Somogyi Néplap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-14 / 264. szám

EMBERSÉGESEN VEZETNI A szövetkezeti irányítás követelményeiről ! Nyújtrtt műszakban A nagyüzemi, szövetkeze­ti termelés fejlődése, a jelenlegi mechanizmus teremtette lehetőségek új fel­adatok elé állítják szövetkeze­teink irányítóit S akkor, amikor nagyobb, nemesebb célok eléreset tűzzük magunk elé, a végrehajtás fel­tételei közül az elsők között kell számon tartanunk a veze­tést Ez volt az alapgondolata annak a konzultációs tanács­kozásnak. melyet az észak-so­mogyi tsz-szövetség rendezett, s ahol Fábn István, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője tartott a gya­korlat ízem pont jából is igen sok hasznos tanácsot adó elő­adást — Beszélnünk kell erről a táméról, valóban nagyobb fi­gyelmet kell fordítanunk a ve­zetésre — mondta a tanács­kozás végén az egyik szövetke­zeti párttitkár. Ez a megjegy­zés nagyon egybeesik azokkal a véleményekkel, amelyekkel a megyében járva lépten-nyo- mon találkozni lehet. Az ország területének nyolc­van százalékán szövetkezetek gazdálkodnak, a mezőgazdasá­gi termelés fontosabb termé­nyeinek átlagosain hetven szá­zalékát ők állítják elő. Évről évre tekintélyesebb mennyisé­gű állóeszköz áll rendelkezé­sükre a feladatok elvégzéséhez. Említést érdemel az is, hogy a párt és a kormány számos po iitikai, társadalmi intézkedés­sel siet a fejlődés elősegítésé­re. Hogy mindez az anyagi erő, hasznos és jó intézkedés ho­gyan érvényesül, az igen nagy mértékben függ a vezetőtől. A nem megfelelő, az elavult módszerekkel dolgozó irányí­tás gátolhatja, fékezheti a fej­lődést — még akkor is, ha minden egyéb feltétel biztosít­va van. A szövetkezeti vezetésnek — de az egész szövetkezeti élet­nek is — alapja, döntően lé­nyege a szövetkezeti demokrá­cia. Ez nem más, mint a jogok és kötelességek harmonikus egysége. Termelőszövetkezeteinkben e. • • o sajátosságoknak megfelelően kollektív vezetés van. S itt mindjárt meg kell említenünk, hogy szövetkezeteink egy ré­szében nem megfelelő a veze- lófcestüiet munkamódszere. Az említett tanácskozáson szó szerint így fogalmazták meg: "A vezetőségi testület nem dolgozik, csak szavaz.« Mit jelent ez? Azt, hogy sem a munka, sem a felelősség nincs kellőképpen megosztva. Talán szokatlannak tűnik a példa: olyat már hal­lottunk. hogy szövetkezeti el­nököt felelősségre vontak kü­lönböző mulasztásokért, de olyat még nemigen, hogy ve­zetőségi tagot. Ez nemcsak azt jelenti, hogy más, jobb mun­kamegosztásra van szükség, hanem azt is, hogy olyan em­berek kerüljenek ebbe a tes­tületbe, akik képesek a fel­adatok elvégzésére és igénylik, hogy részük legyen az irányí­tásban. íszefügg ezzel egy másik általános hiba is. A ta­nácskozáson így hang­zott el: »Szövetkezeteinkben szinte sehol sincs biztosítva a második vonal; ha az elnök­nek vagy a szakvezetőnek vá­ratlanul el kell távoznia, je­lentős gondot okoz ez a gazda­ságban.« A jó munkamegosztás hiá­nyából fakad ez, de az is igaz, hogy a »második vonalra« ed­dig nem sok gondot fordítottak gazdaságaink. A fejlődés, az élet hozta magával ezt a kö­vetelményt, s most — amikor az egyesülésekkel szinte újjá­alakulnak szövetkezeteink — feltétlenül nagyobb figyelmet kellene szentelni erre is. Egy vezetőnek — legyen az gazdasági, szakmai vagy pénz­ügyi irányító —, többféle tu­lajdonsággal kell rendelkeznie, hogy kellően elláthassa felada­tát. A tsz-vezetőnél nélkülöz­hetetlen, hogy megfelelő elmé­leti, politikai ismeretekkel ren­delkezzen. Az önálló gazdálko­dás nemcsak szélesebb isme­reteket kíván meg, hanem na­gyobb súlya v:ir a felelősség­nek is. Sorolhatnánk tovább. Népfrontmunka a közös tanácsú községekben A KÖZÖS KÖZSÉGI TA­NÁCSOK KIALAKÍTÁSA jó pár — politikai és gazdasági életünkre egyaránt kiterjedő — szervezési és ideológiai fel­adatot hozott magával. Azok­ban a kis községekben, ahol megszűnt a tanács, megnő a társadalmi és a tömegszerve­zetek szerepe, nagyobb súlyt kap a politikai tömegmozga­lom, a Hazafias Népfront is. Erről a kérdésről tanácskozott legutóbbi ülésén a Hazafias Népfront megyei elnöksége, s meghatározta azokat a fel­adatokat, amelyek a községi népfrontbizottságokra várnak. Az előzetes vizsgálat hu­szonkét községben gyűjtött ta­pasztalatokat tárt az elnökség elé, s az itt látottak, hallottak az egész megyére általánosít­hatók. A községekben a tömegmoz­galom munkája nagyrészt a tanácsi vezetők segíteni aka­rásának a függvénye, hiszen a népfrontmunka tárgyi feltéte­leiről szinte kivétel nélkül a tanácsok gondoskodnak. ök adják a helyiséget, postáznak — s ha talán nevetségesen hangzik is —, de a fűtésről, világításról is ők gondoskod­nak. A körzetesítéssel meg­változott a helyzet, s ez ma­gával hozott — főleg a nép­művelési munka és a társa­dalmi élet terén — egy kis­mérvű visszaesést. Ha a kö­zös tanács vezetői felismer­ték, hogy most már fokozot­tabban kell törődni az »ár­ván« maradt községek közéle­tével, akkor szinte észrevehe­tetlen a változás de ha nem, akkor jogosan panaszkodnak az emberek. Korábban az volt a rendszer, hogy a népfront- bizottság elnöke valamennyi végrehajtó bizottsági ülésre kapott meghívót. A körzetesí­téssel ez úgv módosult, hogy csak akkor — és csak a nép- frontelnök — vesz részt a vb ülésén, ha éppen áz ő közsé­géről van szó. Az 1968-as népfrontválasz­táskor a megye összes közsé­gében alakult önálló nép- frontftrzottság, még ott is, ahol már korábban egyesítették a tanácsokat. A mostani össze­vonásoknál viszont — a ko­rábbi gyakorlattól eltérően — a csatolt községek a székhely­községek népfront-testületei- ben képviselet nélkül marad­tak. Jónéhány községben ve­tették föl, hogy van-e létjo­gosultsága az önálló népfront­bizottságoknak ott, ahol ta­nács nem működik. Ezzel kapcsolatban hangzott el egy olyan javaslat, hogy a taná­csi körzeteknek megfelelően kell bizottsági tagokat válasz­tani a központi községek bi­zottságaiba, s ezek mint nép- frontcsoportok működnének saját falujukban. A másik ál­láspont viszont az — az el­nökség is ezt fogadta el —, hogy a csatolt községekben megnő a népfrontbizottságok szerepe, az ott élő tanácsta­goknak erős partnerre van szükségük, s ez a partner a mozgalom. Ennek az álláspontnak a megértetésében a járási bi­zottságok kapnak nagy fel­adatot, s a jelenleginél is több segítséget kell adniuk a köz­ségi népfrontosaknak. HA AZ A JÖ EGYÜTTMŰ­KÖDÉS, amely korábban fém­jelezte a tanácsok és a nép­frontmozgalom kapcsolatát, megmarad, sőt tovább fejlődik a körzeti tanácsok kialakítá­sával, akkor két olyan segítő­társ viheti előre a községek fejlesztését, aki talán a leg­többet teheti a tervek megva­lósításáért. S. G. Beszélhetnénk a kockázatvál­lalás jelentőségéről, az utasí­tások eienőtzésének fontossá­gáról. a mindig újabb ismere­tek megszerzésének szükséges­ségéről és a megfelelő, alkal­mas középszintű vezetek mun­kába állításáról. Sok gondola­tot adó tématerület ez — talán azért is. mert sok a tenniva­lónk. Végezetül azonban az emberséges vezetésre szeret­nénk irányítani a figyelmet. H ába van meg minden adottság egy szövetke­zetben, ha az irányíts: nam iud szót érteni, embersé­gesen foglalkozni, és törőd, i azokkal, akik a nagy feladató kát araró részleltekre bontva naponta megvalósítják. 1 y nem érheti el azt az ered­ményt. mint amit a körűim'- nyék egyébként biztosít má­nak. Az emberség fogalmába sok minden beletartozik a kö­szönéstől kezdve, az utasításo keresztül a számonkérési". Legtöbbször nem is nagy dol­gokról van szó. Ezeket érz e venni és ezekkel élni — ú"y, hagy oaaadóbb, jobb munkáim serkentsen a vezető — nem kis dolog. De igen fontost Vörös Márta Pillanatfelvételek Somoifsáriról Az esős reggel kicsit ijesztett bennünket. meg­Vargha László a somogysár­„i Béke Tsz föugronómusa. Kö- z'pmagas, őszülő férfi. A mai napról beszél: — Az esős reggel kicsit meg­ijesztett bennünket. Homokos ás agyagos talajunk is van, ilyenkor arra a területre irá­nyítjuk az embereket, ahol eredményesebl>en lehet dol­gozni. A főagronómus munká­ja gondja is növekszik az oszt időszakban. Az egyes munka­területeket kell összehangol­nia és a termények elszállítá­sáról s átvételéről gondoskod­nia. A traktorosokat dicséin. — Olyan összeszokott, jó munkát végző közösség, amely­re lehet számítani. Ha jól meg­gondoljuk, akkor négy ezer holdra kevesen vannak hu­szonkettőn. Munkájukat azon­ban nagy lelkiismeretességgel és odaadással végzik. Így nem félünk attól, hogy nem vég­zünk a szántással időben. Bár az idén késón tavaszodott ki — nyújtott műszakban, vasárnap is dolgozva —, elvéig zték a munkát. Ugyanez várható most ősszel is. Sokszor vasárnap is a hatarban találhatok. Mutatja a fizetési listákat Keresetük is bizonyítja ered­ményes munkájukat A majorban marasztaló sár­ba süllyed a eipfirk Cseh Ist­ván traktorost tall j ■ k meg először. — Tavasszal is műtrágyát szórtam, s most ős. ze.l új a ez lett a munkám — mndja a kék munkaruhás, svájcis pkás ember. — Ha a szükség úgy kí­vánja. én is nyújtott műszak­ban dolgozom. így negyven he­— Nálam ez nem minden­napos. Van azonban úgy, hogy az állomáson nincs vagon, ilyenkor gyakran előfordul hogy este tíz órára végzek. F6- 'eg így ősszel, amikor minden­honnan szállítanak. Hatalmas termetű traktoros vizsgálgatja gépét az egyik -púiét közelében. Rá már az irodában felhívta a figyelmet Vargha László iöagronámus: — Nagy szorgalmú, nagy te­herbírású ember Bogyó Ist­ván. a legszorgalmasabbak egyike. Neki mindegy, miiyen munkát kell végeznie. Egyfor­ma lelkiismeretességgel végzi el mindegyiket A nyan kom­bájnozásban teljesítményével az első helyet vívta ki. Türel­me is nagy. Ha msghibásodik a gépe. nem dühöng, nem szit­kozódik. sző n"k".' né iáik és mgeprőbál ‘ 't j , ítani. Munkaerőhiány az üdülőhálózatban A SZOT-üdülőhálózat dolgozóinak helyzetével foglalkozott a KPVDSZ elnöksége A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége a közelmúltban értékelte a SZOT-üdülőhálózat mintegy 5000 dolgozójának helyzetét. A szervezett üdültetés két évtizede alatt a hálózat mun­kája és színvonala sokat fej­lődött. Az ellátás javítása ér­dekében több helyen, pél­dául a Dél-balatoni Üdülési Igazgatóságnál kisegítő üze­meket — sertéshizlalót, zöld­ségtermelő részleget, kertésze­tet — hoztak létre, másutt megszervezték a kereskedelmi és vendéglátóipari tevékeny­séget. Az üdülők üzletei évi 17—18 millió forintos forgal­mat bonyolítanak le, s az összeg egy részét az üdültetés színvonalának további javítá­sára fordítják. Az üdülőháló­zat dolgozóinak helyzete is so­kat javult, élet- és munkakö­rülményeik azonban sok he­lyen nem megfelelőek. Az országosan jelentkező munkaerőhiány az üdülőháló­zatban is fennáll. Szakácsot, cukrászt például szinte lehe­tetlen pótolni. Kevés a fel­szolgáló, a konyhai segéd­munkás, a takarító és a szak­iparos. Gyakori és nagy mértékű a túlórázás, ezért viszont csak sima órabért kapnak a dolgo­zók. Az .üdülők dolgozóinak alapfizetése körülbelül a ke­reskedelmi vendéglátás szint­jén mozog, összekeresetük azonban alacsonyabb, mert nem kapnak jutalékot. A vizsgálat alapján a szak- szervezet elnöksége felkérte a SZOT Üdülési Főigazgatósá­gát a hiányosságok megszün­tetésére. Gyors intézkedés szükséges például a túlórák és pótlékok elszámolására, a készenléti díjak és az éjszakai pótlékok jogszabály szerinti rendezésére. A szakszervezet határozata szerint perspektí­vában felül kell vizsgálni a SZOT-üdülők dolgozóinak jö­vedelemarányait és anyagi ösztönzésük rendszerét. — Sokszor tíz-tizenöt órát is dolgozom — mondja Cseh István. lyett ötven-hatvam holdra szó­rom szét a műtrágyát. Emel­lett reggel az asszonyokat meg munkába is kellett szállíta­nám. Egy-egy műszak tíz óra, de sokszor tíz- tizenöt órát is dolgozóin. Ez az időszak az, amikor legjobban sürget a munka. Időben el kell végezni, különben nem tudjuk megala­pozni a jövő évet. Tőlünk pár méterre áll meg gépével Vancsura Ernő. Az utóbbi néhány napon szemes kukoricát és répaszeletet szál­lított. ö is a nyújtott műszak­ról beszél: — Az előttünk álló tábla parancsolt — így fogalmaz Bogyó István a kötelesség­tudatról. Bogyó István traktoros nem tartozik a bőbeszédű emberek közé. Kérdéseimre szabatosan, röviden válaszol. Várja a mun­ka. — Szántottunk a társaimmal — mondja. — Az idő sürgetett, a vetögép nem állhatott meg. Parancsra, külön felszólításra nem vártunk, hogy a műsza­kunkat meghosszabbítsuk. Pa­rancsolt nekünk az előttünk álló tábla. Nem akartuk ott­hagyni befejezetlenül. Hatan- heten dolgoztunk együtt. Fel­osztottuk magunk között a te­rületet. Alvásra legfeljebb hat óra jutóit Ka kellett, a vasár­napot .s hétköznappá nyilvání­tottuk. Most más munkát végez gé­pével. Ezt is szívesen csinálja. A szétszórt épületek között időnként emberek bukkannak fel, sietősek a lépéseik. Nagy lendülettel, dübörgő hanggal hagyják el a majort a trakto­rok. Leskó László Telephely, irodaház épül Számvetés egy év után Nyolc hónap alatt 2,3 millió utas — Bővíti szolgáltatásait az AKÖV siófoki üzemegysége Éppen egy éve múlt, hogy a 13. sz. AKÖV siófoki főnöksége üzemegységgé ala­kult, hogy nagyobb önállósá­got kapva jobban kielégíthes­se az igényeket. Bors István­tól, az üzemegység vezetőjétől kértünk tájékoztatást ennek az évnek eredményeiről, a je­lenlegi gondokról és a terveik­ről. — Nehéz ilyen rövid idő után mérleget vonni. Erre csak igazán akkor lesz majd mód, ha munkánk végzéséhez megfelelő föltételek állnak rendelkezésünkre. Ugyanis az üzemegység központi telephe­lye már régen elavult, dolgo­zóink szüntelenül emberfölöt­ti munkát végeznek. A leg­rosszabb időben is az udvaron és az utcán kell javítani a buszokat és a tehergépkocsi­kat. Szociális létesítmény — ez a fogalom szinte ismeretlen. Épül ugyan 7.5 millió forint költséggel az új telephelyünk, a munka befejezése azonban késik, és félő, hogy az átadás­ra mostanában nem is kerül sor. Pedig ez gátolja, hogy az üzemegység az igényeket való­ban megfelelő színvonalon elé­gíthesse ki. Az üzemegység központi te­lephelye valóban elszomorító látvány. Valamikor egy kis­iparos javítóműhelyének, ga­rázsának készült, arra a cél­ra még megfelelt. De hogy több tucat tehergépkocsi, taxi, autóbusz rendszeres karban­tartását és javítását végezzék el itt, arra már nem. S ezért érthető a vezetők aggodalma, hiszen a követel­mények évről évre nőnek, a föltételek viszont még most is olyanok, mint tíz vagy tizen­öt évvel ezelőtt. Fölöttes hatóságaik jól lát­ják az üzemegység nehéz hely­zetét. A nélkülözhetetlen nyil­vántartások vezetését, az ad­minisztrálást is igen rossz kö­rülmények között végzik. Ezért is kaptak irodaház épí­tésére soron kívül másfél mil­lió forintot. A munka elkez­dődött, s jövőre el is készül. Egy nemrégen nyilvánosság­ra került tájékoztatás szerint a nagy forgalmú balatoni üdü­lőhelyek autóbuszpályaudvart kapnak. S ezek között szerepel Siófok is. Ennek vitathatatlan szükségességét mi sem bizo­nyítja jobban, minthogy az üzemegység járművein ebben az évben nyolc hónap alatt 2 300 000-en utaztak, s ebből a helyi járatokon 400 000-en. S bizony Siófokon jelenleg nincs semmilyen autóbusz-pályaud­var, még a váróterem is hiány­zik. Szerencsére a vasútállo­más körül van, és rossz idő esetén ide húzódhatnak be az utasok. Ez viszont az amúgy sem túlságosan nagy állomás zsúfoltságát növeli. Szekszárd- ra, Barcsra vannak közvetlen járataik, s az idén indult az első buszuk a jugoszláv tenger­partra. Május 1-től tizenkét taxi »gebines alapon« működik, s kihasználásuk, illetve az egy kocsira jutó bevétel 25 száza­lékkal emelkedett. Szolgálta­tásaik között szerepel a palac­kos gáz szállítása, és most két teherautóval hordják a lakos­ság ítéli tüzelőjét. Október 1- től egy autóbuszuk állandóan országjárásra viszi a kirándu­lókat. Gépkocsiparkjukat évente növelik, hogy a siófoki üzem­egység, a tabi és a kőröshegyi kirendeltség elláthassa felada­tát. Mind a két kirendeltség­nek tizenöt-tizenöt gépkocsi állt az előző évi tíz-tíz helyett rendelkezésére az idén. Jól bevált az üzemegység­nél aa XX-es kocsik kölcsön­zése, ezeket főleg a nyári hó­napokban vették igénybe. Volt olyan eset is, hogy eg> teljes hónapra béreltek gépkocsit. Ez év első nyolc hónapjáoan öt kocsijuk összesen 76 Oüu kilo­métert tett meg. Jövőre sze­retnék az XX-es kocsik szá­mát tizenötre növelni, s nem­csak Trabantot, de legalább öt márkásabb kocsit is szeretné­nek az igényesebb kölcsönzők­nek adni. Eléggé nagy az üzemegysé­geknél a munkaerő-vándorlás, s ez főleg a rossz munkakö­rülmények meg a napi hosszú munkaidő miatt van. Ezen majd az új telephely elkészül­tével, a nagyobb gépparkkal s több ember foglalkoztatásával szeretnének változtatni. Nehéz jelenleg a szabad idő, a sza­badság kiadása. Nyáron nap« 12—15 órát is dolgoznak az embereik. Bizonyára teljesül a ter­vük, mint ahogy sikerült az év első negyedében jelentkező félmilliós veszteséget is pótol­ni, s elérni, hogy a félévet már nyereséggel zárták. Sz. L SOMOGYI NBPLáP 1#69, november 14. 0

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents