Somogyi Néplap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-11 / 261. szám
A Kossuth Kiadó huszonöt éve Az ország nagy részén még dúllak a harcok, amikor uz MK.P Központi Vezetősége 1344 novemberében életre hívta a Szikra Könyvkiadót — a/ első marxista politikai kiadót. November 7-től 1945. január 25-ig (80 napig) tartott a Sz'k- ra szegedi működése. Megjelentetett 30 művet, köztük Le nin életrajzát is. Aztán Budapestre költözött — Amikor negyvenöt áprili sában beléptem a Szikrához, a Honvéd utcában, 2 szobából állt a kiadó — meséli dr. Székely Andorné. — Mindössze hárman alkottuk a kiadó gárdáját: Seres Géza, Csillag Vera, (Bálint György özvegye) és magam. Néni volt tüzelőnk, és jóformán íróasztalunk sem. Én is mindenes voltam — adminisztráltam, lektoráltam, gépeltem Nagy Lajosnak. Alcko kezdtem oroszul tanulni. Az első munkámra jól emlékszem Lenin: Az imperializmus cűnü müvének korrektúráját olvastuk. (Székelyné most is a klasszikusok szerkesztőségén dolgozik, Is öt nyelvből fordít). Megkezdték a marxizmus klasszikusainál; magyar nyel • vű kiadását — már 1945-ben 6 ilyen mű került az olvasók kezébe. De megjelentettek szép irodaimat, természettudományos műveket; Nagy Lajos, ttéry Tibor, Lukács György es Gorkij köteteit is. A mostani igazgatóhelyettes. 'iiéth Sándor is a »hőskorban« 1949 január elsején került a <nadohr>z mint terjesztő. — Sokan akkor itt tanultuk meg, milyennek is kell lennie a kiadód szakembernek. A Szikra olyan iskola volt. ahonnan a legjobb kiadói káderek kerültek ki. És ott, akkor született ineg a szocialista kömyv- terjesztés, amikor a könyvek »■elmentek« a munkásokhoz, a munkapadokhoz. — 1950-ben államosították a könyvokeneskedéseket. Szeptemberben a Szi'Ima Kiadóról is leválasztották a Szikra Könyv és Propagandaanyag Terjesztő Vállalatot — akkor lettem a terjesztőnél igazgatóhelyettes. — A:: én felvételi pap írom j; az állt* korrektor — \ ..A at a szót Nyíró József, aki most s. szépirodalmi szerkeszt sévet vezeti De már akkor, alig 21 évesen szerkesztettem és fordítottam. Megindítottuk a Sztálin művei sorozatot, kiadtuk a Tőkét, Lenin-sorozaton dolgoztam. Nagy értékű műveket és brosúrákat tettünk az asztalra. Egy hét alatt produkáltunk füzeteket: éjjel és hajnalban is dolgoztunk. A politikai-tudományos könyvkiadás Czóbel hrnő nevéhez fűződik. 1948-ban jött Magyarországra Moszkvából, ahol a Marx—Engels—Lenin Intézel egyik vezetőjeként megszervezte n Marx és Engels műveinek szövegkritikai kiadását. — Tőle tanultuk meg, hogy kell szerkesztem — mondják. — Rendkívüli ember volt. Tudós kommunista — vélekedik Nyíró József. — Legnagyobb emberi élményem a vele való találkozás. Székelyné megtoldja: Czó- beltól tanultuk mindannyian, hogyan kell tudományosan dolgozni egy-egy könyvön. ír- mindenre volt ideje, figyelme. Czóbel Ernó kezdeményezése volt az is, hogy mit lehetne tenni nyelvművelés tétén. A kiadónál nyelvművelő tanfolyamokat szervezett, nyelvhelyességi kézikönyvet szerkesztett — házi használatra. Miközben megalapozta a klasszikusok kiadását. szerkesztői'et. fordítókat nevelt Nyíró József mondja: — Az első Sztálin-kötetet 2 hónap alatt fordítottam, s odaadtam Czóbel Ernőnek egy húsvét előtti napon. Haza se ment, és az ünnep után hívatott Hosszan dicsért, aztán megkérdezte, nem gondolom-e, hogy itt és itt ez vagy az a terminológia helyesebb volna. A véleményemet kérte. Húsvét Matt valósággal átírta a kéziratot, De mindezt barátian ... Tamás Aladár, az egykori igazgató neve is szóba kerül ö szervezte meg a könyv borát • mozgalmat, a Japár. kávéhóz- ban pedig a könyvklubot Külföldi kapcsolatai a könyvkiadásnak is hasznára váltok. Akikor adták ki Anna Seghers, Aragon, Egon Ervin Kisch es mások műveit. 1951-ben »tisztázódott« a Szikra profilja. Akkor már felmerült az igény a magyar po- utákai irodalom megteremtésére. Vass Henrikkel az élén megalakult a kiadó magyar osztálya. Vígh Vilmosné is ennek az osztálynak volt a szerkesztője. Ö mondta el, hogy az első évben csak 4 brosúrát sikerüli kiadniuk magyar szerzőktől. Később aztán egyre több politikai, társadalmi, közgazdasági kérdéssel foglalkozó művet jelentettek meg. Teltek az évek, sokasodtak a kiadványok. T9o(5 után ismét egyesült a kiadó a terjesztéssel. S a kiadó Kossuth nevét vette feL — Az is »hőskor« volt — folytatja Vígh né —, az ötvenhat utáni, amikor, hogy pénzt szerezzünk, Tarzant és Hirsch- lert adtuk ki. S terjesztőink akkor vitték Lenint és az ei- lenfonadalmat magyarázó brosúrákat, amikor .az még közel sem volt egyszerű .. A mai kiadványokról is érdemes szólni. Arról, hogy a 25 év alatt kiadtak 5620 könyvet 126 millió példányban. Hogy csak az idén 256 mű jelenik meg 0 milliós példányszám ban. (Egyebek közt a Kommunista Kiáltvány tizennyolcadik kiadása.) A jövő évi tervekben szerepel Marx és Engels levelezése Folytatják a Lenin ösz- szes műved sorozatot; a Lenin- évfordulóra válogatott írásaiból jelentetnek meg köteteket. Filozófiai, esztétikai, történél mi és a munkásmozgalom tör tónetével foglalkozó könyveket, közgazdasági és pártépítési tanulmányokat, népszerű időszaki kiadványokat terveznek — Szép feladatunk méltó könyvekkel köszoontení felszabadulásunk 25. évfordulóját — mondja az Igazgatóhelyettes — Tervünkben 15 kötet szerepel ilyen témában Albumok, visszaemlékezések szépirodalmi és történelmi írások. Megjelentetjük a 25 év politikai plakátjait is egy kötetben. Vígné is a jubileumi kiadványon dolgozik. — Az elmúlt negyedsizázaó történetét kepekkel illusztráló albumon 1800 olyan képet gyűjtöttünk össze, amely híven adja vissza az elmúlt évek történetét. A kiadó megalakulásának 25. évfordulóján emléktáblát lepleztek le Szegeden, ünnepi megemlékezéseket tartottak, és gazdag anyagú kiállítást nyitottak a Szikra és a Kossuth kiadványaiból a Magyar Nemzeti Galériában. Kádár Márta önrakodó tehergépkocsi A a . .. • « Húsz éve leltárhiány nélkül Reggelenként kevés gépkocsi halad el megállás nélkül a kadarkúti »Jóbarát« vendéglő mellett. A rendszeres kiszállók ugyanis jól tudják, hogy ebben a vendéglőben naponta friss, meleg lángossal várják őket. Régebben még a megye több kisvendéglőjében lehetett hasonlót tapasztalni. de ma már egyre ritkábban. — Nincs értelme, a néhány flllérnyi haszonért nem érdemes fáradozni, vesződni... Amit így elvesztünk, inkább behozzuk más ételeken és az italokon — mondotta az egyik vendéglő vezetője, amikor a reggeli lán- gossütés beszüntetésének okáról érdeklődtem. Valóban, a gazdaságosságra, a minél nagyabb nyereségre való törekvés szembetűnően jelentkezik az eddig olcsóként ismert kisvendéglőkben. Mind jobban tért hódít — a vendégek rovására — az »olcsó ételekkel, kis haszonnal nem törődünk [«-jelszó. Csullak László, a kadarkúti »Jóbarát« vendéglő vezetője más véleményen van. — Igaz, a haszon, a nyereség nem túl sok a lángoson és a vesződséget nem nagyon éri meg... De a vendégek igénylik, s naponta egy-egy reggelen 460—500 lángos is elfogy... S aki ezt megszokta, ezért is megszereti a vendéglőt, s ha más alkalommal is betér, nemcsak lángost, hanem olyan ételt és italt is fogyaszt, amely már jobban emeli a forgalmat ... Két évtizedes szakmai gyakorlat, tapasztalat, a vendégek alapos ismerete — ez érződik szavaiból. Éppen húsz esztendeje, hogy vezetője lett a kis- dobszai italboltnak. Több helyen is dolgozott hasonló beosztásban. A csokonyavisontai fürdő vendéglőjét irányította éveken át. majd végül Kadarkáira került. Egy söntés és étterem, mellette egy presszó, s havonta 300 000 forint forgalom a fogyasztási szövetkezetnek. Délben, este kevés az étkező vendég. Főként az átutazók térnek csak be, hogy megebédeljenek. megvacsorázzanak. A helybeliek leginkább ebéd vagy vacsora után látogatják a vendéglőt és a presszót. Csullak László, 'hogy ezen változtasson, szívesen vállalja, hogy halásziét, rántott halat készít a község lakóinak, ha éppen megkívánják, vagy olyan vendégük érkezett, akit valamilyen ételkülönlegességgel szeretnének megkínálni. Ilyenkor nem restell Kaposvárra, vagy akár a Balatonra is elmenni halért, hogy Ígéretét beválthassa és a vendéglő hírnevét növelje. Ezzel sikerült is elérnie, hogy naponta csaknem száz ebédet, vacsorát készít Hada Károlyné szakácsnő. akinek főztjét minden vendég dicséri. .. És még nem fordult elő olyan, hogy a vendégek ne kaplak volna friss szendvicset, pogácsát, házias kocsonyát. Mindezek azt eredményezték, hogy a vendéglő Csullak László irányításával kétszer any- nyit forgalmaz, mint azelőtt. Most, hogy megnyílt a barcsi Dráva-hfd, egyre több hazai és külföldi gépkocsi áll meg a vendéglő előtt. Most Csullak László javaslatára a szövetkezet vezetői elhatározták azt is. hogy átalakítják, na- gyobbítják a vendéglő éttermét ■is állandó zenekart is szerződtetnek. Szükséges ez. hiszen Kadarkút a kaposvári járás legnagyobb községe' közé tartozik. és a helyben lakók is igénylik, hogy náluk is legyen egy olcsó, zenés szórakozóhely. Csullak László a szövetkezeti mozgalomban húsz esztendeje tevékenykedik mint vendéglővezető. Két alkalommal kapta meg munkája elismeréséül a kiváló-ielvényt és Liöcsébe is kiküldték tanulmányútra. Mindennél többet mond azonban tevékenvségéről az. hogy az eltelt két évtized alatt soha nem volt leltárhiáuva Sz. L. A teherautóépítésben világszerte két fő tendencia figyelhető meg: egyre növelik a gépkocsik méreteit (természetesen ezzel párhuzamosán a motorteljesítményt és a teherbíróképességet is), és különböző, főként a rakodás műveletét egyszerűsítő segédberendezésekkel látják el a gépjárműveket. A nyugatnémet Krupp gyár 26 tonnás, háromtengelyű teherkocsi-típusát például táv- vezérlésű önra kodó- szer keze t - tel hozzák forgalomba. A segédberendezés hidraulikus »izmai« négyféle munkafolyamat elvégzésére alkalmasak. Az alsó munkahengerek a jármű ki- támasztásáról, stabilizálásáról gondoskodnak. Az emelőbak gémjéhez csatlakozó hengerek íüggölegesen mozgatják a terhet; a bakot hátulról támasztó hidraulika pedig a rakomány vízszintes irányú mozgatását, a platóra való ráhelyezést végzi. A markoló-szerkezet munkahengerei viszont megfelelő szorítást biztosítanak a rakodólapra helyezett vagy kanté nerbe rakott áru felemeléséhez. Mindezeket a műveleteket maga a gépkocsivezető irányítja a kezében tartott vezérlőszerkezet segítségével Az ön rakodó tehergépkocsi praktikus segédszerkezete teljesen száműzi a rakodásból az Izomerőt és munkaerő-megta karúért is eredményez. r TABI LÁSZLÓ DAUÁS 1 IDŐK V t így dolgozz a közért! > A Kősó utca 8-ban. ahol lakom, fontos lakógyűlés volt a múlt héten. Megjelentem. Kiderült, hogy új házmegbízot- i tat kell választani, mert a ré- ‘ gi megőrült. £ Ügy volt, hogy szavazunk, de a szavazás elmaradt, mert valaki elkiáltotta magát: — Éljen Spacek Jenő! i Viharos éljenzés következett Pirulva, szemlesütve állítani ott. Nem számítottam az i osztatlan szeretetnek eme im- ipozáns megnyilvánulására. ^Azonnal szólásra emelkedtem. — Köszönöm — mondtam. — Sajnos, olyannyira elfoglalt ember vagyok, hogy nem vállalhatom a dolgot. A házmegbízott tisztsége egész embert kíván. —' ön egész ember — mondta lelkesen Krakovics, a háziúr. — ön az egyetlen, aki bölcs körültekintése, demokratikus múltja és megfelelő eré- lye folytán alkalmas erre a pozícióra. A ház lakói becsülik és tisztelik önt. Nincs közöttünk senki, aki ne könnyes meghatottsággal említené e házban Spacek Jenő nevét Én tehát csak azt mondom: éljen Spacek Jenő! Viharos éljenzés követte. Most már nem szabadkozhattam tovább. Bólintottam, hogy vállalom, és átvettem elődöm irattárát amit a házmester egy ruháskosárban kihozott az udvarra. — Mi lesz a gőzfűtéssel? — kurjantotta valaki. — Uraim! — mondtam. — Mindennek utána fogok nézni. Még ma este bebújok a kazánba, és bejárom az összes radiátorokat. — A mosókonyhában csöpög a piaion! — Utánanézek. — A padláson nagyon meleg van! — Utánanézek. A lakógyűlés ezután feloszlott. Mindenki nyugovóra tért. Én pedig nekiláttam, hogy átnézzem a közmunkabevallásokat Három nappal utóbb furcsa pletyka jutott el a fülemhez. Az a hír járja, mondta informátorom, hogy én százalékot kapok a kazánjavítótól. A Pollákék vécéjét pedig azért nem csináltatom meg, mert szerelmes vagyok a Pollákné- be, és azt akarom, hogy átjárjon hozzám. Nagyon elkeseredtem. Éjt- napot egybeszőve dolgoztam a közért, és íme! Micsoda rút hálátlanság! Elhatároztam, hogy még többet dolgozom. Hirdetményt szögeztem ki a lépcsőháziba, amelyben közöltem, hogy a kazánjavítást a saját költségemen végeztetem el Pollákéknak pedig repülőgépen Prágából hozattam egy szerelőspecialistát. Kapuzárás előtt felmostam a lépcsőházat, éjféltájban pedig minden lakásba becsöngettem, és figyelmeztettem a lakókat, hogy ne feledjék antennájukat földelni. További három nap múlva azt beszélték a házban, hogy azért hozattam szerelőt PrágáKibííviilt több vám A külkereskedelmi miniszból, mert jutalékot -kapok a * légiforgalmitól, és azért fize-l tem a kazánjavítás költségét,! mert nagyobb mennyiségű ha-i mispénzt tartogatok és kiaka-i rom adni. Beszeltek továbbá,.. hogy viszonyt kezdtem a vici- ,ter f nevel, s azért mosom fel ma-* -í^£--allalal ktúkeresked .1 í gam a lépcsőházat, hogy L relmemet kíméljem. i lámpa es Villamossági RT A 4 „ _ , _ \ például felveheti exportlistarr“lr r}eP\ tűrhettem So-) jara saját gyártmányú üveg- ronkivuli lakógyűlést hívat->ipari feldolgozó gépeit, külön- Am, ITUel0t,t ,beSf!" böző csomagoló-gépeit. A kiáltott.^em Volna’ va ala ^ j Ganz Villamossági Művek kü\ lönböző elektromos jármüvek, Dögöljön meg Spacek Je- \ köztük villamos motorvma- n"' J tok, közúti és elővárosi villa_ Zengett a ház a helyeslés- i mos-pótkocsik exportjára kától Pirulva, szemlesütve áll-ipott felhatalmazást A VIDEOTON Rádió- és Televízió- gyár önállóan importálhatja a saiát gyártmányaiba beépítendő lemezjátszókat, illetve azok tam a helyemen. — Panamista! Korrupt fráter! — kiáltotta valaki. — De uraim! — hebegtem., „ , . — Nem én akartam, hogy* alkatreszeit megválasszanak! Krakovics úr^ A külkereskedelmi joggal azt mondta, hogy én vagyok a * rendelkező iparvállalatok so- becsület mintaképe. r rába lépett a Hűtőgépgyár — _ Mert lepénzelte! \ amely alumíniumlemez, raT ____..___ , ___,, f diátor. alumíniumhordó, alut ntták hoiv ff. «válasz-) mfl gázpalack és háztar^ szí kvízpalack, valamint Gusztáv toükereskedot {habszifon és ezek alkatrészei Most három napja már o afexportjára kapott jogot —, to- hazmegbizott. Azt mondják. * vábbá a Hűtőipari Országos rendes ember. t Vállalat, amely gyorsfagvaszDe én tudom, hogy pénzt Jtott gyümölcs- és főzalékfé- fogad el közmunkámén tértté-\ léket és húsételeket exportál- sért ' hat. B SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1369. november 11.
