Somogyi Néplap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-04 / 281. szám

Mindennapi naptárunk Közös fenntartásban Órákból a napok, napokból ez évek... Ugye ismerik ezt a dalt? Azt viszont kevésbé, hogy órákat, napokat (több hónapot) pergetett el a Gon­dolat Könyvkiadó naptárszer­kesztősége, míg elkészült: a naptár. Az 1970-es év. De már az 1971-es is! Igen, mert a naptárkészítők már a 71-es év kalendáriumán dolgoznak. A naptárkészitő az időt megsarkanty úzza: mi csak most vesszük kezünkbe a friss, ropogós, enyv- és nyomdasza- gú »jövő évi« naptárt, ők már 1971 nyarát, őszét, karácsonyát készítik — nyomdába. Hogyan készülnék ezek az esztendők­ké álló naptámapok? Dr. Székely Bélával, a Gon­dolat Kiadó főszerkesztőjével »pergetjük« az elmúlt hetek krónikáját, amikor a »jövő évi« naptárhegyeket — bel­földi használatra kb. 10 millió naptár készült — teherautók kivitték a rak­tárakból az üzletekbe, s míg a 71-es esztendő naptárának kéziratát egy fiatal szerkesz­tőnő, Bállá Gizella át nem nézte. Több szerkesztő, szakember munkájának gyümölcse a friss naptár. A Nap és a Hold já­rását, a napnyugtákat, napkel­téket a csillagászati intézet egy tudományos munkatársa készíti, a kis mindentudó le­xikonrészeket pedig a szer­kesztő gyűjti össze. A névna­pok listájával pedig még az Akadémia is foglalkozik. A mostani névnapok kijelö­lése már nem »egyházias«. jobban alkalmazkodik a vál­tozó élet következményeihez, de ugyanakkor a hagyomá­nyok által kialakított szoká­sokra is ügyel. Például el­képzelhetetlen lenne, ha Er­zsébet napját nem november 19-re vagy Katalint nem no­vember 25-re tűznék ki. A nevek napjával van a leg­több probléma. Egy rovatká­ba ugyanis csak egy név fér. Ha ugyanarra a napra több névnap esik, akkor bizony ne­héz a „fontosabbat“ kiválasztani. Éppen ezért, az utóbbi évek­ben a zsebnaptárakba külön »Névnapjegyzéket« tesznek, melyben felsorolják még a rit­ka nevek napját is. De még így is sok a reklamáció. Ta­valy — meséli a főszerkesztő — egy szülő felháborodottan kereste föl lakásán: két gyer­meke van, az egyiket Taksony­nak, a másikat Bulcsúnak hív­ják. Miért csak Bulcsúnak van névnapja a naptárban? Az idei naptár névnapjegyzé­kében Taksony március 10-én ás november 29-én is szerepel már. Hogyan tudták Taksony névnapját megállapítani? Ré­gi kalendáriumokat kutattak fel a naptárkészítők, hogy ki­derítsék: mikor ünnepelték évtizedekkel ezelőtt a Takso­nyokat. A névnapok sorában, a név­adásokban rendet kell terem­teni. s ezen munkálkodik most az Akadémia nyelvtudományi osztálya: egy egységes név­jegyzéken dolgoznak. Ugyanis a most érvényben levő rende­letek szerint nem tagadhatják meg még a legképtelenebb ne­veket sem. Ismernek »Kicsi­ajándék«, »Nemodabuda« neve­ket is, ezek a feltűnő, hangu­latkeltő névtulajdonosok, ha felnőnek, többnyire kérik a Belügyminisztériumtól útóné, vük megváltoztatását. Az Akadémia névjegyzéke meg­közelítően, még a becenevek figyelembevételével is össze­gyűjti a Magyarországon hasz­nálatban levő női neveket, majd vitára bocsátva, e jegy­zék hivatalossá válik, s a jö­vőben csak ebből lehet majd neveket választani. Láttam e nagy munka első, »nyers« vázlatát. Nem kell félni, gazdag, bőséges lesz ez a névjegyzék, hisz külön helyet ad az ide­gen nevek, »a fiatalabb nem­zedék által megkedvelt, jó hangzású nevek« használatá­nak is. Például: Agátának. Barbarának és társainak. Vagy Gyopár, Gyopárka, Gyöngy, Gyöngyike, Gyöngyvér, Gyön­gyöske ... Friss még a naptár, jó ré­szét még csak most szállítják az üzletekbe. A naptárak zö­mét a szekszárdi nyomda, ke­vesebbet pedig a komáromi készíti, innen kerülnek nyáron a raktárakba. Itt »érnek« ok­tóberig, ekkor kezdődik meg a kiszállítás. Ülünk a friss naptár előtt, átvezetünk és előjegyzünk. Átvezetünk — kapaszkodunk még egy telefonszámba, szüle­tésnapba, át akarjuk még menteni M. névnapját, vagy egy régi ötletet az új naptár­ba — s előjegyezve: új hala­dékot tűzünk ki, új állomások figyelmeztető póznáit cöve- keljük le önkéntesen, vágyaink á kezdés győzelmi mámorában szembeszállunk, fittyet hányunk a 12 hónap­nak. szűz a naptár, tiszta a papír, hát legyen május a la­kodalom, augusztus a mátrai út, a tenger, a vitorlás, a kis­kocsi, minden. Október szüret, december ajándék, táska L.- nek, porcelán M.-nek. A. egy­szer azt mondta: »egy olyan fűzöld selyememyő a lámpán, tűz a kandallóban«. A.-nak te­hát december 24-re fűzöld se­lyemlámpa. Szótlan még a naptár, tü­relmes. Még új a naptár: fehér havon repül a vágy, a remény. K. Gy. Lezárás előtt a népművelési fotópályázat A művelődési otthon moz­galom 20. évfordulója alkal­mából hirdetett fotópályáza­tot a nyáron a Népművelési Intézet. Témája a művelődési otthon jellegű intézmények, az ott folyó különböző művelő­dési, művészeti és mozgalmi tevékenység, illetve szolgálta­tások bemutatása a fotómű­vészet eszközeivel. A pályázat határideje 1969. december 15. Így a pályamű­vek többsége már beérkezett A gyorsai ügyvitel érdekében Kaposváron a megyei tanács székházában működik a PM Szervezési és Ügy vitelgépes í- tési Intézet közép-dunántúli részlege. Az intézet felaaatá- ról Martern József részlegve­zet ő adott tájékoztatót: — A munka szervezettségé­nek fokozása, a munkafolya matok racionalizálása és a ter­melékenység növelése mind nagyobb szerephez jut az ügy­vitel területén is. E munka hatékonysága alig emelkedett, s hovatovább már a termelő- munika hatékonyságának to­vábbi növelését is gátolja. A fejlett ipari államokban fölis­merték ezt az ellentmondást, és igen nagy anyagi áldoza­tokkal oldják fel. Hazánkban mások mellett a PM Szerve­zési és Ügyvitelgápesítési In­tézet vállalta, hogy az ügyvi­teli . munka szervezettségének fokozásával, az adatfeldolgo­zási folyamatok gépesítésével emeli az irányítási munka színvonalát. Elhatározta, hogy vidéki részlegeket telepít, amelyek foglalkoznak a gaz­dálkodó egységek ügyvitel' folyamatainak szervezésével és gépesítésével. Az intézet, Elsőként, kaposvári székhely­ivel, létrehozta a közép-du­nántúli részlegét, amelynek tevékenysége döntően Somogy és Zala megye területére ter­jed ki. Az intézet műszaki és gazdasági ügyviteli folyama­tok szervezését végzi. Ezen be- lü’ információk feldolgozását információs és ügyviteli rend­szerek szervezését vállalja. Tanácsadó szolgálatot is el­lát, állandó kapcsolatot épít ki megrendelőivel, s megisme­ri azok ügyviteli, ügyvitelgé­pesítési, költséggazdálkodási, számviteli problémáit. Segítsé. get tud nyújtani szervezési kapacitás biztosításával, taná­csot ad korszerűbb munka- módszerek bevezetésére. Az intézet a tagok számára le­hetővé teszi ügyviteli kisgépek beszerzését is. az intézet Corvin téri székhá­zéba. Nem hivatalos források szerint nem lesz könnyű dolga a zsűrinek. A jeligés pálya­művek közt számos művészi foto népszerűsítheti majd — •állítás keretében — az intéz­mények korszerű népművelési lehetőségeit, a művelődő em­bert. Felújított és a felszaba­dulás után épült művelődési központok, klubkönyvtárak újszerű népművelési foglalko­zásait, az ifjúság, a szocialista brigádok, a munkásszállások és a tsz-ek kulturális életét, a felszabadult, művelődő em­berek egy-egy kifejező pilla­natát ábrázolják ezek a fotók. A december 22-i eredmény- hirdetésen 3 darab ezerforin­tos I., 16 egyenként ötszáz fo­rintos II., és 18 háromszáz fo­rintos harmadik díjat osztanak ki. Az arra érdemes alkotások­ból 1970-ben tárlatot rendez­nek a Népművelési Intézet be­mutatótermében. \ FORINT ÉS TÜZELŐ A nagyatádi járásban egyetlen példát találunk csak művelődési intézmény közös fenntartására: Segesden. A segesd i művelődési háznak 1966 óta nyújt rendszeres anyagi támogatást a helyi Üj Élet Termelőszövetkezet és az általános fogyasztási és érté­kesítő szövetkezet. A tsz rend­szeresen támogatja a községi művelődési házat — évente mintegy ötezer forintot szavaz meg erre a közgyűlés —, az alapokmány azonban hiányzik erről. Csak szóbeli megegyezés van. A tsz rendszeres támo­gatását alapul véve megálla­píthatjuk: megérett az idő ar­ra, hogy most mér előre ter­vezve, szerződésbe foglalva kössön megállapodást a terme­lőszövetkezet és a művelődé­si ház a támogatásról és arról, hogy ezért mit vár a tsz a mű­velődési háztól. A közös fenn­tartási szándék tehát világos. A közös fenntartás azonban a kulturális élet gazdasági alapjának megteremtésénél többet kell jelentsen ezután: egyenértékű kapcsolatot a ter­melőszövetkezet, más fenntar­tó szervek és a művelődési ház között. Ez eddig nem valósult meg Segesden, jó részben a művelődésiház-igazgatók gya­kori váltakozása miatt. A rö­vid ideig maradó népművelő éppen csak elkezdte a tartal­mi munkát, máris továbbállt. Segesden a közös fenntar­tás most sem jelent többet an­nál, hogy a termelőszövetkezet a tanáccsal és a fogyasztási szövetkezettel eltartja a mű­velődési házat. Pedig mielőbb tartalmas kapcsolatot kellene teremteni mindkét oldalról. A művelődési ház törekedjen fölkelteni, megalapozni a ter­melőszövetkezet művelődési igényét, hiszen a közös cél: a dolgozók szakmai és általános műveltségének megteremtése, magasabb szintre emelése. Ezen a téren sikernek köny­velhetjük el máris a színházi bérletozést. Több mint százan váltottak bérletet. Népitánc- csoport és zenekar is alakult a fiatalokból. Január elsejétől Segesden a művelődési ház fenntartásához újabb gazdasági szerv is be­társul: az erdőgazdaság. Leg­alábbis erre számit a községi tanács. Az erdőgazSaság eddig is általában tíz-tíz méter fá­val segítette a művelődési ház őszi-téli működését évente, mintegy kétezer forint érték­ben. A kulturális élet föllendí. bésének fontos rugója lesz, fia az erdőgazdaság támogatást bejelentő elhatározása után el­készül az írásos megállapodás a művelődési ház, a termelő- szövetkezet, a fogyasztási szö­vetkezet és az erdőgazdaság között. A művelődési terv ké­szítésének időszakát föl kelle­ne használni arra. hogy a kö­zös fenntartás szellemében ki­jelöljék Segesd kulturális éle­te föllendítésének az útját. H. B. Vannak-e szovjet filmcsillagok? Ludmilla Csurszina és Valent yina Vlagyimirova felvétel közben. (APN-fotó) A moszkvai nemzetközi film- fesztiválon a szovjet színészek egy csoportjának bemutattak egy nyugati filmhírességet. A vendég minden kézfogás után érdeklődött a tolmácsnál, ő nagy vagy kis csillag? A tol­mács minden esetben így vá­laszolt: nagy. Tolmácsunk udvarias volt, de pontatlan. A Szovjetunió­ban nincs sztárkultusz, a né­zők a színésztársadalmat nem osztják fel kis és nagy csilla­gokra. Bár — és ez természe­tes — a népszerűség nem Lélegzetvételnyi sziget a rohanó életben. A térdek mindig összeérnek az apró asztalok alatt. Virághasadás­kor is, lombhulláskor is. — Odajött az asztalomhoz és megitta a Colámat. Ha két ember beszélni kezd, soha nem lehet tudni, panasz vagy dicsekvés lesz a vége. — És ...? — A hang fű­tött volt. — Megitta és nyomta a szöveget. A bejáratnál nehéz sujtású függöny. Valaha sok fényt látott. — Aztán? Cigaretta, ki tudja mar hányadik. — Mit tudom. én, sokat beszélt. Titokzatos az arca. A ba­rátnője sürgeti. Aggódik? Kíváncsi? — Mondtam, hogy hagyja abba, sok a szöveg. — Abbahagyta? — Kért még egy Colát. — És...? — ... és én azt mondtam, nem mer szeszt inni. Kép­zeld, azt felelte vezet, kocsi­mi van. Kinevettem ... Megsértődött. Azt mondta, ha nem hiszem el, menjek ki, ott a kocsi... Szünet. A szomszéd asztal­nál nem kell fülelni, a szé­kek is összeérnek. — Kimentem. Cigaretta, tüdőre szívott füst. — És volt kocsi? — Volt. Ott állt, azt mond­ta, szálljunk be, ha kijöt­tünk beszélgessünk ott. — Te persze beszálltál. Először a fej jelezte a vá­laszt, a hang csak utána jött: — Be. — Erre ő indított, nehogy kiugorj. Alig észrevehető, gúnyos mosoly. — Nem indított. — Hanem? — Bekapcsolta a rádiót. Hallgattuk. A sarokba állított pálma levelei groteszk ámyfigurá­kat rajzolnak a falra, s ezek a sokágú sárkány- vagy marslakó-figurák vad rituális táncba kezdenek, amikor meglökik a fát. — És erőszakoskodott? — Nem. Megkérdezte, ha- zavihet-e. — Igent mondtál? — Természetesen. — És nem vitt haza. — De... — Beszéltél azóta vele? — Igen. Aztán lehajtott fejjel egy büszke mondat: — Már a vőlegényem. — A piszok — mondta a másik, s belenézett a barát­nője arcába. — Én nem vettem be a kocsicselt. Kinevetett és ott­hagyott. A groteszk figurák megint táncolni kezdenek a falon. Gyorsan, feltűnően indult a táncuk, aztán egyre csende­sebb lett. Kercza Imre egyenlő arányban oszlik meg a színészele között. A közönség szemében még mindig a színész a legfőbb vonzerő. Ahogy mondogatják: •>a színész nevére jön be a kö­zönség«. Tatjána Doronyina filmjeinek tapasztalata mu­tatja: egy-egy közkedvelt szí­nész szerepeltetése a kassza­sikert is biztosítja. A nővér című filmje .egy év alatt 22,5 millió nézőt vonzott. Másik filmjét négy hónap alatt 18 millióan nézték meg. Szinte hihetetlen, hogy legutóbbi filmje — Még egyszer a sze­relemről — két hónap alatt 19,4 millió nézőt vonzott. Tatjána Doronyina csaknem egy időben játszott főszerepet három filmben, bár ténylege­sen. színpadi színészként tart­ják számon. A moszkvai Film­világ olvasóinak népszerűségi listáján két évig ő vezetett. Az említett filmekben teljesen eltérő szerepeket alakít. Egyi­ket sem az ő számára írták, de ma már nehéz lenne bár­kit is elképzelni ezekben a szerepekben Doronyina he­lyére. A filmfoiyóirat népszerűsé­gi listájának második helyét Tatjána Szamojlova foglalja el, aki Anna Karenina szere­pében és más szerepekben öregbítette a szovjet film hír­nevét. Az ezerarcú Ludmilla Csurszina — ez a szép, sudár kislány — rövid időn belül hét film forgatásánál kapott szerepet. Utóbbi filmjeiben fa­lusi hősnőt, parasztasszonyt alakított. Sikerének titka, hogy végtelen természetességgel mozog és beszél a kamera előtt, mintha saját életét élné. A színészek között továbbra is Szmoktunovszkij, Batalov, Uljanov, valamint Lavrov és Banionisz ■vezet, ök is, akár­csak a többiek, a színpadról érkeztek a filmvilágba. Banionisz első nagy sikerű filmje a Senki sem akart meg­halni, de átütő sikert mégis a Holtszezonban aratott. Lavrov nagyobb tapasztalatokkal ren­delkezik a kamera előtt. A Higgyetek" nekem, emberek cí­mű filmjében felejthetetlen alakítást nyújtott. Az. Élők és holtak Szincovájának szere­pében megerősítette azt a vé­leményünket, hogy korunk egyik legérdekesebb szovjet színészegyénisége. A külföldi rendezők egyre több szovjet színészt hívnak meg vendégszereplésre. Dán, olasz, jugoszláv filmekben lát­hatjuk őket. A legnagyobb si­kert talán Ludmilla Szaveljo- va érte el, aki Sophia Loren ás Marcello Mastroianni társa­ságában filmezett. Sokak számára igazságta­lannak tűnhet, hogy egyes szí­nészek sorozatban kapják a szerepeket, míg másoknak alig jut valami. De az élet többi területén is így van, a tehet­ségesek előnyben részesülnek. És a kitűnő színész, nevez­zük filmcsillagnak, azáltal vá­lik népszerűvé, hogy valami újat tud hozni, és teljesítmé­nyével hozzájárul a filmmű­vészet fejlődéséhez. N. Nazarov SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1969. december 4, \

Next

/
Thumbnails
Contents