Somogyi Néplap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-06 / 258. szám

ENSZHÍREK Az ENSZ-közgyűlés 4. szá­mú (gyámsági) bizottságában folytatódott a dél-rhodesiai helyzet megvitatása. A nyugati országok szavakban elítélték lan Smith fajüldöző rendsze­rét. Amikor azonban annak a határozatnak a megszavazásá­ra került sor, amely haladék­talanul sza,nkciók alkalmzásá- ra szólít fel a Dél-afrilcai Köz­társaság, Portugália és Dél- Rliodesia ellen, az Egyesült Államok, Anglia, Ausztrália, Belgium és Hollandia képvise­lői egy táborba kerültek a por­tugálokkal és a dél-afrikaiak­kal: mindannyian a határozat ellen szavaztak. Az indítványt 79 küldöttség támogatta. Az 1. számú politikai bizott­ság kedden a tengerfenék tér­ségének meghatározásával, an­nak joghatóságával és az ezzel kapcsolatos más kérdésekkel foglalkozott. Edvard Hambro, Norvégia képviselője, a vita során kije­lentette, hogy a mély óceánok fenéktérsége és annak még ki nem aknázott kincsei »az em­beriség közös örökségét-« ké­pezik. »Nem engedhető meg, hogy néhány ország fejlettebb technikája segítségével elő­nyökhöz juthasson e térség ki­használását illetően« dotta. (MTI) Olajtároló a sórétegben Békés atomrobhantás a Szovjetúmban Hável József, az MTI moszk­vai tudósítója jeleníti: Vörös rakéta röppent a ma­gasba, majd megkezdődött a visszaszámlálás: tíztől egyig. Egynél a földfelszín elkezdett gyúródni, »hullámzani«. Ezzel indul az utóbbi idők legszenzációsabb riportja, amely beszámol a Szovjet­unióban végrehajtott egyik békés célú nukleáris föld alat­ti robbantásról. A kísérlet, amelyre »-valahol a Szovjet­unióban-« került sor, arra irá­nyult, hogy hatalmas föld alat­ti üreget képezzenek ki nyers­olaj tárolására. Hasonló föld alatti tartályokat már régeb­ben is létesítettek, de ezek ki- alakítása roppant bonyolult feladat volt Ha viszont a nukleáris ener­giát alkalmazzák a robbantás­hoz, akkor gigászi méretű, 15— 20 ezer köbméteres vagy még nagyobb föld alatti tárodóh-ely alakul ki, s a robbantásnál-ke­letkezett rendkívül magas hő­fok egyúttal a tartály falainak felszínére, vagy a légkörbe. kiégetásét is biztosítja. A ki­___________________________ m on- j sérletet végző tudósok azt a véleményüket hangoztatták, hogy a nem távoli jövőben a född alatti nukleáris robban­tások segítségével »futószala­gon« állítják majd elő az em­lített tartályokat, föld alatti raktárhelyiségeket. Ezzel meg­valósul a föld alatti atomrob­bantás tömeges arányú ipari felhasználása. A riportban szereplő szovjet robbantást egyébként sóréteg­be végezték. Mint P-etroszjanc akadémikus, a szovjet Atomenergia Bizott­ság elnöke közölte a sajtóval, a Szovjetunió jelentést terjesz­tett be a Nemzetközi Atom­energia Ügynökséghez. A szov­jet okmány elvi áttekintést ad a szovjet népgazdaságban al­kalmazható békés célú atom- robbantások irányzatáról. A tudós különleges nyomatékkai hangsúlyozta, hogy a szóban- forgó robbantásnál — csak­úgy, mint az atomenergia bé­kés felhasználásánál a Szov­jetunióban általában — sem­miféle radioaktív szennyező anyag nem kerülhet a föld NATO­tcmácskozás Brüsszelben Pierre Harmel belga külügy­miniszter, Richardson amerikai és Thompson brit külügymi­niszter-helyettesek részvételé­vel NATO-tanácskozások kez­dődtek tegnap a belga főváros­ban. Az Atlanti Szerződés többi tagállamát magas rangú kül- ügyminisztériumi tisztviselők, illetve NATO-küldöttek képvi­selik. A Manlio Brosio NATO-fő­titkár elnökletével folyó ta­nácskozáson a kelet—nyugati kapcsolatok kérdését vitatják meg — a NATO miniszteri ta­nácsa decemberi ülésének elő­készítéseként. Foglalkoznak a Varsói Szerződés országainak az európai biztonsági értekez­let megtartására vonatkozó ja­vaslatával A szerdai tanácskozás alap­hangját az Egyesült Államok képviselője, Elliot Richardson külügyminiszter-helyettes adta meg. Richardson szerint a Var­sói Szerződés országai »nem mutatkoznak felkészültnek ar­ra, hogy komolyan foglalkoz­zanak a biztonság tényleges problémáival«. (MTI) A kairói egyezség Politikai gyilkosság Brazíliában KOSZIGIN FOGADTA A DÉL-VIETNAMI KÜLDÖTTSÉGET A Sao Pauló-i rendőrség kedden este agyonlőtte Carlos Marighelát, az Elbrick ameri­kai nagykövet két hónappal ezelőtti elrablását végrehajtó baloldali csoport vezetőjét. A rendőrség nagyszabású kor­mányellenes tüntetésről ka­pott hírt. Amikor kiderült, hogy a tüntetés egyik szerve­zője Marighela, a Brazil For­radalmi Kommunista Párt ve­zetője, akit egyébként is az amerikai nagykövet elrablása és a 15 politikai fogoly cseré­ben kierőszakolt szabadon bo­csátása óta keresnek a hatósá­gok, a rendőrség késlekedés nélkül a tüntetés sizínheiyére sietett. A forradalmi kommu­nista párt, amelyet »kínai be­állítottságú« szervezetnek tar­tanak, az amerikai nagykövet elleni akción kívül több ha­sonló megmozdulást szerve­zett. Amikor Marighela a tünte­tés színhelyére érkezett, a rendőrök rálőttek. Marighela néhány társa visszalőtt: a tűz­harcban Marighela életét vesz­tette, több rendőr megsebe­sült. (MTI) Súlyos Vietnamban A szerdán érkezett jelenté­sek arról számoltak be, hogy kedden súlyos csata folyt le a különleges haderők számára fenntartott Bu Prang-i és Dúc Lap-i tábor közötti területein. Hír szerint a dél-vietnami kormány csapatok 24 katonája maghalt, 38 pedig megsebe­sült. Az amerikai főparancsnok­ság szerdán a kora reggeli órákban közleményt adott ki, amely szerint egy konvoj be­lekerült a hazafias erők által Pleiku és Kontum között fel­állított csapdába. Két ameri kai katona :. négy p­dig megsebesült, ezenkívül 'több katonai jármű megron­gálódott. B—52-es amerikai bombázók hét bombatámadást intéztek feltételezett szabadságharcos állások ellen. Nguyen Van Vy tábornok, dél-vietnami hadügyminiszter kedden beismerte, hogy az év eleje óta több mint százezer katona dezertált a dél-vietna­mi bábhadsaregből. (MTI) Alekszcj Koszigini a Szovjetunió Minisztertanácsának elnö­ke fogadta a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítás! Front­nak és a Dél vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának küldöttségét, amely dr. Nguyen Hun Thó- nak (képünkön jobbra), a DNFF Központi Bizottsága elnö­kének vezetésével tartózkodik a Szovjetunióban. (Telefotó: AP—MTI—KS) A HÉTFŐRE VIRRADÓ hajnalon életbe lépett a tűz- sziineti megállapodás a Pa­lesztinái partizánok és a liba­noni hadsereg között. Hétórás maratoni ülés után ezt erősí­tette meg, s egyúttal a szem­benálló fetók között Kairóban folytatott tanácskozások ered­ményességét is igazolta a hét­fő este közzétett közös közle­mény. A megállapodás majd egy esztendős vita végére tesz — úgy tűnik — pontok A múlt esztendő végén kezdődtek a nézeteltérések, viták a parti­zánok és a libanoni hadsereg között. Korábban — elenyé­sző esetektől eltekintve — a partizánok nem használták hadműveleti területként Liba­non földjét. Főként stratégiai szempontok játszottak közre (a Jordán-folyó mellett kiépí­tett izraeli erődítmény-vonal), hogy az idei esztendőtől kezd­ve a partizánok nem Jordá­nia, hanem elsősorban Liba­non területéről hajtották vég­re akcióikat. Ez a körülmény a közel-keleti válságban sem­legességre törekvő nyugatba­rát, jobboldali köröket foko­zott fellépésre késztette. így került sor az elmúlt hónapok­ban többször Is a jobboldallal összefonódott libanoni had­sereg és a partizánok fegyve­res konfrontációjára. A hely­zetet bonyolította az, hogy Li­banonban csupán olyan átme­neti, ügyvivő kormány vezette az ügyeket, amelyet ugyan nem lehetett megbuktatni, mint az elődeit, Karami kabi­netje azonban éppen ezért nem is tudott hatékonyan be­avatkozni az események me­netébe. EZÉRT TÖRVÉNYSZE­RŰEN, a libanoni nemzetgyű­lés őszi ülésszakának október 21-re tervezett megnyitása miatt pedig menetrendsze­rűen következett .be a minden eddiginél nagyobb méretű ősz, szecsapás. Kétezer libanoni ka­tona tört rá az ország déli ré­szein elhelyezkedő partizán­támaszpontokra. A libanoni belső ellentételt miatt eleve nem is tettek erő­feszítéseket arra, hogy a pol­gárháborúval, s az 1958-as amerikai partraszállás megis­métlődésével egyaránt fenye­gető helyzetet otthon oldják meg. Nasszer egyiptomi elnök javaslatára Kairóban kezdőd­tek el a tanácskozások, a Busztani hadseregfőparancs- nok vezette, libanoni delegáció és a Palesztinái Felszabadítást Szervezet elnöke, Arafat kö­zött. Mint ismeretes, e tárgya­lások pozitív eredménnyel végződtek. Bár részleteket nem tettek közzé, a kairói— bejrúti lapok, illetve Arafat sajtókonferenciája alapján nyilvánvaló, hogy a libanoni delegáció elfogadta a Paleszti­nái szabadságharcosok cselek­vési szabadságának elvét. En­nek értelmében az ország déli részén, az izraeli tűzszünet! vonal közelében úgynevezett városi jogú különálló területet kapnak, ahol tevékenységüket kifejthetik. Ugyanakkor »fo­lyosókat« biztosítanak a Szí­riái területen levő támasz­pontjaikhoz is. Emellett nyo­matékosan kifejezésre juttat­ták, hogy a partizánok viszont messzemenően figyelembe ve­szik Libanon biztonságának és szuverenitásának érdekeit. A KAIRÓI MEGALLAPO­DAS jelentőségét minden po­litikai megfigyelő hangsúlyoz­za. Különösen Kairó közvetítő szerepét emelik ká, s egyide­jűleg utalnak arra, hogy meg­nyílt az út a libanoni belpoli­tikai Válság rendeződésének irányába is. Éppen ez utóbbi körülmény miatt nem lehet azonban. egyértelműnek és véglegesnek tekinteni az egyezséget. Nem áll ugyanis olyan erős, hatalommal és be­folyással rendelkező kormány e megállapodás mögött, amely garantálni is tudná megvaló­sítását. S nem valószínű, hogy az a jobboldal, amely eddig is az ellentétek elmélyítésén te­vékenykedett, Kairót követően megváltoztatná álláspontját, feladná célkitűzéseit. (Ónody) jafcfo két repülőgép tart Kubába Hétfőn újabb két repülőgép kényszerült Kubába. Az egyik nicaraguai, a másik brazil utasszállító volt. A nicaraguai sugárhajtású gép Managuából szállt fel, San Salvador felé. Már elérték az utazási magas­Lindsay marad New York polgármestere A Köztársasági Párt már 32 kormányzói tisztséggel rendelkezik Kedden polgármester-válasz­tást rendeztek New York vá­rosban, kormányzóválasztást két amerikai államban, és megválasztották fél tucat ame­rikai nagyváros polgármeste­rét A legnagyobb figyelem New York városra összpontosult, ahol John V. Lindsay, az ed­digi polgármester mérkőzött meg két konzervatív ellenfelé­vel: a republikánus John Mar- chival és demokrata párti Ma­rio Procaccinoval. Lindsay, akit saját pártja, a Republiká­nus Párt kitaszított, és így füg­getlen liberális csoportosulások jelöltjeként indult, nagy győ­zelmet aratott. Bár az adatok még nem véglegesek, az eddig megszámolt voksokból kide­rült, hogy Lindsay körülbelül 665 ezer szavazatával szemben a Demokrata Párt jelöltje, Ma­rio Procaccino mindössze 530 ezer szavazatot kapott, az ős- konzervatív John Marchi de­mokratapárti jelölt pedig a maga 307 ezer szavazatával messze lemaradt. A tendencia arra utal, hogy Lindsay győ­zelmének aránya nagyobb lesz, mint amilyen az 1965-ös pol­John V. Lindsay. gármester-választáson volt. A 47 éves politikus választási győzelmével az 1972-ben esedé­kes republikánus elnökjelöiő kongresszuson is a döntő be­folyással rendelkező politiku­sok közé fog tartozni. A ma­gyar idő szerint szerdán haj­nalban rendezett sajtóértekez­letén Lindsay kijelentette: a győzelem azoké, akik a viet­nami háború végét akarják látni. Zajosan ünnepelték az újabb négy évre megválasztott polgármestert a Republikánus és Demokrata Párt hivatalos irányvonalától elszakadt és hozzácsatlakozott hívei. New Yersey állam kormány­zójává — az első jelentések szerint — William Cahill re­publikánus képviselőt válasz­tották. Ellenfele, a demokrata párti Robert Meyner már ked­den éjjel beismerte vereségét. Virginia állam 1885 óta először kapott köztársasági párti kor­mányzót Linwood Holton jo­gász személyében. Ö a demok­rata. párti William Battle-t győzte le. Holton egyébként Nixon elnök legszűkebb kör­nyezetéhez tartozik. Virginiában és New Yersey- ben, ahol a kormányzóválasz­tásokat tartották. Nixon elnök személyesen irányította a kam­pányt a republikánus jelöltek győzelméért. Ezekkel a győzel­mekkel a Köztársasági Párt már 32 kormányzói tisztséggel rendelkezik. Kormányzója van lényegében minden fontos (parközponttal rendelkező ál­lamban. (MTI) ságot, amikor két fegyveres tört rá a személyzetre. Pisz­tolyukat a stewardessre irá­nyították, így kényszerítették Orlando Pineda kapitányt, hogy Kuba felé tájolja a mű­szereket. Erre a nagy útra a gép tartályaiban nem volt elég üzemanyag. A pilóta Grand Cayman angol gyarmat repü­lőterével vette fel a rádiókap- csolatot, és közölte, hogy üzemanyag-felvételre leszáll. Amikor a Grand Cayman-i repülőtér megtudta, mi készül, hirtelenóben ponyvát borítot­tak minden olyan feliratra, amelyből a támadók fölfedez­hették volna, hogy nem a kí- rant helyre érkeznek. Leszál­lás után az egyik géprabló ki­szállt, pisztolyát még mindig a stewardessre irányítva, de mielőtt felfedezte volna a fa­tális tévedést, a rendőrök le­tartóztatták. Társa viszont meghallotta az angol szót. ö már nem hagyta el a gépet. A tartva, alkudozni kezdett a re­pülőtéri hatóságokkal: így az első számú légikalóz vissza­került a gépbe. A másik géprablás így zaj­lott le: négy fegyveres argen­tin fiatalember és ötödik tár­suk, egy leány, a brazil Varig- társaság Boeing—707-esét térí­tette el útirányától. A chilei Santiagóban az ellopott gép még leszállhatott, és a táma­dók megengedték, hogy az uta­sok közül egy várandós asz- szony férjével együtt távozzék. A.z utasok között tartózkodott Gervasio slágerénekes, akit koncertprogram szólított Chi­lébe. Csalódott rajongói a re­pülőtéren hatalmas füttykon­certben törtek ki, amikor a gép 87 utasával, köztük Ger- vasióval, eltűnt a kifutópálya végén. Lapzártakor jelentették, hogy a Varig-gép rendben le­szállt Havannában. Pontosan az 50. utasszállító repülőgép volt. amely idén. menetrenden aásodik stewardesst sakkban kívül, Kubában landolt. (MTT' Tito algériai látogatása Tito jugoszláv államfő Bu- medien elnök meghívására szerdán ötnapos hivatalos lá­togatásra Algériába utazott. A jugoszláv elnök kíséretében van többek között Nijaz Diz- darevics, a JKSZ Végrehajtó Irodájának tagja, dr. Nikola Miljanics, a kormány elnökhe­lyettese és Mirko Tepavac kül­ügyminiszter. A látogatás kez­detekor a Írét ország közötti viszonyt mind Tito, mind pe­dig Bumedien »hagyományosan barátinak« és »jónak« mondot­ta. Bár a jugoszláv sajtó utalt arra, hogy a gyakorlati politi­kában és egyes nemzetközi kérdések megítélésében van­nak különbségek Algéria és Jugoszlávia álláspontja között, mindkét országnak együttes érdeke a Földközi-tengeri me­dence haladó erőinek erősítése. Ugyanakkor eltérés mutatkozik Belgrád és Algír között az el nem kötelezettségi politika ’gyes gyakorlati kérdéseiben. Bumedien elnök Tito látoga­tása alkalmából nyilatkozatot adott a Tanjug jugoszláv hír­ügynökségnek. HTSk Csehsziavákiából Kedden Prágában ülést tartott a CSKP prágai városi pártbi­zottsága. Matejka, a városi pártbizottság első titkára be­számolójában megállapította, hogy a városi pártszervezetek­ben erősödik az egészséges, ak­tív tagság helyzete, növekszik a párt tekintélye és harckész­sége. Mindez annak az ered­ménye, hogy a város1' és kerü­leti bizottságokból, távoztak az opportunista erők. A bizottság komoly sikerek­ről számolhat be a főváros gaz­dasági fejlődésének stabilizá­lása terén is — mondotta a továbbiakban Matejka. Míg Prága, ipari termelése az év első felében — az előző év hasonló időszakához viszonyít­va — mindössze 5.4 százalék­kal nőtt, addig júliusban 11, augusztusban pedig 25,7 száza­ikkal. A pártbizottság határozatot fogadott el a Lenin-centená- rium előkészítéséről. PRÁGA (CTK) Gustáv Husák, a CSKP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, kedden fogadta Patolicsev szovjet külkereskedelmi mi­nisztert, a Prágában folytatott szovjet—csehszlovák kereske­delmi tárgyalásokon részt ve- vő szovjet küldöttség vezető­iét. POZSONY (MTI) Pozsonyban kedden ülést (ártott a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöksége, Sadovsky első tit­kár elnökletével. SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1969. november 6.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents