Somogyi Néplap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-21 / 296. szám

MAI KOMMENTÁRUNK 00 Ünnepség Debrecenben (Folytatás az 1. oldalról) megadunk az életükért és jö­vő jükért harcoló népeknek. Támogatjuk azt a követke­zetes. elvi alapokra épült po Útikat amelyet legutóbb is. a szocialista országok első tit kárainak és kormányfőinek moszkvai értekezlete, az im­perialista agressziók megszűr • tetőséről és az európai b'zt'on- ság megteremtéséről szóló ha­tározataiban megfogalmazott. Jóleső érzés, hogy azt a kö­zös szocialista dokumentumot amely az összeurópai bizton­sági értekezlet összehívását ja­vasolja, budapesti felhívás né­ven emlegetik világszerte. Külpolitikánk szerves ré­sze. hogy tevékenyen közre­működünk a nemzetközi hely­zet enyhülésére, a fegyveres konfliktusok politikai rende­zésére,, a békés egymás mellett élés alapelvének érvényesíté­sére irányuló erőfeszítésekben. Ma több mint kétszer annyi állammal van diplomáciai kapcsolatunk, mint a felszaba­dulás előtti Magyarországnak volt. Pártunk politikájával . népünk egyetért Tisztelt Ünnepi Gyűlés! Kedves Elvtársak! Államunkat immár negyed százada a szocialista világ- rendszer erős karja öleli kö­rül. De ez a szerencsés külső körülmény önmagában véve hatástalan maradt volna, ha nem párosul belső helyzetünk szilárdságával, a társadalmi fejlődés, a néphatalom ren­díthetetlen erejével. Ennek forrása pedig a jó politika. 1944. december 21-én a nemzetgyűlés asztalán ott fe­küdt a'Magyar Kommun'sta Párt programja. Ez magában foglalta a tényleges politikai szükségleteket, a nemzet, a nép igazi érdekeit Magyarországon olyan párt vette át a társadalom és az állam vezetését, amelynek te­vékenysége messzire világí­tott az ellenforradalom sötét­ségében. Amikor szabad földön, az első szabad sajtótermékben a párt programja nyilvánosság­ra került, nyomában mind frissebb vérkeringés járta át az áléit országot. Az élet és a remény jele volt, hogy megalakult a Ma­gyar Nemzeti Függetlenségi Front, amely utódja lett a fel­szabadulás előtt, valósággal a föld alatt szervezkedő politi­kai és fegyveres ellenállás­nak. Egyben elődje, a mai közéletünkben oly fontos hi­vatást betöltő Hazafias Nép­frontnak. Ez az akkori népfront meg­értette, s mint a maga politi- . káj 't cselekvésének zsinór­mértékét elfogadta a kom­munisták programját. Mivel pedig a függetlenségi front igaza népmozgalommá erősödött, állásfoglalása mind­inkább egybeesett az igazi hazafiak száz- és százezreinek felfogásával, akaratával. Az államhatalom működés­be lendülő organizmusa mil­liókat megszervezve, milliók által támogatva, azonnal meg­kezdte e politikai program végrehajtását. Az elmúlt huszonöt év alatt voltak törések és egyensúly- vesztések a politika körülte­kintő, tudományos kidolgo­zásában, illetve végrehajtásá­ban. Ezért minden esetben nagy árat kellett fizetni. De az a történelmi tény, hogy népi államunk fejlődé­sének egész folyamata olyan negyed századot átívelő kor­szak, amelyhez hasonlóan szép, felemelő aligha volt a nemzeti történelemben. Most, huszonöt év eltelté­vel, az elért eredmények ab­ban a meggyőződésben erősí­tik meg az egész nemzetet, hogy politikánk, társadalmi fejlődésünk, államéletünk biz­tos és egyenes síneken megy előr(e, egyenletes tempóban, nem elsietve és nem lemarad­va. Ezen a fontos ünneoünkön a kölcsönös bizalom légköré­ben bátran kijelenthettük: a Magyar Szocialista Munkás­párt politikáiának fő irányvo- na1ára az állampolgárok dön­tő többsége azt mondja, hogv ez 55 rv'1 Ha mi nem mondanánk k ezt áz igazságot ezen a jubi- leiyni. ünneoségen. akkor egy megváltozott, gazdagodó, min­denkinek otthonává vált or­szág mili'ónvi alkotása kiálta­ná helvettünk világgá, hogv a mi po1 'fikánk bevált. Jó cé­lok. szén feladatok és ered­mények fo1é vezet. A párt és az állam, minden tervével, intézkedésével a jobb munka és a jobb élet elvá­laszthatatlanul egy ügyét igyekszik előmozdítani. Maga a politika és annak közös végrehajtása eredmé­nyesen kovácsolja népünk Megtanul együtt gondolkodni, együtt cseleked­ni A párt Központi Bizottsága november végén gondosan és részletesen megvizsgálta a népgazdaság helyzetét és to­vábbi feladatait. A közvéle­mény megelégedéssel könyvel­hette el, hogy a gazdasági re­formra való áttérés és a folya­matos gazdasági fejlődés egy­szerre, egymással kölcsönhat- tásban érvényesül. A magyar dolgozó nép portáján rend van A gazdaságirányítás új rend­szere olyan új szemléletmó­dot fejleszt ki a közéletben, amely felfedi a társadalom anyagi alapjainak eddig talán a felszín alatt maradt mozgá­sát Is. Ennek egyik következ­ménye, hogy vezettettek és vezetők jobban tudatára éb­rednek saját munkájuk céljá­nak és jelentőségének. Az építőmunka eddigi és további feladatai Sokáig a sivár múlthoz mértük mai életünket, s joggal kellő hangsúllyal beszéltünk valóban hatalmas eredmé­nyeinkről. Most már a jövőhöz ls mérjük magunkat, többel, kell beszélnünk feladataink nagyságáról, nagyszerűségéről A harmadik ötéves terv utol­só évét kezdjük el 1970-ben. Közben megvetjük az alapját a negyedik ötéves tervnek is. A megnőtt, mind összetettebb feladataikra egy önállóságban &s felelősségben megedzett nép tekint. Megszívlelve a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a Haza­fias Népfront közös jubileumi kiáltványát, még szorosabb Összefogással, még jobb tudá­sa szerint veszi ki részét az építőmunkából. Be’ső erőnk másik forrása az állam következetesen népi jellege. Végigjártuk az utat. amely az állam osztálytartal­mának fejlődéséhez, a mun­káshatalom kialakulásához ve­zetett. Sok mindenki. ült itt két és fél évtizeddel ezelőtt. A zsúfolt padsorok meglehetősen tarka képet mutattak. Az Ideiglenes l'íemzetgvűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány összetétele magán viselte az akkori társa­dalmi viszonyok jellemző vo­násait Csakhogy Itt ültek a műn­ké sós ztál v kéov’selöi is, akik már a felszabadulás hajnalán ráébredtek arra a történelmi hivatásra, amelvet maradékta­lanul betöltötték a demokra­tikus és a szocialista átalaku- ’ásban. Itt ültek azután a dolgozó oaras-riság különböző rétegei :s. Többségükben kitárták az agrámroletár mozgalmak ke­mény iskoláiét. Oivan politi­kai szövetség fonódott közfüv és a munkásosztály között am elvnek nyertese az egész ország lőtt. Itt voltak az értelmiségiek is. akik a dolgozók, a haidam szogörw emberek szolgálatára esküdtek fel. Voltak olyan vélemények, hogy a munkásosztály hatal­máért viyott osztályharc meg- hasonlást szít, szétforgácsolja a demokratikus nemzeti erő­ket. Az ellenkezője lett igaz. Létrejött a munkásosztály akcióegysége, majd szervezeti egysége. Az egységes munkásosztály­nak hű szövetségese lett a pa­rasztság. A földreform olyan anyagi alapot teremtett ennek a szövetségnek, hogy képes volt megbirkózni minden tá­madással, sőt ellentámadásba 'endült. A politikai hatalom a munkásosztály kezébe került. T -ezajlott a termelőeszközök társadalmi tulajdonba vételé­nek 1948—49-ig terjedő szaka­sza. Majd lassan megérlelőd­tek a politikai és társadalmi feltételei a paraszti gazdaságok tömörülésének, a termelőszö­vetkezeti mozgalom győzelmé­nek. Ez a társadalom anyagi alapját egységesen szocialistá­vá tette. Minden számottevő termelőeszköz szocialista tu­lajdonba került A szocializmus alapjainak lerakása befejeződött Nem könnyen. Politikai harcot kel­lett folytatni. De a parasztság felismerte, hogy saját érdekei összhangban vannak a szocia­lista építéssel. Az értelem, a szív, a politikai belátás győ­zött. a régi megszokás felett. A szocialista nagyüzemekké fejlődő termelőszövetkezetek, a gyarapodó és kulturáltabb falusi élet szocialistává for­málja a parasztságot. A régi tulajdonviszonyok el­választották, szembeállítottak egymással a társadalom külön­böző osztályait és rétegeit. A szocteTsta tataidonvjszopvok ledöntették ezeket a válaszfa­lakat. Megvan az anyagi alapja an­nak, hogy az egvkor külön­álló, sőt szembenálló társadal­mi csoportok és egyének a közős társadalmi és politikai érdekek szolgálatában, egysé­gesen a munkásosztály mellé zárkózzanak. Ma minden állampolgár, aki mindennapi munkáját elvégzi, objektíve a szocialista társa­dalmat építi. Már látható a ki­alakuló szocialista nemzeti egység határozott körvonalai. Nagy munka, korszakalkotó munka volt a szocialista ala­pok lerakása. De az a munka, amit a szocialista társadalom teljes felépítése igényel mind­annyiunktól, semmivel sem kevesebb ennél. A növekvő feladatokhoz mind jobban felnő az állam­élet. A szocialista demokrácia állandó, folyamatos lei terjesz­tése azt a célt szolgálja, hogy — a közös gazdasági és poli­tikai talajon — az államhata­lom mind szélesebb társadal­mi körökre támaszkodjék, va­lóban milliókat nyerjen meg az építőmunka számára. Államhatalmunk erejének forrása éppen abban van, hogy benne és általa a nép önmagát vezeti, védelmezi és fegyelmezi. A rend, amelyet a ml szocialista államunk oltal­maz, minden becsületes ál­lampolgárnak szabadságot, biztonságot és kiegyensúlyo­zott életet nyújt. Ez az állam aktív közéleti légkört teremt, s felfakasztja a társadalom énftő erőit, poli­tikai, gazdasági, kulturális céljaink elérésére. Újítsuk meg elkötelezettségünket Kedves Elvtársak! . kezdete előtt, az Ideiglenes Sikerekben és áldozathoza- ' Nemzetgyűlés összehívásának, talhan gazdag, egész társadal- az Ideiglenes Kormány meg- mat és egész embert igénybe- , alakulásának negyedszázados vevő, szép út volt ez a hu- jubileumén, szonöt esztendő. { Sokan nem érhették meg A Magyar Népköztársaság , ezt az évfordulót. Adózzunk népe és állama tesz ma tisz- kegyelettel azok emléke előtt, tassóget saját történetének 1 akiknek életükbe került a fa­sizmus ellen vívott harc, a mi felszabadulásunk. Meggyőződésünk, hogy a szovjet hősök, s mindazok a mártírok, akik velük együtt, más népek fiaiként ontották vérüket a magyar földön, olyan ügyért haltak meg, amelynek győzelme örökké világít majd sírjaik felett Gondoljunk azokra ir akik velünk együtt indultak el, s dolgoztak negyedszázaddal ez­előtt, s közülünk ragadta el őket a halál. Sajnos, már nem láthatják közös utunk mosta­ni felemelő állomását. Nem éltek, nem dolgoztak, nem haltak meg hiába. A magyar nép, a közélet, a gazdaság, a kultúra, az egész társadalom minden közkato­nája és vezetője beírta nevét 3 szocialista haza eddigi tör­ténetébe. Maradandó alkotásokban, egy megutalt ország anyagi és szellemi gazdagodásában ott a személyes munkánk, ott az életünk. Közös sorsunk kedvező for­dulatába van építve minden igyekezetünk, egyéni sorsunk. A legnagyobb kiváltság és boldogság, hogy ebben a mun­kában részt vehettünk, s hogy megvethetjük alapját utó­daink még boldogabb, szocia­lista életének. »Jöjj el, szabadság! Te szülj nékem rendet!« — így éne­kelt legnagyobb proletár köl­tőnk, József Attila.. A szabadság eljött, a rend, a dolgozó nép állama, vajú­dások, keserves küzdelmek és szép győzelmek közepette megszületett. A mi történelmi felelőssé­günk és feladatunk volt, hogy ezért az új rendért töpreng­jünk, verítékezzünk, vérez- zünk, dolgozzunk. Újítsuk meg elkötalezésün- ket, hogy ezt a . szívesen vál­lalt, nagyszerű mimikát to­vább végezzük, s teljesen el­végezzük. Koijanktára vagy lehetőség? A vállalatok közötti koope­ráció kedvelt és gyakori té­mája a közgazdászoknak, gaz­dasági szakem bereknek. És nem véletlenül. Mert nem­csak beszédtéma, hanem gya­korlat is. És nem is akármi­lyen — ugyanis milliókat hoz­hat egy gyár vagy egy üzem »konyhájára«. Hogy gyártmánybővitési, költségmegtakarítási, átprofi- lírozási lehetőségeket rejt. az közismert. De sokan, sajnos, úgy fogalmaznak, hegy a kooperáció egyszersmind kon­junktúra is. Azt hiszem, ép­pen abban van a legnagyobb szemléleti tévedés, hogy a kooperáció és a gazdaságirá­nyítás néhány más lehetősé­gét konjunktúraként tartják számon. Pedig erről szó sincs. Csak konjunktúrát le­het belőle csinálni... (Ha lehet!) A vállalatok közti együtt­működés előnyei gyorsan megmutatkoznak — ha a korábbinál olcsóbban, gyor­sabban előállított termék ne­vet szerez a piacon. És az is lehet, hogy a siker, amely ebből fake,dt, esetleg szédítő is. De semmiképpen sem a pillanatnyilag nagy üzlet miatt. Ha mÁlliókat hoz, akkor sem... Igen halkan és gondterhel­ten mondta ki azokat a mil­liókat a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár Ka­posvári Gyáregységének igaz­gatója, mert azok nyereség helyett tulajdonképpen vesz­teséget jelentettek. Ennek persze elgondolkodtató törté­nete van. Megkezdték egy új termSh gyártását, aztán niegällt « munka. Folytattákaztán • is«- mét megállt. Miért? Nem szállítottak a partnerek. Nagy vállalatok és kisebb vállala­tok. Sok munkát vállaltak például a gépjavító állomások Baranyában, Tolnában és Somogybán is. Hiszen a ki­sebb vállalat is élhet a koope­ráció lehetőségével. De vissza­élni semmiképp sem szabad vele! A tapasz tálat az ugyan­is, hogy többre becsülték az együttműködés lehetőségét, mint saját erejüket. Nyilván­valóan csak a nagy lehetősé­get látták. De késtek a szállí­tással, akadozott a gyártmá­nyok előállításit. És ez hogy jelentkezett a, nagy vállalat­nál? Egyszerűen úgy. hogy szinte megállt a munka. EeU sö átcsoportosításokra volt szükség. És a jót szervezett gyári közösség, a brigádok minden erőfeszítése kellett, hogy mentsék a menthetőt. És mindez a partner miatt. Amiatt, hogy néhány vállalat még mindig nem ismeri elég­gé saját erejét, és azt hiszi, hogy pillanatnyilag nagy pénzt jelenthet egy-egy vál­lalkozás. Pedig a kooperáció ne az, hanem állandó lehe­tőség. És csak az z vállalat képes korrekt egyiPtmükö- désre, amelyik ezt vallja. Az erők reális felmérése nem jelent külön kiadást. ennek hiánya viszont — a mezőgép- gyári példa is tanúsítja, — milliós károkat okozhat. Nemcsak a mezőgépgyárnak — a népgazdaságnak is. T. T. A hagyományokhoz híven Losonczi Pál nagy tapssal fogadott beszéde után Oszip István, az Ideiglenes Nemzet­gyűlés Borsod megyei küldött­ségének egykori tagja köszön­tötte a jubileumi ünnepség részvevőik Utalt arra a mérhetetlen szenvedésre, amelyben a ma­gyar dolgozó népnek az utóbbi negyedszázadot megelőző idő­szakban része volt Hogy hon­nan indultunk, s mennyi, szin­te megoldhatatlannak látszó feladat várt a pártra, a népre, az Ideiglenes Nemzetgyűlésre akkoriban, azt hiteles doku­mentumok, számos kötet könyv, emlékirat őrzi és bizo­nyítja — mondotta. — Kifosz­tott ország, tönkretett üzemek — ez volt az örökségünk s csak ott nem volt teljes a pusz­tulás, ott indulhatott meg nagy erőfeszítések árán az élet, ahol a munkásság, a lakosság, a gyárak és üzemek dolgozói a felszabadulást megelőzően ha­tározott, szervezett ellenállást tanúsítottak a fasiszták, az el­nyomók ellen. Miskolcon, Disó. győrben és Debrecenben egy­aránt volt erfe példa. S az or­szágépítésben is a szervezett erők jártak élen, így volt ez mindenütt az országban. — Az emlékezés napjaiban szinte természetes — folytatta —, hogy összehasonlítjuk mai életünket a negyedszázad előt­tivel Erre á számvetésre ép­pen a további munka eredmé­nyessége, a fejlődés érdekében van szükség. Egyrészt azért, hogy az ifjabb nemzedék reá­lisan ítélhesse meg tetteinket, másrészt, hogy mindannyian okuljunk a múltból. Mert messze tűnt már az az idő, amikor ezerszámra pusztultak népbetegségekben, ínségben a nincstelenek. Hol vannak ma munkanélküliek, hol van az egykor kiszolgáltatott, megalá­zott értelmiség? Mai fiatalsá­gunk már szinte érthetetlenü1 áll az ilyesmik hallatán. S fia '■sgk ennyi volna az. amit a felszabadulástól kezdve a mai napig elértünk, már akkor Is iogsal mondhatjuk: munkánk eredményes volt. S biztosan reméljük, hogy a párt veze­tésével további sikereket őrünk majd el a szocializmus építésében. Ezután dr. Ács István, Deb­recen megyei jogú Város Ta­nácsa végrehajtó bizottságának eliteké, a város lakói nevében üdvözölte a megjelenteket. — Nagy megtiszteltetés szá­munkra — mondotta —, hogy a történelmi sorsforduló nap­jaiban városunk adhatott ott­hont az Ideiglenes Nemzetgyű­lésnek, az Ideiglenes Kor­mánynak. Az 1848—49-es sza­badságharc, az 1849. április 14-én — e történelmi helyen — deklarált magyar független­ség ugyan elbukott, de az 1944-i, decemberi folytatás — a kommun;sta párt vezetésé­vel, a felszabadító szovjet nép szüntelen segítségével és tá­mogatásával — végérvényese - győzött. Valóban lett magyar újjászületés! — Városunk dolgozói az el­múlt 25 év során e történelmi hagyományokhoz méltóan, fe­lelősségteljesen vettek részt a szocializmus építésében, össz­hangban áz ország egészének fejlődésével, az egykori alföl­di mezőváros a mai Tiszántúl legnagyobb ipari városa. Szo­cialista éoítőmunkánk eredmé­nyeként Debrecenben olyan űi ’'ikernek jöttek létre, mint a Magyar Gördülőesapágy Mű­vek. a Biogal a Ruhagyár, a Medicor, a Műanyaggyár stb. Me íógazdaságunk is megerő­södött, a termelőszövetkezeti dolgozók és vezetők példamu­tatóan vesznek részt a szocia­lista alkotó munkában. Deb­recen mindig jelentős szerepet játszott a kulturális haladás­ban is, hat egyetemén, illetve főiskoláján, tizenöt középisko­lában, ötvenegy általános is­kolájában a dolgozók gyerme­keinek tízezrei tanulnak. A vá­ros az elmúlt negyedszázad során elismerésre mé'tó ered­ményeket ért el a tudomány, az irodalom és a művészet te­rén is. — Nem akarjuk azt állíta­ni, hogy minden rendben van. Vannak még bőven kihaszná- 'atlan tehetőségek mindennapi munkánkban. Mindenkor ké­szek vagyunk azonban arra, hogy feladatainknak becsület­tel e'egat téve, kép-ssé tank legjavát adva, a történelmi múlthoz — 1848 és 1944 ;ha- «vomänya'hoz — méltóan dol­gozzunk a szocializmus ügyé­ért. városunk és egész hazánk tavára. Az ünnepi ülés Kállai Gyu’a tarószavsi után az Internacio. •■álé hangjaival ért véget Az ünnepség után a forra­dalmi munkás-paraszt , kor-, many és a Haz-ftas Népfront Országos' Tanácsa tagadást adott a jubileum alkalmából az Aranybika Szállób-n. (MTI) HÉTFŐTŐL: Kezdődik 3 csillagászati tél Hétfőre • virradó éjszaka 1 óra 40 perckor megkezdődik a csillagászati tél. A Nap hétfő­től reggel fél nyolctól dél­után 3 óra 56 percig marad — látszólag — a látóhatár felett Szén a napon elvileg csak 8 órán át kellene a horizont fe­lett tartózkodnia, de mi derült idő esetén 26 perccel tovább látjuk, mert a róla érkező fénysugarakat a Föld légköré­nek fénytörése még ' csak ak­kor is mintegy -begörbíti« Földünk felé, amikor a Nap valójában a horizont alatt rej­tőzik. Természetesen ezek a válto­zások jelentős mértékben be­folyásol já(c a Föld. klimatikus viszonyait is. (MTI) SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1969. december 21.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents