Somogyi Néplap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-29 / 277. szám
BARÁTOK ÉS CIMBORÁK „Melléküzemáguk" a szakemberképzés Kabarétréfák, vicclap-karikatúrák untig ismert figurája: a részeg, aki a soha nem látót': idegent ölelgeti, »te vagy a legjobb barátom« felkiáltással. A tréfa, a karikatúra a valóságból meríti anyagát. Sajnos, bőségesen van miből táplálkoznia. Nemcsak azért, mert sokan akadnak, akik sűrűn a pohár fenekére néznek, hanem mert az emberek túl könnyen ölelnek keblükre másokat. Olyan könnyen, mint amilyen — nehezen. Játék a szavakkal? Nem, csupán azonos dolog két oldala. Ismeretség, barátság, Cimboraság — a személyi kapcsolatok fontos, kiterjedt, s nem ritkán kusza területe. Rokonait, kollégáit, főnökeit a legritkább esetben választhatja meg teljesen szabadon az ember. Barátait annál inkább. És a cimborákat? Azok »úgy maguktól« jönnek. Legtöbbször ez a baj. Mert a cimbora — a szó mai jelentése szerint — valamiért csapódik mellénk, hozzánk. Leginkább italért, jobban fizető munkáért, közös suskusok nyélbeütéséért, a te nekem, én neked elvtelen elve alapján. Ki a barát? Ki a cimbora? Létezik-e a személyt kapcsolatnak pontosan körülírható mércéje? Barátság-e a ma oly divatosnak tartott kalákában történő vendégeskedés? A fordítottja: csupán cimboraság lenne a jóízű, okos beszélgetéssel fűszerezett szombat délutáni sörözés? A kérdések a feleletet is magukban hordják. Nincs elvonatkoztatható, elvi szabály. Minden kapcsolat önmagáért »felel«. Felületes és hajlékony gerincű embernek könnyen akadnak cimborái. Igényes ember nehezebben barátkozik, mert nem éri be felszínes fecseglésseL Hisz abban, hogy a barátság az emberi kapcsolatok legnemesebbjei közül való, bizalmat kér és ad. A szólás, miszerint az örök barátság ritkább, mint az örök szerelem, nem Véletlenül született. Az emberek mindig tó hajlottak arra, hogy ismeretségeiket összetévesszék a barátsággal, s amilyen gyorsan szimpatikusnak találják új ismerőseiket, olyan gyorsan kiábránduljanak azokból. Felületes ember felületesen ítél, a bizalmatlan, a zárkózott pedig nemes érzéstől, a barátságtól fosztja meg magát. Lehet-e »tanulni« mindezt, vagy velünk született tulajdonságaink és a véletlenek játszanak közre abban, hogyan alakulnak másokkal kapcsolataink? Igen, vannak, akik vonzzák a barátokat, akik tudnak vidámak és megértőek, a bajban készségesek, az örömben osztozók lenni. Az egyéni tulajdonságok nagy része azonban nem »önmagától« van, hanem fokozatosan alakul ki, változik, hatás és kölcsönhatás következményeként A magányos, megkeseredett ember, sajnos, nem ritka. Éppen az ilyenek szoktak azután zárt szívvel közeledni ahhoz, aki nem érdemes erre. Az újabb csalódás csak tovább nehezíti helyzetüket, s éppen ezért legközelebb még kevésbé nézik meg: ki előtt nyílik meg szívük, értelmük. Ahogy nem ritka a mindenkivel barátkozó, puszipajtáskodó ember sem Az, aki víg adomákat mesál, tréfát űz mindenből, s kámforrá válik, ha baj van, ha segíteni kellene. Tehát a középút? Az igényes mértéktartás! Tudjunk különbséget tenni a ránk ragadó cimbora, s az önzetlen, személyiségünket tiszteletben tartó barát között. Ne traktáljuk legbensőbb családi gondjainkkal a presszóbeli ismerőst. de kérjünk nyugodtan tanácsot a minket, családunkat jól és hosszá ideje ismerő ba- ráttóL Legyünk udvariasak az ismerőssel, de ha segítenünk kell, tapintat címén ne ud- variaskodjunk barátainkkal. A nyíltság, az őszinteség, a barátság igazi mércéje és próbája is egyben. Tizennyolc évvel ezelőtt csurgott le az első pálinka a göllei fogyasztási szövetkezet szeszfőzdéjében. A főzde vezetője a megindulástól kezdve Márton Imre. A jó kedélyéről közismert, a faluban megbecsülésben álló 50 éves Imre bácsit a munkájáról faggattam a minap. A tizennyolc év alatt hozzávetőlegesen 1800—2000 hektoliter pálinkát főzött ki. Az idén saját értékelése szerint rekordot ért el, augusztustól november közepéig 140 hektoliter csordogált át a szeszmérő óráján. Egy év alatt átlag 400— 500 gazda öntötte cefréjét az üstökbe, s a kezdet óta körülbelül 20 vagon cefre adott kiváló minőségű pálinkát. Márton Imre munkájával a pénzügyőrség, a fogyasztási szövetkezet és a gazdaság egyaránt elégedett. Ezt igazolja az is, hogy 40 kilométeres körzetből hozzák ide a pálinkának valót. A KAPOSVÁRI FELSŐFOK!) MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKUM egyik »melléküzemága« a különféle tanfolyamok, továbbképzések vezetése. Működésük egyre népszerűbb, egyre elismertebb. Ezt bizonyítja, hogy jelenlegi csoportjaikban szinte valamennyi dunántúli megyéből van már hallgató. A legújabb vívmányok megismertetése a dénes- majori öreg kastély ódon falai között folynak. A padban egymás mellett ül az ötvenéves bácsi és a nemrég érettségizett technikus. A folyosókon a legkülönbözőbb szemléltető eszközök: kitömött gyöngytyúk, magvak, önetető — még fejőgép is található. Az itt folyó munkáról, az indulásról, a tervekről beszélgetünk Szigeti László tanárral, a tanfolyamok megbízott vezetőjével. — 1967-ben indult az első tanfolyamunk, azt sorba követte a többi. Először a tejkezelők, a fejőgépkezelők tanfolyamát szerveztük meg. Célunk, hogy az új fejőgépeket kezelni tudó szakmunkásokat képezzünk, olyanokat, akik jártasságra tesznek szert a tej nagyüzemi kezelésében, megismerik az egyszerűbb fel- dolgozási módokat is. — Később megkezdtük a brigádvezetők továbbképzését. Itt a részvevők megismerkedtek az új technológiákkal, egyéb újdonságokkal. Általában azt tartjuk szem előtt, hogy olyan ágazatokban szervezzünk továbbképzést, amelyekben a legégetőbb szükség van kellően felkészített szakmunkásra, irányítóra. Ilyen például a nagyüzemi szarvas- marha-, sertés- és baromfitenyésztés. — Ezek a tanfolyamok az Az idén augusztus 17-én kezdték a munkát, és előreláthatólag március végéig állandóan égni fog a tűz a kazánok alatt. Nemcsak munkát, eredményt, sok érdekes, vidám történetet is hozott az eltelt csaknem két évtized. Az Idén például az történt, hogy az egyik család keresztelőre készült, nagy szükség volt a pálinkára. A sürgetés sikerrel járt, és a tulajdonos boldogan vitte haza pálinkáját. Útközben elesett, az üveg összetörött, a pálinka veszendőbe ment. Később, amikor barátai faggatták, elmondta, hogy otthon bizony nagyon összeszidta az asszony. De ő nyugodt maradt, és azzal vigasztalta magát, hogy így csak egyszer keletkezett »égi háború«, de ha megmaradt volna a pálinka, akkor naponta, kupicánként kapta volna a »tnyel ve-levest«. D. Z. ország melyik vidékeit érintik? — Zömében Somogy, Zala és Baranya megyét. Ma már azonban rendszeresen jönnek hallgatók Vas, Győr—Sopron, Tolna, Fejér és Veszprém megyéből. Fejőgépkezelő tanfolyamunk például országos. Célszerűségét, hasznosságát bizonyítja például, hogy még Szakály-Hőgyészről, az ország egyik legmodernebb tehenészeti telepéről is küldtek ide fejőket. A munkához természetesen a technikum »külső« segítséget is kap. Szorosan együttműködik a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályaival, állattenyésztési felügyelőségekkel és a termelőszövetkezetek területi szövetségeiveL Az új gépek, állatfajták megismertetéséhez jelentős támogatást biztosítanak a kutatóintézetek, a Gépkísérleti Intézet és nem utolsósorban az itteni kutatók. — Milyen oktatások folynak most, és mit terveznek jövőre? — Pillanatnyilag a brigád- vezetők és a termelőszövetkezeti ellenőrző bizottságok elnökeinek továbbképzése tart. Az egyik 21, a másik 30 fővel. Újdonságnak számít a termelőszövetkezeti társulások kérésére jövőre kezdődő tanfolyamunk. Ezen az iparszerű sertéstenyésztést és -hizlalást folytató termelőszövetkezetek részére képezünk ki szakmunkásokat. — Milyen időtartamúak ezek a tanfolyamok’ — A szaktanfolyamok az előírásnak megfelelően 500— 1000 órásak. A továbbképzések és a tejkezelők felkészítése megegyezés alapján történik. A tanultakból elméleti és gyakorlati vizsgán számolnak be a résztvevők. MINDEZT NÉGY EMBER, dr. Sziklay Ivánná, Csaba János, Szabó Lajos és Szigeti László tanárok végzik. Eredményes, odaadó munkájukat bizonyítja az a mintegy háromszáz ember, aki a két év folyamán innen távozott Azóta az ország különböző pontjain levő gazdaságokban, termelőszövetkezetekben kamatoztatják az itt szerzett ismereteiket Győri András őszi—téli zöldségellátás A mezőgazdasági felvásárló és értékesítő vállalatok fölmérték a zöldségfélék idei termésének és forgalmának helyzetét Az őszi cikkek közül gondot okoz a vöröshagyma, a baktériumos fertőzés elvitte a termés jelentős részét, a vártnál harminc százalékkal kevesebbet takarítottak be. Karfiolból lényegesen több termett, mint tavaly, de fejeskáposztából ellátási nehézségek mutatkoznak. A sárgarépa, petrezselyem, kelkáposzta, zeller nem lesz hiánycikk a piacokon. M. O. A göllei pálinkafőző mester Clelent filmje sillár szer elés közben kicsúszott alólam a szék. Miközben lefelé zuhantam. lepergett előttem életem filmje, azahogy előtte reklámfilmeket láttam. Tedd a pénzed takarékba! Igyunk Almuskát! Vásároljunk mindent egy helyen! Aztán még mindig nem az életem filmje jött. Híradó következett: X. nagykövet bemutatkozó látogatása, erőműépítés, vízi erőmű építés, ügyes kezű, csinos, fiatal lányok vaskarikákat készítenek fából, csirkeetetés, ürgeöntés Bretagne-ban, árvíz a Szaharában, részletek az örök rangadóról, beszélő Szepesi György. Na, láttam már jobb híradót is, gondoltam, miközben aláhullottam a mélybe, mint egy sebzett liszteszsák. Nagy izgalommal vártam életem filmjét. De még mindig nem az jött. Előzetest láttam Lipták Ottó élete filmjéből. Ne tudom, ki az a Lipták, de az előzetes nagyon izgalmas volt, a hős óriási pontyokkal harcolt hínáros zöld víz mélyén, habos szájú vasderesen vágtatott az alko- ‘ nyi pusztán, nyergében egy áléit, ifjú leánnyal, züllött vértesekkel verekedett egy omladozó csárdában, és egy csodálatosan szép, mandulaszemű asszonnyal csókolózott sötétrajzú szivarfák alatt. Irigykedve nézegettem a képeket. Ennek aztán volt egy élete! Magamban irigykedtem és szégyenkeztem: vajon milyen lesz az én életem filmje? Megéri-e a kék foltokat és a tipliket? Azt hiszem, már mondtam, hogy közben lefelé hullottam, mint egy csillag az augusztusi éjszakában. Na, most jön a nagy film, az életem filmje — izgultam magamban — de nem az jött. Még mindig nem. Népszerű, tudományos kisfilm következett. Most már kezdtem türelmetlen lenni. Legnagyobb megdöbbenésemre, a tudományos népszerűsítő kisfilm rólam szólt. Szakértőként a feleségem működött közre. A kisfilm úgy kezdődött, hogy a nap méltóságteljesen fölkelt a lakásomban, valahonnan a szekrény mögül, és nemsokára ébredezni kezdett a természetem. Láttam magamat, amint ásítozva, nagyokat nyújtózva kilépek az ágyból. Fantasztikus! Nem tudtam, hogy filmeznek. Valószínűleg teleobjektívvel fényképeztek, miután megismger- kedtelc életkörülményeimmel, időbeosztásommal, szokásaimmal. A következő képeken behúzott nyakkal, kilógó nyelvvel, lekonyult fülekkel, csapzottan, autóbuszvadászaira trappoltam a házrengetegben. Ezerszeres nagyításban láttam a bajuszomat. A beszélő — kellemes, bársonyos hang — éppen azt magyarázta, hogy én a bajuszom bil- legetésével szoktam kifejezni érzelmeimet. A türelmes operatőr kileste, mikor billegte- tem a bajuszomat. Mennyi munka volt ezekben a képekben! A későbbiek folyamán az operatőr élelemszerzés közben örökített meg. Morogva, vicsorogva törtem.. magam élőre a Közértben és szimatolva, idegesen néztem körül a pultnál. Hirtelen nagy, kövér férfi lépett elém, s könyökét belevágta az oldalamba. Dühösen csattogtattam rá a fogaimat és ugrásra görbítettem a hátam. Miután beszereztem a betevő falatokat, vidoran, elégedetten ügettem ki az üzletből. Mellső lábammal ügyesen fogtam az aktatáskát és olyan okosan néztem bele a felvevőgép lencséjébe, hogy magam is elcsodálkoztam. A kisfilm még azt is bemutatta, hogyan szövöm hálóimat Piriké, a gépírónő körül, hogyan dürrö- gök a büfében. Láttam magam gyermekeim körében is: fiókáim nyakukat nyújtogatták, midőn beléptem, és ösz- szevissza csipogtak: mit hoztál? mit hoztál? A film azzal ért véget, hogy a nap lassan begurult a szekrény alá és besötétedett. A nagy filmet, életem filmjét, amly nagydíjat nyert Pa- palacualpában és Rákospalotán, sajnos, már nem láthattam. Parkettot értem. Mikes György Valutái takarítanak meg A nagyfrekvenciás vágóberendezés szerelés közben. Eddig huszonötöt készítettek belőle. Elektromos részecskeszá miálé automata műszaki vizsgálata. Kicsapató centrifugát szerelnek a mechanikai műhelyben. (Gyertyás László felv.) Ma már szinte nélkülözhetetlenné vélt az orvosi műszerek használata a gyógyászatban. A műszerek javítása, pótlása azonban gondot okoz. Ezen a körülményen segít a Budapesti Kórház- és Rönt- genteűhnikai Vállalat kaposvári üzemegysége. Az elektromos és mechanikus üzemrész- szekben tizenkét fiatal szakmunkás szereli és javítja a gépeket. A készülékek túlnyomó többsége külföldről kerül hazánkba. Ezért az itt gyártott orvosi műszerekkel sok valutát takarítanak meg. Kiss István üzemvezető elmondta, hogy a készülékeket az Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalat részére szállítják. Ilyenek például a. nagyfrekvenciás vágóberendezésele, amelyeket a sebészetben alkalmaznak, valamint a rönt- genfilmhívó berendezés és a megvilágítási automata. Jövőre kezdik gyártani a rövid- hullámú berendezést, amelyet terápiás kezeléseknél használhatnak. Ebben a műhelyben a röntgenkészülékeket különféle erősségű sugárzásra állítják be, így a rákkutatásban eredményesen használhatják. Ezenkívül a test hőmérsékletének föltérképezéséhez gyártanak műszereket Ezekkel századfokos nagyságrendben tudnak testhőmérsékletet mérni. 5 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1969. november 39.
