Somogyi Néplap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-06 / 283. szám

A FOGYASZTÓ HATALMA Finnország ünnepe A fogyasztó szuverén hatalom — olyan gazdasági alapelv ez, amely különösebb bizonyításra sem szorul. He­lyesbítsünk gyorsan: a látszat avatja ilyen egyszerűvé és ké­zenfekvővé ezt a szakmai meg­határozást. Valóban, első hal­lásra úgy tűnik, hogy a boltba tépve tökéletes gazdasági sza­badsággal válogatunk az áruk között és semmiféle előírás, szabály nem korlátozhatja fo­gyasztói elhatározásunkat. A valóság azonban árnyaltabb, s a szuverenitás határok közé- szorításának sokkal rejtettebb eszközeivel él, semmint, hogy első pillantásra észrevehet- néhk. A belkereskedelmi piac­kutatás tudományának szakér­tői pontosan ismerik ezeket az eszközöket. Bizonyára megle­pődne minden, szakmailag avatatlan vásárló, ha csokorba gyűjtve elébe tárnánk a ténye­zők tucatjait, amelyek szabá­lyos és törvényszerű ismétlő­déssel terelik érdeklődésünket ilyen vagy olyan árucikkekre, számítható pontossággal meg­határozva: mit vásárol naiv és mit nem. Bizonyításra sem szorul, mert vásárlói miinős egünkben mindannyian tapasztaljuk, hogy ha valamiből kevés van, akkor fogyasztói hatalomról, szabad bolti döntésről aligiha lehet szó. A választás ilyenkor két változat egyikére korláto­zódik: vagy nem vásárolunk, vagy azt vesszük meg, ami éppen kapható. Mindez természetesen nem­csak a legegyszerűbb és legtö­megesebb kereskedelmi ügylet: a bolti vásárlás körében érten­dő, hanem ennél tágabban is. Ilyenkor a gazdasági élet tel­jes pályahosszán — a kiske­reskedelemtől a gyárig — az iménti két döntésváltozat ér­vényesül, pontosabban: a gyár azt ad, ami van, s a kereskede­lem azt kapja, amit kaphat. Gazdasági szakkifejezéssel szólva: gyengül a vevő pozí­(Tudósitónktól.) A Nagyatádi Járási Pártbi­zottság és a munkásőrség járá­si parancsnoksága megbeszé­lésre hívta össze azoknak az ipari, mezőgazdasági üzemek­nek, intézményeknek és hiva­taloknak a gazdasági vezetőit, párttitkárait, ahol munkás­őrök vannak. Bakai János, a járási párt- bizottság munkatársa szólt a munkásörök áldozatkész tevé­kenységéről és fokozottabb megbecsülésükről. Ezt köve tőén Marosi József munkásőr- parancsnok részletes tájékoz­tatást adott a járásban dolgozó munkásőrök eddigi munkájá­ról, sokirányú elfoglaltságáról, és ennek tapasztalatairól. Han­goztatta, hogy a munkásőr-pa- ranscnokság a legszorosabb együttműködés kialakítására törekedett és törekszik a jövő ben is a munkásőrök munka­adóival. A járásban már évek kel ezelőtt rendszeressé váltak kiadvány vezető helyen közli Somogyi Józsefnek, a városi ' pártbizottság első titkárának írását Huszonöt éve szabad megyeszékhelyünk, Kaposvár címmel. A Somogyi tükör rovat az első felszabadult somogyi községről, K apospuláról, a biztató fejlődésnek indult nagyatádi járásról közöl cik­ket, s közreadja László Lajos ezredes helyzetelemzését a honvédelmi nevelő és oktató munkáról, valamint dr. Szőke Pálnak, az SZMT vezető tit­kárának tanulmányát az ipari dolgozók élet- és munkakö­rülményeiről. ciója, és erősödnek, diktatóri­kussá válnak a termelők gaz­dasági hadállásai. Köztudomású, hogy a gaz­daságirányítási reform egyik célkitűzése: a vevő pozíciójá­nak erősítése, választási ha­talmának megalapozása, a bol­ti pulttól egészen a termelésig. Ismeretes az is, hogy ez az elv egész sor termékcsoportban eddig csak mérsékelten való­sult meg. Az okok bonyolult szövevénye játszik közre itt: az objektív hiányoktól a szubjek­tív hibákig terjedő skálában. Tekintsünk el ezúttal az okk tételes vizsgálatától, és szorít- kozzunk csupán a következmé­nyekre. Aligha kétséges, hogy a fogyasztási cikkek minősége, garanciális színvonala össze­függ az ellátási hiányokkal. A minőségellenőrző intézmények néhány vizsgálati tapasztalata is erre utal. Az Állami Keres­kedelmi Felügyelőség az év nyoc hónapjában 17 ezer üz­letben végzett ellenőrzést; ezek nyomán a korábbinál több pénzbírságot rótt ki. és össze­sen mintegy hétmillió fo.int nyereséget vont el ipari, ke­reskedelmi vállalatoktól, szö­vetkezetektől. Bűncselekményekre is fényt derítettek ezek a vizs­gálatok, s az év három negye­dében a felügyelőség 44 bün­tető feljelentést tett. Figyelemreméltó adatokat közöl a Kereskedelmi Minő­ségellenőrző Intézet egyik me­gyei vizsgáLaiának jelentése is: a Veszprém megyében ellenőr­zött 63 féle textilruházati ter­mék 50 százaléka kifogásolható volt, s az élelmiszerek 63,5 szá­zalékánál is hibákat találtak, olyannyira, hogy ezek 3975 százalékát ki kellett vonni a forgalomból. Budapest Fővá­ros Állategészségügyi Állomá­sa hús- és tejvizsgáló felügye­lőségeinek jelentése szerint a harmadik negyedévben vizs­gált húskészítmények, konzer­a munkáson pártmegbizatások teljesítéséről szőlő beszámolók, kölcsönös tájékoztatások. A munkásörök egyre jobban megoldják a rájuk háruló fe­lelősségteljes és megtisztel 3 feladatukat. A kiképzés meg­követeli és időszerűvé teszi azonban az igénybevétel eddi gi rendszerének módosítását Ezt az új kiképzési év elej n vezetik be. A hozzászólások során szó esett a mumkásőrök utánpótlá­sáról, az új munkásőrök felvé­teléről. Ebből a munkábo részt kell vállalniuk a párt- szervezeteknek. Fontos, hogy a munkahelyek mindenütt tel­jes értékű pártmegbíza/tásnak tekintsék a munkásőri tevé­kenységet, és más megbízatás­sal ne terheljék túl a munkás­őröket. A párt- és gazdasági vezetők elmondták, hogy he­lyes, ha a munkáső-'ök meg­becsülését a munkahelyen adott jutalmakkal is kifejezés­re juttatják. nos a termelőszövetkezetek­ben időlegesen munkát végző személyek és az idős tsz-to- gok helyzetéről, Simon István a somogyszentpáli Béke Tsz munkaversenyéről ír. Fokozott figyelmet érdemel dr. Kassai Jánosnak A taná­csi önkormányzatok című dolgozata, továbbá a megye minőségi sportjának tovább­fejlesztéséről (Vidák Mihály) és az últörőszervezetekben fo­lyó politikai nevelő munkáról (Sziklai Béla) szóló írás. Folytatódik a kiadvány olda­vek 21,2 százaléka nem érte el a szükséges minőségi színvona­lat. A kritikai tényeket emeltük ki a vizsgálati dossziékból, jól­lehet egész sor termékcsoport minősége javult a közelmúlt hónapokban. A konzekvenciák összegezésében azonban a fo­gyasztási cikkek minőségi gyengéi adnak megfelelő ala­pot. A megoldás kulcsa termé­szetesen az, amire már utal­tunk: olyan gazdasági atmosz­féra, amelyben a vevő uralma dominál. Természetesen ezt nem lehet egyik napról a má­sikra megteremteni; ez olyan kapacitásokat és termékbősé­get feltételez, amihez csak fokozatosan juthatunk el. Am addig is tehetünk egyet-mást, mindenekelőtt azt, hogy a fo­gyasztó hatalmi pozíciót leg­alább a tudati szférában erő­(Tudósítónktól.) Közeleg a zárszámadás ide­je. A tótújfalui egyesült Drá- vamenti Egyetértés Termelő- szövetkezetben is készülődnek lain o somogyi kommunisták felszabadulás utáni harcát be­mutató cikksorozat, Andrássy Antal ezúttal 1948 májusának eseményeit idézi föl. Kiss Jó­zsef né cikkében a VII. béke­kongresszus utáni feladatokat veszi számba, s színes átte­kintést kap az olvasó három, a testvéri Kalinyin földjén járt somogyi delegáció útjá­ról Róna Imre, Pap János és Ficsar Miklós tollából. Az Irány jelző a megyeszék­hely felszabadulásáról, a párt- szervezetek munkájáról, a gazdasági élet kérdéseiről és a nemzetközi eseményekről megjelent főbb cikkek jegy­zékét közli. sítjük. Sok jogszabály, törvé­nyes előírás rögzíti a vásárlók jógáit, s az előrehaladás fon­tos feltétele, hogy ismerjük ezeket a jogokat és éljünk is lehetőségeikkel. \ Az intézményes véde­kezésnek ma már nálunk is vannak társadalmi keretei: a. szakszervezetek ellenőrzik a tömegfogyasztási cikkek minő­ségét és megalakult — a Nép­front és a Szabványügyi Hiva­tal együttműködésével — az úgynevezett Fogyasztók Taná­csa is. Mindez fontos, de ön­magában véve nem elegendő: az igazi megoldás csak a tö­megességben, a vásárlók kor­szerű magatartásában keresen­dő. A lényeg: ne engedjünk fo­gyasztói jogainkból, ne érjük be a vártnál gyengébb ter­mékkel, ne törődjünk bele a garanciális huzavonákba! az előzetes összegezésre. Ahogy az elnök, Nyári Pál mondja, olyan termést, mint az idén, emberemlékezet óta nem taka­rítottak be a szövetkezet hatá­rából. Néhány példa ennek igazolására: búzából 17, árpá­ból 17, cukorrépából 220 má­zsás holdankénti termést értek el. Kukoricából csövesen negy­ven mázsát adott egy hold, de volt olyan tábla is, amely hat­van mázsával fizetett. Nem gond az idén az állat- állomány ellátása; ennyi ta­karmány és széna még nem volt a szérűkön, a majorokban, mint most. Ezért külön öröme a közösségnek, hogy elkészült a 120 vagomas terménytároló. A »-bőség« — ahogy itt mond­ják — meg is látszik az álla­tokon. Csak az értékesített te­jért eddig már több mint két­millió forintot kaptak. Most már bizonyossá vált, hogy a munkanapomként tervezett 75 forintos részesedést teljes egé­szében ki tudják fizetni. Ter­mészetesen amellett nagy gon­dot fordítanák a jövőre, a gaz daság továbbfejlesztésére. Az idén két cukorrépakom­Eszaki rokonunk, a finn nép ma tartja nemzeti ünne­pét: ötvenkét évvel ezelőtt, 1917. december 6-án a parla­ment deklarálta Finnország függetlenségét, és ezzel hét évszázados svéd, majd cári orosz elnyomás után önál­ló állammá alakult. Finnor­szág függetlensége közvetlen kapcsolatban áll a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom, maihiszen a forradalom győ­zelme után a népek önrendel­kezési jogáról szóló lenini elv gyakorlati érvényesítése nyi­totta meg az államalakítás­hoz vezető utat. Az azóta eltelt idő — sok bonyolultsága, ellentmondá­sossága mellett is — meghoz­ta a finn népnek a várt föl- emelkedést. Az úgynevezett Paasikivi—Kekkonen vonal következetes végrehajtása a második világháború óta biz­tosítja a Finnország fejlődé­séhez szükséges feltételeket. Ez a politika tudomásul ve­szi a történelmi realitásokat, helyesen értékeli a Szovjet­uniónak a világpolitikában betöltött szerepét, és helyesen használja fel azokat a gazda­sági lehetőségeket is, amelye­ket a Szovjetunióval való szomszédság kínál. Kekko­nen elnök olyan belpolitikát formált meg, amelyben a ha­zafias erők szerephez jutnak. Finnország nagy nemzetkö­zi tekintélynek örvend, és ez A tanácsi dolgozók felkészü­léséről az ügyfelekkel szemben tanúsított viselkedésükről és az ügyintézés színvonaláról már többször szóltunk e lap hasáb­jain. Október közepétől no­vember végéig vizsgadrukk hullámzott át Somogy közsé­gi, járási, városi tanácsain, va­lamint a megyénél, mert két­évi kihagyás után ismét meg­szervezték a tanácsi apparátus vizsgáztatását. Az eredmé­nyekről és a tapasztalatokról dr. Katona Sándortól, a megyei tanács személyzeti osztályának vezetőjétől kértünk felvilágo­sítást. — Kiknek kellett vizsgáz­niuk? — Mindazoknak a tanácsi dolgozóknak, akik nem végez­tek tanácsakadémiát vagy jogi egyetemet, és utoljára 1964- ben álltak vizsgabizottság előtt — Milyen kérdésekre kellett választ adniuk? — Államjogi, eljárásjogi és gazdasági kérdések szelepei­tek, s ezeken belül olyan té­mák, mint például az ü yira- tok nyilvántartása és kezelés’, a tanácsok gazdálkodása, költ­ségvetése, város- és köz~égpo- litika, valamint munkajogi ismeretek. — Hányán és miiven ered­ménnyel szerepeltek? — A megyei, járási, városi és bájnt, két kukoricabetakarító gépet, és két szántóberende­zést vásároltak. Az előzetes számítások szerint jövőre há­rommilliót fordítanak gépekre, főként traktorokat, pótkocsikat és munkagépeket vásárolnak. Ezeknek az eszközöknek a jobb kihasználását is szolgá’- ják, saját munkájukat könnyí­tik azzal, hogy három és fél millió forintot fordítanak üze­mi út építésére. Az időszerű munkáknál sincs különösebb lemaradás: az Egyetértés Tsz azok közé a gazdaságok közé tartozik, ame­lyeknél a beköszöntött tél nem okoz különösebb gondot. Ahogy az elnök hangoztatta, jó évet zár a gazdaság — és nem­csak az újabb anyagi beruhá­zásokkal gondolnak itt a jövő­re, nem feledkeznek meg a »■szellemi beruházás« fontossá­gáról sem. A szövetkezeti ta­gok részére a tél folyamán tan­folyamot szerveznek, ahol a legkülönfélébb témákról tar­tanak előadásokat a szövetke­zet vezetői, szakemberei an­nak érdekében, hogy új isme­retekkel gyarapodjék, gazda­godjék a közösség. az utóbbi hóna- ugrásszefűen emel. Ami ezt kiváltotta közismert: a finn kormány vállalta, hogy otthont ad az európai békéről és biztonság­ról összeülő nemzetközi lcon- ferenciának. Ezzel nemcsak a lebonyolítás technikai fel­adatait vette magára, hanem igen aktívan részt vesz az előkészületekben, a szervezés, ben és a konferencia létreho­zásával kapcsolatos vala­mennyi munkában. A finn békepolitika elismerésének tekinthető az a tény is, hogy a fegvverkezési korlátozások­ról szóló szovjet—amerikai tárgyalások színhelyéül Hel­sinkit választotta a két nagy­hatalom. Finnország pozitív nemzetközi szerepének to­vábbi jele a Kek'umen-terv néven ismert javaslat az ásza. ki országok atommentes öve­zetté alakításáról. Hazánk igen szívélyes és gyümölcsöző kapcsolatokat tart a rokonországgal. Minő­ségi előrelépést jelentett kap­csolataink fejlődésében idén ősszel Kekkonen elnök ma­gyarországi látogatása, amely a személyes, magas szintű tárgyalásokon túl igen fontos egyezmények aláírását is eredményezte. Nemzeti ünnepén meleg szeretettel köszöntjük a finn népet, és boldogulást, további sikereket kívánunk jövőjének építésében. kétszáznyolcan vizsgáztok ősz- szesen. Korábban meglehető­sen lazán kezeltük a felkészí­tést és a vizsgát is, de az idén a tananyag súlyának és jelen­tőségének megfelelően döntöt­tek a bizottságok, hogy megfe­lelt-e az illető vagy sem. A kétszáznyolcból negyvenkét dolgozót utasítottunk pótvizs­gára, s ez az arány jónak mondható, miután néhány ta­nácstól olyanokat is e. küld­tek vizsgázni, akik mindös zs néhány hónapja dolgozlak az apparátusban. Ezeknek per­sze sem a felkészültsége, sem pedig a gyakorlata nem volt megfelelő. — Mennyit számít az állam- igazgatási vizsga s.kere? — Előrebocsátom, hogy azoknak, akiknek nem sike­rült elfogadható feleletet ad­niuk, nem haraptuk le a fe­jét, nem is bocsátottuk el őket, tehát a vizsga nem volt »»minő­ségi rosta«. Arra voltunk kí­váncsiak, hogy a tanácsappa­rátusban dolgozók mennyire ismerik azt, amit csinálna , tudnak-e bánni a törvények­kel, tudatosan vagy csak meg­szokásból alkalmazzák a jog­szabályokat, és miiytn színvo­nalon intézik az állampoigá. o . ügyeit? Tehát ezen a fölmérő­ién a kétszáznyolc vizsg .zó felkészültségét nemcsak mint a megyei tanács, tehát a fel­ügyeleti hatóság képvisel j , .lanem mint panaszos, vagy í - tézkedest váró állampolgár is osztályoztuk. Megfelelőre vagy, nem megfelelőre. — Kik voltak a vizsgabiz tl- ság tagjai? — A megyei tanács vez.tii, osztályvezetői; valamennyi, n jogvégzett emberek. — ön is tagja volt az egyik vizsgabizottságnak. Vélemény szerint a tanácsi munkának melyik az a területe, ahol dö­cög a felkészültség? — Azok a tanácsi dolgoz i . akik a mi bizottságunk e feleltek, az eljárási jogból ; s az ügyvitelből készültek í legkevésbé. Ezt sajnos szomo­rúan kellett tudomásul ven­nünk, mert az ügyinté ők munkájának nagy részét ez te­szi ki. Hozzá kell azonban te - nem, hogy néhány rossz felelet kimondottan a vizsgadrukknak tudható be, mert a szobájában, akár egyedül, akár ha -madma- gával, kifogástalanul elintézi azt, amiről most szóban sem­mit nem tudott mondani. — Mikor lesz legközelebb vizsgáztatás? — Többé nem lesz kétéves szünet, májusban ismét vizs­gáztatunk, s jövő évtől kezdve minden év májusában rend­szeresen beszámoltatjuk a ta­nácsi dolgozókat az államigaz­gatás elméleti és gyakorlati is­mére tei bői — mond of a ' ”r - jezésül dr. Katona S-'­IMOOI! NÉPLAP ■El A munkásőrök tevékenységéről tanácskoztak Nagyatádon Megjelent az Útközben Gazdag tartalommal megje-1 A Gazdasági élet rovatban lent az Útközben ez évi ne- i Szabados Dezső az állami gaz- gyedik száma. Az időszakos daságok megalakulása óta el­telt húsz évről, dr. Halász Já­T. A. Kukoricaszárítás » • -Pv Nagy ütemben folyik a kukoricas/áritás a Somogy megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat nagyatádi telep­helyén. A kukoricaszezonra átalakított szárítógéppel napi 250 mázsát tudnak szárítani. Ügy tervezik, hogy a jövő év februárjában fogják ezt a munkát befejezni. községi tanácsaDparát”sbT Jó évet zárnak, a jövőt tervezik a Drávamenti Egyetértés Tsz-ben Vizsgáztak a tanécsi dolgozók a tekintély pókban kedett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents