Somogyi Néplap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-21 / 270. szám
AZ ÉRDEKELTSÉG HÁROMSZÖGE A gazdasági mechanizmus szerkezeiének fontos fogaskereke az anyagi érdekeltség rendszere. Korábban a gazdasági tevékenység kétféle érdekeltségi fogalmat hordozott: az egyéni és a népgazdasági érdeket. Napjainkban az egyéni és a társadalmi érdek közé, a vállalati érdekeltség lépett Kölcsönvéve a geometria egyik elemét, úgy fogalmazhatunk, hogy kialakult az anyagi érdekeltség háromszöge, melynek oldalai kölcsönösen érintkeznek egymással, s az általuk behatárolt terület: maga a népgazdaság. Az elmúlt hónapokban többször is hallhattuk a kétkedést: a vállalati nyereség fokozására való törekvés nem vezet-e társadalomellenes tendenciák kialakulásához? A polémiába bekapcsolódók egy része aggályát fejezte ki: az a rend, mely szerint a bérezések és a jutalmazások növelésének mértékét, formáit — központi szabályozóktól körülhatárolva — a vállalatok maguk választhatják meg, nem hordozza-e magával a kispolgári önzés, az av'nniasság általános térhódítását? Néhány piaci, ellátási jelenség a közelmúltban hathatósan hozzájárult a közéleti nyugtalanságihoz. A Nagyatádi Konzervgyárban elmondták a termelés vezetői, hogy az új, tápláló üdítő italra azért nem adott rendelést az egyik kereskedelmi vállalat, mert az ital eladási árát túl alacsonyak találta. A ruházati boltok polcairól gyakran hiányoznak az olcsóbb cikkeik, öltönyök, s helyükön drágább holmik találhatók. Nyilván egybeesik ez a helyzet a gyártó művek, az azonos létszámmal magasabb forgalmat lebonyolító kiskereskedelmi vállalatok érdekeivel, de nem nyeri el a kispénzű fogyasztók helyeslését. Olykor még ott is árnövekedés jelentkezik (például a forgalmiadé rendezését követő időszakban), ahol a központi szervek, intézkedésük várható következményeként, árcsökkenésre számítottak. A példák, jelenségek nyilvánvalóvá teszik: a tekintetben valóban nincs még garancia, uogy esetenként és helyenként ne próbálkozzanak meg a haszonleséssel, ügyeskedéssel — éppen az egyéni érdekeltség szocialista elvére hivatkozva. A személyes érdekeltség általános hatása azonban nem ez, hanem a közügyért érzett felelősség fokozása, a szocialista demokrácia kiteljesedése. Nem arra van tehát szükség, hogy az anyagi érdekeltség elvének érvényesülése ellen harcoljunk; ez gúzsba kötné a kezdeményezőkészséget, késleltetné a tartalékok feltárását. A fő feladat az, hogy mindenki kellő alapossággal ismerje a jelenlegi gazdasági mechanizmus lényegét, s az ilyen ismeretekből fakadó szocialista tudatossággal munkálkodjék az érdekeltség hármas elvének érvényesüléséért. Mindens ke!ött azt kell az eddiginél is világosabbá tenni, hogy a jelenlegi gazdaságirányítási rendszer a legszorosabban összekapcsolja a népgazdaság fejlődését az egyéni, a vállalati teljesítmények alakulásával. Az életszínvonal emelkedése csak az egyes emberek, illetve üzemek, vállalatok tevékenysége hasznosságának fokozásával járhat együtt. A munka kollektív eredményei alkotják azt a lépcsősort, melyen egyet-egyet följebb léphetünk a jólét növelésében. A társadalom közös költségeire — oktatásra, lakásépítés, re, egészségügyre, honvédelemre stb. — a vállalatok nyereségei nyújtanak fedezetet. A A Nagyatádi Járási Pártbizottság napirendjén : A honvédelmi nevelés eredményei és további feladatai (Tudósítónktól.) Az MSZMP Politikai Bizott- ágának 1967. június 20-i és a negyei pártbizottság 1967. jú- ius 6-i, a honvédelmi neve- ésről és az ifjúság honvédel- ni felkészítéséről szóló határozatainak végrehajtásáról árgyalt legutóbbi ülésén az USZMP Nagyatádi Járási Bi- ;ottsága. A pártbizottság megállapí- ;otta, hogy jelentős változás rövetkezett be a honvédelmi íevelés tartalmában és mód- izereiben. Megnőtt az érdek- ődés a honvédelmi munka ránt, és gyümölcsöző kapcso- at alakult ki az MHSZ, a iegyveres erők és a különbö- :ő társadalmi, tömegszerveze- ek és intézmények között. Az eredmények mellett sok nég a megoldásra váró fel- idat is. Elsősorban az ifjúág között végzendő honvédel- ni nevelő munkát kell meg- avítani, változatossá, vonzóbbá enni, arra .törekedni, hogy ?zek gazdag érzelmi hatást váltsanak ki bennük. Javasolták, hogy valamennyi út- örőcsapat patronálását vál- alja el egy-egy fegyveres tes- ület. Fontos, hogy az iskolák pe- lagógusai előtt tisztázódjanak i honvédelmi nevelés követel- nényei. feladatai, módszerei, s ;uda"tosabb, tervszerűbb mun- cát végezzenek. Szó esett a szülők között végzendő honvédelmi felvilágosító-nevelő nunkáról is. Szükséges, hogy i szülők is megértsék és tá- nogassák ezt a feladatot. Egyet- jrtenek abban is, hogy a nép- -nűvelési intézményeknek az íddiginél sokkal hatásosabban *ell e munkában közreműködniük. Javasolták, hogy az új népművelési tervekben kapjanak helyet a külpolitikai, katonapolitikai kérdések is. fordítsanak nagyobb gondot nadseregünk népszerűsítésére, megismertetésére, s a polgári irédelmi oktatást is használják fel a széles körű honvédelmi propaganda érdekében. Megállapította a pártbizottság, hogy a fiatalok honvé delmi nevelésében a KISZ- alapszervezetek, az MHSZ- klubok és az ifjúsági klubok is többet segíthetnének katonák— fiatalok találkozója, baráti estek, laktanyalátogatások, összetett honvédelmi versenyek rendezésével. A pártbizottsági ülést követően valamennyi községi és üzemi pártalapszervezetben a közeljövőben megtárgyalják a honvédelmi együttműködési terv végrehajtását és az 1970. évi feladatokat. Ezek célja: biztosítani az MHSZ-klubok- ban, a tanfolyamokon a politikai nevelő munka fokozódását, javítani a szakkörök technikai fölszereltségét. népgazdaság számára tehát kulcskérdés a vállalati nyereségek alakulása, tömegük nagysága. Magától értetődő, hogy e nyereség növelése érdekében államunk egyrészt tág teret biztosít a közérdeket szolgáló, alkotó tevékenységnek, másrészt oiyan gazdasági klímát alakít ki, mély a vállalatokat, közösségeket is érdekeltté teszi a nyereség fokozásában. Mindén száz forint vállalati nyereségből átlagosan hatvanhét ven forint az össztársadalmi célok megvalósítását szol gólja. Természetesen ebből is részesülnek — közvetett módon — az egyes dolgozók, de a vállalat érdekeltségét elsősorban mégis az üzemfejlesztési céljaira és a dolgozók anyagi elismerésére jutó másik hányad teremti meg. A köznapi ember ma már távolabbra lát munkapadjánál, a napi feladatoknál; érdekli üzemének fejlődése, az általa előállított gyártmány piaci helytállása, s mindezek kapcsán az, hogy további szorgos munkával milyen változást remélhet egyéni jövedelmében. A vállalatok fejlesztését szolgáló nyereséghányad tehát két irányban sugározza, ki hatását: a gyártmányfejlesztésre, a hatékonyság fokozására ösztönöz — ami általános társadalmi cél —. és ugyanakkor személyes érdekeltséget is támaszt valamennyi dolgozóban a termelési eredmények fokozásával elérhető egyéni részesedés növelésére. Az érdekel tségi háromszög léte tehát ebből a nézőpontból is nyilvánvaló és hiánytalan. Torzításra adódhat lehetőség a kollektív érdekeltség elvének gyakorlati érvényesülése során. Akadhat olyan vállalati közösség, amelyik a jelen előnyeinek maximális kihasználását előbbrevalónak ítéli, mint a ho’nap , a tartós lehetőségek megalapozását. Előbukkanhat a »gebines« szemlélet, mely a társadalmi szempontokat a szűkebb közösségi érdekek mögé szorítja. Az ilven ferdülések feltárása azonban ellenőrzési kérdéssé egyszerűsödik, ha megvalósításuk csupán á központi akarat áthágásával történhet meg. Ha pedig a gazdasági szabályozók hézagosak, akkor azokon kell igazítani. A gazdaságirányítás mai rendje — két esztendő eredményei tanúsítják — a gazdálkodás hatékonyságát, a termelés fejlesztését szolgálja. Kellő működését megfelelő szabályozók biztosítják — ezek egyike az érdekeltségi rendszer, a népgazdasági, a vállalati és az egyéni érdek háromszöge. A tények győzhetnek meg mindenkit arról, hogy a nyereségre való törekvés hathatós eszköz szocialista céljaink elérésében. B. T. Híd lassújel nélkül A vonatokat is eltiltották a szomszédos sínről, ahol a hídverők dolgoznak. Így védik az újonnan készülő elemeket a rázkódástól. A sűrű acélfona- tokból meglehetősen gyorsan formálódik itt egy-egy híd. Kisebb vagy nagyobb, attól függ, mekkorára van szükség valahol a Balaton déli partján. — Ha kell, itt laboratóriumi módszerekkel is tudunk dolgozni. Ellenőrizni lehet a beton minőségét, a kötést, s ez nagyon jó. Meg kényelmes is: nem olyan, mint az árkokban állandóan csordogáló vízben. A hidak itt Balatonfenyve- sen a szárazon készülnek. Gelencsér Sándor fő-építés- vezetöt hallgatom: — Ez jó a munkásoknak, mert nem kell a vízben, ideiglenes híd alatt dolgozni, és jó a vasútnak is, mert megspórol három hónap lassújelet, biztosabb lesz a menetrendje. A legnagyobb munka a Ba- latonlelle felsőre készülő aluljáró volt. Ott szárad még a vonatoktól elzárt részen. Kétszázötven tonnás szürke bfctontestét munkások csiszolják. Egy napon jön majd a daru, s ötven tonnás darabokban vagonba rakja. — Az nagy nap lesz —hallom Kocsis Gyula építésvezetőtől. — A legnagyobb munkánkat viszik el. A legnagyobb munka három méter nyílású, huszonhat méter hosszú. Két vágány alatt húzódik majd, s alacsonyabbra kerül, mint a Balaton vízszintje. A legkisebbek tíz-tizenegy méter hosszú átereszek, készült már belőlük vagy ötven. Mennyi idő alatt? — Három éve készítjük szárazon a hidakat. A kijelentő mondatot hosz- szabb magyarázattal toldják meg: itt Balatonfenyvesen különösen nem számit, hogy mennyi ideig készül egy híd. A vasútnak az a fontos, hogy a pálya legyen szabad, mehessenek a vonatok. Egy lei- lei aluljáró megépítése a pálya alatt egy évig is eltartana. így egyhónapos lassújellel megússza a vasút. A kettő között óriási a különbség. De ez csak az egyik előny. A másik a folyamatos munka. Nyáron a nagy balatoni forgalom miatt lehetetlen volna a sínek alatt dolgozni. Meg kellene várni az őszt, amikor csendesedik a part, akkor láthatnának munkához a hídverők. — Nyáron itt elkészítjük a hidakat, s ősszel csak a helyükre kell tenni. Mindegyikről pontos terv készül. Ezt a MÁV Tervező Intézetének mérnökei álmodják pauszra. A Dombóvári Építési Főnökség hídverői pedig az álmokat á valóságba állítják. — Először féltünk tő-le. Üj technológia volt, s attól tartottunk, nem válik be. Rájöttünk, hogy nagyon jó. Nemcsak nekünk, a hidaknak is: amelyik itt készült, az nem érzékeny a talajra. No meg olcsóbb is. — Mennyivel? — Hidanként változik. Akkor .ehetne csak megmondani, ha megterveznék hagyományos építéssel is. De ezek csak az építkezés költségei. Amit a forgalomnak jelent, az még nincs benne. A lelle felsői aluljáró így körülbelül egymillióba került. Különben legalább a duplájába. A hídverők itt nemcsak a pénzt, hanem az időt is számolják. S az idő a vasútnál nagyon fontos. Kercza Imre Európa egyik legnagyobb csibekeltetöje Bábolnán Európa egyik legnagyobb keltető üzemének az építését kezdték meg a bábolnai állami gazdaságban. A gazdaság híres iparszerú baromfitenyészetében most 5 keltető működik. Ezek 31 millió csibét adnak évente. A gazdaság partnereinek igénye azonban ennek sokszorosa. Az új üzemben 22 millió csibe lát majd évente napvilágot. Az alumínium borítású épülettömböt a gazdaság szakemberei tervezték és saját brigádjai építik fel. A 20 nagy keltetőgépet az Egyesült Államokból vásárolják. Az új óriás üzemben mindössze 22-en dolgoznak majd. Egy-egy dolgozóra egy millió csibe jut évente. A jövő az idei eredményekben SOKRÉTŰ TEVÉKENYSÉG VÁR az év elején létesült Kaposvári Húskombinátra. Azzal, hogy a Baromfiipari Országos Vállalat, az Állatforgalmi Vállalat és a Húsipari Vállalat egyesült, egyetlen elszámolási egység lett a megyét ellátó kombinát. Ebben az állatok felvásárlásától az exportszállításokig, a hús feldolgozásáig mindent úgy kell elvégezni, hogy az egyes üzemrészek munkája között állandó legyen az összhang. A lehetőségek és a feladatok változásával, bővülésével megnőtt a vállalat vezetőinek gondja, felelőssége is. Az egyesülés uitán létrehozták a közgazdasági osztályt, amelyik azóta a vállalat érzékeny piaci műszereként tevékenykedik, s ma már nélkülözni sem tudnák. Szakítottak a régebbi irányítási rendszerrel, és az igazgató mellett kereskedelmi igazgatót, igazgatóhelyettest neveztek ki. A termelés mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a gazdálkodás. A meglévő nagy hűtőkapacitás mellett is számolni kell azzal, hogy a hús, a húskészítmények többsége könnyen romlik. A szállítási gondok egyik szála is ide vezetett, ezt az egyesüléssel sikerült megoldani. A megnövekedett kocsipark — többnyire hűtőkocsiik — ideális szállítási körülményeket teremtenek a vállalatnál. Enyhített a munkaerő-gazdálkodási gondokon is az egyesülés, a nagyvállalati jelleg. Azelőtt a baromfifeldolgozóban a kampány után sok dolgozónak nem tudtak mun- ' t adni, és inkább rövi- de’ob, hosszabb időre megváltak tőlük. Most mód nyílott arra, hogy a másik üzemrészekben a munkák megfelelő szervezésével minden felszabadult munkaerőt foglalkoztassanak. Az átcsoportositá- sokkal sikerült a szükséges létszámot megtartani. Korábban is megtörtént, hogy hiába várták vissza a néhány hónapra elengedett dolgozókat Most még nehezebb helyzetbe kerülne a vállalat, ha erre kényszerülne. Nemcsak a feladatok megoldásában, a lakosság ellátásában is nagy jelentőséggel bír az egyesülés. A keretgazdálkodásba tartozó árult hiánya esetén a vállalatnál mód van arra, hogy a hiányzó húsmennyiséget egyéb készítményekkel pótolják. Ha korábban feszült is néha érdekellentét a húsipar és az állatforgalmi vállalat között, most egy közös gazdasági és ellátási cél érdekében történik minden. A vágásra kész állatokat már a termelőüzemeknél kiválogathatják aszerint, hogy minőségűiméi fogva exportra vagy hazai feldolgozásra kerülnek-e. Természetesen itt már nem érvényesülnek a tavaly még külön‘■külön meglevő vállalati éidekek. Most a hizlalt állatokat a legkedvezőbb körülmények között értékesítik. A Baromfiipari Országos Vállalat 11. feldolgozó üzeme volt a kaposvári gyár, a húskombinát jelenlegi baromfifeldolgozó üzemrésze. Ez az egyetlen gyár vált ki az országos vállalatból, és egyúttal megjelent mint kon- kurrencia is a piacon, ami mindenképp örvendetes a kereskedelem és a vásárló szempontjából. AZ ÖSSZEVONÁS UTÁN 1600 DOLGOZÖJA VAN a húskombinátnak, így a létszámával is feliratkozott a legnagyobb somogyi vállalatok közé. Ahogy Ostoros István igazgató mondja, a megnövekedett, megerősödött mezőgazda sági üzemek számára is így lehet megfelelő súlyú partner a kombinát. Az öreglaki Állami Gazdaság például száz vagonos baromfiszállítmányt ígér jövőre, a halgazdaságok pedig ugyancsak száz vagon pecsenyekacsát. A termelés koncentrációja szinte törvényszerűen hozza magával azt is, hogy a feldolgozóipar és az értékesítő vállalat hasonló anyagi erővel rendelkezzen. Ä tavaly még külön üzemelő gyárak egyike sem gondolhatott volna arra, hogy konzervüzemet létesítsen a húsok tartósítására. Most, hogy együtt van a fejlesztési alap, olyan beruházásokra is sor ke. ülhet, amelyék lényegesen elősegítik a kombinát gazdaságosabb termelésén túl a megye jó húsellátását, az exporttermékek skálájának bővítését. Jövőre megkezdik a konzervüzem építését, és az üzemben feldolgozásra kerülő húskészítmények többsége előreláthatólag az országhatáron túl is talál piacot. Mód nyílt a baromfi húsipari módszerekkel való feldolgozására is. Az idén jelent meg a pulykaszalámi és sokféle porított húskészítmény. A sertéshúsellátásban csak akkorra várható nagyobb mértékű javulás, ha a most épülő sertéskombinátokban .megkezdődik az úgynevezett nagyüzemi "hústermelés-. Ha bizonyos értelemben monopolhelyzetben van is a húskombinát, a gazdasági (és közgazdasági) vezetők arra törekednek, hogy a következő években mindinkább a vásárlód igények kielégítése legyen a nagyvállalati gazdálkodás mércéje. Az idei év egy kicsit az alapozás jegyében telik, hiszen az egyes gyáregységeknek tanulniuk kellett még a vállalaton belüli önállóság, a produktív kezdeményezés gyakorlatát. EZEN ALAPUL MAJD AZ IGAZI ÉRTELEMBEN vett nagyvállalati gazdálkodás, amelynek perspektíváit, már az idei eredmények is körvonalazzák. Az indulás évét pedig jól megalapozták a húskombinátnál. Nagy József SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1969. november 21.
