Somogyi Néplap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-12 / 262. szám

Harc a fájdalom ellen «•-Doktor úr, ugye nem fog fájni?*- — Naponta hangzik el ki tudja hányszor ez a kér dés az orvosi rendelőkben. A válasz ma már egyre inkább az. hogy nem Az orvostudo mány ezernyi eszközzel és kü­lönböző gyógyszerekkel ren­delkezik, amelyek vagy telje­sen kiküszöbölik, vagy mini málisra csökkentik a fájdal­mat. Az orvostudományon balü' önálló, független szakmává f:j lŐQött az érzéstelenítés. Az ér­zéstelenítés lényege: a beteg­nek olyan állapotba kell ke­rülnie, hogy a rajta végzet, orvos: beav atkozást ne erez­ze fájdalmasnak. 122 évvel ez­előtt, amikor felfedezlek az étert, gőzének telélegeztatésé- vel altatták el a műtétes bete­geket. Ez a lehetőség hozta meg a fellendülést, helyeseb ben a sebészet forradalmát. Hi­szen addig komolyabb műté­tet egyáltalán nem tudtak vé­gezni. és a sebészet majdnem kizárólagosán végtag-amputá- eiókra szorítkozott. Testi, lelki altatás A betegségek általában fáj dalommal járnak, a műtéti be­avatkozások mind. A fájda­lomérzetet az agykéreg teszi tudatossá, ezért az érzéstelení­tés ezt a szervet gátolja »mun­kájában". Igazán modem fáj­dalomcsillapítás ma már csak az altatás lehet. Téves felfogások élnek a köztudutban az altatásról. So­kan azt hiszik, hogy még min­dig Évipánnal altatnak, pedig ez a gyógyszer már regen a múlté. Az érzéstelenítés akkor korszerű, ha kombinálják a rendelkezésre álló eszközöket. A beteget — szükség szerint — már a műtét előtt előkészí­tik. Előtérbe korült o szpicholo- giai ráhatás. Az érzéstelenítő szakorvos elmagyarázza a be temek a várható fájdalmat, de azt is elmondja, hogy miilyen .eljárással csillapítják, illetve szüntetik meg. A műtő min- cienk'bő1 különböző erősségű izgalmakat vált ki. * izgalmi állapotban fokozódik a fájda­lomérzetre való reagálás. Alá- száll az úgynevezett fáj dalom - inger-kíiszöb. (Ez a legkisebb erősségű fájdalom ingert jelen­ti, ami tudatos fájdalomérzést aoz tétre.) Ezért különböző tabletáxlkal, injekciókkal — műtét előtt — emelik a fájda­lominger küszöbét. Ha fél a be­teg, még azt a legkisebb külső ingert is fájdalomnak érzi, mit különben észre sem ven­ne. Összerezzen az injekciós tű látására; vagy fájdalomnak ér­zi. ha éteres vattával letörlik u kezét. A műtét nyugodt el­végzéséhez szükséges ellazultsá- gokat ezekkel a gyógyszerek­kel előkészítik Vénába adják a rövid időre szóló, gyo"< rita- tószérumot. azután egy h l áso- -■abb aitntógőzí lékg zt tnek !je gépi berendezés segítségé­vel, amely az alvást a kívánt szintre mélyíti. Szinte mind:n reflexet kiküszöböl. Műtét közben fenntartják ezt az ál­lapotot, bőségesen kielégítik a •beteg oxigénigénvét, és elvon­ják a felesleges szénsavképző­dést. Magyar találmányé gyógyszer segítségével bármi- _ lyen hosszú és mély mestersé- i’ les altatásból néhány perc alatt föl lehel kelteni a bete­get. Ébredés után pedig nerc | marad semmiféle kellemetlen j utóhatás. Az érzéstelenítés tudomá­nyának a szülés fájdalmainak csillapítása okozza az egyik legnagyobb gondot. Ma már közismertek a lélektani felkészítések, hogy a szülő asszony tudatosan mini képes enyhíteni fájdalmát. Amerikában gyakran altatás közben folytatják le a szülést. Magyarországon is gyártanak már olyan gépi berendezést, amelynek segítségével saját maga enyhíthet fájdalmán a ürülő asszony. Ügynevezett <-kéjgá.maszkot« emel az ar­cához a görcsök idején, s a pillanatnyi agykéreg-tompítás segítségével elviselhetőbbé válnak a fájdalmak. Tálalta tágról szó sem lehet, mert az aléltság pillanatában reflex­szerűen elengedi a rugós gom bot. Az érzéstelenítés másik is­mart módja az úgynevezett helyi érzéstelenítés. A Novo­kain és a Lidokain. úgy hat. hogy a fájdalomérző idegek végződéseit a felvevő pontok­nál a kívánt időre megbénít­ja t. Régen nagyobb megterhelést jelentett sok esetben az alta­tás, mint maga a műtét. Sok öregembert éppen azért nem operáltak meg, inert nem bírta volna az altatást. Mai ismere­teink szerint minden életkor­ban, minden sebészetileg gyó­gyítható beteg operálható, s ez nagyrészt az érzéstelenítés fejlődésének köszönhető. Az érzéstelenítés eszközei még korántsem érték el a ma­ximális fokot. Állandóan új és új gépi berendezést konstruál­nak, új és egyre tökéletesebb gyógyszereket kísérleteznek ki, hogy minél messzebbre űzzék az emberiségtől a fizikai fáj­dalmat. R. I. Tejártalom Tejártalom? Hát még a tej is. árthat a babának? Nem kell felhúzni a szem- ildököl, mert nincs man cso­dálkozni. Gondoljunk csak arra. hog egyes babáknak milyen csípő = maró szagú a vizelete. Ha a nedves pelenka kikerül a pa­OTTHON CSALAD Torna — munka közben Bakonyi sertésszelet A hozzávalók: 80 dkg ser­tésfelsál vagy sertésdió. só, 10 dkg zsír, pirospaprika. 25 dkg gomba, 6 dkg vöröshagyma, 3 dl tejföl, 5 dkg liszt A sertéshúst 10 szeletre vág­juk. jól kikeverjük, megsóz­zuk, lisztben megforgatjuk, és mindkét oldalán halványra sütjük. Azután egy megfelelő nagyságú lábasba tesszük. A megmaradt zsír egy részében a finomra vágott hagymát sár­gára pirítjuk, azután hozzáad­juk a paprikát, elkeverjük, és 2 dl vízzel felöntve 2—3 per­cig pároljuk. A megmosott és cikkekre vágott gombát 3—1 percig pi­rítjuk abban a zsírban, amelyben a hússzeleteket sü­töttük, majd a lábasba tesz- szük a húshoz, és ezzel együtt pároljuk. Végül elkeverjük a tejfölben a lisztet, ráöntjük a húsra, és így forraljuk még kb. 5 percig. Köretnek galuskát vágj' ma­karónit adunk hozzá. Üzemeinkben már régóta természetes, hogy a dolgozók ebédszünetet tartanak. Üjab- ban a munkapszichológusok egyre több vizsgálatot végez­nek arra vonatkozólag, hogy a műszakba iktatott rövid szü­netek, amikor a dolgozók könnyű testedzést folytatnak, jelentősen emeli a munka Ier" melékenységét. A hazai vizs­gálatok szerint a textiliparban a szünetek elsősorban minősé­gi javulást eredményeztek: 30 —35 százalékos sedejtcsökke- nés mutatkozott Az élelmi­szeriparban műszakonként két tízperces szünet eredménye 1.5 százalékos termelésemelkedés volt, és ugyanilyen eredmény TABI LÁSZLÓ OALIAS S IDŐK IT3 Kétezer dollár Tegnap délután, megpillan­tottam a villamoson Citrom Aladárt, régi kedves baráto­mat. Ezzel a Citrommal, ha találkozom, remekül elévő- dünk. Van valamelyes humo­ra, és szívesen él vele. Háttal ült nekem. Hogy megbréiáljani, a vállára tet­tem a kezem, és komor han­gon azt mondtam: — Rendőrség! Miből telik önnek villamosjegyre? Felnézett rám. és felpattant a helyéről. Átölelt: — Gróf úr! — kurjantotta. — Végre, hogy látom! Ingujjban voltam, és egy szatyor kelkáix>sztát vittem ha- za h'"i;n, mert nem győzöm a Q somogvi néplap Szerda, 1969. november 12. vendéglői kosztol adópengő- jeggyri. A villamos utasai rámnéz­tek. Szemükben részvet és biz­tatás volt. Nyilvánvalóan saj­náltak. hogy elvették a tíz­ezer holdamat, és csak egy szatybr kelkáposztát hagytak meg. mert részt vettem az el­lenállású mozgalomban. Nem szeretem, ha sajnálnak. Mondtam Citromnak: — Szálljunk le! Sétáltunk a kullancsrneleg­ben. 0 pedig elmondta, hogy szerényen bár. de tisztessége­sen megél. _ — Új rendszerű töltőtollal ügynökötök — mesélte. _ S véd patent. A tolinak a szá­ra tömör fából van, s úgy kell írni vele, hogy az ember bele­martja egy tintásüvegbe. A mai árakhoz képest hallatlanul olcsó, és jól fogy. Fő előnye, hogy nem tintázza be a zsebet. — ügyes ember maga. Cit­rom — mondtam, és megsamo- gattam a fejét. — fis kétezer dollárom is van — szólt könnyedén. — Kétezer dollárja! Hon­nan? — Találtam. És azért hozom szóba, mert beszélni akarok magával ebben az ügyben Tudniillik nem tudom, hova tegyem. — Hal hói tartja? — Itt van nálam. Állandóan magamnál hordom. Egy drukk az életem. — Hol találta? — kérdeztem izgatottan. — A padláson, egy ládában Szerencsére százas címletek látott már százdollárost? Nemleges válaszomra bevitt egy kapu alá. A zsebébe nyúlt, és kivett egy csomó papirost. Idanézzen! — mondta, és az orrom alá tartotta. Keskeny sárga színű számolócédula volt, valami képpel, és az volt rányomtatva: »Berson gumisa­rok a legjobb!« — Hülye vicc — mondtam egykedvűen. — Hogyhogy hülye vicc? Húsz ilyenem van. Az kétezer dollár. — Ne beszéljen marhaságo­kat! — förmedtem rá. — Ez nem dollár. — Nono! Ez csak akkor nem dohár, ha értékesíteni aka­rom. Ha én ezt jót eldugom valahova, akkor dollár. Nem vagyok bolond, hogy értéke­sítsem. Hogyne! Amikor egyre följebb megy az ára! Hálais­tennek, tisztességesen kere­sek, van mit ennem, egy-két ruhám, amit nem adtam át megőrzésre, megmaradt, miért adnám el a doháraimat? Én ezt a kétezer dollárt jól oldu­született a finommechanikai Iparban is. Különösen olyan üzemekben várható teljesít­ménynövekedés a munkába iktatott testedző szünetekkel, ahol futószalag-rendszerrel dolgoznak. A kérdést világszerte kutat­ják. A Szovjetunióban, a lvo- vi tel evíziógy árban már min­den nap megszólal a hangszó­róban a bemondó hangja; »Fi­gyelem! Megkezdjük tornagya- korlaíimkat!" Minden alka­lommal hét gyakorlatot vé­geznek. A torna segít a fá­radság leküzdésében, s ez jó­tékonyan hat a munka terme­lékenységére. gom valahova, és élek abból, amit keresek. — De minek ezt eldugni? Ki­teheti akár a küszöbre is! — Megbolondult? Hát nem tudja megérteni, hogy csak ak­kor dollár, ha mondjuk beiete szem egy üveg meggybefőttbe' Ha jól eldugom, akkor bizton­ságérzetet ad. Nagyszerű ér­zés azt tudni, hogy az ember­nek van kétezer dollárja, ami­re ugyan — hála az Égnek! — szüksége nincs. De ha Isten ments, valami történik, még­iscsak... Ki tudja, mit hoz a jövő... — És minek kell ahhoz tör­ténnie, hogy... — Az ember azt most nem tudhatja. Inget csináltatni, aranyórát venni — emiatt nem nyúlnék a dollárhoz. Nem azért van az embernek egy kis vastartalékja, hogy ilyes­mire költse. Csak ha valami nagy baj történik. Valami na­gyon nagy baj. tudja? Megragadtam a kar j at, és ráorditottam: — De ha valami nagyon nagy baj éri, ki fog derülni, hogy nincs egy dollárja sem! — Ez igaz — felelte elgon­dolkozva. — De mit számít a pénz. ha az embert valami #a- gyan nagy baj ári? .., kolásból, erős ammóniókos szag üti meg az ember orrát. — Nagy már a baba, és ezért ilyen erős a vizelete — mond­ják ilyenkor egyesek. Másol; ráfogják, hogy azért ilyen erős szagú a pelenka, mert a fiú a kicsi, és a fiúk erőseb­bet pisilnek, mint a kislányok. Arra senki sem gondol, hogy a szag talán betegség jele is lehet. Ezért csak akkor kerül a baba az orvoshoz, amikor már a vizelet felmarta a pop­siját. A fartájék bőre élénkpi- ros, nedvező; tartósabb árta­lom esetén pedig kerek vagy ovális bőrelváltozások is k let- keznek. Ez már nagyon fáj­dalmas a kicsinek, és a ma­mák is restellik, ha a csöpp­ség popsija nincs rendben. Ilyenkor az anyukáik vala­milyen »jó" kenőcsöt kémek a doktor bácsitól. S nem értik, miért kérdezősködik az orvos, hogy mit kap enni a baba. Ezek az anyukák persze nem tudják, hogy a popsi baja a táplálás következtében kiala­kult tejártalom egyike. Mi okozza a lejártaimat? Nem az anyatej. Az sohasem •okoz ártalmat. De ha valami­lyen ok miatt az anya abba­hagyja a szoptatást és a tehén­tejes táplálásra kell áttérnie, akkor történhetnek hibáik, amelyek a fent említett, káros következménnyel járnak. Ismeretes, hogy a tehéntej összetétele más, mint az anya­tejé. Ezért megfelelő hígítások­kal, valamint szénhidrát pót­lásával igyekszünk az anya tej­hez hasonlóvá tenni. Ha nem pontosan az orvos utasítása ,'Zerint csináljuk, baj származ­hat. Mik azok a hibák, amelyek eggyakrabban előfordulhat- ak? — Ha erősebb tejet kap a baba. mint ami korának meg­felel, például a háromhónapos korban háromnegyedes tejet, holott csak kétharmados jár­na neki. — Még súlyosabb hiba, ha a csecsemő szintejet kap. — Előfordul az is, hogy csak vízzel vagy teával hígítják a tejet, és cukor helyett szaha- rint tesznek bele. Minden esetben a fehérje és a zsír túlsúlya miat fejlődik ki a tej ártalom. Egy idő után a baba rosszul fog fejlődni, gyenge, elesett lesz. Az ainmó- niákos vizelet melleit jellem­ző még a tejártalomra a szür­ke színű, száraz széklet, ami legurul a pelenkáról. A szap­panhoz hasonló, s ezért úgy is hívják, hogy szappanos széklet. A tejártalom elősegíti a vér­szegénység kifejlődését is. Gyógyításához nem kenő­csök kellenek, hanem a táplá­lék helyes megválasztása. A bajt legkönnyebben elke­rülhetjük, ha 4—5 hónapos koráig anyatejet kap a baba. Ha már idő előtt kivesszük szájából a cuclit, számoljunk azzal, hogy a mesterséges táp­lálásnak szabályai vannak, amit minden babának az or­vos ír elő, és az anyukák kö­telesek megtartaná Az akvárium iűtése MIVEL A LEGTÖBB AK­VÁRIUMI DÍSZHAL trópusi eredetű, a vizet meghatározott hőfokon kell tartani. Vannak olyan díszhalak, amelyek 18— 22 C-fokos vízben érzik jól magukat, mások pedig a 22— 30 C-fokos vízben. S mivel szo­bahőmérsékleten az év nagy részében az akváriumvíz ennél hidegebb, a víz fűtéséről gon­doskodnunk kell. Természete­sen mindebből az is követke­zik, hogy egy-egy akváriumban csakis azonos hőmérsékletet igénylő halfajokat tarthatunk. A legtöbb trópusi halfaj hő- igényének alsó határául a 20 C-fokot. felső határául a 32— 33 C-fokot tekinthetjük. A ha­lak csak a lassú, fokozatos hő- mérsékletváltozásokhoz alkal­mazkodnak. és képtelenek el­viselni — károsodás nélkül — a gyors változásokat. A kevésbé hőigényes fajok­nak elegendő, ha az akváriu­mi fűtőtestet télen a szobafű­tés szüneteltetésekor (pl. este), nyáron pedig hűvös szelek ide­jén kapcsoljuk be. Az igénye­sebb fajoknál viszont a me­dencét éjjel-nappal fűteni kell. Ez a hőfok rendszeres ellen- . őrzését kívánja, amelyet jól el- \ látnak az akváriumi hőszabá- J lyozó készülékek: ezek ugyanis \ automatikusan ki- és békap- f csolják a fűtőberendezést. f Az akváriumi fűtés hőtelje- \ sítményét a halak természe- i tes igényein kívül megszabja q még az akvárium mérete, az ^évszak, a napszak és a szoba (hőmérséklete, valamint az, hogy mennyire óvjuk az ak­váriumot a hőveszteségtől (le­fedés. szigetelés). A korszerű akvarisztika leg­kedveltebb fűtési módja az elektromos fűtőberendezés. , Több előnyös tulajdonsága kö- J zött különösen fontos, hogy j hosszabb ideig magára hagy­ható, mérete kicsiny, így köny- nyen elrejthető, üzemeltetése pedig egyszerű, kényelmes, ol­csó és higiénikus. A legegyszerűbb elektromos fűtőberendezés a házilag is könnyen elkészíthető, sóoldatos U-fűtő. A fémsapkával ellátott két szénrudacskát (rossz zseb- j lámpaelemből is kivehetjük) j|egy U alakúra hajlított üveg- f cső felső száraiba úgy rögzítjük f gumidugóval, hogy a szén ni- f dák vége a sóoldatba érjen, í Ez a fűtőtest csak váltakozó árammal működik; fűtőképes­sége pedig a sóoldat tömény­ségétől függ (minél töményebb annál erősebben fűt). A legelterjedtebb fűtőberer (dezések az elektromos hősp!- trálos fűtőtestek. Egyen- és f váltakozó áramra egyaránt ♦’használhatók, tartósak és ol­csók, A fűtőbetét vékony üveg­vagy porcelán csőre spirál alakban föltekert, vékony el­lenálláshuzal, amelyet homok­kal körülvéve, zárt üvegcsőben ,i óznak forgalomba. Ha ü zembehelyezés előtt meg akarunk győződni arról, hogy üzemképes-e a készülék: kapcsoljuk be a hálózatba, és fogjuk meg a fűtő csövét (de mihelyt érezzük a melegedést, nyomban kapcsoljuk ki, mert a víz hűtése nélkül a fűtőtest üvegköpenye megreped). Az esetleg megrepedt, vagy beázott fűtőtestet előbb szá­raz kézzel áramtalanítjuk, és csak azután emeljük ki az ak­váriumból ! Ahol kisgyermekek vannak, különösen ügyeljünk, hogy az elektromos vezetékek a gyer­mekek számára hozzáférhetet­len helyen csatlakozzanak a hálózatba! A hőspirálos fűtőtesteknek jó tulajdonságaik mellett meg­van az a hátrányuk, hogy nem tudják kiegyenlíteni a változó szobahőmérséklet okoz­ta vízhőfok-eltolódásokat: a tú'fűtés vagy elégtelen fűtés pedig nagyon káros a halak számára. Nagyon gyakran kell tehát ellenőrizni az akvárium vizének hőfokát, ez pedig gya­korlatilag szinte lehetetlen. Kitűnően megoldja viszont a problémát az önműködő hő­szabályozó berendezés, amely nagy biztonságot nyújt, meg­akadályozza a túlfűtést és ily módon áramot takarít meg. A HÖSZABALYOZÓ \ FŰ­TŐTESTTEL összekapcsolt árammegszakító, illetve azt az árammal ismét összekötő ké­szülék,. amely meghatározható hőfokra állítható be. Ha a víz hőmérséklete a kívánt hőfokra emelkedik, nyomban kikap­csolja az áramot, és önműkö­dően ismét bekapcsolja, ha a víz hőmérséklete a beállított hőfok alá süllyed. Angol vesepörkölt Fél kiló marhahúst, 25 deka vesét kockára vágunk és hagy­más zsiradékon fedő alatt meg­pároljuk. Sóval, borssal ízesít­jük. Tűzálló tálat kizsírozunk, a megpuhult húst lisztben megforgatjuk és belerakjuk a tálba. Két Maggi-kockát any- nyi vízben felforralunk, amennyi a húst elfedi. A lá­bast vajas-leveles tésztával le­fedjük, a széleit légmentesen letapasztjuk. A tetejét villával megszurkáljuk ás addig süt­jük, amíg a tészta teteje szé­pen megpirul és a tészta alatt a hús leve elíorrt.

Next

/
Thumbnails
Contents