Somogyi Néplap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-02 / 279. szám

Felavatták az MHSZ áj székkázát A honvédelmi nevelés megyei központja Oj székházat avatott vasár­nap délelőtt az MHSZ Kapos­váron, a Dózsa György utcá­ban. Több mint négymillióba került a korszerű háromeme­letes központ, amelyet a Ta­nácsi Építőipari Vállalat ké­szített. Az ifjúsági fúvószene­kar eljátszotta a Himnuszt, majd Fodor József Piros fej­fák című költeménye hang­zott éL Márton János, az MHSZ megyei titkára köszön­tötte a székház avatásán meg­jelent Réti Antalt, az MHSZ főtitkárhelyettesét; Illés De­zsőt, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Súlyom Gábort, a BM Somogy megyei Rendőr- főkapitányságának vezetőjét, a megyei párt-vto tagjait, Stier Sándort, a megyei KISZ-bi- eottság első titkárát, dr. Kassai Jánost, a megyei tanács vb- titkárát, Csapó Sándort, a vá­rosi pártbizottság titkárát, Tóth Jánost, a városi tanács vb-elnökhelyettesét és Évin Sándor honvéd ezredest, a magasabb egység parancsno­kát Illés Dezső mondott beszédet. Nagy sikere volt » kiállításnak. Illés Dezső ünnepi beszédé­ben hangsúlyozta, hogy a székház felavatása jelentős mozzanata a megyeszékhely felszabadulási ünnepségsoroza­tának. Majd arról beszélt, hogy a béke megvédése nem­csak a hadsereg feladata, nagy szerepe van ebben az egész dolgozó népnek, s ezért tölt be jelentős szerepet a honvédelmi nevelő és oktató munka. Az MHSZ átszervezé­sének kétéves tapasztalatait összegezve leszögezte, hogy a szövetség figyelemre méltó eredményeket ért el a szocia­lista haza védelméért érzett felelősségtudat és tettrekész- ség kialakításában Somogybán is. ülés Dezső kiemelte, hogy az országunkban és a megyé­ben végbement gazdasági fej­lődés eredményeképpen avat­hatott az MHSZ ilyen kor­szerű, jól fölszerelt szókházat az országos vezetőség és a megyei tanács-vb anyagi ál­dozatvállalásából. Ez az épü­let lehetővé teszi, hogy az MHSZ központja legyen a honvédelmi nevelő és oktató munkának. — A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a megyei, a já­rási, a községi tanácsok és a szövetkezetek mind több anyagi támogatást adnak ah­hoz, hogy a járási székhelye­ken és a községekben is épül­hessenek megfelelő központok. E lehetőségeket kihasználva biztosan tovább fejlődik a honvédelem szellemét erősítő politikai és gyakorlati munka tartalma a megyében. E gon­dolatok jegyében adom át az MHSZ megyei székhazát, s kívánom a vezetőknek, az egész apparátusnak, az MHSZ minden aktívájának, hogy még nagyobb eredményeket érjenek el az állampolgárok honvédelmi nevelésében, az ifjúság fölkészítésében, szo­cialista hazánk védelméért ér­zett felelősségtudatuk és tett- rekészségük kialakításában. Kürtszó harsant a beszéd elhangzása után, s a kaposvá­ri úttörő honvédelmi zászlóalj képviselői köszöntötték az el­nökséget. Ezután Márton Já­nos megyei titkár kitüntetése­ket adott át. Honvédelmi Ér­demérmet kapott Vörös Zol­tán, Fekete Miklós és Kiss hajós. Szepesi Lajos, Frimm Géza és Somogyi Pál, .akik huszonegy évvel ezelőtt ott voltak a szövetség elődjének megalakításánál, az MHSZ Kiváló Munkáért arany foko­zatát kapták. Szerecz László, Bene Nándor, dr. Mihályfi János és Ferenczi Vendel úgyszintén. Két aktívát ezüst, négyet bronz fokozattal tün­tettek ki, egy pedig oklevelet kapott. Ezután az ünnepségen meg­jelentek megtekintették a székházat, s az avatás tisztele­tére rendezett színvonalas ki­állítást. Az avatás fogadással fejeződött be. Ezen az MHSZ siófoki és járási vezetősége Lenin- domborművet adott át Márton János megyei titkár­nak. L. G. I Az első hóról mindig na­gyon szépen írnak a regé­nyekben és a versekben. Néha talán túlságosan is. Csupa csilingelés, béke, nyugalom. Meglepetés va­rázsa, melybe egy percre visszaszökik a gyerekkor öröme, ünnepek hangulata. Fenyőjük, szikrázó széles jehérség. Igaz ez a valóságban is, vagy csak beleálmodjuk? Vasárnapi téma Egész éjjel esett. Reggelre beborította az utcákat a hó, és ez volt az első számú va­sárnapi téma. »Szép ősz volt... nem jött túl korán.«-Elolvad ez meg.« Hordja egy kicsit a vasár­nap reggeli szél. A piaci ut­cák népesek, megrakott szaty­rokkal jönnek az emberek, mélyen behúzzák nyakúidat a kabátba. Mosolyognak köszönés köz­ben. A kék vasutasruha is egé­szen fehér. Egy ember áll a vagon mellett. A sapka sitt­jét a szemére húzza, kimpós végű zászlóval integet. Meg­indulnak a hójödte kocsik. — Állj! — leiéit, és emeli a zászlót. Beugrott a kocsik kö­zé. Addigra ért oda a másik, tzámokat jegyzett egy füzetbe. — Mi van, hóember? — szólt ki az ütközők közül. — Tél — feleli egykedvűen és jegyez tovább. Aztán mint­ha a harmadik kocsinál eszé­be jutna valami. Visszakér­dez. — Na öreg, mit hoz a Mi­kulás? Az rázza magáról a havat. Káromkodik és nevet. Nagyon fájt Cigánygyerek a szemközti ülésen. Orrát tapogatja, a bal felén kék folt van. — Hová utazol? — Batéba ... — Az orrod? Végigmér, kicsit bizalmat­lanul. — Megvert a bátyám. Be­rúgott az éjjel... — Miért jöttél be a város­ba? Felnőttes mozdulattal a cso­magtartóra mutat. Kerek ke­nyér húzódik meg a táskák, között, papírba csomagolva. Aztán elkezdi: — Anyám mondta reggel... bejöhetnék Kapósba. így leg­alább friss kenyerünk lesz. Vasárnap van. — Fáj az orrod? — Már nem. Csak az fájt, hogy a bátyám vert meg. A vonat a Kapos mentén halad. Nagy csutarakások fe­hér sapkával Nézi az ablakot. — Rossz nagyon, mert ha az bántja az embert, akit sze­ret, az még külön fáj. Ötüle még külön rossz volt. Már aludtam, amikor megjött, de meghallottam, mikor mondta, hogy esik a hó. Odafutottam az ajtóhoz. Elolvadt, ahogy esett, de a lámpa rávilágított, és úgy szép volt. Rám szólt, hogy csukjam be az ajtót, de én még néztem. Akkor mér- giben bevágott a sarokba. Rágyújtott beszéd közben. Először legényesen szívta a cigarettát. A kékes füst szét­terült az üvegen, kavargott, megszínezte a tájat. A vil­lanypóznák sapkáit is. Hó­szemcsék vágódtak az üveg­nek, aztán elolvadtak. Láttam, hogy lassan elfelejti az éjsza­kát. Azt is, hogy nagyon fájt. Nem is dohányzott. Csak ját­szott a füsttel, meg a téllel. Zorro a nyárson Kisebb gyerekcsoport pró­bálgatja a, falusi állomás kö­rül, hogy mire jő az első hó. — Te már kihoztad a ród­Ülést tartott az országgyűlési képviselők megyei csoportja zépiskola, a kórházi re­konstrukció kivitelezése. Mint Somogy Tegnap délután Kaposváron, a Hazafias Népfront megyei szervezetének tanácstermében ülést tartott az országgyűlési képviselők Somogy megyei csoportja. Az ülésen részt vett Kocsis László, a megyei párt- vb tagja, a Hazafias Népfront megyei elnöke. Elöljáróban dr. Guba Sán­dor képviselő ismertette az országgyűlés soron következő ülésszakának előkészítő mun­kálatait. Ezután Műdig István, a megyei tanács vb pénzügyi osztályának vezetője tartott tájékoztatót a megye 1969. évi gazdasági eredményeinek vár­ható alakulásáról, valamint az 1970. évi tanácsi költségvetés tervezetéről A tájékoztató első része az ipar, az építőipar és a mező- gazdaság somogyi helyzetét elemezte. Az év I—III. ne­gyedében a szocialista ipar termelése kilenc százalékkal nőtt a megyében az előző év azonos időszakához képest. Ez a felfutás meghaladja az or­szágos átlagot, s elérésében je­lentős szerepük van az ipar- fejlesztés céljaira központilag biztosított összegeknek. A ked­vező tendencia nem jellemzője az építőiparnak, ahol a terme­lés várhatóan a múlt évi szint körül alakul. A gazdasági fejlődés ered­ményeként jelentősen nőtt az idei esztendőben Somogybán a foglalkoztatottak száma. A szocialista ipar és az építőipar vállalatainál ez a növekedés meghaladta a 4000 főt. Kíván­nivalót hagy viszont maga után a munka termelékenysé­ge — elsősorban az építőipar­ban. A mezőgazdaságról szólva hangsúlyozta a beszámoló, hogy a búza, az árpa, a kuko­rica és a burgonya termésát­laga és mennyisége túlszár­nyalta az előző időszak ered­ményeit. Ezzel szemben ked­vezőtlen jelenség, hogy a szarvasmarha-állomány csök­kent. Kitért a beszámoló a taná­csok gazdálkodására, és hang­súlyozta, hogy a jelenlegi irá­nyítási rendszer szabályozói­nak eredményeként jelentős mértékben növekednek a ta­nácsok bevételei. Visszatérő problémaként jelentkezik ta­nácsainknál az építési elő­irányzatok (beruházás, felújí­tás) összegének felhasználása, döntően az építőipari kapaci­tás hiánya miatt. így jelentős létesítmények kivitelezése el­húzódik; késik például a bala- tonlellei szennyvízhálózat, a 16 tantermes kaposvári kö­a beszámoló kiemelte, az épí­tőipar gondjainak enyhítésére a megyei párt- és tanácsi ve­zetés meghatározta a soron következő tennivalókat, ezek végrehajtására operatív bizott­ságot hívott életre. A továbbiakban Műdig elv­társ a megyei tanács 1970. évi költségvetési tervezetét ismer­tette, foglalkozott a bevételek és a kiadások várható alaku­lásával, a gazdálkodó és a ta­nácsi szervek előtt álló főbb feladatokkal. A tájékoztatót követő vi­tában felszólalt Böhm József, dr. Guba Sándor, Gombaszögi Jenő, Széli András, Szirmai Jenő, Szokola Károlyné dr. és Walter Imre országgyűlési képviselő. A felszólalásokban a szükséges építőipari kapa­citás megteremtéséről, az épí­tőipari szervezetek feladatai­ról, a termelőszövetkezeteket foglalkoztató főbb kérdésekről — főleg a gépesítés fokozásá­nak szükségességéről —, a Balaton-part fejlesztéséről, va­lamint a kpvetkező tervidő­szak előkészítő munkálatairól esett szó. TITKA lidat? — kérdem az egyiket. — Ki. De jobb lenne már korizni. — Náluk disznóölés van — mondja egy pöttöm, és irigykedve nézi a ródlist. — A pörkölésnél ott vol­tam, de a forrázás és a többi nem érdekel. Majd ha töltik a kolbászt, akkor hazame­gyek, addig szánkózok. — Dugtok nyársat estére? — Mit?? — kérdik kitágult szemmel. — Nyársat. — Aztán elma­gyarázom, hogy a nyárs egy kihegyezett ág, melyet vacso­rakor az ajtóhoz vágnak és ráakasztanak egy írást. A há­ziak kolbászt, hurkái tesznek rá. Néznek értetlenül. Ügy lát­szik, egy »■népszokás« megint kiment a divatból. — És mit kell ráírni? — kérdi a pöttöm. — Te dinnye — inti le egy nagyobb. — Még ezt sem tu­dod? Azt írjuk rá, hogy Zorro. A bűvös szó nyomán vívni, ugrálni, vágtatni kezdenek. És nagy Z betű feketéink a fehér úton. Nem sokáig, mert hamar belepi a hó. Komo­lyan, csendesen hull tovább. Tröszt Tibor Városunk felszabadulása al­kalmából tegnap háromtagú szovjet újságíró-küldöttség ér­kezett Somogyba. A Rabolnica című — tizenegymillió pél­dányban megjelenő — mam- mutlap főszerkesztő-helyette­sének, Z. N. Tyimofejevának vezetésével Magyarországon tartózkodó delegáció tagjai: E P. Taraszova, az irodalmi és művészeti rovat vezetője és N. M. Matorín fotóriporter. A küldöttség első útja a me­gyei pártbizottság székházába vezetett. Kocsis László, a megyei párt-vb tagja, a pro­paganda és művelődési osztály vezetője fogadta a delegációt, amely az 1914-ben alapított, s a jelenleg legnagyobb pél­dányszámú szovjet folyóiratot képviselte. Kíséretükben meg­jelent Horváth Sándomé or­szággyűlési képviselő, a me­gyei nőtanács titkára. — A megyei párt-végrahajtó bizottság nevében köszöntöm önöket, s engedjék meg, hogy örömünket fejezzem ki azért, hogy magyarországi tartózko­dásuk alkalmából Somogy me­gyébe, Kaposvárra is elláto­gattak — mondotta Kocsis elvtárs. — Nevezetes nap a mai: megyénk első községét, Kapospulát ezen a napon sza­badították föl Saroihin altá­bornagy csapatai. Holnap Ka­posvár felszabadítását ünne­peljük, s szívből örülünk an­nak, hogy mindkét történelmi jelentőségű eseményen szov­jet barátokat is üdvözölhe­tünk. Kocsis elvtárs ezután tájé­koztatta vendégeinket a me­gye helyzetéről, vázolta a múltat, amely minden tekin­tetben elmaradottságra ítélte Somogy népét, majd beszá­molt a felszabadulást követő politikai, gazdasági, társadal­mi sikerekről, kulturális, egészségügyi és szociális fej­lődésünkről. Az újságírók nagy figyelemmel hallgatták a megyei pártbizottság osztály- vezetőjének tájékoztatóját, s elérzé'kenyülten figyelték, amint a nagybajomi harcok­ról beszélt: — Nagybajom környékén, 23 kilométerre innen több ezer szovjet katona ál­dozta életét. Véráztatta föld a mi földünk, s ezt nem felejti a somogyi nép. A szovjet ka­tonák vére kötelez minket; ennek tudatában fogott .né­pünk a szocializmus építésé­hez ... A baráti eszmecsere után Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára fo­gadta a delegációt, majd a Kaposvári Ruhagyárba láto­gattak. Délután megtekintet­ték az öregek napközi ottho­nát, majd este Kapospulán vettek részt a felszabadulás ünnepségein. Az újságíró-kül­döttség ma délelőtt városunk vendége, részt vesz felszaba­dulási ünnepségeinken. 5 Kedd, 1969, december Z.

Next

/
Thumbnails
Contents