Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-12 / 237. szám
A moszkvai tanácskozás anyagához II PROLETÁR INTERNACIONALIZMUS DIADALA A kommunista es munkáspártok Moszkvában megtartott nemzetközi tanácskozása magasabb fokra emelte a proletariátus küzdelmének internacionalista jelleget A proletár internacionalizmus elve a marxizmus—lenánizmus elidegeníthetetlen tartozéka, alaptörvényeinek egyike. Az internacionalizmus kezdettől fogva, minden fejlődési szakaszán és fokán mindig elválaszthatatlan volt a kommunista mozgalomtól, és így lesz ezután is. Most, a tanácskozás után, amikor új szakasz kezdődik, egyrészt ragyogó bizonyítékunk van arra, hogy milyen erős mozgalmunkban az egység tendenciája, másrészt vi szánt még mindig vannak bizonyos nehézségek. Igen fontos ma emlékeztetnünk arra, amit a marxizmus—leniniz- mus klasszikusai a proletár internacionalizmusról tanítottak. Marx és Engels a Kommunista Párt kiáltványában, a szocializmus több mint 120 évvel ezelőtt megjelent alapdokumentumában föltette a kérdést: miben különböznek a kommunisták a munkásosztály többi pártjától? Válaszuk ez a pontos ás klasszikus meghatározás volt: »A kommunisták a többi proletárpárttól csak abban különböznek, hogy egyrészt a proletárok különböző nemzeti harcaiban az egész proletariátus közös, a nemzetiségtől független érdekeit hangsúlyozzák és érvényesítik, műrészt abban, hogy a proletariátus és a burzsoázia közölt folyó harc különböző fejlődési fokain mindig az ősszmozgalom érdekét képviselik.« A kommunista . mozgalom mindig hű maradt ehhez a tételhez, a Kommunista Párt kiáltványt záró halhatatlan felhívásához: »Világ proletárjai, egyesüljetek!-« Marxnak és ügye zseniális folytatójának, Leninnek minden tanítását áthatják a proletár szolidaritás, az internacionalizmus eszméi. . A különböző országok proletariátusa által vívott harc történetének, a munkásmozgalmat fejlődése egyes szakaszaiban ért kudarcok okainak elemzése alapján Marx olyan következtetésre jutott, amely ma legalább olyan időszerű, mint száz esztendővel ezelőtt. fi, Nemzetközi Munkásszövet- ség alapító üzenetében Marx megállapította: a mült tapasztalata megmutatta, hogy ha a munkások semmibe veszik azt a testvéri köteléket, amelynek fenn kell állnia a különböző országok munkásai között, és ösztönözni kell őket arra, hogy szilárdan kitartsanak egymás mellett a felszabadulásért vívott minden küzdelmükben, akkor összhang nélküli erőfeszítéseik közös kudarcával bűnhődnek. Hangsúlyozta, hogy az elméletet egyesíteni kell a forradalmi gyakorlattal. 1872-ben Marx egy amszterdami gyűlésen elhangzott beszédében, amelyet egyik végrendeletének tekinthetünk, ezt mondotta: »Gondoljunk az ln- iernacionáló alapelvére: a szolidaritásra. Ha szilárdan megalapozzuk valamennyi ország munkásai között ezt az éltető elvet, el fogjuk érni a magunk elé tűzött nagy célt« Az imperializmus “S; Lenin, Marx ügyének kiváló folytatója, továbbfejlesztette és elmélyítette az internacionalizmus elveit amelyekre a kommunista mozgalom tevékenységének összes formái épülnek. Valamennyi ország tőkései nagyszerűen megférnek egymással, amikor osztályuralmukat veszély fenyegeti. A töke — tanította Lenin — nemzet- köd erő. Hogy legyőzzük, ahhoz a munkások nemzetközi szövetsége, nemzetközi testvérisége szükséges. Minden pro letárpárttal szemben azt a követelményt támasztotta, hogy a maga nemzetköziségét teljesen világosan, pontosan és határozottan. szembeállítsa a csak szavakban megnyilvánuló nemzetköziséggel. Felhívta a figyelmet; arra. hogy valamennyi ország proletariátusának, maid az egész dolgozó népnek és az egész világ nemzeteinek szövetségére és egységére való önkéntes törekvés nélkül a kapitalizmus fölötti győzelem ügyét nem lehet si kerre vinni. Lenin továbbfejlesztette és elmélyítette azt a marxi gondolatot, hogy a munkásmozgalomnak harci szövet ségre kell lépnie az imperializmus által kegyetlen módon elnyomott ’népek felszabadító küzdelmével. Az alkotó tudományos szocializmusnak ezek az alapvető eszméi mély gyökereket eresztettek forradalmi mozgalmunkban. Bizonyíték erre a legutóbbi moszkvai tanácskozás is, amelyen hetvenöt kommunista és munkáspárt veti. részt A tanácskozás első napirendi pontja — »Az imperial izmus elleni harc feladatai a jelenlegi szakaszban és a kommunista és munkáspártok, az összes antiimperialista erők akcióegysége« — kapcsán felmerült kérdések alkotó megvitatása azt mutatta, hogy az imperializmussal vívott csatákban elért nagy sikereinket az ezeknez az elvekhez való hűségnek, a nemzeti felszabadulásért, a haladásért és a szocializmusért vívott egységes, közös harcunknak köszönhetjük. Milyen konlmét tartalma van ma a proletár internacionalizmusnak? Minden korra, így a mi korunkra is érvényes az a lenini megállapítás, hogy az intema- ciomalizanus nem frázisokból, nem szolidaritási nyilatkozatokból áll, hanem tettekből. Korunk internacionalizmusának alapvető követelménye a szocialista világrendszer országainak együttműködése és a kommunista mozgalom egységének erősítése. A szocialista országok egységének, együttműködésének erősítése alapvető nemzeti érdekünk A szocialista államokat szorosan összefűzi az alapvető célok es érdekek közössége, a szocializmus, majd a kommunizmus építése, a társadalmi, gazdasági rendszer közös lényege, az államhatalom közös osztálytartalma és a közös marxista—leninista ideológia. Ez az egység, az alapvető érdekazonosság nem jelent uniformizálást, nem jelenti azt, hogy a szocialista országok politikájában nem lehetnek különbségek. . A szocialista közti, viszonyában nemcsak különbségek jelentkezhetnek, hanem időnként kisebb-nagyobb nézeteltérések is. Ezek a nézeteltérések az alapvető érdekek azonossága folytán kölcsönös megértéssel, a különböző érdekek gondos egyeztetésével feloldhatók, ha az érdekeltek a marxizmus—leninizsmus alapján állnak. Az ilyen nézeteltéréseknek azonban nem szabad megbontaniuk a szocialista államok imoeriglista- ellenes egységfrontját. A szocialista országok egysége nem korlátozza a marxista pártok önállóságát, az egyes szocialista államok fúggetlen- és szuverenitását A kommunista pártok önállósága, a szocialista országok függetlensége és szuverenitása a testvéri egységnek elengedhetetlen föltétele. De az önállóság, a függetlenség, a szuverenitás önmagában még egy pártot sem tesz internacionalistává. A proletár internacionalizmussal együtt jár a felelősségérzet a nemzetközi munkásmozgalom sorsáért es a kölcsönös segítség. Minden kommunista pártra kötelező, hogy feladatai meghatározásánál saját munkásosztályának, népének, _ országának konkrét helyzetéből induljon ki, de ugyanúgy kötelező annak figyelembevétele is, hogy az egyes partok politikája nem lehet ellentétben a nemzetközi munkásosztály, a szocialista országok közös érdekeivel A szocialista országok együttműködésének igen fontos, elengedhetetlen eleme a kölcsönös testvéri segítés, a mindennapi gazdasági és kulturális együttműködés fejlesztése. Katonai együttműködésünk a Varsói Szerződés keretében függetlenségünk, békénk védelme szempontjából olyan biztosítékot'jelent, amivel népünk történelme során még soha sem rendelkezett A gazdasági együttműködés a szocialista országokkal népünk számára is létkérdés. A szocialista országok a társadalmi haladásért a békéért, a szocializmusért vívott harc döntő erejét jelentik. Ezért hangsúlyozza a moszkvai tanácskozáson elfogadott fő dokumentum, hogy a szocializmus védelme a kommunisták nemzetközi kötelessége. lífirnnb mtemadamaUzmuRUI Útin sának elengedhetetlen ismérve a szolidaritás a Szovjetunióval. A forradalmi erők mindig reménykedve és bizakodva tekintettek a Szovjetunióra, a világ első szocialista államára, mert a társadalmi haladásért, a szabadságért, a szocializmusért, a békéért vívott harc zászlóvivőjét látták és tisztelték a Szovjetunióban. Üjabban azonban akadtak a munkásmozgalomban olyan emberek is, akik kommunistáknak; mondják magukat, s közben szovjetelienesek. Történelmi tapasztalatok alapján azonban a kommunisták nem ismernek szovjetellenes mar- xizlmus—leninizmust, szovjetellenes internacionalizmust, szovjetellenes kommunizmust. A szovjetellenes nacionalista, nagyhatalmi soviniszta, kispolgári nézeteknek semmi közük sincs a marxizmus—leniniz- mus eszméihez. A szolidaritást a Szovjetunióvaj nem tekintjük a proletár internacionalizmus egyetlen föltételének, de joggal tartjuk olyan próbakőnek, amely egyértelműen meghatározza: ki a proletár internacionalista, s ki nem! A moszkvai tanácskozás határozottan föllépett azokkal a kancepciókal szemben, amelyeknek a hívei megpróbálják szembeállítani Afrika, Ázsia és Latin-Amerika kizsákmányolt országait az úgynevezett fejlett világgal. Az »internacionalizmus-“ e hamis koncepcióinak a Több éves tolyamatos munkalehetőség mellett azonnali belépéssel alkalmazunk ács, hegesztő felveszünk — kezdő ács — ifjú szakmunkásokat, betanított ácsokat. 5 napos munkahét Bérezés teljesítménybérben. Szállást, napi háromszori étkezést — térítés ellenében — adunk. Minden héten szabad szombat Jelentkezni lehet: 26. sz. Állami építőipari vallalat 6, sz. fő-építésvezetősége Beredend (9281) képviselői megkísérlik, hogy közös nevezőre hozzák a fejlett tőkés országokat és a szocialista országokat, s együttesen szembeállítsák őket az úgynevezett gyengén fejlett világgal- »Megfeledkeznek" az osztályhatárokról, és lényegében azok kezére játszanak, akik rabló tetteiket a civilizáció cégérével próbálják álcázni, vagyis az imperialista monopóliumok érdekeit szolgáljak. A tanácskozás fellépett az olyan tendenciák éllen is, amelyeknek képviselői kizárólag a nemzeti felszabadulásukért harcoló országok között kívánnak internacionalista kapcsolatokat kiépíteni, »megfeledkezve" arról, hogy a harc fő terhét a szocialista országok viselik, élükön a Szovjetunióval Az antiimpe- rialista harc távlatai szempontjából elsőrendűen fontos — hangsúlyozta az elfogadott fő dokumentum — a szocialista rendszer, s a munkás- és a nemzeti felszabadító mozgalmak szövetségének erősítése. Végül visszautasította a tanácskozás azokat a nezetekeí is, amelyeknek a hirdetői figyelmen kívül hagyják a fejlett tőkés országok proletariátusa által vívott harc szerepét és jelentőségét. Az ilyen emberek opportunista szellemiben támogatják azt a burzsoá té telt, amely szerint a munkás- osztály »integrálódik" a burzsoá társadalomba. Egészébe véve a tanácskozás központi helyre állította a proletár internacionalizmus magasztos eszméit, gazdagította őket, új erőt öntött ezekbe az eszmékbe, és a forradalmárok figyelmét ráirányította a huszadik század második felében tapasztalható új jelenségek tanulmányozására. A közös harc szempontjából a jelein történelmi viszonyok között nagy fontossága van annak, hogy a tanácskozás erőteljesen hozzájárult a proletár internacionalizmus szellemének, a testvérpártok összetartozásának, szolidaritásának megerősítéséhez. A kommunista és munkáspártok tanácskozásának egész munkáját jellemző mélységesen internacionalista szellem hatja át az egész fő dokumentumot, a »Felhívás a Lenin-centená- rium megünnepUsére", a »Függetlenséget, szabadságot és békét Vietnamnak!" és a »Felhi vás a béke védelmére!" című dokumentumokat. Az elfogadott rnentum megállapítja: »A marxizmus— leninizmus, a proletár internacionalizmus iránti hűség, saját népünk érdekeinek, a szocializmus közös ügyének önzetlen és odaadó szolgálata elengedhetetlen feltétele annak, hogy a komunista és munkáspártok egységes akciói eredményesek legyenek és helyes irányba hassanak, hogy biztos legyen sikerük kitűzött történelmi céljaik elérésében.« Ezért mély meggyőződéssel jelenthetjük ki, hogy a kom műn ista és munkáspártok moszkvai tanácskozása ,a proletár internacionalizmus' nagy diadala volt guri Károly Egy somogyi festő 1944-ben (Adatok Kunffy Lajos meghurcolásához) Gépfeocsirakodókai felveszünk topó) kaveröíizemttnkbe Jelentkezés Fonóban, a keverőüzemben. Kereseti lehetőség 2500 forint. Gépkocsi vezetőt felveszünk, jelentkezés Kaposváron a Ncetránál. Somogy megyei Gabona- felvásárló és Feldolgozó Vállalat AZ IREGSZEMCSE! KÍSÉRLETI INTÉZET GAZDASAGA keres tehenészetébe gépi fejeshez. Lakás biztosítva. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet Okrádpusztán, Tolnai telepvezetőnél. (9097) A német megszállás után erősödő fasiszta zsi- 'dóüldözés egyik áldozata volt a hetvennégy éves Kunffy Lajos festőművész. A világhírű művész elleni hajszát a lengyeltóti fasiszták tervelték ki. Kunffy Lajos mint több hazai és külföldi magas kitüntetés tulajdonosa, egyelőre kormányzói kiváte- lezettség birtokában volt Április derekán kezdődött a másfél hónapig tartó hajsza, amely kis híján az idős festőművész életébe került Fiktív följelentés alapján 1944. április 19-én a gamási csendőrőrs parancsot kapott a házkutatásra. Az »őrs járőre dr. Kunffy Lajos somogytúri 89. házszám alatti lakos lakásán fegyverek, lőszerek, arany és ékszerek, valamint elrejtett közsszükségleti cikkeinek elö- kerítése végett tartott házkutatás során megállapította«, hogy a megengedettnél eggyel több sertést vágtak le. Később kiderült, hogy egyiket a gazdaságban dolgozó munkásoknak szánta, de ezt akkor nem méltányolták. A csend- .rőrs parancsnokának külön- külön elkészített feljelentései közül négy foglalkozik kiemelten Kunffy ügyével. Az április 19-i második feljelentésben szerepel többek között hogy az »előszobában a falra felakasztva 1 db 28 cm hosz- szú, barna, fa aggyal ellátott, számnélküli, régi fajta elöltöltős, kakasos, jó karban levő pisztolyt, valamint ugyancsak ott felakasztva volt 5 drb orosz eredetű régi gyártmányú, 4 oldalán bordázott szuronyt talált, melyek tartására és viselésére hatósági engedély nem volt.« E múzeumi régiségek felsorolása után a csendőrőrs parancsnoka »a nagy nyomozás" eredményét a következőképpen jelenti: »Dr. Kunffy Lajos a kihágás elkövetését beismerte. Védelmére előadta, hogy a fenti tárgyakat, mint régiségeket nem rejtegette, mert azokat atyjától örökölte. A fegyvert soha nem használta, mert ahhoz tölténye nem volt.« A házkutatás »eredményét" azonnal elkobozta a csendőrjárör és átadta a községi elöljáróságnak. gy látszik, az eredménnyel nem voltak megelégedve, mert másnap a lengyeltóti főszolgabírónak újabb feljelentést küldött a gamási csendőrőrs Kunffy Lajos a »közellátás érdekeit veszélyeztető kihágásáról«. Ebben részletesen leírja, hogy a járőr »fegyverek, robbanó szerek" stb. elő- kerítése végett házkutatást tartott, és ezek helyett 22 kg cukrot talált, amelyet gyü- mölcsíőzésre kapott 1943-ban. »Mini ilyen cukrot, a rendeletet kijátszva nem befőzésre, hanem rendszeres házi fogyasztásra használta. Majd ugyan ez alkalommal a hálószobában elhelyezett szekrényben a ruhák közé elrejtve volt 9 drb különböző békebeli pipere szappant talált«. Az idős festőművész a csendőrök kérdéseire beismerte, hogy fenti cselekedeteivel az akkor fennálló törvények szerint kihágást követett el. De ezzel a csendőrök zaklatása még nem ért véget a somogytúri művész- hajlékban. Többre volt szükségük, nagyobb »bűnjeleket" reméltek. Az első házkutatáskor a művész fiának szobájában álló páncélszekrényt nem tudták az egész szobát felforgató csendőr legények kinyitni. Mivel a kasszafúrás- hoz technikailag nem voltak felkészülve, megelégedtek azzal, hogy a táviratilag érkező kulcsokat két nap múlva megkapják. Április 21-én a még nagyobb »zsákmány" reményében érkező járőr csak egy »6 lövetű 16-os forgó pisztolyt talált«. Dr. Kunffy Lajos az idegeit teljesen megviselő házkutatások után kétségbeesett hangú levélben fordult Stephaich Pál ' alispánhoz. Levelében J Ű kéri az alispánt, hogy mivel az 1943-ban kiadott kivélele- zettség birtokában van, »kegyeskedjék a lengyeltóti főszolgabíró úr, a látrányi jegyző és a gamási csendőrség figyelmét felhívni arra, hogy művész otthonomban ne zavartassam." Büszkén hivatkozik családja érdemeire. »Atyám hazafias lelkességét, mellyel beállt az olaszországi magyar légióba, miért is arcképe és huszárkardja az Országos Hadimúzeumot díszíti.« Hivatkozik arra is, hogy évekkel ezelőtt a somogyi témájú festményeinek gyűjteményét felajánlotta a kaposvári múzeumnak, de az akkor helyszűke miatt nem vette át A kétségbeesett idős művész ezzel zárja sorait április 30-án: »Hetvenötödik évemben, betegen, itt kívánnám már befejezni életemet és művészi munkámat.« Az alispán a Kunffy család további »lakhelyének kijelölését« május 5-én megküldi a főszolgabírónak, hogy saját hatáskörében intézkedjen. Az irat alján 1944. május 19-én a főszolgabíró rávezette: »Tudomásul. A kérelem nem teljesíthető. Vége. Irattár!« ellemző a stupid, rosszindulatú főszolgabíróra, hogy a teljesen használhatatlan, nyolcvanéves forgópisztolyból csinált rendőri ügyet. Május 4-én hatszáz pengőre büntette meg a járási főszolgabíró mint elsőfokú rendőrbíró Kunffy Lajost mert »egy forgópisztolyt engedély nélkül tartott birtokában s azt elrejtette«. Kunffy enyhítésért kérvényezett ügyvédje útján, és magas kora I miatt kérte a pénzbüntetés '.mérséklését. ( Valószínűleg Stephaich alispán nyomására a büntetést négyszáz pengőre csökkentették, amit azonnal befizetett Amíg a művész »fegyver- rejtegetési« ügye zajlott, Kunffy levélben fölkereste az akkori imrédysta főispánt, dr, Szathmáryt is, aki később lerázta magáról az intézkedési és megküldte a levelet a főszolgabírónak. A kör bezárult az agg művész és felesége körül. A járás vezetői már tisztában voltak a gettóba telepítés menetéről. Az 1944. május 1-én érkezett leirat szerint a járásból az akkor zsidónak tekintett egyéneket Tabra internálták. Két nap múlva telefonon értesítette a főszolgabírót a marcali csendőrparancsnok hogy »zsidóügyben vasárnapig (május 7.) semmit se csináljon, mert ő vasárnap délelőtt mindeht készen hoz«. Tíz nap múlva elkészítette a főszolgabíró az elhurcolás járási tervét, és a számunkra fennmaradt iratból megtudjuk, hogy az első napon, május 23-áti hurcolták el dr. Kunffy Lajost és feleségét a tabi gettóba. Eriül tudósít a látrányi közjegyző kimutatása is, mélyben a 8-as és 9-es sorszám alatt találjuk a művészházaspár adatait A tata pokoljárás az elhurcolt szerencsétlenek számára csak a kezdet volt, mert innen Kaposvárra, majd az auschwitzi megsemmisítő lágerba kerültek jútíus elején. Közben Kunffy Lajos életének megmentésére Stephaich alispán mentőakciót kezdett. Az angolszász orientációjáról ismert alispán és baráti köre a kormányzói kabinetirodán keresztül megszerezte a mentesítést, és az utolsó pillanatban vitette vissza So- mogytúrra a Kunffy családot 1944. július 1-én kapott ideiglenes mentesítést a művészházaspár, de egyúttal csendőri felügyelet alá is helyezték őket. Július derekán a főszolgabíró erről értesítette a község elöljáróságát és a csendőr parancsnokságot. Az ingóságaitól megfosztott idős művész ilyen meghurcolás és előzmények után érte meg a felszabadulást az év végén. A. A. SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1969. október 12.
