Somogyi Néplap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-17 / 292. szám

y I LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Hr %■ ______ ^ ßncvI'-O Ara: 80 fillér AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. évfolyam, 292. szám 1969. december 17., szerda Népgazdaságunk arányosan fejlődik A kormány vezetőinek és a SZOT elnökségének tanácskozása A SZOT székházéban a kor­mány vezetői, és a SZOT elnök­sége Fock Jenőnek, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének és Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárá­nak vezetésével tanácskozást tartottak. A kormány és a SZOT ve­zetői az MSZMP Központi Bi­zottságának állásfoglalásából és az országgyűlés ülésszakán folyt tárgyalásból kiindulva elemezték a népgazdaság hely­zetét, a munkások, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását, a jövő évi feladato­kat. Egyetértettek abban, hogv a népgazdaság a tervnek meg­felelően arányosain fejlődik, a harmadik ötéves terv­ben kitűzött célokat vár­hatóan elérjük, néhány vonatkozásban a terv elő­irányzatait túlteljesítjük. A gazdaságirányítás új rend­szerének megvalósítása hozzá­segít ahhoz, hogy jobb feltéte­leket teremthessünk népgazda­ságunk továbbfejlesztéséhez. A kedvező eredmények mel- 'lett mutatkoznak hiányosságok is. A kormány vezetői és a SZOT elnöksége — a munká­sok tapasztalatait, észrevételeit figyelembe véve — egyetérte­nek abban, hogy a fogyatékos­ságok nem az ötéves tervnek vagy a gazdaságirányítás re­formjának szükségszerű vele­járói, hanem elsősorban a mi­nisztériumi és vállalati irányí­tás és végrehajtás gyengesé­geiből adódnak. A tanácskozáson a SZOT el­nöksége részéről szóvátették a következőket: A termelés és az elosztás egyes területein időszakonként feszültségek lépnek fel a kellő előrelátás hiánya, az igények nem megfelelő felmérése kö­vetkeztében. Elmiatt az elmúlt hónapokban problémák jelent­keztek a lakosság tüzelővel va. ló ellátásában, hiányok kelet­keztek egyes fogyasztási cik­kekben. Mindez indokolttá teszi, hogy a minisztériumok és az orszá­gos hatáskörű szervek ez irányban hatékonyabb munkát végezzenek. Éljenek j óbban hatáskörükkel, segítsék és ellenőrizzék a vállalatok munkáját, a jogszabályok végrehajtá­sát, akadályozzák meg, hogy egyes vállalatok sa­ját érdekeiket a társadal­mi érdekek fölé helyezzék. Budapestre érkezett a KK9S külügyminisztere Péter János külügyminiszter meghívására kedden hivatalos baráti látogatásra Moszkvából Budapestre érkezett Pák Szong Csői, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága Politikai Bizottsága Elnökségének tagja, miniszterelnök-helyettes, kül­ügyminiszter és kísérete. A magas rangú vendéget és kíséretét a Ferihegyi repülőté­ren Péter János külügymi­niszter, Púja Frigyes, a kül­ügyminiszter, első helyettese, Perjést László, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, Sebestyén Jenő, a Magyar Népköztársaság phen- jani nagykövete, valamint a külügyminisztérium több veze­tő beosztású munkatársa üdvö- zölte. Pák Szong Csői nem először jár Magyarországon: 1966-ban ő vezette a Koreai Munkapárt küldöttségét, amely részt vett a Magyar Szocialista Munkás­párt IX. kongresszusán. A szakszervezeti szervek is határozottabban lépjenek fei a társadalmi érdékek képvisele­tében. Meg kell valósítani a fo­gyasztói árak alakulásának szi­gorúbb ellenőrzését. A fő figyelmet a hatékony, a termelékeny, a tervszerű mun­kára kell fordítani. Fel kell lépni azokkal szemben, akik liberálisain kezelik a munkafe­gyelmet, megtűrik a technoló­giai és a technikai fegyelme­zetlenséget, az adminisztráció túltengését a helytelen mun-/ kaerőgazdálkodá&t. A társada­lom érdekei megkövetelik, hogy a kötelességmulasztók ne élvezhessenek a 'becsületes dol­gozókkal azonos védelmet. A SZOT elnöksége és a kormány vezetői egyetértettek abban is, hogy a vezető posztokon dolgo­zóknak kelt élenjárniuk példamutató munkájukkal. Felhívták a figyelmet a vezető beosztásban dolgozók fokozott felelősségére. A SZOT elnöksége hangsú­lyozza: a szakszervezetek kü­lönösen fontosnak tartják, hogy az állami irányító szervék és a vállalatok időben és az eddi. giirtél gyorsabban reagáljanak a dolgozók jelzéseire. Ha bebi­zonyosodott, hogy valamely központi vagy helyi intézkedés a gyakorlatban nem vált be. idejében meg kell azt változ­tatni. A kormány vezetői igénylik a SZOT ilyen irányú kezdemé­ny ezéseit. A gazdasági szabályozók to­vábbi finomítása az eredmé­nyes gazdasági tevékenység alapvető feltétele. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a gazdasági szabályozók csak a dolgozók kezdemé­nyezőkészségével, munka­kedvével, erkölcsi ösztön­zésével párosulva hozhat­nak eredményeket. Nagy gondot kell fordítani a kollektívák és egyének közvet­len és közvetett, a szocialista elosztás elvein alapuló érde­keltségének fokozására. Emel.' lett jobban kell építeni a dol­gozók öntudatára, hiszen a szo­cialista munkaverseny eddigi eredményei, a szocialista bri­gádok, a törzsgárdatagok helytállása, önfeláldozó tettre- készsége bizonyítja, hogy az erkölcsi ösztönzők szerepe mi­lyen nagy jelentőségű. Na­gyobb gondot kell fordítani az üzemi demokrácia kiszélesíté­sére, a munkásokkal váló kap­csolatok javítására, a szocia­lista munkaverseny sokoldalú fejlesztésére. A SZOT elnök­ségének előterjesztése alapján •a közeljövőben a kor­mány és a SZOT közös határozatot hoz a szocia­lista brigádok új elisme­rési és kitüntetési rend­szeréről. A kormány vezetői megelé­gedéssel vették tudomásul, hogy 3 szakszervezetek a nép­gazdaság előtt álló feladatok megvalósítását, a meglevő hiá­nyosságok csökkentését, illet­ve megszüntetését a maguk eszközeivel, befolyásukkal, tel­jes erejükkel támogatják, és a részletes tennivalókat néhány nap múlva, a Szakszervezetek Országos Tanácsa ülésén meg. határozzák. A Minisztertanács vezetői egyetértettek a szakszervezetek által ismertetett problémákkal, amelyek egybeesnek saját ta­pasztalataikkal. Elfogadják a SZOT elnökségének javaslatait. A Minisztertanács vezetői ismertettek a népgazdaság fejlesztésére,' a dolgozók élet- színvonalának emelésére, élet- és munkakörülményeik javí­tására vonatkozó elképzelései­ket. Tájékoztatást adtak arról, hogyan kívánják az elkövetke­ző időszakban az állami erők és eszközök összpontosításával biztosítani a vállalati gazdál­kodásban — a gazdasági ha­tékonyság és a termelékeny­ség növekedését szem előtt tartva — a technológia korsze­rűsítését, a termékele minősé­gének és választékának javí­tását. Erősíteni kívánják a fe­gyelmet minden szinten, a gazdasági szabályozók következetesebb és céltu­datosabb érvényesítése ré­vén. Jobban érvényre kívánják jut­tatni a központi tervezést, va­lamint a piaci mechanizmus szelektáló erejét, ezzel is elő­segítve a korszerűen és hatéko­nyan termelő ágazatok és vál­lalatok gyorsabb ütemű fejlő­dését. Az ágazati minisztériumok­nak hatékonyabban kell elő­mozdítaniuk és ellenőrizniük a vállalatok és az intézmények tevékenységét. tiszteletben tartva a gazdasági irányítás érvényes rend áltál bizto sított jogi és gazdasági önálló­ságukat. Mindezek megvalósí­tásénak elengedhetetlen felté­tele a vállalati belső mecha­nizmus továbbfejlesztése, a ha­táskörök és a felelősség világos megosztása, a vállalaton belül' egységek munkájának jobb összehangolása. A kormány megfelelő elő­készítés után biztosítja — együttműködve a szakszerveze. teltkel —, hogy a dolgozók egyes rétegei­nek életszínvonalát javí­tó, az országgyűlésen már bejelentett fontosabb in­tézkedések 1970. március l-töl bevezetésre kerülje­nek. Ez segítséget nyújt az alacsony jövedelmű nyugdíjasoknak, és csökkenti a végzett munka kvalifikáltsága és a fizetések közötti aránytalanságokat. A vállalaton belüli nyereségel­osztási rendszer módosításával, a bér- és létszámgazdálkodási szabályozók továbbfejlesztésé­vel még jobban érvényre kí­vánja juttatni a becsületes és a hatékony munka differen­ciáltabb anyagi és erkölcsi megbecsülését. A kormány 1970-ben tovább kívánja javítani a lakosság áruellátását. A szabályozási rendszer eszközeivel elősegíti, hogy a magyar ipar és mező- gazdaság mindent megtegyen a legfontosabb piac, a lakosság ellátásának javítása érdekében. A Minisztertanács vezetői és a SZOT elnöksége egy étéi'tet­tek abban, hogy e feladatok megvalósításához a szakszerve­zetek támogatása szükséges. A Minisztertanács vezetői és a SZOT elnöksége úgy ítélik meg, hogy az 1970. évi terv célkitűzésűnek teljesítésével kell megalapozni a negyedik ötéves tervet, figyelemmel ar­ra, hogy a hatékonyabb munka, a termelékenység erőteljes növelése az életszínvonal- politikai célkitűzések kö­vetkezetes megvalósításá­nak alapja cs egyetlen forrása. A kormány és a SZOT ve­zetőinek az a véleménye, hogy az előttünk álló célok eléré­séhez és feladatok megvalósí­tásához minden feltétel adott. Nagy jelentőséget tulajdoníta­nak a felszabadulásunk 25. év. fordulója tiszteletére kibonta­kozó jubileumi munkaverseny- nek, ezen belül a szocialista brigádok példamutató tevé­kenységének. (MTI) Előtérben: a tsz-ek kölcsönös támogatási alapjának létrehozása Befejeződött a TOT ülése Kedden a Gellért-szállóban Szabó Istvánr elnökletével folytatta munkáját a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának ülése. Élénk vita alakult ki a tsz-ek gazdasági kapcsolatairól. A felszólalók iközül többen foglalkoztak a szarvasmarha-tenyésztés gaz­daságosságával. Az egyik problémát abban látják, hogy egy-egy szarvasmarhaférő- hely beruházási költsége je­lenleg 60—70 ezer forintra ve­hető, s az építkezési árak még tovább nőnek. A közgazdasági ösztönzők sem serkentik a gazdaságokat arra, hogy min­den esetben célul tűzzék az állatonkénti évi két-két és fél ezer literes tejhozam el­érését, illetve a napi 25—30 dekás súlygyarapodást. Sok felszólaló hangoztatta: a tsz- ak, valamint a feldolgozó és felvásárló vállalatok között szorosabb anyagi érdekeltségi rendszerrel új kapcsolatokat kell kiépíteni. Javasolták, hogy az illetékesek tegyék le­hetővé az ilyen szakági együttműködések létrehozását. A vitában felszólalók egy­öntetűen támogatták a TOT javaslatát: a tsz-ek kölcsönös támogatási alapjának létreho­zását, ami lehetővé tenné, hogy a gazdaságok időszako san fölösleges anyagi és pénz­alapjaikat »mozgásba hoz­zák«, és egymás között fel­használják. Szabó István, a TOT elnöké a vita összegezéseképpen hang­súlyozta: elkerülhetetlennek látszik a mezőgazdasági ter­melő tevékenység »meghosz- szabbítása«, vagyis kiegészíté­se a termék feldolgozásával és a kereskedelmi tevékenység­gel. A termelői érdekeltségnek az eddiginél jobban kell ér­vényesülnie, sok esetben egé­szen addig, amíg az áru eljut a fogyasztóhoz. A termelő te­vékenység kibővítésére a ieg- életképesebbék azok a módsze­rek, amelyeket a gazdásági szükségszerűség hatására ma­guk a tsz-ek és a vállalatok kezdeményeztek. Ma azonban még sok esetben a vállalati belső mechanizmus és a nem megfelelő érdekeltségi rend­szer hátráltatja az ilyen tö­rekvések megvalósítását. Az elnök kifejtette, hogy a tsz-ek kölcsönös támogatási alapjának létrehozására a feltételek meg­értek. Az alap létrehozásával gyümölcsözőbben lehetne fel­használni a gazdaságok erőfor­rásait, és nem kétséges az sem, hogy megnőne a tsz-ek fele­lőssége, javulna a beruházások hatékonysága, és még inkább érvényre jutnának a piaci igé­nyek. Az országos tanács végül új tisztségviselőket választott; el­nökségi tag lett Hovodzán Ist­ván tsz-elnök, a TOT három új bizottsági tagja pedig Fi­scher Ferenc, Király Jenő és Babits Antal. (MTI) Gazdag program a felszabadulás 25. és Lenii szil etess 100. évfordulójának megünneplésére A felszabadulási ünnepség- sorozat eddigi tapasztalatait összegezték tegnap délután a megyei pártbizottság tanács­termében a tömegszervezetek és -mozgalmak, a tanács kép­viselői, s elmondták a további ünnepségek, megemlékezések terveit. A tanácskozást Balaj- eza János, a megyei pártbi­zottság propaganda és műve­lődési osztályának munkatár­sa nyitotta meg. Március 28-án a felszabadí­tó szovjet hadsereg győztes csatájának emlékére ünnepsé­get rendeznek a szovjet hősi emlékműnél Nagybajomban. Április 4-én mindenhol meg­emlékeznek hazánk felszaba­dulásának huszonötödik évfor­dulójáról. Kaposváron kibőví­tett ünnepi üléát tart a megyei tanács, a Csiky Gergely Szín­házban pedig ünnepi műsort rendeznek, amelyben többek között fellép a Somogy Tánc- együttes, a Vikár Béla kórus és a szimfonikus zenekar. Áp­Az Almásfüzitői Timföldgyár rekonstrukciója mm A magyar—szovjet alumínium- és timföld­egyezmény keretében került sor az Almás­füzitői Timföldgyár rekonstrukciójára. A rekonstrukció első szakasza 1962—65-ig tar­tott. A rekonstrukció befejezés előtt áll, jövőre már teljes kapacitással termel a gyár. A rekonstrukció során batudt kör­tárolót, vagon körbuktatót építettek, kibő­vítették a kazánházal, nyolc darab előme­legítő autoklávot, két óriás kovasavtalaní- tót, aluminát lúg és returlúg hőcserélőt, Doór ülepítőket, cikittnos előmelegítős for­gókemencét, timföld silókat és úthálózatot építettek. (MTI Fotó — Mező Sándor felv.) rills 5-én ünnepélyes felvonu­lással és fogadalomtétellel kö­szöntik a felszabadulást a KISZ-esek. Május 9-én, a győ­zelem napján ifjúsági találko­zó lesz a sántosi emlékműnél. Az évforduló tiszteletére in­dított munkaversenyhez me­gyénk üzemei már csatlakoz­tak. Jó kezdeményezések in­dultak el a MÁV-tól, a Tex­tilmű dolgozóitól. A KISZ- esek védnökséget vállaltak a Barátság II. kőolajvezeték, az ezüstparti üdülőépítkezések, s a Villamossági Gyárban a jár­műprogram felett. Eddig hu­szonkilenc női szocialista bri­gád alakult falun. Az Ifjúsági Házban, az SZMT székházban kiállításon mutatják be a somogyi ifjúság negyedszázados történetét,, il­letve a megye 25 éves fejlődé­sét. A Latinca Emlékmúzeum a somogyi kommunisták har­cáról rendez kiállítást. A Hippi-Rónai Múzeum az év­forduló jegyében rendezi meg a tavaszi tárlatot. A megyei tanács művelődésügyi osztálya, az SZMT és a KISZ meghir­dette a felszabadulási kultu­rális szemlét, s kiírt több pá­lyázatot. A Moziüzemi Válla­lat gondoskodott arról, hogy a két évfordulóval kapcsolatos filmeket minden helységben megfelelő időben vetítsék. A balatonszárszói József Attila szavalóverseny kiírása is meg­felel a jubileumok szellemé­nek. A Tiszán innen—Dunán túl rádiós vetélkedő, a fiatalok Ideái 25 vetélkedője és a szo­cialista brigádok vetélkedői szintén kapcsolódnak az év­fordulók méltó megünneplésé­hez. Már nyomdában van dr. Ka­nyar József Az élet megindu­lása Somogybán című műve, a Somogy néven újra megjelenő Somogyi Szemle pedig jubileu­mi számmal jelentkezik ápri­lisiban. A felszabadulás jubileumi évében több mint hatszáz so­mogyi utazik a Szovjetunióba. Háromszáz asszony békevona­ton látogat a Szovjetunióba. A sok érdekes terv és ese­mény közül megemlítjük még a Balatoni enyvesen megren­dezett jubileumi tábort, a ma­gyar és a szovjet asszonyok le­velezésének felújítását, a Kali- nyinban és Kaposváron egy- időben megrendezett kommu­nista szombatot Az évforduló alkalmából egyébként húsz­perces film készül SomogyroL

Next

/
Thumbnails
Contents