Somogyi Néplap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-13 / 263. szám

Moratórium—napok Negyvenezer békeliareos vonul fel Washingtonban Titkos háború Laoszban Kompromisszumos megol­dást fogadtak el a szombatra tervezett washingtoni béketün­tetés útvonaláról. Mint ko­rábban jelentettük, az ameri­kai igazságügy-minisztérium nem engedélyezte, hogy a tün­tetők a törvényhozás épületé­től a Fehér Ház érintésével vonuljanak a vietnami háború elleni tiltakozó nagygyűlés színhelyére. A minisztérium biztonsági okokra hivatkozót'., és közölte, hogy szükség ese tén erőszakkal tereli el a tün­tetést az elnök lakóhelye kö­zeléből. Kedden a minisztérium és az új mozgósítási bizottság között olyan megállapodás született, hogy a tüntetést az eredetileg tervezett útvonalon enge­délyezik ugyan, de a fel­vonulás nem érinti a Fe­hér Házat, hanem néhány száz méterre attól, egy másik útvonalon jut el a Wash i ngton-emlékos zlop- hoz. A nagygyűlés így is mindössze egy kilométernyire az elnök székhelyétől megy végbe. Csak mérsékelt sikert hoz­tak egyébként kedden azok n kísérletek, hogy a háborús veteránok emléknapja alkal­mából — amely munkaszünet a közhivatalokban — a kor­mány háborús politikáját tá­mogató tömeggyűléseket ren­dezzenek az Egyesült Álla­mokban. Még azokon a helye­ken is, ahol minden évben rendeznek gyűlést a veteránok napján, csak igen mérsékelt számban vettek részt az ün­nepségeken. Washingtonban a várt 25 ezer helyett mindössze 7500-an jelen­tek meg a kormánypoliti­kát támogató gyűlésen, ahol a többi között a képvise­lőház katonai bizottságának elnöke, Mendel Rivers volt a fő szónok. Bostonban. ahol az októberi moratórium nagy­gyűlésén százezren vettek részt, a veterán-napi felvonu­lásra tízezren jöttek el. Chi­cagóban a szervezők százezres tüntetést kívántak tartani a kormánypolitika támogatására, de a gyűlés alig több mint öt­ezer részvevővel zajlott le Csütörtökön Amerika-szerte megkezdődnek a második, ez­úttal már kétnapos vietnami moratórium helyi eseményei: gyűlésekre, tiltakozó összejö­vetelekre, békeőrségekre és más megmozdulásokra kerül sor. Washingtonijain — a töb­bi között — a késő délutáni órákban elindul a halál elleni menet. Az arlingtoni katonai temetőből több mint negyven órán át tartó menetben negy­venezer békehareos vo­nul végig egyesével az amerikai főváros központ­ján a háború halottainak nevével. New Yorkiban a moratórium kétnapos eseménysorozatában — a gyűléseken. kívül —gyer­tyafényes felvonulások is sze­repelnek. Pénteken er,te New Yorkban ünnepélyesen bú­csúztatják majd a szombati washingtoni gyűlésre induló sok ezer fiatalt. (MTI) | FULBRJGHT SZENÁTOR nemrég kijelentette, az Egye­sült Államok laosz' úgyneve­zett »titkos hadserege« évente 150 millió dollárba kerül. A szenátor, aki egyben a kül­ügyi bizottság elnöke, mélysé­ges aggodalmát fejezte ki az amerikai titkos szolgálat mű­ködése miatt az Egyesült Ál­lamok által is semlegesnek nyilvánított ország területén. Leszögezte továbbá, hogy ma­gát a szenátust csak ritkán kiformálják a laoszi akciók­Sunay elnök Moszkvában Cevdet Sunay, török köztár­sasági elnök szerdán hivatalos látogatásra Moszkvába érke­zett. A vnukovói repülőtéren az elnököt és kíséretét Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a szovjet minisztertanács elnö­ke, valamint más szovjet álla­mi vezetők fogadták. (MTI) Ismét leszavazták Kína ENSZ-lagságát Korea egyesítésének kérdése a politikai bizottság napirendjén Az ENSZ közgyűlésén is­mét meggátolták a Kínai Nép- köztársaság törvényes jogai­nak helyreállítását a világ-, szervezetben. A kedd esti sza­vazáson azonban az eddigiek során a legtöbb szavazatot ad­ták le a Kína jogainak helyre­állítására vonatkozó javaslat mellett; 48 ország szavazott az eredeti javaslat mellett, 56 el­lene, 21 ország képviselője tartózkodott a szavazástól. A tavalyi arány 44 igen. 58 nem és 23 tartózkodás volt. A Kínai Népköztársaság törvényes jogainak helyreállí­tására vonatkozó javaslatot 17 ország terjesztette a közgyűlés elé. Az Egyesült Államok, más országokkal együtt, ismét azt követelte, hogy az előterjesz­tést minősítsék olyan fontos kérdésnek, amelynek elfogadá­sához a tagállamok kétharma­dának szavazatára van szük­ség. Ezt a javaslatot 71 igien szavazattal fogadták el. A kínai kérdés gyakorlati­lag 1960 óta szerepel rendsze­resen a közgyűlés napirendjén, bár a népi Kína törvényes jo­gainak problémája már 1950 óta felmerült A keddi sza­vazáson a NATO-államok kö­zül Franciaország és Nagy- Britannia, a tavalyhoz hason­lóan, ismét támogatta Kína ENSZ-tagságát, a francia dele­gátus azonban ellenezte a két­harmados többség kimondását is. Mint ismeretes, Párizs és London diplomáciai kapcsola­tot tart f?nn Pekmggel. a ró­mai kormány pedig tárgyala sokat folytat a kapcsolatok megteremtésének lehetőségé­ről Az ENSZ-közgyűlés általá­nos ügyrendi bizottsága ked­den 8 szavazattal 4 ellenében, 12 tartózkodás mellett elfogad­ta 18 szociahsta és fejlődő or­szág javasltát, hogy pó'lóla- gosan tűzzék a közgyűlés 24. ülésszakának napirendjére a Korea egyesítéséről folytatott vita megszüntetésének kérdé­sét, — ugyanakkor azonban egy amerikai módosítást is el­fogadott, amely szerint a kér­dést a politikai bizottságban a koreai kérdéssel kapcsolatos napirendi pont alpontjaként, nem pedig önálló napirendi pontként tárgyalják meg. Az ezzel kapcsolatos szavazáson 14 szavazatot kapott az ame­rikai javaslat, hárman szavaz­tak ellene, 6-an tartózkodtak. A politikai bizottság már kedden megkezdte a vitát. Fel­szólalt az ülésen Jakov Malik, a Szovjetunió ENSZ-képvise- lője. Sajnálkozását fejezte ki, hogy ismét megkülönböztető határozatot fogadtak el, amely­nek érteim ében a KNDK kép- piselője nem vehet részt a vitában" hotoii a áel-kőreai rezsim küldöttéinek megadták a szót. Ez ellentmond az ele­mi logikának. Malik rámuta­tott. hogy a Dél-Koreában az ENSZ zászlaja alatt tartózko­dó külföldi megszálló csapatok veszélyes tevékenységet fejte­nek ki. Erről tanúskodnak olyan tények, mint például a Pueblo amerikai kénhajó in­cidense. valamint az amerikai fegyveres erők rendszeres be­hatolásai • a KNDK területére, felségvizeire és légi terébe. Dél- Koreában 60 000 főnyi ameri­kai haderő tartózkodik, az Egyesült Államok több mint 180 katonai támaszponttal rendel­kezik. köztük légi és tengeré­szeti támaszpontokkal. A vitában felszólalt Csoj Kju Ha. a szöuli rezsim külügymi­nisztere, aki a KNDK elleni vádaskodásra használta fel a fórumot. A szocialista orszá­gok küldöttei kivonultak az ülésteremből, amikor a szöuli politikus beszélt. (MTI) támadás célja mindössze a VDK határához közel eső. úgynevezett Ho Si Minh ös vény elvágása volt. PERSZE, ENNÉL lényege­sen többről van szó: az Egye­sült Államok már jónéhány esztendeje jelen van Laosz­ban, az országot Thaifö’d mel­lett egyik legfontosabb stra­tégiai pontnak tekintik a Viet­nam elleni agressziójukhoz. Tulajdonképpen a »Vietnam! recept« szerint jártak el: elő­ször jelentek meg a katonai Az ország felszabadított területein nemcsak a fegyveres harcnak, a munka frontjának is megvannak a maga hősei. Rendszeresek az amerikai légitámadások, de ebben a gyógy­szergyárban nem szünetel a termelés. ról, holott a térség — épp az említett okoknál fogva — má­sodik Vietnammá válhat. Az újabb fejleményekről ő maga is csak időnként, újságírók megjegyzései alapján értesül. Laoszban a közelmúltban fokozódott a baloldali erők te­vékenysége. Válaszként — a jobboldali katonai klikk uta­sítására — a felszabadított te­rületekre bombaeső hullott, a gyalogsági erők pedig össz­pontosított támadásba kezd­tek. Egyes amerikai lapok megírták, hogy a szeptemberi akció az amerikai katonai ta­nácsadók ötlete volt, arra a pecsétet augusztus végén Vang Pao, a CIA által támogatott laoszi tábornok főhadiszállá­sán nyomták rá. Más amerkai lapok már enyhíteni igye­keztek a dolgon, és arról cik­keztek, hogy a szeptember' tanácsadók, őket a harci esz­közök egyre fokozódó szállítá­sa követte, végül eljutottak odáig, hogy az amerikai had­erők Laoszban már évente 150 millió dollárba kerülnek. Figyelemreméltó az is, :iogv a jobboldali laoszi kor­mány miniszterelnöke nem­rég Washingtonban a »titkos háború« erőteljesebb folytatá­sáról tárgyalt Nixon elnökkel Fegyvereket és repülőgépe­ket kért hadseregének, szor­galmazta, hogy az amerikai légierő nyújtson az eddiginél is nagyobb támogatást csapa­tainak. Márpedig amerikai la­pok ismerték be. hogy a Laosz felszabadított területei ellen végrehajtott amerikai légitá­madások ma már felülmúlják a Vietnami Demokratikus Köz­társaság ellen 1968-ban foly­tatott légiháború méreteit. A LAOSZI HELYZET ala­kulása abban is hasonlóságot mutat a vietnami helyzetkép­pel. hogy bár egyre több ame­rikai katonai egységet »szere­peltetnek« az országban, az eszkaláció eredményt Laosz­ban éppúgy nem hoz, mint Vietnamban. A Fehér Házban és a Pentagonban — ugyan­úgy, mint Vietnam vonatko­zásában — hiányzik a készség a helyzet józan A Hazafias Front emberi méltóságot — és kenyeret — adott az eddig többszörösen elnyomott nemzetiségi kisebbségek kezébe. Képünkön: Szung-nemzetiségű hegyi lakók immár a síkságon, juttatott földön művelik a rizs-ültetvényüket Jugoszlávia, 1970: F« feladat a gazdaság megszilárdítása Kocsis Tamás, az MTI tudó­sítója jelenti: Mitja Ribicsics, a jugoszláv kormány elnöke a szövetségi parlamentnek a gazdaság jövő évi feladatait érintő vitájában megállapította: 1970-ben Jugo­szlávia. első számú feladata a gazdaság megszilárdítása, an:.i nem megszorításokat jelent, hanem azt, hogy olyan feltéte­leket kívánnak teremteni, ame­lyek elősegítik a gazdaság ará­nyos fejlődését. A jugoszláv miniszterelnök — hangsúlyozva ugyan, hogy Jugoszlávia 1968-ban, a gaz dasági reform végrehajtása so­Az elnökségi asztal, mögötte a két elektromos szavazótábla egyike. Az emelvényen balról jobbra: U Thant főtitkár. Angie Brooks libériái küldött, a közgyűlés jelen'egi elnöke, és Sztavropoulosz helyettes főtitkár. i (Téleíotó: AP—MTI—KS) Ismétlődő tüntetések Tokióban Japán fővárosában állandó­sultak a tüntetések, amelyek­nek részvevői követelik a ja­pán—amerikai »biztonsági szerződés« hatálytalanítását, a békés, független Japán meg­teremtését. Tiltakoznak a ja­pán uralkodó körök tervei el­len. amelyek az amerikai im­perializmus állandó támasz­pontjává akarják változtatni az országot. November 13-án a .japán dolgozók nagyszabású sztráj­kot kezdenek. tiltakozásul Szato miniszterelnök washing­toni tárgyalásai ellen. Narita Tomomi, a Japán Szocialista Párt elnöke sajtó- értekezletén kijelentette, hogy a japán kormánynak a japán— amerikai »biztonsági szerző­dése automatikus meghosz- szabbítására vonatkozó tervei lehetővé teszik a szerződés Okinawára való kiterjesztését, új nukleáris támaszpontok lét­rehozását Japán területén, a meglevő amerikai támaszpon­tok szabad felhasználását. Hori Sigeru, a japán kabi­net főtitkára szerdán kormá­nya nevében kijelentette, hogy azok a munkások és ál­lami hivatalnokok, akik részt vesznek a november 13-ra ter­vezett tiltakozási sztrájkban, a legszigorúbb büntetésben ré­szesülnek. Hasonló fenyegetés­sel lépett fel Hava Kenzsaburo japán munkaügyi miniszter. A japán kormány egyéb eszközöket is felhasznál a til­takozó tömegek ellen. A to­kiói rendőr-főkapitányság 25 ezer rendőrt helyezett készen­létbe és megegyezés történt a hadügyminisztériummal is. hogy szükség esetén katonai csapatokat vetnek be a tün­tetők feloszlatására. (MTI) rán igen biztató eredményeket ért el — erősen kritikus elem­zés alá vette a gazdaság hely­zetét Érthető elismeréssel álla­pította meg, hogy a termelés üteme a reform bevezetése óta az idén növekedett a legna- gvobb rnéx’tékben, s a nemzeti jóvedelem előreláthatólag 9 százalékkal magasabb lesz, mint 1968-ban volt. Szembeál­lította azonban ezt azzal, hogy a személyi jövedelmek növeke­dése ennél jóval nagyobb volt — 16 százalék —, s a beruhá­zások is túlzottan, 15 százalék­kal emelkedtek. A jugoszláv gazdasági élet kedvezőtlen je­lenséged közé sorolta a terme­lési költségek érezhető növeke­dését, aminek okát abban lát ja, hogy a gazdaság túl var terhelve különféle kötelezett­ségekkel. »Ez a helyzet — mondotta — csökkenti Jugo­szlávia versenyképességét a külföldi piacokon, újabb újabb áremelkedéseket hoa magával, ami újabb fizetésnö- veléseknt idéz elő, az életszín­vonal tényleges emelkedése nélkül.« Ribicsics hangoztatta, hogj 1969-ben továb nőtt Jugoszlá­via külkereskedelmi és fizeté­si mérlegének hiánya is. A jugoszláv kormány — a reform céljaival összhangban — a jövő esztendőben a gaz­daságfejlesztés kulcsfeladatai­nak tekinti a termelékenység növelését, a kapacitások minél jobb kihasználását, a termelé­si programok további korsze­rűsítését, vagyis a termelés úgynevezett minőségi mutatói­nak javítását. A kormány — amint ezt Ri­bicsics bejelen tette — intézke­déseket vezet be a fedezet nél­küli beruházások megszünteté­sére. A beruházók ezentúl egy­séges elbánásban részesülnek a hitelellátás szempontjából, s függetlenül attól, kikről van szó, kötelesek lesznek bebizo­nyítani, hogy terveik me .való­sításához rendelkeznek anyagi fedezettel. A gaí aj lg sni- lárdsága érdekében tartó ked- ni kívánnak minden olyan in­tézkedéstől, ami további ár­emelkedéseket válthat ki. Ribicsics közölte: Jugoszlá­via továbbfejleszti kapcsola­tait a KGST tagállamaival. Hozzáfűzte, hogy erősíteni kí­vánják a gazdasági együttmű­ködésüket a fejlődő országok­kal. A jugoszláv kormányfő üdvözölte az Európai Közös Piac határozatát, amely sze­rint kereskedelmi eqyezményt fog kölni Jugoszláviával. Jugoszlávia jövő évi gazda­sági programja — a közvetlen célokon túl — azért jelentős, mert 1970 a követkéz"). 1971— 75-ös terv előkészítésének esz­tendeje. Egyiptomi delegáció utazik Moszkvába Az A1 Ahram értesülése szerint a jövő héten szovjet— egyiptomi megbeszélések kez­dődnek Moszkvában. Az egyip­tomi delegációt Anvar Szadat, az ASZÚ legfelső végrehajtó bizottságának tagja vezeti. Tagja lesz a küldöttségnek Mahmud Riad külügyminiszter és Favzi hadseregtábornok, az EAK hadügyminisztere. A megbeszélések napirendjét most állítják össze, s azon a két országot érintő kérdések mellett szerepel a közel-keleti válság is. (MTI) 1 SOMOGYI N BFSi A P \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents