából következően gazdálkodtak. A gondok másik része abból származik, hogy a.szabályozók egvike-másika jó volt ugyan az indulásnál, ma már viszont finomításra szorul. Az itt be­következő változások a gaz­felszabadulás 25. évfordulójá­nak tiszteletére rendezett ün­nepségeken. A kalinyini delegáció tagjait Bíró Gyula, a megyei párt-vb tagja, a megyei pártbizottság titkára, Sóst János, a megyei tanács vb-elnökhelyettese bú­csúztatta a. Ferihegyi repülő­téren. Hazaérkezett VorosiloY marsall temetéséről a magyar delegáció Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének vezetésével hazaérkezett Moszkvából az a magyar küldöttség, amely részt vett Vorosilov marsall temetésén. Képünkön: Gáspár Sándor, Losonczi Pál és Kisházi Ödön a Nyugati pályaudvaron. Dr. Ajtai Miklós vezetésével küldöttség utazott Prágába Magyar—csehszlovák gazdasági és tudományos műszaki együttműködés A bizottság 1967-ben tartot­ta utolsó ülését, ezen egész sor fontos intézkedésben állapod­tak meg a két ország közötti kapcsolatok elmélyítése érdé­Helsinkiben elhalasztották a tanácskozást Egy amerikai szóvivő közöl­te, hogy elhalasztották a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok képviselői között a stra­tégiai fegyverek korlátozásá­ról folyó értekezlet hétfőre tervezett 8. ülését. A szóvivő hangoztatta, hogy a feltehetően egy-két napos késedelem nem jelenti »a tár­gyalások hátráltatását«. A halasztást az amerikai küldöttség kérte, mert »uta­sításokat vár. Washingtonból«. A szovjet delegáció hozzá­járult az amerikai kéréshez. A mezőgazdasági építkezések fejlesztése érdekében Az ÉVM és a MÉM közös munkabizottsága Az állattenyésztés fejleszté­sére hozott kormányhatározat megvalósítása érdekében a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium közös munkabizottságot alakított. Az első előterjesztést, az állattartó épületek beton­vázszerkezetű építésmódjának fejlesztésére kidolgozott javas, latokat mindkét ágazat jóvá­hagyta. Az előterjeszt« szerint a jö­vő évben az ideinél mintegy 30 száazlékkal több, összesen 800—900 ezer négyzetméter alapterületű tehénistálló, ser- tésfiaztató és egyéb állattartó épület felállításához szállít be­tonvázszerkezeteket a Beton- és Vasbetonipari Művek. Ezzel túlteljesíti a harmadik ötéves terv előirányzatát, amely 600 ezer négyzetméternyi mező­gazdasági épületszerkezet gyártását írta elő 1970-re. A BVM a negyedik ötéves terv végéig további majdnem 50 százalékkal, vagyis évi egy­millió kétszázezer négyzetmé­terrel növeli kapacitását. Ugyanakkor kompletté teszi termékeit: a vázhoz faelemeket és más szerkezeti elemeket is szállít. A munkabizottság fontosnak tartja az állattartó épületek­nél nélkülözhetetlen hószige­telés megoldását. Ezért javas­latot tett, hogy szigetelőanyag gyártására hat körzeti telep­helyet építsenek az országban, így 50—100 kilométeres körze. lekben gazdaságosan gondos­kodhatnak a mezőgazdasági építkezések szigetelőanyag-el­látásáról. A mezőgazdasági építés nagyüzemi módszereinek elter­jesztése érdekében — a mun­kabizottság javaslatára — a két minisztérium közösen in­tézkedik a korszerű, tömbösí­tett épületű állattenyésztő te­lepek terveinek széles körű is­mertetéséről és felhasználásá­ról. (MTI) Kulturális kapcsolataink erősítése Tegnap a szovjet fővárosban megkezdődött a szovjet—ma­gyar kormányközi kulturális együttműködési bizottság ülés­szaka, amelyen megvitatják a két ország együttműködését a különböző nemzetközi kul­turális szervezetekben. Egyút­tal megvizsgálják a különböző művészeti rendezvények és képzőművészeti kiállítások cseréjének távlati tervét is. Jekatyerina Furceva, a Szov­jetunió művelődésügyi minisz­tere . és Ilku Pál, a Magyar Népköztársaság művelődésügyi minisztere a megnyitó alkal­mával rámutatott, hogy az együttműködés programja fon­tos és jelentős rendezvényeket irányoz elő. A jelenlegi talál­kozó egyik fő feladata, hogy kidolgozzák a program 1970— 1971. évre szóló tervét A KÜLKERESKEDELEM a belső áruellátás javításáért Bár a közszükségleti cikk behozatala igen dinamikusan fejlődik (1969-ben például 24 százalékkal emelkedett), az il­letékes szakemberek vélemé­nye szerint az ideális az lenne, ha a késztermék-behozatal él­érné a jelenleginek kétszere­sét. Ezt azonban nem teszi le­hetővé sem az ország deviza­helyzete, sem az a tény, hogy a legfontosabb kereskedelmi partnerekkel, a szocialista or­szágokkal bonyolított forga­lomban a közszükségleti cik­kek aránya alacsony. Nem éri el azt a szintet, ami — a nem­zetközi munkamegosztást, a lakosság ellátását, a hazai ipar versenyre késztetését figye­lembe véve — szükséges vol­na. Pedig ha késztermékként nem is, a közszükségleti cik­kek alapanyagaként az import­hányad igen magas. Külföld­ről származik például a nyers­bőr túlnyomó része, a gyapot teljes egésze, a gyapjúnak mintegy fele, s a papír egy része is. Elsősorban a szocialista ál­lamodból és a fejlődő orszá­gokból származó importot akarja fokozni a külkereske­delem. Az államközi, tárgyalá­soknál már igyekeztek érvé­nyesíteni a belkereskedelem igényeit, de még további tár­gyalások szükségesek. A fejlő­dő országokban tavaly kezdő, dött behatóbb piackutatás, hogy a hagyományos export­cikkeknek számító mezőgazda- sági termékeken kívül újabb termékek, köztük textíliák, ru. házati ipari gyártmányok be­szerzését is elősegítsék. A Külkereskedelmi Minisz­térium támogatja az import­cikkek többcsatornás értékesí­tési rendszerének kialakulását, bátorítja a külkereskedelmi vállalatokat a közvetlen kiske­reskedelmi tevékenység folyta­tására, hogy maguk vállalja­nak kockázatot egy-egy, még ismeretlen cikk bevezetésénél, és közvetlenül végezzenek piackutatást. Az import fő célja az átlagos jövedelmű vásárlók igényeinek kielégítése. Ezt érvényesíteni kívánják a behozatal előkészí­tésénél és a kereskedelmi tár­gyalásoknál. A behozatal má­sik fontos feladata, hogy a ha­zai termelőket árcsökkentésre, gazdaságosabb termelésre, a minőség, a választék javítására késztesse. Az illetékes szervek már foglalkoznak az import­cikkek árképzésének módosí­tásával is, érvényesíteni kí­vánjak a gazdasági mechaniz­musnak azt az alapelvét, hogy az árrárakódások ott jelent­kezzenek, ahol az indokolt, és a hazai ipar védelmét egyedül a vámok szolgaija;?. (MTI) kében. Azóta ennek az ülés­szaknak a megállapodásai alapján folyt a munka. 1968-ban a magyar—cseh­szlovák áruforgalom 12 száza­lékkal nőtt. 1969-re 12 százalé­kos emelést irányoztak elő, ez azonban Csehszlovákia csökkent exportlehetőségei miatt valószínűleg nem reali­zálható teljes egészében. Intéz­kedések történtek az áruforga­lom — ezen belül a fogyasz­tási cikkek — cseréje és a ha­tármenti forgalom rugalma­sabb lebonyolítására. A műszaki-tudományos együttműködéshez kedvezőbb feltételeket teremtettek. Köz. vetlen kapcsolatok épültek ki magyar és csehszlovák vállala­tok, intézetek között, és ^eve­zették a dokumentációk téríté­ses cseréjét amely mindkét fe­let fokozottan ösztönzi műsza­ki eredményeinek átadására. A némi késés ellenére fontos lé­pések történtek az 1971—75. évi tervek egyeztetésére, kö­zös elemzések készültek az együttműködés lehetőségeiről, a kooperációt és a szakosítást ma még gátló tényezőkről, és azok elhárításáról. A mostani ülésszakon meg­vitatják a következő ötéves tervidőszak tervegyeztetései­nek eredményeit, áttekintik az 1968—69. évi és külön az 1970. évi áruforgalom alakulását, il­letve kilátásait. Napirendre tű- zyk a gazdasági együttműkö­dés további erősítésének kér­dését, s különösen azt vizsgál­ják, hogy a gépiparban, a ko­hászatban. a vegyiparban és a könnyűiparban milyen módon lehet még hatékonyabbá tenni a kapcsolatokat. Több előző ülésszakhoz ha­sonlóan most is megvitatják a két ország szomszédságából adódó sajátos kérdéseket, mint például a közúti és vasúti köz. lekedés, az átkelőhelyek fej­lesztésének, a határvizek sza­bályozásának és az idegenfor­galom bővítésének teendőit. A mostani ülésszak fontos fel­adata lesz a vegyesbizottság újabb szervezeti megszilárdí. tása is. Tegnap reggel vonaton Prá­gába érkezett a magyar—cseh­szlovák gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési vegyesbdzottség 7. ülésszakén részt vevő magyar kormány- küldöttség. A delegációt dr. Ajtai Mik­lós miniszterelnök-helyettes, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a magyar—cseh. szlovák vegyesfoizotiság ma­gyar tagozatának elnöke ve­zeti. A küldöttség tagjai töb­bek között dr. Hetényi István, a Tervhivatal elnökhelyettese, dr. Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Kovács Ist­ván, a kohó- és gépipari mi­niszter első helyettese, dr. Szita János miniszterhelyettes, dr. Lőrinc Imre könnyűipari miniszterhelyettes és Tordai Jenő külkereskedelmi minisz­terhelyettes. A delegációt Prágában Mt- loslav Hruskovic miniszterel­nök-helyettes, a csehszlovák— magyar vegyesbizottság cseh. szlovák tagozatának elnöke fo. gadta. Apró Antal Moszkvában Apró Antal, a Miniszterta­nács elnökhelyettese tegnap Moszkvába utazott, ahol részt vesz a KGST végrehajtó bi­zottságának 44. ülésszakán. Búcsúztatására a Nyugati pályaudvaron megjelent Veres József munkaügyi miniszter, Erdélyi Károly külügyminisz­ter-helyettes, dr. Gál Tivadar. a Minisztertanács titkárságá­nak vezetője. Jelen volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete is. (MTI) A CSKP KB elnökségének ülése A CSKP KB elnöksége teg­nap, december 8-án Gustáv Husák első titkár vezetésével ülést tartott. Husák tájékoztat­ta az elnökséget a testvéri or­szágok párt- és állami vezetői­nek december 3—4-én Moszk­vában tartott tanácskozásáról. Az elnökség megelégedését fe­jezte ki, és teljes mértékben jóváhagyta a küldöttség töré­kenységét. Az elnökség a továbbiakban az igazságügyi szervek és ügyészségei? munkájának ha­tékonyságát fokozni hiyatött intézkedéseket foganatosított: A CSKP KB elnöksége vé­gezetül több szervezési és sze­mélyi kérdést vitatott meg.

Next

/
Thumbnails
Contents