Somogyi Néplap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-01 / 254. szám

A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) összes államai és népei érde­kében. Ugyancsak kedvező fogadta- tatásra talált a finn kormány 1969. május 5-i értékes kezde­ményezése, amelyben kinyil­vánította, hogy közreműködik az össz-európai értekeidet elő­készítésében és megtartásában. A budapesti felhívást aláíró valamennyi ország helyeselte ezt a kezdeményezést. A Varsói Szerződés tagálla­mainak külügyminiszterei kor­mányuk megbízásából a követ­kező kérdések felvételét java­solják az össz-európai értekez­let napirendjére: 1. Az európai biztonság megteremtése; az erőszak al­kalmazásáról és az erőszak- kal való fenyegetésről törté­nő lemondás az európai ál­lamok kapcsolataiban. 2. Az európai államok kö­zötti politikai együttműködés fejlesztését szolgáló, az egyenjogúságon alapuló ke­reskedelmi, gazdasági és műszaki-tudományos kap* csolatok kiszélesítése. A jelen nyilatkozatot alá­író szocialista államok szilárd meggyőződése, hogy a felsorolt kérdések termékeny megvita­tása, az e kérdésekben elért egyetértés és az európai fe­szültség csökkenése az államok közötti kölcsönös megértést, a békés és baráti kapcsolatok fejlesztését és ezzel Európa valamennyi népe létérdekei­nek megfelelően a biztonság megvalósítását szolgálná. Az össz-európai értekezlet sikere történelmi jelentőségű esemény lenne kontinensünk és az egész világ népeinek életében. A ké­sőbbiekben lehetővé tenné az I kát. hogy a kontinens békés európai államokat foglalkozta- I jövőjének érdekében tegyenek tó olyan más problémák meg­vizsgálását, amelyek megöl-' sa hozzájárulna az európai L ke megszilárdításához, előmoz­dítaná valamennyi európai ál­lam széles körű, kölcsönösen előnyös együttműködésének fejlődését. Hozzájárulna a tör­ténelmileg kialakult mai Eu­rópa kollektív alapokon és az össz-európai értekezleten részt vevő államok közös erőfeszíté­sein nyugvó biztonságának sza­vatolásához. A jelen tanácskozáson részt vevő országok kormányai ja­vasolják, hogy az össz-európai értekezlet előkészítéseképpen az érdekelt államok két vagy többoldalú konzultációkon vi­tassák meg ezeket az elgondo­lásokat. Természetesen készek arra, hogy megvizsgáljanak bármely más javaslatot, amely az össz-európai értekezlet gya­korlati előkészítését és sikeré­nek biztosítását szolgálja. A külügyminiszterek kormá­nyuk nevében kifejezik meg­győződésüket, hogy egyes, még el nem hárított nehézségek el­lenére az össz-európai érte­kezlet előkészítésével és meg­tartásával kapcsolatos vala­mennyi kérdés — akár a na­pirendre, a részvevők körére, akár az összehívás rendjére vonatkozik — megoldható, ha jóakarat és a kölcsönös meg­értésre való őszinte törekvés nyilvánul meg. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköz­társaság. a Német Demokrati­kus Köztársaság, a Román Szo­cialista Köztársaság és a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányai felhív­ják az összes európai államo­erőfeszítéseket az össz-európai értekezlet mielőbbi összehívá­sára. Az értekezletet véleményük szerint 1970 első felében Hel­sinkiben lehetne megtartani. Prága, 1969. október 31. I van Baser, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere, Jan Marko, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság külügyminisztere, Stefan Jedrychovcski. a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere, Erdélyi Károly, a Magyar Népköztársaság külügyminiszter-helyettese, Otto Winzer, a Német Demokratikus Köz­társaság külügyminisztere, Corneliu Manescu, a Román Szocialista Köztár­saság külügyminisztere. Andrej Gromiko, a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének külügy­minisztere. l (MTI) Befejeződött a leszerelési értekezlet nyári ülésszaka Csütörtökön este — egy szo­katlanul hosszú ülésnap után — befejezte munkáját a genfi leszerelési értekezlet nyári ülésszaka. A küldöttek hat órán keresztül fejtették ki ész­revételeiket a tengerfenék és térsége atomfegyver-mentesí­téséről beterjesztett módosí­tott szerződéstervezetet megvé­dés-tervezettel kapcsolatban. A záróülésen a delegációk elhatározták, hogy a módosí­tott szerződés-tervezet megvi­tatása végett az ENSZ köz­gyűlése elé terjesztik. A kon­ferencia részvevői ezenkívül jóváhagyták a leszerelési bi­zottság idei éves jelentését, amelyet szintén a világszerve­zet közgyűlése elé terjeszte­nek. Géniben arra számítanak, hogy a konferencia következő ülésszaka 1970 februárjában nyílik meg. (MTI) ALGÉRIA ÜNNEPE Nemzeti ünnepe van ma Algériának: kettős ünnepe. Az ország lakossága most emlé­kezik meg a demokratikus és népi köztársaság kikiáltásáról, és arról az eseményről is, amely ezt az államalapítást lehetővé tette. Ma tizenöt esz­tendeje, november 1-én, hogy kirobbant az algériai nép nemzeti felszabadító háború­ja, amely súlyos véráldozatok árán, de világra szóló hősies­séggel és kitartással vereséget mért a francia gyarmatosítás­ra és kivívta az egykori »ten­gerentúli megye« önálló álla­miságát. A felszabadító harcban Al­géria nemcsak egymillió fiát és leányát veszítette el a nyolc évig tartó küzdelemben: a gyarmatosító légiók nyomát mindenütt lerombolt falvak jelezték. Nemcsak fájó sebe­ket kellett tehát begyógyítani, hanem építeni és újrakezdeni is kellett az egykor francia Algéria hajdani urainak tá­vozása után. Algéria népének és vezetői­nek jutott erejük arra is, hogy társadalmilag is újat kezdje­nek. Ezt jelzik az algériai for­radalom olyan állomásai, mint a francia földbirtokok kisajátítása, az államosítás, a mezőgazdaság fejlesztése, az iparfejlesztés, és a gyarmati sorból felszabadult lakosság emberhez méltó életének biz­tosítását szolgáló megannyi szociális és kulturális intézke­dés. Az új Algéria ma megbe­csült tagja a nemzetek nagy családjának. A szocialista or­szágok népe mélységesen, együttérzett annak idején a hős algériai nép nagyszerű szabadságküzdelmével, s az algériai függetlenség óta ro- konszenvvel figyeli, cselekvő szolidaritással segíti ország­építő munkáját. Hisszük, hogy e kapcsolatok fejlődése hozzájárul ahhoz, hogy az al­gériai nép még eredménye­sebben munkálkodhassék azoknak a vívmányoknak a megszilárdításán és továbbfej­lesztésén, amelyeket a ma ti­zenöt esztendeje kezdődött felszabadító háborújának eredményeként vívott ki ma­gának. Scheel megkezdte diplomáciai tevékenységét Walter Scheel külügyminisz­ter már a kormánynyilatkozat parlamenti vitája alatt meg­kezdte a diplomáciai tevékeny­séget. Csütörtökön Carapkin szovjet nagykövet fogadta, teg­nap a brit; hétfőn pedig az amerikai nagykövettel veszi föl a kapcsolatot. Bár a látogatás elsősorban udvariassági jellegű volt, né­hány konkrét kérdés is felve­tődött, A témák között szere­pelt az atomsorompó-egyez- mény és az erőszakról való le­mondás kérdése. Scheel kilá­tásba helyezte, hogy hamaro­san időpontot fog javasolni a szovjet—nyugatnémet tárgya­lások megkezdésére. A külügyminiszter közben az NSZK minden diplomáciai képviseletének utasítást kül­dött, amelyben a német kér­désben elfoglalt álláspontot is­mertette, és a nyugatnémet diplomaták ezzel kapcsolatos magatartását írta elő. A bonni' diplomácia hírei közé tartozik még, hogy Pauls washingtoni nyugatnémet nagykövetet a külügyminiszter jelentéstétel céljából hazahív­ta, és hogy Roth miniszteri igazgató, aki az atomsorompó­egyezmény ügyében folytat tárgyalásokat Washingtonban, felkereste- Rogers külügymi­nisztert. (MTI) USA A halál lottója Az amerikai képviselőház 382 szavazattal 13 ellenében jóváhagyta Nixon elnök ter­vét, amelynek értelmében a jövőben a katonakötelesek kö­zött sorshúzással döntik el, hogy kit hívjanak be. A »halálkerékbe« az év napjait tartalmazó szelvénye­ket helyeznék, és azokat hív­ják be katonának, akiknek születésnapja egyezik a kihú­zott szelvénnyel. A sorsoláso­kat havonta rendeznék. Mansfield szenátor, a sze­nátus demokrata párti cso­portjának vezetője azonban kijelentette, hogy nem tartja célszerűnek a javaslatnak még ez évben történő szenátusi el­fogadását. Ezért Nixon nyilatkozatot adott ki, amelyben sajnálko­zását fejezte ki Mr.nsfield és más demokrata párti szenáto­rok állásfoglalása ‘miatt. " . KÖZEL-KELET Megszakadtak a kairói tárgyalások Harcok a gerillák és a libanoni hadsereg között A Busztani hadseregfőpa­rancsnok vezetésével Kairóban tartózkodó libanoni delegáció tagjai két alkalommal is több mint hat órán keresztül foly­tattak megbeszéléseket egyip­tomi tárgyalópartnereikkel. Az A1 Ahram tegnapi száma beszámol arról, hogy a csütör­töki megbeszélések során a li­banoni fél memorandumot ter­jesztett elő Bejrut álláspontjá­ról. Ahhoz, hogy Kairóban ér­demi tárgyalásokra kerüljön sor, kívánatosnak tartják Ara­fat jelenlétét Tegnap reggelig azonban semmi jel arra, hogy sem mutatott a Palesztinái Befejeződött a bonni kormányprogram vitája Nem támogatja Brandt politikáját a CDU-CSU A bonni Bundestag csütör­tökön késő este befejezte a kormánynyilatkozat megvita­tását. A vita végén még egy­szer összecsapásra került sor Brandt kancellár és az ellen­zék vezérszónoka, Barzel kö­zött. Brandt kijelentette: kormá­nyának komoly szándéka, hogy az NDK-val is megállapodást kössön az erőszakról való le­mondásról. Nemcsak az NSZK-t, hanem más államo­kat is érint — mondotta —, hogyan reagál az NDK a bonni javaslatokra. Roméli, hogy az NSZK-val baráti viszonyban levő kormányok nem fogják megnehezíteni a bonni fárado­zásokat. A CDU—CSU-nak, amely állandóan a külpolitika folya­matosságát firtatja, Brandt azt mondta: a folyamatosság nem jelent egyenes vonalat. Idézte Mommsent: »Azáltal is le le­het térni a helyes útról, hogy az ember túlságosan ragasz­kodik az egyenes úthoz.« Befejezésül hangsúlyozta a kancellár: Nem arról van szó, hogy kormánya »mindenáron« kísérleteket akar végezni, ha­nem arról, hogy nem fél a kí­sérletektől. Barzel a CDU—CSU nevé­ben kijelentette: Brandt poli­tikájához a CDU—CSU nem járul hozzá. Ez a politika nem képviseli a folyamatosságot. * * * . Willy Brandt nyugatnémet kancellár tegnap reggel az amerikai légierő egyik külön- repülőgépén Nyugat-Berlinbe érkezett. A délelőtt folyamán beszédet mondott egy szociá­lis szervezet gyűlésén, ezt kö­vetően pedig megbeszélést folytatott Schütz nyugat-ber­lini kormányzó polgármester­rel. A kancellár péntek délben visszatért Bonniba. (MTI) Felszabadítást Szervezet vezetője Kairóba készülne. Sadalca, a libanoni külügy-, minisztérium igazgatója el­hagyta az egyiptomi fővárost, és Bejrútba utazott, hogy tá­jékoztassa Hélou elnököt a kairói megbeszélésekről . » * * Az El Fatahhoz közel álló források szerint tegnap Liba­non déli részén, az izraeli határ közelében libanoni egységek a légi­erő támogatásával négy­órás támadást intéztek a Palesztinái kommandók ellen. A támadás az említett forrá­sok szerint a legsúlyosabb a ‘kommandók és a libanoni had­sereg közti konfliktus rende­zésére egy hete kezdődött tár­gyalások óta. A libanoni egy­ségek hajnalban megpróbálták elfoglalni a dél-libanoni Kafr Quok falut. A Palesztinái gerillák a támadókat visszaverték. A négyórás ütközetben 12 Pa­lesztinái vesztette életét, negy­venen megsebesültek. A liba­noniak három foglyot ejtettek, s a helyszínen kivégezték őket. A libanoni veszteségekről nem érkezett jelentés. A kairói katonai szóvivő tegnap délután bejelentette, hogy egyiptomi repülőgépek egy órán belül két ízben in­téztek sikeres támadást a Szue- zi-csatorna keleti partján iz­raeli állások ellen. A támadá­sok következtében megsemmi­sült számos ellenséges harc­kocsi és más hadifelszerelés. Több izraeli katona megsebe­HÍREK VIETNAMBÓL Egy amerikai szóvivő közlése szerint az amerikaiak és Dél- Vietnamban harcoló szövetsé­geseik csapatainak parancsno­kai tegnap reggel aláírásukkal látták el azt a titkos katonai tervet, mely az 1970 során in­dítandó hadműveletekre vonat­kozik. (Az idei hadműveletek titkos tervét már 1968 szeptem­berében aláírták.) A Reuter saigoni tudósítója úgy értesült, hogy elsősorban a vidék »pacifikálására« helyez­nek nagyobb hangsúlyt, és mi­nél nagyobb dél-vietnami te­rületet akarnak ismét a saigoni kormány ellenőrzése alá venni. Amerikai vadászbombázók, helikopterek, ágyú naszádok. tüzérségi és szárazföldi egysé­gek tegnap összpontosított tá­madást intéztek a kambodzsai határ közelében a partizánok egyik csapatösszevonása ellen. A háború »vietnamizálása« keretében az amerikaiak pén­teken újabb 13 folyami őrna­szádot adtak át a saigoni ha­tóságoknak. Ezzel a dél-vietna­mi kormány haderőinek ren­delkezésére bocsátott amerikai hadihajók száma 242-re emel- kedet* Thieu, a dél-vietnami báb­kormány elnöke, tegnap esti televíziós beszédében kijelen­tette: visszavonul, ha a dél­vietnamiak nem helyeslik programját Sztrájk Milánóban Milánóban összecsapott a rendőrség és a magas lakbérek és a megélhetési költségek növekedése miatt sztrájkoló tö­meg. A rendőrség a Moncecatini—Edison Társaság székháza előtt könnygázt használt a tüntetők ellen. . (Telefotó: AP—MTI—KS) sült. Az egyiptomi, támadás nagy tüzeket okozott. • • • Időközben folytatódtak a fegyveres összecsapások a partizá­nok és a libanoni hadse­reg ott állomásozó egysé­gei között. Heikal, az A1 Ahram főszer, kesztője szokásos vezércikké­ben a libanoni Válság okait kutatja. Véleménye szerint az eseményeket »az arab—izraeli viszály erőteljes polarizálódá­sa« váltotta ki. »Libanon — írja Heikal — az 1987-es há­ború után megpróbálta visz. szaállítani normális életét, két­séges azonban, hogy ezek­ben a napokban egyetlen arab ország is távolmaradhat, az el­kerülhetetlenül közelgő arab- izraeli összecsapástól«. Az A1 Ahram főszerkesztőjének véle­ménye szerint ma sokkal ko­molyabb a helyzet Libanon­ban, mint az 1958-as válság idején volt. Heikal (jól értesüli európai forrásokat idézve) közli, hogy az Egyesült Államok 6. flottájának nápolyi főha­diszállásán megbeszélések folynak a libanoni hely­zetről. Az amerikaiak — írja a fő- szerkesztő — valószínűleg ki­zárták azt a lehetőséget, hogy fegyveresen avatkozzanak be a libanoni válságba, mert tartanak az arabok rend­im. ül heves reakciójától. Ezzel egyidejűleg beavatko­zásra bátoríthatják Izraelt, nem Libanon, hanem a sziriai területen levő partizántámasz­pontok ellen. Az izraeli választások Az október 28-án megtartott izraeli választások eredményei­nek előzetes adatai is arról tanúskodnak, hogy a Golda Meir asszony vezette koalíció elvesztette az abszolút többsé­get. Az eddigi 63 mandátum helyett most mindössze 56—57- re számíthat. A végleges ada­tokat november 5-én hozzák nyilvánosságra. A választások a haladó erők elleni elnyomó intézkedések, és a kardcsörtető kijelentések légkörében zajlottak le. A szél­sőségesebb soviniszta állás­pontjáról ismert Gahal-Blokk 22-ről 26—27-re növelte parla­menti mandátumainak számát. A választások egyik jellem­zője az Izraeli Kommunista Párt szembetűnő sikere. Az új parlamentben 3—4 mandátum­mal rendelkezik majd. (MTI) Börtönben a kenyai ellenzék vezére A kenyai Népi Unió vezető­jét, Oginga Odinga volt alel- nököt börtönbe szállították, miután előzőleg a Viktória-tó partján fekvő Kiszmuban csak házi őrizetben volt. A kormány csütörtökön til­totta be az ország egyetlen ellenzéki pártját, a Népi Uniót azzal az indokolással, hogy vezetői — állítólag — leveleztek idegen országok képviselőivel, és ezek a leve­lek »felforgató tartalmúak« voltak. Oginga Odinga helyettesét ismeretlen helyre szállították rövid ideig tartó házáőrizetté- ből. (MTI) 2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat 196», november í.

Next

/
Thumbnails
Contents