Somogyi Néplap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-15 / 265. szám
REFORM ÉS MIMAVERSENY Fotocella és ezer fok Jelenleg két munka- verseny folyik párhuzamosan. Az egyiket a Tanácsköztársaság 5G. évfordulója tiszteletére szervezték, s 1969. végéig tart. A másik a kibontakozóban levő máris szabadságunk 25. esztendejének, 1970-nek jobb megalapozására hivatott. E kettős verseny is jelzi, hogy a dolgozók tömeg- mozgalma tartós folyamat, és nem buzdít hajrára, rohammunkára. Mindinkább hullámzástól mentes kollektív magatartássá válik. Az új mechanizmus viszonyai közepette sem a vállalatok, sem a versenymozgalom konkrét feladatait nem szabják meg központilag. A dolgozók vállalásai szorosan kapcsolódnak a vállalat által kidolgozott tervekhez. S mivel a szuverén tervek eleve számba vették a belső tartalékokat, a verseny lehetőségeit is, így a vállalások általában nem a terven felüli, hanem az ezen belüli feladatok elvégzésére szorítkoznak. Olyan feladatok elvégzésére, amelyek a vállalat piaci helyzetét, a munka hatékonyságát leginkább kedvezően befolyásolják, s alakulásukra a dolgozók közvetlenül hatást gyakorolhatnak. Ezek a versenyfeladatok nemcsak vállalatonként, hanem azon belül, munkahelyenként is változhatnak. Ami konkrétan a jubileumi felszabadulási verseny céljait illeti, annak homlokterében népgazdaságunk nemzetközi piacképességének fokozása, a lakosság életszínvonalának emelése áll. Ezúttal nem csupán áttételesen, mint végső cél, hanem közvetlenül is. Mert kívánatos, hogy a reform harmadik, a harmadik ötéves terv utolsó évében és a szabadságnak 2'5. esztendejében a lakosság széles rétegei közvetlenül anyagi helyzetükön érzékeljék: országunkban a terv, az új mechanizmus, a verseny és minden őérettük van. A vállalatok öntevékenysége, a dolgozók kezdeményezése — akár közvetve az eredményesebb világpiaci szereplés révén, akár közvetlenül — hozzájárulhat a belkereskedelem jobb áruellátásához, a választék, a szolgáltatások körének bővítéséhez, a minőség javulásához. Mindez egyben a szállító, a szolgáltató vállalat jó hírnevét, piaci helyzetét is javítja, és hozzájárul a nyereség, a részesedési alap, a helyi munka- és életkörülmények javításához. A hatékony a népgazdaságokig hasznos munka a legtöbb esetben a vállalat: nyereségben is tükröződik. Ezért sem lehet érdektelen a versenyzők számára az ex- portkötelezetts égek telj esítése, a munkatermelékenység emelése, a takarékos készlet- és anyaggazdálkodás. A kollektívák tehát a jobb munkával közvetlenül is megalapozzák saját életszínvonalukat, hiszen a személyi jövedelmek növelésének, a vállalat gyorsabb fejlődésének a nagyobb nyereség az alapja. A vállalati nyereség azonban nem növekedhet érdemtelenül a fogyasztók, a vevők rovására (például ellentétel nélküli áremelése). Ez ellen a dolgozók, mint vásárlók joggal tiltakozhatnak, bár mint termelők átmenetileg esetleg haszonélvezői az áremeléseknek. Mit kaptuk, Hit várunk a siófoki járás vezetiitől ? A verseny, a feladatok tudatos vállalása jó alkalmat kínál a társadalmi, a gazdasági összefüggések, a személyes, a vállalati s a népgazdasági érdekek közötti kapcsolat, a reformelvek megismerésére. E felismerést segíti, ha a vállalat vezetői a dolgozók széles rétegei számára érthető nyelvezetre fordítják, cselekvésre késztető jelszavakra bontják a vállalatra háruló feladatokat. Ha a verseny legjobbjai nem csupán erkölcsi, hanem kellő anyagi elismerésben is részesülnek. (Jó formája ennek például az úgynevezett részjegyes rendszer, amelyben előre meghatározott pénzösszeg felvételére jogosító utalványokat adnak a legjobbaknak az évvégi nyereségrészesedés terhére). A felszabadulásunk 25. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyben máris több, említésre méltó kezdeményezés született. Most, hogy a helyi öntevékenységnek közvetlenül az érintett kollektívák és azok legjobbjai látják hasznát, s a nagyobb vállalati önállósággal lebontották az ésszerű munka útjában álló korlátokat, igazán alkalom nyílik a szocialista munkaversenyre, a tömeges kezdeményezésekre. Persze ez a lehetőség csak ott és akkor válik valósággá, ahol és amikor helyileg megteremtik a folyam matos, zavartalan munka szervezeti, technikai és személyi feltételeit. A felszabadulási versenyben így mindenekelőtt a vállalatok, a gyárak, az üzemek vezetői vizsgáznak — bizonyítva, hogy felszabadulásunk után 25 esztendővel a munka ésszerű, emberhez, tulajdonoshoz méltó, a magunk örömére és hasznára végezhetjük. A modern vonalú szerelő- csarnok forma épületre sehogy sem illik a név: téglagyár. Gyermekkorom csupa- sár vályogvetőit éppen úgy hiába keresem, mint a porral szinte felismerhetetlenségig belepett, kegyetlenül izzadó kemencemunkásokat. —• A nehéz munka itt a gépeké — mondja lakonikus rövidséggel a fiatal üzemmérnök: Szabó Ferenc. — Vala- lamikor a téglagyárakban a munkásfelvételnél az erőt nézték. Az volt a fontos, hogy mennyit bír az ember, amikor ide kerestünk munkásokat azt kutattuk, rájuk lehet-e bízni a drága gépeket. A két módszert egy világ választja el. Ahol az üzemmérnök szavait jegyzem, napfény ragyog be az ablakon. Jó kőhajításnyira fekszik Bala- tonszentgyörgy, s ugyaneny- nyire az őszi színekben pompázó erdő. Az új gyár majd az erdő felé igyekszik, de ahogy nekem egy kotrógép árnyékában sebtiben kiszámolták, ötven év is beletelik mire megközelíti. Addig évente negyvenezer köbméter földet eszik meg a gyár. Tizennyolc- millió kisméretű tégla készül ebből. Sok? Kevés? A szomszédos gyárat hívjuk segítségül: innen csak a kéménye látszik, lent van a dombok között, s évente nyolcmilliót küld szét a Balaton-partra. Ott ötven ember dolgozik. Az újban majd hatvan. Termelékenyebb lesz itt a munka. — Nemcsak ez a fontos — mondják —, hanem az emberibb körülmények. Hogy nem kell a nyolcvanfokos kemencéből kézzel kihordani a téglát, az nagyon sokat számít A jövő idő itt érthető. Az új alagútkemencés balatonszentgyörgyi téglagyár most született, s a mérnök legjellemzőbbnek azt tartja, hogy függetlenítik a termelést az időjárástól. »-Nem kell figyelni a napot, hogy szárad-e a nyerstégla, s az eső sem mossa szét. A kemence hulladékhőjével fűtünk a szárítóban. Negyven-ötven óra alatt végigér rajta az égetésre váró tégla, s közben megszárad, mehet a kemecébe.« Kellett az új gyár, mert a tégla — úgy látszik — reneszánszát éli. Hogy miért? »Betonból sok mindent meg léhet építeni, de ez az anyag délen jó igazán. Nálunk hideg. Meg rideg is. Ha a beton megköt, csak rombolással lehet a formát megváltoztatni. A tégla hajlik az ember keze alá. S hogy miért itt Balatonszent- györgyön épült meg az a gyár? Mert van anyag, jó a föld, s a Nyugat-Balaton környékén nagy az igény. Ha pedig gyárat építünk akkor csak korszerűt érdemes. Itt a gépeké a szó.-« A domboldalon, ahonnan először látni lehet a gyárat, az ember még nem érti, hogyan lehetett ezért negyvenegymillió forintot elkölteni. Itt bent, a csarnokforma nyersgyárban azt nem érti, hogyan lehetett ennyiből kihozni. Gombnyomásra indul a szeletelőgép, s fotocella irányítja a rakodást. A munkás A TABI ÉS A SIÓFOKI JÁRÁST tizenegy hónappal ezelőtt egyesítették, új és megnövekedett feladat elé állítva a járási tanács vezetőit. Hogyan állták meg a helyüket, milyen munkamódszerekkel irányítják a hatalmas járást, és milyen változásokra van szükség? — Erről tárgyalt legutóbbi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A korábbi években a járási tanács szakigazgatási szerveinek vezetői egymásnak adták a kilincset, három végrehajtó bizottsági vezető és1 négy osztályvezető cserélődött, s ez rányomta bélyegét a munkára. Az átszervezés lényeges minőségi változást hozott. A megfelelő emberek a megfelelő helyre kerültek, és a tervek, elképzelések birtokában biztosított már a járás ágazatonként egységes fejlesztése. Februárban határozta el a járási- vb-vezetés, hogy rendszeressé teszi a szakigazgatási szervek _ munkájának átfogó értékelését — háromé már szerepelt is napirenden —, a korálbbi módszert azonban nem tartják kielégítőnek ezen változtatni kell. Azonkívül, hogy a végrehajtó bizottság beszámoltatja a szakigazgatási szervek vezetőit, vb-vezetői megbeszéléseken is számon kérik a részfeladatok állását és a végrehajtás módszereit. Ebbe a munkába a pártvezetőség is bekapcsolódott. Az előterjesztés fölötti vitában Műdig István arról beszélt, hogy a tanácsi apparátus összetétele javult, de még mindig nem foglalkoz- - nak eleget a Balaton-parti speciális feladatokkal, így az idényházadók és üdülőhelyi díjak befizetettségével és az engedély nélküli épületek lebontásával. Amíg a járási apparátusiban csökkent a fluktuáció, addig a községekben nőtt, és az osztályokon belül is nagy aránytalanságok vannak. Az ügyirat-forgalom az építési, közlkedési és vízügyi osztályon a legnagyobb. Itt csak hatan dolgoznak, míg a pénzügyi osztályon — ahol közel sincs any- nyi akta — ennél jóval többen. Belső átcsoportosításokkal kell felszámolni a létszámgondot, mert a községektől nem szabad elvenni a státuszokat, és a megyei tanács sem ad béralapok A járási vb a dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülésére, valamint a törzsgárda kialakítására törekszik. November 7-ép húszezer forint jutalmat fizettek ki a törzs- gárda-tagofcnak, s külföldi ju- talomutakra küldik a kiváló dolgozókat. A vitát Böhm József, a megyei tanács vb-elnöke úgy ■összegezte, hogy a siófoki járás jelenlegi vezetése többre képes, és többet is várnak tőlük. HA A TESTÜLETI TEVÉKENYSÉGRE nagyobb gondot fordítanak és nagyobb következetességet tűznek ki célul maguk elé, akkor mindazt nyújtani tudják, amit a felsőbb vezetés és a lakosság egyaránt elvár a siófoki járás tanácsi dolgozóitól és vezetőitől. S. G. itt kétszer nyúl a téglához, amíg kikerül a kemencéből. Néhány száz méterre innen a régi gyárban ötször fogja meg. A kemencében már ég a tűz. A begyújtás ünnep volt. A gyáraiak ünnepe. A száz méter hosszú alagútban ezer foknak kell lenni, hogy jó legyen az áru. A tűztérben felfalaztak egy téglakocsit, s abban addig fűtenek, amíg át nem izzik a szomszédos nyerstéglákkal teli kocsi. Aztán már magát tartja fenn a kemence. A szén ugyanis a téglákban van. Valahol a szeletelő és a bánya között egy sokat tudó gép keverte Össze. A szén aztán elég, a tégla pedig jobb lesz, mint másutt. Az üzem most vizsgázik. Egy hónapig tart a gépek számadása. Az ember már megtette ezt azzal, hogy olyan gépeket küldött ide a dombtetőre, amelyek könnyebbé teszik a munkát. Iíercza Imre Fényképezte: Grábner Gyula Meg vizsgálták a berzencei nőtanács tevékenységét A csurgói járási nőtanács végrehajtó bizottsága első ízben tartott ülést vidéken. Berzencén két témát vitattak meg, a Dél-magyarországi Fűrészek csurgói telepén dolgozó nők helyzetét, valamint a berzencei községi nőtanács munkáját. Szabó Gyuláné, a megyei nőtanács tagja elmondta, hogy a fűrészeknél a dolgozók negyven százaléka nő. Munkakörülményeik vizsgálatánál szembetűnő, hogy keresetük alacsonyabb, mint a férfiaké, az irodában dolgozók és a fizikai munkát végzők fizetése között is van feszültség. De a vállalatnál elfogadott tilalmi jegyzék biztosítja majd. hogy a nehéz fizikai munkát követelő munkahelyeken ne dolgozzon aß. Az üzemben javult a szociális helyzet, az üzemorvos azonban nem a telepen rendel, mert nincs megfelelő rendelője. A berzencei községi nőtanács munkájáról Kakrik Jánosáé titkár számolt be. A községben százhúsz lány és asszony tevékenykedik a közéletben; a negyvennyolc tanácstagból azonban csak három a nő, és sem a tanács végrehajtó bizottságának, sem pedig a termelőszövetkezet vezetőségének nincs nőtagja. A titkár ismertette a nőtariács eddig végzett munkáját, szólt az előadások, rendezvények és szakkörök látogatottságáról, majd a munkaterv megvalósítását ismertette. Növényvédelmi tájékoztató Veszélyeztetnek a kukorica kártevői Az idei viszonylag száraz, meleg ősz nem kedvezett a kukoricát megbetegítő Fusarium elszaporodásának. Általában fertőzésük alacsony, de laposabban fekvő, nyirkosabb területeken termesztett kukoricánál számítani lehet nagyobb fokú csőfertőzésre. A gomba termelte toxin az állatoknál étvágytalanságot, nyugtalanságot, elvetélést okozhat. Védekezésül a fertőzött tételeket tárolás előtt mesterségesen kell szárítani, és száraz, csapadéktól védett helyen kell tárolni. Szintén a kukoricát károsítja a Nigrospora oryzae nevű gomba. Fertőzése a múlt évihez képest erősödött. Kártétele töréskor a csövek széttöredezésében könnyen felismerhető. A szemek is lehullanak a fertőzött csőről. Védekezésül javasolható az erősen fertőzött, takarmányozásra szánt tételeknek 60 fokon történő szárítása. Vetőmagnak fertőzéstől mentes, TMTD-j- Lindán porcsávázóval kezelt kukoricát használjunk! Kiemelkedően erős volt ez évben a kukorica legjelentősebb állati kártevőjének, a kukoricamolynak a rajzása. A megye középső és déli részén kiterjedten lépett föl a főként csövet károsító második nemzedéke is. A kártevő áttelelése a szár alsó ízközeiben —- lárva alakban — történik. A kukoricamoly elleni rendeletileg kötelező védekezés értelmében a kukorica- és cirokszárat a töréssel egy időben a föld színén le kell vágni, és legkésőbb 20 napon belül be kell hordani. Jó módszer, ha feltépve trágyát készítenek belőle, vagy a helyszínen mélyen a földbe szántják. Ha takarmányozásra szánják a kukorica- és cirokszárat, akkor a jövő év május 15-ig kell megetetni. Ha addig nem fogy el, csak úgy szabad tovább tárolni; ha fél méter vastagon szalmával és e fölött fél méteres földréteggel borítják be. SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1969. november 15. El I
