Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-12 / 237. szám
I VIRÁGZÓ A megyeszékhely fejlesztésének programját együttes ülésen fogadta el a megyei és a városi párt-végrehajtóbizottság 1965. február 8-án. Bármelyik kaposvári lemérheti ennek a határozatnak a végrehajtását, az iparfejlesztéstől, a lakásépítésig, a kereskedelmi hálózat szélesítésétől a kommunális helyzet javításáig. E program megvalósítását tették újra mérlegre csütörtökön azon az eszmecserén, amelyet Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Böhm József, a megyei tanács vb-elnöke folytatott a városi párt-végrehajtóbizottság és -apparátus tagjaival. Legutóbb három éve vették számba Somogy politikai, gazdasági és szellemi központjának a fejlődését, leszögezve, hogy az egész megye érdeke Kaposvár gyorsabb ütemű fejlesztése. Akkor az egyik legfontosabb feladatként a dinamikusabb párt- és állami vezetést határozták meg. Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára és Rostás Károly, a városi tanács vb-elnöke ennek a szellemében elemezte Kaposvár politikai, társadalmi, gazdasági, kommunális, egészség- ügyi és művelődési helyzetét. Németh Ferenc és Böhm József is elismerte, hogy fejlődés jellemzi a két testület és apparátus munkáját. A város gyarapodása és szépülése az 1965. évi határozat végrehajtásának eredménye Lépést tartani Hol tart a fejlődésben Kaposvár? Ez nemcsak a város, hanem a megye minden lakosát érdekli. Erről úgy nyilatkozott a megyei pártbizottság első titkára, hogy soha nem látott fejlődésen megy át Somogy székhelye. E város történetében még nem volt ilyen fellendülés, és ami az itt élő embereket lelkesítheti, optimizmussal töltheti el: ugyanilyen fejlődés előtt áll. A megyeszékhely általános fejlődése most egy nagyon fontos szakasz kezdeténél tart. Ha számiba vesszük az iparosítás, a lakásépítés eredményeit, a kereskedelmi, művelődési, kommunális fejlesztéseket, akkor' azt állapíthatjuk meg, hogy nagyjából leraktuk a továbbfejlődéshez nélkülözhetetlen alapokat Ebben a megyében nem volt elegendő városépítési tapasztalat, most jutott el a megyei meg a városi párt- és állami vezetés oda, hogy az eddiginél sókkal tervszerűbben, meggon- doltabban folytathassa Kaposvár fejlesztését. Ha megvalósulnak a már kész tervek, akkor bízvást mondhatjuk, hogy a fellendülés újabb szakasza következik Somogy centrumában. Az utóbbi években felhalmozódott tapasztalatok pedig lehetővé teszik, hogy még nagyobb léptekkel haladjunk előre a negyedik ötéves tervben. Ez azért fontos követelmény, mert Kaposvárnak most már lépést kell tartania nemcsak a kis és közepes városokkal, hanem a nagyobbakkal is, A »■Tegyünk többet Somogyért« mozgalom arra kötelez, hogy Kaposvár virágzó, pezsgő város legyen, fejlett iparral, rangjához illő kereskedelmi, vendéglátó- és iskolahálózattal, művelődési és sportintézmé- nyekkeh Serkentő gondolatok Tíz évyel ezelőtt olyan téves nézetek uralkodtak még mérnöki körökben is, hogy a kaposvári talaj nem bírja el az emeletes házakat. A megye és a város vezetői az új pártszékház ötödik émeleti termében tanácskoztak, s az ablakon keresztül a kaposi dombokig elláthattunk. Németh Ferenc nagyon találóan megjegyezte, hogy még ennél Is messzebbre láthatunk majd. S ezzel nemcsak a tíz- és huszonkét emeletes lakóházak, hanem a gondolat magasba törésére is célzott. Éppen ezért szenvedélyesen bírálta a meddő, felelőtlen, évekig tartó vitákat, amelyek fékezik a fejlődést. Az ilyen és ehhez hasonló huzavonáknak egyszer s mindenkorra véget kell vetni. Számtalan területen előbbre tarthatnánk, ha nem fékezné a tervek megvalósítását értetlenség, kényelmesség, lustaság és hanyagság. Például még- ma is előbukkan az egy évtizeddel ezelőtti téveszme olyan formában, hogy csak háromemeletes társasházat lehet építeni, mert a negyedik emeleten senki (!) sem vesz lakást. Az ilyen áporodott, kisszerű nézet ellen határozottan harcolni kell. Nem szabad belenyugodni olyanba, hogy a Finommechanikai Vállalat késleltesse a bevásárló központ építésének megkezdését az állandóan ha- lasztgatott kiköltözéssel; hogy a szennyvíztisztító telep befejezését mindig elodázzák; hogy a földgáz bevezetése az idén se menjen simábban stb. Kaposvár olyan példát mutatott összefogásból és együttműködésből a vízellátás megjavításával, hogy ez nem maradhat egyedülálló, követnie kell to- vábbiaiknak! Ugyanez a serkentés csendült ki Böhm József szavaiból is. Ügy fogalmazott, hogy legyen közügy a sportcsarnok, a középiskolás- és szakmunkáskollégium, az úttörő- és ifjúsági ház felépítése. E lelkesítő célokért érdemes összefogniuk a város üzemeinek és lakosságának. Például a sportcsarnok költségének egyharmadát előteremthetnék a vállalatok, intézmények és a kaposváriak. Az összefogás formája különböző lehet, a legfontosabb azonban az. hogy minél több emberhez eljusson ennek a gondolata. A megyei pártbizottság első titkára is nagyon fontosnak tartotta, hogy visszhangra találjanak a város lak ó; ban a szép elgondolások. Szerinte is fokozni kell a közü^yek iránti érdeklődést a megyeszékhelyen. Az eddigi erőfeszítéseit meghozták gyümölcsüket, éppen ezért bátran kérhet a városi vezetés segítséget az emberektől. Hasznos és érdemes a tehetséges i szakemberek és lakosok gondolatait, ötleteit ösz- szegyűjteni. Ha megismerteik velük a kitűzött célokat, biztos, hogy hajlandók többet áldozni és közös összefogással megvalósítani a fejlődést szolgáló terveket Ennek érdekében összpontosítsa a város vezetése a megyeszékhely szellemi erejét, kérje föl a lakosságot a hatékonyabb támogatásra. Rippl-Rónai művésztelepet 1 A sok adósság közül nagyon szenvedélyesen szóba került a kaposvári művésztelep. Rippl- Rónai József ötven évvel ezelőtt síkraszállt azért, hogy legyen művésztelep a mosdósi Pallavicmi-kastélyból. A megyei pártbizottság első titkára szerint bennünket, a Tanács- köztársaság ügyének folytatóit, kötelez a haladó hagyomány, nekünk kell megvalósítani Rippl-Rónai tervét, a népegyetem felállítását javasló Vikár Béla gondolatát. Most már a város vezetőin a sor, hogy rr-gteremtsék az annyiszor megálmodott és most már évek óta vajúdó művésztelepet Szóba került, hogy mi lenne, ha a művésztelep a megvásárolandó Rippl-Rónai-vüla parkjában kapna helyet. Németh Ferenc ellenezte ezt, szerinte ugyanis eredeti állapotáVÁROST! Leszerelés előtt ban kell meghagyni a parkot. Látogassanak csak él ide olykor a művészek, hozzák el az állványukat és a palettájukat, festegessenek az árnyas fák alatt. Inkább azon lehetne gondolkodni, hogy állítsanak szobrot a parkban Iványi Grünvald Béltának, Kunffy Lajosnak, Medgyessy Ferencnek, Rippl- Rónai Józsefnek, Vaszary Jánosnak, Vikár Bélának stb. A művésztelepet pedig építsék föl máshol. A megyeszékhely festői dombjai szinte kínálják a helyét a nyolc-tíz állandó műteremnek. Az ország más városaiban, Hódmezővásárhelyen, Szolnokon, Szentendrén alapított művésztelepek példája bizonyítja, hogy szívesen birtokukba veszik majd a művészek a kaposvári telepet, ha megteremtik a tárgyi és a művészi föltételeket, mert megfelelő irányítással kibontakoztathatják tehetségüket és képességeiket. S mi Sfjm természetesebb, hogy a kaposvári művésztelspet Rippl-Rónai Józsefről nevezzük el, akiben e nemes és szép gondolat megszületett T ársasházakat a belvárosban Sok szó esett a megbeszélésen és a délutáni városnéző sétán is a lakásépítésről. Németh Ferenc és Böhm József arra ösztönözte a városi vezetőket, hogy minél több lakóháznak készítsék elő a helyét, hiszen a mostani ötéves terv példázza: 359 Lakás épülhet meg terven felül Kaposváron 1970 végéig. A városi tanács ugyanolyan fontos feladatának tekintse a társasházak építését, mint az állami és szövetkezeti lakásokét. Egyetértettek azzal az elképzeléssel, hogy a belváros rekonstrukciója során OTP-társasházak kerüljenek az üres telkekre, mert ez a városképet is emeli. Ha szükséges, még a lakások árához is hozzájárulhat a tanács a kön érdekében. Németh Ferenc a még igazságosabb lakáselosztás végett azt javasolta, hogy a városi tanács hozzon létre még egy társadalmi bizottságot. Ennék a tagjai elsősorban a vállalatok »■lakáselosztását-« ellenőrizzék. Noha a gazdasági vezetők, a párt- és a szakszervezet vezetői együttesen felelősek a bérlő kijelöléséért, mégis előfordult, hogy olyan kapta a lakást, akinek háza, villája, sőt autója is van. A város fejlődésének további gyorsulása még nagyobb feladatokat ró a városi pártbizottságra és a városi tanácsra, ez pedig megkívánja a nagyobb önállóságot és kezdeményezést. A megyei pártbizottság és a megyei tanács a jövőben is megadja a városnak az erkölcsi, politikai és anyagi támogatást. L. G. A KISZ-klubban talán öt- venetn gyűltek össze ezen a délutánon. Mindannyian leszerelő katonák, pár nap múlva fölveszik a civil ruhát, s visz- szakerülnek munkahelyükre Lassan telnek az utolsó órák, sajnos, az időt nem lehet sürgetni. Két év után eljött a leszerelés ideje, s ha az ember visszagondol, akkor gyorsan elröppent á huszonnégy hónap. Igaz ugyan, hogy a honvédség elbúcsúzik az idejüket kitöltött katonafiatalok- tól, de korántsem szakad meg közöttük a kapcsolat. Az általános és középiskolások honvédelmi neveléséből a leszerelt fiúkra is hárul feladat, nem is kevés. A Magyar Honvédelmi Szövetség igényt tart a jó gyakorlati és elmeleti ismeretekkel rendelkező katonákra (illetve a leszerelés után már tartalékosokra), akik segítik munkáját. Ezekről a kérdésekről be - szélgettünk egyik alakulatunk nál a fiúkkal, akik közül a bevonulás előtt többen különböző MHSZ-klubokban tevékenykedtek, tanultak. Mit tudnak most ők visszaadni a szövetségnek abból, amit a honvédségnél elsajátítottak? — tette föl a kérdést Pohánka Rudolf, az MHSZ megyei munkatársa. Az úttörők, az ifjúgárdtsiák, a sorkötelesek honvédelmi nevelésében a pedagógusoknak sok segítségre van szükségük, hiszen sok tanító- és tanárnő nem ismeri és nem is ismerheti a haditechnikát és annak használatát. Bár mind a honvédség, mind az MHSZ minden segítséget igyekszik meg- edni a nevelőknek, társadalmi munkások nélkül nehezen tehetnek eleget kötelességüknek. A leszerelt katonák viszont akár oktatóként, akár tani o 1 yarn ve ze tőként átadhatják tapasztalataikat a gyerekeknek, s ezzel nekik is megkönnyítik majd az első egyenruhás« hónapokat, a parancsnokok viszont alapismeretak- kel rendelkező fiúkkal kezdhetik meg a kiképzést. A katonák közül többen érdeklődtek, hogy milyen úton- módon jelentkezhetnek az MHSZ- nél, s találnak-e az ismereteiknek megfelelő szakosztályokat, kluookat? Szóba került, hogy gépjárművezetői szakoktatói vizsgát mikor és hol lehet tenni, mert a szakmásított jogosítvánnyal rendelkezők nagy részéit ez a lehetőség érdekli. — Minden jelentkezőnek, valamennyi segítőtársunknak nagvon örülünk — válaszolta Pohánka Rudolf. — Nemcsak a megyében, hanem az egész országban várja örökéi szövetségünk, ahol a részletes tájékoztatás után azonnal eldönthetik, milyen formában, milyen területen tudnak bekapcsolódni munkánkba. A honvédelmi nevelés társadalmi feladat, így a leszerelő kato' iké is, akik felkészültségükkel és ismereteikkel segíthetik a bevonuló fiatalok képzését. S. G. Hútor harmincötmillióért Célgépeken készül a bűtor. elmondta, mindenütt keresettek. Az ok egyszerű: az igényeknek megfelelő, de nem drága bútor gyártására törekszenek. Azt ■ tartják a vállalatnál, hogy tizenkét-tizenhádoz, fia ki akarja cserélni a bútorát, többet azonban már nem tud. Nagy szériában viszont csak úgy érdemes termelni, ha biztos piacra is találnak a termékkel. romezer forintot mindenki ál- I A Boglárka szobaberendezés i Két számot érdemes egymás mellé tenni: tizenhat évvel ezelőtt, amikor megalakult a Kaposvári Bútoripari Vállalat, mindössze harminc garnitúrát készítettek egy év alatt Az idei tervük háromezer garnitúra. S mindehhez ennyit fűz Kelemen János főkönyvelő : — Nem vagyunk képesek kielégíteni az igényeket. Raktárra szinte sohasem termelünk. A szalagról megy a termék a kereskedelemhez. Jövőre háromezerötszáz garnitúrát, tervezünk. Sajnos többre nem futja az erőnkből. Éves termelési tervünk most 35 millió forint. Ha megvalósulnak a fejlesztési elképzeléseink, mintegy ötvenmillió forint értékű árut tudunk évente gyártani. Addig azonban még sokat kell tenni. Szinte az egész üzemet átalakítjuk. Üj csarnokot építünk, gépesítjük az anyagmozgatást, célgépeket vásárolunk. A következő b írom évben, mintegy négymillió forintot költünk a gyárra. Megéri? A választ a bútoripar egyre nagyobb méretű rendelése adja meg. A termékek hat megyébe jutnak el és mint Miklósi Gyula főmérnök Bemutatóteremben az új Boglárka, sok lakásba eljutott már. Üj típusa most készült el a gyárban- Alkalmi kiállítótermében a legszigorúbb kritikusok maguk a dolgozók. S mindenkinek az a véleménye, hogy jobb, tetszetősebb a réginél. — Kollektív tervező munka eredménye az új bútor — mondja a főmérnök. — Mindenki adott ötletet, s így állítottuk össze. Egy elv érvényesült: modern legyen, tetszetős és olcsó. Jövőre már ezt gyártjuk. — S mi lesz ezután? — Üj típusok előállítására is törekszünk. A kétszáztizenhat munkás ebben a gyárban jó érzéssel vette tudomásul, hogy túljutott a megyehatáron. Nemcsak a Dunántúlra, hanem az Alföldre is egyre többet rendelnek a termékekből- S a' vállalaiti önállóság nálunk azt is jelenti, hogy mindenki igyekszik többet, jobbat adni. — A vevőt nemcsak megszerezni kell, hanem meg is kell tartani — veszi át a szót a főkönyvelő. — Ezt pedig csak korszerű termékkel lehel Korszerű terméket pedig csak. megfelelő műszaki gárda segítségével tudunk kiszűrni. Nagy szó nálunk, hogy négy mérnökünk van, s az még nagyobb, hogy a munka mellett heten tanulnak a technikumban. Ezek az emberek ismerik a munka minden fázisát, s ha egyszer termelésirányítók lesznek, akkor is tudják, hot lehet a legtöbbet tenni a versenyképes termékekért. A HlRADASTECHNIKAI vállalat fölvételre keres rádiócsőüzemébe ml dolgozókat 16 -2i éves korig Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, Kaposvár, Dimitrov u. 127. (9391) SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1969. október 12.
