Somogyi Néplap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-13 / 263. szám

OLVASÓ NÉPÉRT A hétköznapok munkálkodása nagy Érdeklődéssel OLVASTAM a Somogyi Nép­lap október 30-i számában A tetteken a sor című vitaindító cikket. Mivel munkám a vi­dékkel, a faluval, az ott fo­lyó művelődési munkával köt össze, elmondanám azokat a gondolatokat, amelyeket a cikk olvasása után éreztem, főleg a falusi könyvterjesztés- sel kapcsolatban. Elöljáróban annyit, hogy hosszú évekig tagja voltam a megyei kömyvbarát-bizotts ág­nak. Ne higgye senki, hogy ez a testület »sóhivatal-« volt! Üléseit a könyv nagy ünnepei előtt tartotta meg. Határoza­tai nyomán rendezvények egész sora vitt életet, színt a falusi könyvterjesztés és az olvasóvá nevelés szép munká­jába, Ennek az eredménye volt például a KISZ és a MÉSZÖV' közös akciója a fe­hér foltok megszüntetésére a falvakban, s volt része ennek a könyvbarát-házak építésé­ben is, amelyekre országosan is felfigyeltek. A könyvbarát- bizottság működéséről ma nemigen hallunk A cikknek igaza van: valamit tenni kel­lene. Néhány gondolatot e munka újjászervezése érdekében: »A könyvet mindig ketten alkotják: az író, aki írja, és az olvasó, aki olvassa« — mondotta egyik jeles költőnk. Az olvasómozgalom egyik cél­ja a lényegében mindig az volt, hogy ezt a kapcsolatot létrehozza. Ha ezt nem teszi, formális marad. Az Olvasó népért mozgalomnak is ez a próbaköve: hogyan sikerül a könyvet az emberek életében szerves alkotóelemmé, belső is csak rendezvényekre szű­kül. Hol lehet ezt az ember: kapcsolatot létrehozni? Az iskolában és a könyv­tárban. Ezért a mozgalom fon­tos tényezője a könyvtáros és a pedagógus. A könyvesboltban, az üzemi és falusi könyvterjesztőknél. A kultúrát szerető emberek közösségeiben. Ezért fontos a klubok, a kisebb kollektívák könyvszeretete. A művelődési élet minden formájában érvé­nyesüljön a művelődés leg­fontosabb eszköze, a könyv. A családban, a családi ne­velésben. És itt különösen hangsúlyoznám a nők, az anyák szerepét. FŐKÉNT A KÖNYVTER­JESZTÉS TECHNIKAI kor­szerűsítésben kellene előre lépni. Aktívabb könyvpropa­gandát kell végezniük. és ezért kapjanak nagyobb társa­dalmi megbecsülést; legyen mozgékonyabb az anyagi ösz­tönzésük! Illeszkedjenek bele a helyi kulturális munkába az eddiginél sokkal szervezetteb­ben, és kapjanak több támo­gatást — főleg a helyi társa­dalmi és kulturális szervek­től! Nagyon szeretném, ha senki sem tekinteté a falusi könyv­terjesztést a fogyasztási szö­vetkezetek üzleti ügyének. A korábbi években a fogyasztási szövetkezetek Somogybán egy­millió forint értékű könyv­ajándékot adtak a könyvtá­raknak. Ez hasznos volt, de a korábbi formájában nem ma­radhatott érvényben ez a ren­delkezés. A lehetőség azonban még mmdig megvan . arra, szükségletté tenni. Másképp ez hogy olyan kapcsolat jöjjön létre az ÁFÉSZ-ek és a könyv­tárak között, hogy a könyvtár­támogatás az ügy iránti meg­értéssel — a nem központi utasítás alapján is — megva­lósulhasson. Szükség van a nagy ünnepi akciókra is. De ennél sokkal fontosabb a kevésbé látvá­nyos. tartalmi munka. Például az, hogy a könyvtáros vagy a pedagógus egy-egy értékes tévé-adás előtt vagy után ajánlja az ahhoz kapcsolódó könyveket az embereknek. Vagy az, hogy a falu könyv- terjesztője, könyvtárosa igye­kezzen megismerni az embe­rek érdeklődési körét, hobby- ját is a könyvek ajánlásához. S ezen a téren a nőtanács titkára is sokat tehet, például akkor, ha meggyőzi a fiatal anyákat, hogy olvassanak el egy új, fontos pedagógiai szakkönyvet. S egy úttörő-, vagy KISZ-vezető is, ha gon­doskodik arról, hogy versek­kel emlékezzenek meg Rad­nóti halálának évfordulójáról. Egy gazdasági vezető is, ha szakkönyveket ad munkatár­sai kezébe, s még egy katonai parancsnok is tehet az ügy ér- dérében, ha nem nyugszik be­le abba, hogy egyik-másik ka­tonája nem olvas. NAGYON FONTOS, HOGY A TERMELŐSZÖVETKEZE­TEK agrárszakemberei be­kapcsolódjanak általában a népművelésbe, a könyvek, az olvasás terjesztésébe. Ezzel és így válhatna igazi mozgalommá az olvasóvá ne­velés. Nem ankétokkal, ta­nácskozásokkal és jelentések­kel, hanem a hétköznapok munkásságával. Dévai Zoltán A pedagógusok továbbképzése S zeptember óta a tovább­képzési kabinetről esik legtöbb szó pedagógus- berkekben. Míg általában állít­juk az újat, a korszerűbbet, visszahatásként jelentkezik a tőle való tartózkodás is. A megszokottba beleilleszked­tünk, az újat viszont meg kell ismerni — saját igényeink és a ránk szabott kötelességek szerint. A művelődésügyi miniszter utasításában módosítja a pe­dagógusok továbbképzésére vonatkozó eddigi rendelkezé­seit, és megjelöli az új tovább­képzési rendszer feladatait is. Ennek megyei szintű ellátásá­ban a munka legnagyobb ré­sze a kabinetre hárul. A pedagógusok fenntartá­sokkal fogadták a miniszteri utasítás új elemeit. Idegen­kedtek az új fogalomtól: a to­vábbképzései kabinettől, Pe­dig ez a korábbi továbbkép­zési rendszerekből nőtt ki, azoknak továbbfejlesztése. A hatvanas évek elején kez­dődött el újabb formákban a pedagógusok ideológiai to­vábbképzése, világnézetük szi­lárd alapra helyezését tűzte ki célul. Előbbrelépést jelentett a szakosított ideológiai to­vábbképzés is, amely még napjainkban is folyik, és 1971- ben fejeződik be. Ennek az a lényege, hogy mind mélyeb­ben ismerkedjenek meg a szaktárgyakban rejlő és a vi­lágnézeti szempontból fontos nevelési lehetőségekkel. A marxista—leninista esti egye­tem és annak szakosított tan­folyamai is jelentősek a peda­gógusok ideológiai továbbkép­zésében. Az iskolákban ugyanis • a holnap felnőttjét kell felkészí­teni a szocial'sia társadalom által meghatározott felada­tokra. Ennek pedig arra kell késztetnie minden pedagógust, hogy újabb és újabb ismere­tekre tegyen szert. S minde­nekelőtt a pedagógiai . munka ideológiai tudatosságát, mint a szocialista nevelés egyik fon­tos feltételét szükséges fej­leszteni. Ebben az évben 119 somogyi pedagógus tanul az esti egyetemen, s az ideológiai tudatosság feilesztésére épül voltaképpen a szakmai és módszertani feladatok megvi­tatását és a tanulságok széles körű hasznosítását célul ki­tűző továbbképzési kabinet is. Ennek lényege: hogy a to­vábbképzés formáját minden pedagógus — az oktató-nevelő tevékenység, illetőleg a mun­kakörével kapcsolatos igények, a tudományos fejlődés, és az oktatásp ol i t; ka j törekvések figyelembevételével — maga választja meg. A pedagógusok továbbkép­zésének fő feladatai hosszú időre jelzik a tennivalókat Melyek ezek? Az ideológiai- polifikai felkészültség fejlesz­tése: a lényeges ismeretek al­kalmazási szinten tartása, a tájékozottság biztosítása a pe­dagogy tudományok, vala­mint a szakmódszertan újabb eredményeinek területén, és a pedagógiai gyakorlat jó ellá­tásainak általánosítása. Ennek a széles körű — mondhatnánk önművelési — programnak a megvalósulását hivatott elősegíteni a megyei pedagógus-továbbképző kabi­net. A miniszteri utasításra az elsők között hozták létre a So­mogy megyei kabinetet, amelynek részletes program­ját a napokban dolgozzák ki. Országosan is nagy figyelmet keltett a kabinet speciális tan­folyamai közül az iskolapszi­chológusok egyéves tanfolya­ma. Az idén az általános is­kolai tanárok részére szervez­ték meg ezt — huszonöt pe­dagógus részvételével. A pá­lyaválasztási felelősök tanfo­lyama a középiskolai, a szak­középiskolai kollégiumok és a diákotthonok pályaválasztási felelőseinek nyújt lehetőséget a továbbképzésre. Gyermek- és ifjúságvédelmi tanfolyam in­dul még; és gondoskodnak az óvodai vezetők továbbképzésé­ről is. Valamennyi továbbképzési forma az eddigieknél jobban alapoz a pedagógusok önmű­velési igényére. Ez az önálló­ság viszont nagyobb felelőssé­get is ró rájuk, az ellenőrzés­ben pedig a művelődésügyi osztályokra és a szakfelügye­lőkre. S ez is a továbbképzés új rendszerének magasabb szintjét jelzi. A z 19f»9—70-es tanév kí­sérleti év, a kabinet- rendszer bevezetésének megalapozó esztendeje. És pe­dagógusaink hozzállásán múlik a következő évek sikere, ön­maguk értékének emelése — az egész társadalom javára. H. B. Fürdőépítés Miskolc-Tapolcán Miskolc-Tapolcán a már lebo tott. régi tavifürdő helyén épül az új, modern tavifürdő. Az új fürdő félig nyitott, félig zárt lesz. Héjszerkezete betonból készül (a legvastagabb rész 16 cm, a legvékonyabb 8 cm lesz). Jelenleg az ácsok és a betonvas-szerelők dol­goznak az épületen. Tragikus filatélia Ki gond olna, hogy olyan békés szórakozáshoz, mint a bélyeggyűjtés, krimibe illő tör­ténetek is tapadnak? Pedig a filatéüa krónikásai nem egy ilyen esetet jegyeztek fel. Nemrég a több millió dollár értékű, világhírű Burrus-gyűj- temény aukcióján az egyik vi­lágritkaság: az 1651. évi havai 2 centes bélyeg 14 800 Ion tért kelt el. A vevő talán nem tud­ta, hogy ehhez a bélyeghez milyen szörnyű esemény em­léke fűződik. De nem kizárt, hogy tudta, és épp ezért vette meg ... 1892. június 15-én párizsi la­kásán holtan tatáiták Gaston Leroua ismert füatélistát. Pénze, ékszerei hiánytalanul megvoltak, tehát rablógyilkos- ság nem történhetett. Amikor azonban szakértő nézte át az áldozat rendkívül nagy értékű bélyaggyűjtemiényét, kiderült, nogy hiányzott belőle az előbb említett bélyegritkaság. Ugyan­is köztudott volt, hogy ez Le- roux legfeltettebben őrzött kincse Ezen a nyomon elin­dulva hamarosan elfogták a tettest: Hector Giroux keres­kedőt. A gyilkos elmondta: mint szenvedélyes filatélista, megpróbálta Lerouxtól megvá­sárolni a bélyeget, de nem tudtak megegyezni. A vita hő­iében elveszítette önuralmát, rárontott Lerouxra, megfojtot­ta, és a bélyeget elrabolta. A világritkaság ezután ama kor legnagyobb gyűjtőjének. Fer­rari grófnak a birtokába ke­rült. Amikor a gróf gyűjtemé­nyét a franciák az első világ­háború után elárverezték, a hawai 2 centest a multimillio­mos Burrus vásárolta meg. Az utóbbi évek egyik legtra­gikusabb emléke fűződik egy 4 közelmúltban vaskos levelet kaptam. Felbon­tottam, s egy hosszú írást találtam benne, amelynek el­ső oldalán ez állt: »Az öz­vegy tehén bosszúja- és alat­ta: »Novella*. Precizitásra vall. Ha netán az írásból nem derülne ki, hát ott van, hogy: »Novella!« A küldeményhez egy levelet is csatolt a fel­adó. Ezt írta: »Kedves Bará­tom! Nyilván meglep, hogy 25 éve nem találkoztunk, s én most megkereslek. A régi jó barátság arra ösztönöz, hogy elküldjem közlésre egyik jól sikerült novellámat. Jó lenne, ha a honoráriumot a közlés előtt eljuttatnád cí­memre. Üdvözöl: Zafurek Ödön, barátod.« A sorok felzaklattak, ugyanis amióta az eszemet tudom, soha nem ismertem semmiféle Zafureket Azért a megbizonyosodás kedvéért sorra vettem élettörténetem minden állomását. A grund »névsorában« nem szerepelt. Micsoda barátság... Iskolatársak közöli sem. Gondoltam, talán hadifogság­ból származik az ismeretség, de ez sem stimmelt, mert — isten látja lelkemet — soha nem voltam hadifogoly. Szó­val világos! Elolvastam az írást, és et­tem utána elegendő szóda bi­karbónát. így sem sikerült megemésztenem. Persze, két használható szó akadt ben­ne: »na, na«. De hát ezért a két szóért?! Érthető, hogy őszintén kellett válaszolnom. Ez nem volt számomra ne­héz, hiszen Zafurek azt írta, hogy régi barátság fűz ben­nünket egymáshoz. »Kedves Döncikém! Megkaptam a novellát, és jólesett leveledből tudni, hogy 25 év távlatából sem kerültem a feledés homályá­ba. Ez az igazi barátság fel­jogosít arra is, hogy nyíltan véleményt mondjak írásodról, amelyet nagy figyelemmel olvastam. Jó írás, látszik raj­ta az avatott kéz, az alkotó elme. E nélkül a novella nél­kül szegényebb lenne a világ- irodalom. Helyenként azon­ban pontatlanul használod az igekötöket, és itt-ott rossz helyre rakod a vesszőket. Sajnos, emiatt nem tudjuk közölni. Arról nem írtál. mivel fog­lalkozol egyébként. Csak no­vellád témájából következtet­hetek: delfinidomár vagy ci- pőfűzöátus lennél? Ez bizony nem valami nagy karrier. Gondoltam, ha abbahagynád az írást, kifejlődhetne ben­ned egy enészségesebb élet- szemlélet. és elhelyezkedhet­nél a Sóhjv« falban segéd­munkásnak. Persze, ez csak javaslat. De vedd fontolóra! A Sóhivatalban szabad szom­bat is van. Vinczc György.« ■ togói bélyeghez. Sylvanus Olympio togói elnöknek Ken­nedy elnöknél tett látogatása alkalmából a togói posta 1962 júniusában emlékbélyaget adott ki, amelyen a két állam­fő arcképét örökítették meg. Nem telt el egy év. és mind­két elnök gyilkosság aldozata lett. Igen nagy ritkaság Japán 1371-ban kiadott bélyegsora, amelyen szimbolikus jelként 16 levelű krizantém látható. Természetesen — mint minden értékes bélyeget — ezeket is hamisították Japánban, de so­hasem 16, hanem 15 vagy 17 levelű virággal. Ennek az a magyarázata, hogy a 16 levelű .trizantém szentség volt: a csá­szári ház és a birodalom virá­ga. Aki ezt utánozta, azt ré­gebben feLségsértésért halálra ítélték, de később is súlyos börtönbüntetés várt rá. Ezért nem merték Japánban hűsége­sen hamisítani. De megnyug­tatjuk a gyűjtőket, elég 16 le­velű hamisítvány van forga­lomban, csakhogy ezek Euró­pában és Amerikában készül­tek. Ugyanilyen bűntettet kö­vetett el az a bélyegtervező művész, aki 1895-l>en az akko­ri kínai anyacsászárnő tiszte­letére kiadott sorozat egyik ér­tékét példátlan vakmerőséggel tvagy gondatlansággal) a csá-’ szári ház bíborvörös színében festette, holott akkor Kínában minden földi halandónak lud- rua kellett, hogy ezzel a felség­sértés megbocsáthatatlan vét­kébe esik A büntetés ezúttal sem maradt el: a rajzolót Ti- betbe száműzték, ami akkor egyértelmű volt a halállal. A feljegyzések szerint a szeren­csétlen művészt többé nem is látták. Cecil Kosé, a neves angol fi- latelista emlékirataiban felje­gyezte. hogy egy 30 éves isme- lose megmutatta neki gyűjte­ményéi, amely tele volt angol gyarmati ritkaságokkal. Az öregür megemlítette, hogy leg­ritkább darabjaitól halála után sem akar megválni. Az illető nemsokára meghalt, és kíván­ságára gyűjteménye legkedvel. lebb . darabjait tartalmazó al­bumát melléje tették a kopor­sóba. Rose elmondja, hogy né­hány évvel később legnagyobb megdöbbenésére ezt az albu­mot egy kereskedőnél viszont­látta. Úgy látszik, valaki tu­dott a koporsó titkáról, és a bélyegek megszerzéséért a sír- rablástól sem riadt vissza . .. Ugyancsak Cecil Rose szá­mol be egyik izgalmas kaland­járól. A hitleri unalom alá ke rült Németországba utazott Felkereste régi ismerősét, alti­ról tudta, hogy szenvedélyes bélyeggyűjtő. Az illető, mint régi fasiszta, az SS egyik ma­gas rangú tisztje- lett. Rose ei - mondta neki. hogy egy iondoni liiatéllsta megbízásából' jár nála. és óriási értékű gyűjte­ményt !:ínált fel a tisztnek, ha négy, német zsidócsaládot a, deportálással járó biztos ha­láltól megment. A siker érde­kében meg is mutatta a vas­kos albumot, amelv tele volt valóba,’, ritkábbnál ritkább bé­lyegekkel. Az SS-t;szt arcán látszott a mohó vágy, hogy az albumot, megszerezze. Meg is jegyezte, hogy a bélyegek márkában több mint egymil­liót érnek. Rose — hogy lelke­sítse — közölte vele- a katalo- gusértéktik ennél jóval na­gyobb. Mindezek ellenére az SS-tiszt kijelentette, hogy nem all rá az alkura. Rose sajná­lattal vette tudomásul, és tá­vozóban megjegyezte: két na­pot még Berlinijén tölt, s ha esetleg meggondolná magát, szállodai szobájában keres-se fel őt. Alig telt ei 24 óra. az SS- tiszt jelentkezett. Szenvedélye felülkerekedett náci »hivatás- tudatán». A négy család részé­re hamis útlevelet szerzett, és azok el is utazhattak Angliá­ba. A múlt evben egy New York-i árverésen két borít k 500 dohárért kelt el. A boríté- Kon levő bélyegeknek filléres értékűn volt. A magas összeget azért fizették, mert a feladó Lee Har'jvey Oswald. Kennedy elnök állítólagos gyilkosa volt. Ennek a vételnek azonban már nincs köze a filatéliához. Lakatosüzem a Jutái úton Zajos, füstös üzem költözik ki a város szívéből a közeljö­vőben a Jutái útra. A Finom- mechanikai Vállalat géplaka­tos üzeme a Lakberendezési Áruház mögött már régen megérett a kitelepítésre. Az új nagyáruház építése adta a végleges döntést a költöztetés­hez. A régi, elavult üzem most korszerű otthont kap a volt AGROKER-raktár átalakított épületében. A munkákat a vállalat építő részlege végezte el. Már csak a központi fűtés bekötése van hátra. Az üzem száz embernek ad munkát, szakmunkásoknak és betanított munkásoknak, akik olajkály- ha-kereteket készítenek, vala­mint ponthegesztést, alapsá- vökat a Beloiannisz Híradás- technikai Gyárnak. Az új üzem évi termelése 10—15 millió forint — a tervele sze­rint. Nagy Antal, a vállalat igaz­gatója elmondta, hogy a rö­videsen átadásra kerülő laka­tosüzem — szemben a régivel — minden tekintetben korsze­rű körülményeket biztosít az ott dolgozóknak. SOMOGYI NSPLAP Csütörtök, IMS. november !J. 5

Next

/
Thumbnails
Contents