Somogyi Néplap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-29 / 300. szám

A* Indiai Nemzeti Kongresszus PSrt kongresszusa Gandhi asszony hadat üzeni a nyomornak Indira Gandhi miniszterel­nök-asszony az Indiai Nemze­ti Kongresszus Párt kongresz- szusának megnyitó ülésén el­hangzott politikai nyilatkoza­tában hadat üzent a nyomor­nak és a gazdasági bajoknak. Kijelentette, hogy »a szegény­séget csak kemény munkával, erőfeszítésekkel és küzdelem­mel, a tömegek mozgósításá­val lehet megszüntetni.» A kongresszusi küldöttek és mintegy 25 000 főnyi hallgató­ság előtt modott beszédében a miniszterelnök-asszony han­goztatta, hogy a pártnak ki kell dolgoznia azoknak az in­tézkedéseknek a konkrét ter­vét, amelyek segítségével mi­nél nagyobb tömegeket tud be­vonni a szociális és gazdasági programjának végrehajtásába. *Egyetlen programot sem le­het sikerrel végrehajtani, amíg nem biztosítják a néptömegek széles körű részvételét.» Gandhi asszony rámutatott arra, hogy a társadalmi és gazdasági reformok végrehaj­tásával kapcsolatos terhek egy részét azokra a társadalmi ré­tegekre kell hárítani, amelyek jelenleg kiváltságokat élvez­nek. Nem kétséges — fűzte hozzá —, hogy ez növeli majd a szociális feszültségeket, de nem téveszthetjük szem elől végső célunknak, a nagyará­nyú társadalmi átalakulások­nak a széles távlatait. A PAP lengyel hírügynök­ség indiai tudósítója a mi­niszterelnök-asszony megnyitó beszédéhez fűzött kommentár­jában emlékeztet arra, hogy a múlt héten a kongresszus párt szindikátusnak nevezett konzervatív szárnya kidolgoz­ta az indiai jobboldali erők cselekvési platformját, s an­nak fő jelszavául az ántikom- munizmust választotta, A Szvatantra és más jobboldali pártok megelégedéssel fogad­ták a szindikátusnak ezt a törekvését. Ennek megfelelően az In­diai Nemzeti Kongresszus Párt a bombayi fórumon olyan programot és stratégiát igyek­szik kidolgozni, amellyel meg­hiúsíthatja a »szindikátus* terveit, vagyis megőrizheti a baloldali erők nyílt együtt­működését a vezető párttal, s egyidejűleg biztosítja a párt­ban többségben levő mérsé­kelt elemek együttműködését is. Tűzet nyitottak a tüntető boncokra Saigonban Kezdeti Kambodzsai származású buddhista boncok (szerzetesek) megpróbáltak kitörni pagodájukból, amelyet a saigoni rend­őrség — a szerzetesek sorozatos tüntetései miatt — több héttel ezelőtt lezárt. A boncok a Vietnamban élő mintegy 2 millió kambodzsai kisebbség jogaiért altart tüntetni, de a rendőrség tüzet nyitott rájuk, és így kénytelenek voltak visszavonulni. (Telefoto — AP—MTI—KS) Csak 68,5 százalék szavazott Sxafa pártja gySzStt a japán választásokat« Japánban szombaton reggel megkezdődtek a képviselőházi választások. A választásra jo­gosult csaknem hetven millió állampolgár 945 jelölt közül választhatja meg az új parla­ment 486 képviselőjét. A választásokból — amint az előrejelzések is jósolták — a kormánypárt: Szato minisz­terelnök Liberális Demokrata Felavatták a brüsszeli földalattit okét, Lde ' 1 í'/.fn.P'iiKp'ri i mwmtk Pártja megerősödve került ki: 288 mandátumot szerzett. Je­lentős változás a Japán Kom­munista Párt előretörése. A kommunisták az eddigi négy mandátummal szemben 14 képviselői helyet szereztek a 486 fős parlamentben. A Ja­pán Szocialista Párt, amely 145 mandátumra számított, csak 90-et tudott szerezni. A választásokon független jelöltként indult néhány olyan "képviselő is, alti közel állt a kormánypárthoz, illetve aki Liberális Demokrata a kormánypárt színeiben nem indulhatott, mert a párt korlátozta jelölt- . jelnek számát. Ezek közül a képviselők közül többen csat­lakoznak majd Q- TJfrgrálls Demokrata Párt parlamenti csoportjához, és így — a Kyodo hírügynökség jelentése szerint — a kormánypárt mandátumainak száma el fog­ja érni á 303-at. Szaburo Eda, a Japán Szo­cialista Párt főtitkára a vá­lasztási eredményeket »vere­ségnek* könyvelte el, és azt a magyarázatot fűzte hozzá, hogy a párt nem tudott lé­pést tartani a gyorsan változó szociális viszonyokkal.' A szo­cialista mandátumok többsé­gét a Komeito szerezte meg, és meggy arapodott erejével a kormánynak a jövőben szá­molnia keli A Komeito — a többi ellenzéki párttal együtt — harcol a Szato-féle vezető­ség amerikabarát kurzusa el­len. . v A kormánypárt egyébként hagyományos támaszától, a mezőgazdasági területekről kapta a legtöbb szavazatot, bár a hírmagyarázók kiemelik azt a körülményt is, hogy a vá­lasztásokon való részvétel a háború óta a legalacsonyabb szintű volt, mindössze 68,5 szá­zalék. A Liberális Demokrata Párt választási adúja az az ameri­kai ígéret volt, hogy Japán visszakapja Okinawát. Ebben az ígéretben rengeteg »ha«, és »amikor* szerepelt, — így Okirtawártilsszatérítését a viet­nami háború befejezésétől is függővé tették. Mielőtt azon­ban az ellenzék tisztázhatta volna ezeket a lényeges kér­déseket, Szato sürgősen fel­oszlatta a parlamentet (UP1) KARÁCSONY ELŐTT bíz­tató hír érkezett: befejező­dött a »SALT« — (a stra­tégiai fegyverek korlátozá­sa) eszmecsere előkészítő tanácskozása. A két fél nagy vonalakban megállapodott az érdemi tárgyalások mun­katervében és abban, hogy 1970 áprilisában folytatják a megbeszéléseket. A közlemény több okból figye .emreméltó. Mindenek­előtt azért, mert a közvéle­mény már szinte fásultan vette tudomásul, hogy a nemzetközi problémák felett folyó tárgyalások szinte vég nélkül húzódnak. Helsinki­ben viszont viszonylag rö­vid idő alatt, mindössze öt hét leforgása után már si­került előrelépni, még ha ez­zel nem is jutottak el a vég­ső megoldáshoz. Ami érthe­tő, hiszen rendkívül bonyo­lult kérdések kerültek napi­rendre. Ezen túlmenően, éppen a haditechnika nagyarányú fejlődésének következménye­ként, az emberiség számára alaptétel a két szupernagy­hatalom viszonyának alaku­lása. Ha tehát a két magas­szintű szovjet—amerikai küldöttség ismét a diplomá­cia zöld asztalánál foglal he­lyet, ez a jövőre vonatkozó­lag is pozitív jelenség. Nem érdektelen a záró kommüniké egyik megálla­pítása sem: »Az eszmecsere eredményeként mindegyik félnek lehetősége nyílt, hogy jobban megértse a másik félnek a megvitatott problé­mákra vonatkozó nézeteit. Megértés jött létre azoknak a kérdéseknek általános kö­rére vonatkozólag, amelyek a további szvjel—amerikai eszemecsere tárgyát alkot­ják majd.-» A döntő szó a kommüniké idézett részleté­nél a megértés kifejezés. Hiszen ez — euralgikus gó­coktól hemzsegő világunk­ban — már jóideje valósá­gos hiánycikké vált. KEDVEZŐ JELENSÉG­KÉNT könyvelhetjük el azt is, hogy a tá. gyalások tar­tama alatt Moszkvában és Washingtonban — nyilván megfelelő összehangoltsággal — ugyanaznap fejezték be a tavaly aláírt atomsorom- pó-egyezménv ratifikálási eljárását. Ez meggyorsíthat­ja a háború utáni időszak leg jelentősebb íegyverkorlá­tozási megállapodása hatály­ba lépésének folyamatát Az is bizonyos, hogy rokonté­máról van szó Helsinkiben is, így a fejlemények egy­másra kölcsönösen kedvező­en hathatnak. Helytelen lenne azonban elhamarkodottan illúziókat kelteni. A »SALT«-megbe- szélések vonalán akad egy sor problematikus tényező is. Helsinkiben többször fel­vetődött a leszerelés nagy komplexumának az a tétele, amelyet Gromiko éppen az atomsorompó-szerződás szov­jet ratifikálási vitája sarán így fogalmazott meg: »Ma­gától értetődik, hogy a le­szerelés, — különösen a nukleáris leszerelés — te- rületén radikális intézkedé­sek csak abban az esetben lehetségesek, ha azokat min­den atomhatalom végrehajt­ja. Ezt diktálja a jelenleg kialakult helyzet.» Ez som­másan annyit jelent, hogy valóban alaptényező a két szuperhatalom egyetértése, de, ha itt érződik is előre­haladás, el kell jutni odáig, hogy a világ más pontjain szintén alkalmazkodjanak a realitások követelményeihez. EGY MÁSIK súlyos árny­oldal; szintén a közelmúlt­ban zajlott le a NATO brüsszeli tanácsülése. Az at­lanti tanácskozás pedig nemcsak pozitívumot tartal­mazott Éppen a leszerelés ellenőrzésével kapcsolatban megismételték azokat az amerikai »aggályokat«, ame­lyek már évék óta a kér­dés megoldásának elodázá­sát jelentik. A tanácsülésen általában ismét érvényesült az amerikai nyomás, min­denekelőtt az a törekvés, hogy fokozzák a tagállamok fegyverkezési hajszáját Végül, de nem utolsósor­ban, még egy intő tapaszta­lat: több Ízben előfordult már, hogy amerikai diplo­maták, szakértők indulás­kor biztató hangnemben ül­tek le a tárgyalóasztalhoz, a végső szó kimondása előtt azonban sokszor saját ko­rábbi állásfoglalásuktól is eltértek. így tehát Helsinki után még sok mindennek kell történnie, hogy valóban jelentős eredményként fo­gadhassa . az emberiség a két delegáció együttműkö­dését. S. E. Cherbourgból — Izraelbe (?) Öt hadihajó — zászló nélkül A brit Tengernagyi Hivatal közölte, hogy öt, zászló nélküli hadihajó haladt át a Gibraltá- ri-szoroson. A hajók nyugati irányban haladtak tovább. Az angol szóvivő szerint feltehe­tően francia hajókról volt szó. Az Europe I. francia rádió- állomás jelentése szerint az az Baudoin belga király és a miniszterek is résztvesznek a brüsszeli földalatti első vonalának avatójáratán. (Telefoto — AP—MTI—KS) Kölcsönös érdek a bolgár-iugoszláv együttműködés fejlesztése Nagy Károly, az MTI tudó­sítója jelenti: A bolgár nemzetgyűlés kül­ügyi bizottsága ülést tartott, amelyen Ivan Basev külügy­miniszter a bolgár—jugoszláv viszonyról számolt be. Az ülésről kiadott közle­mény szerint Ivan Basev hangsúlyozta, hogy a megbe­szélések folyamán a felek őszintén ismertették állás­pontjukat, és hangot adtak an­nak a kívánságuknak, hogy tovább fejlődjenek a két szomszédos ország kapcsolatai. Mint Ivan Basev megállapí­totta, az együttműködés fej­lesztése kölcsönös érdek, és megvannak a reális lehetősé­gei. A külügyi bizottság egyhan­gúlag maradéktalan támogatá­sáról biztosította a Bolgár Népköztársaság kormányának külpolitikáját, s különösen azokat az erőfeszítéseket, ame­lyek célja a jószomszédi vi­szony fejlesztése Jugoszláviá­val. A felszólaló képviselők ugyanakkor sajnálkozásukat fejezték ki, hogy a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság bizonyos sajtószervei rosszindulatú hangnemben kommentálják a külügyminisz­teri találkozóval kapcsolatos egyes kérdéseket (MTI) EAK, Szudán, Líbia Tripoli kiMlemény Az EAK, Szudán és Líbia vezetőinek tripoli tanácskozá­sáról közleményt adtak ki. A közlemény bejelenti, a há­rom államfő megegyezett ab­ban, hogy négyhavonta rend­szeres találkozókon hangolják össze országaik tevékenysé­gét katonai, gazdasági és po­litikai téren. Az egyes or­szágokban külön bizottságokat állítanak fel a közös akciók kidolgozására. A közlemény, amelyet a három ország fővárosában egyidejűleg hoztak nyilvános­ságra, közli azt is, hogy Líbia a továbbiakban részt vesz azoknak az arab országoknak a megbeszélésein, amelyek ak­tívan érdekeltek az arab—iz­raeli konfliktusban. (Eddig az említett megbeszéléseken Egyiptom, Jordánia, Szíria, Irak és Szudán képviselői je­lentek meg.) A következő »kis csúcsot« a jövő hónapban tart­ják. Az EAK, Szudán és Líbia vezetői a közleményben meg­állapítják, hogy az arab álla­mok felelőssége kollektív, és új erőfeszítésekre van szükség az arab erőforrások mozgósí­tására. KAIRO Az A1 .Ahram vasárnapi száma arról számolt be, hogy Nasszer elnök 24 órával meg- hosszabította líbiai tartózko­dását s ily módon eleget tesz líbiai vendéglátói kérésének. • » • Riad, az EAK külügymi­nisztere a közel-keleti hírügy­nökség tudósítójának adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a tripoliban tartott »kis csúcs* szombati ülésén poli­tikai, kulturális, katonai és gazdasági kérdésekkel foglal­kozó négy »tanulmányi, és ko­ordinációs* bizottság felállítá­sát határozták el. • » * Numeiri szudáni miniszter- elnök a líbiai hírügynökség munkatársának Tripoliban adott nyilatkozatában kijelen­tette: »A Nasszer elnökkel és el Kadhafi ezredessel lefolyta­tott megbeszéléseim célja az arab egység megteremtése.» öt francia építésű hadihajó, amelyet egy állítólagos nor­vég vállalat megbízásából ké­szítettek, és amelyet ennek, a jelek szerint nemlétező cégnek képviselői átvettek, áthajózott a Gibraltári-szoroson, és min­den bizonnyal Izrael felé tart. Egy izraeli tiszt, aki kérte, hogy nevét ne hozzák nyilvá­nosságra, az UPI tudósítójának Cherbourgban — ahonnan az öt hadihajó kifutott — kije­lentette: »Ügy vélem, hogy rendeltetésük Haifa». Ezzel szemben a Reuter azt jelenti, hogy a szóban forgó hajók rendeltetési helye to­vábbra is rejtély. A MEN A arról számol be. hogy a francia kormány a leg­magasabb szinten vizsgálatot rendelt el ez ügyben. Debré hadügyminiszter telefonon tá- tájékoztatta Pompidou elnököt a vizsgálat eddigi állásáról. OSLÓ A norvég külügyminiszté­rium részéről közölték, hogy' a probléma niagvát azokban az okmányokban kell keresni, amelyek alapján a Cherbourg’ kikötőhatóságok engedélyez­ték a hajók kifutását. Norvég vélemény szerint ezen okmá­nyok hamisak voltak. Normá­lis ellenőrzés megmutath -tt- volna — közölte a norvég kül­ügyminisztérium egyik tiszt­viselője —, hogy nem volt minden rendben. AMMAN A jordániai sajtó, rádió és televízió igen nagy jelentősé­get tulajdonit az öt hajó ügyé­nek. Az A1 Desztur című ammani lap vasárnap reggeli számá­ban azt írja, hogy -az izraeli hírszerző szervek készítetté,c elő és hajtották végre a Cher­bourg kikötőjében hotgony- zoti francia gyártmányú öt ha. dihajó ellopását.» Miután rámutat arra, hogy a norvég lobogót viselő najók fe­délzeten szolgálatot teljesített tengerészek izraeli nemzetisé­gűek voltak, az A1 Desztur hozzáfűzi, a hajók megvásár­lásával kapcsolatos hivatalos norvég cáfolat után »minden ok megvan annak feltételezé­sére, hogy izraeli hírszerző szervek találták ki a norvég társaság nevét, és terjesztettek hamis okmányokat a francia kormány elé». Ebben az esetben — folytat­ja a lap — Franci" o szágnak joga van e hajók minden esz­közzel történő felkutatására és visszaszerzésére. »Bármilyen tengeri erőt igénybe vehetnek megállításukra, mert nincs nemzetiségük.» Nyilvánvaló — hangoztatia a jordániai lap —. hogy Fran­ciaország nem marad tétlen e kalózcselekménnyel kaccso- latban, annál is inkább, mert nemzetközi tekintélye, külö­nösen pedig az a-ab. világban elfoglalt helyzete frog koc­kán. Franciaország ug’ anis 8 legnagyobb kedvezm'nyezett- séget élvezi az arab világban, amióta elrendelte az Izraelije irányuló fegyverszállítási tilal­mat. (MTI) 2 SOMOGYI NÉPLAP Héttt, 19M. Inwite ».

Next

/
Thumbnails
Contents