Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-11 / 236. szám
Harcban a „vörös kakassal44 A feltörő tűz láttán ösztönösem a vizesedény után nyúlunk, vagy felkapunk egy pokrócot hogy azzal fojtsuk el az elharapódzó lángokat Ezzel azután többnyire ki is merül a tudományunk, pedig még többféle oltási lehetőséggel élhetnénk, ha behatóbban is mernénk a tűzoltás fizikáját és kémiáját. Sokáig csak három fő szempontot tartottak szem előtt a tűz oltásakor: az oxigén kizárását az égés környezetéből, az anyag lehűtését, és az éghető anyagnak az eltávolítását. Űjabb ismereteink alapján azonban van még egy fontos tényező, ami nem hagyható figyelmen kívül: az a láncreakció, mely égés közben a molekulák ütközése és hasadása révén létrejön, s amely a tűz folyamatos tovaterjedését eredményezi. A láncreakció folyamatát leginkább a sorbaállított kugldbábuk példájával tehetjük szemléletessé, ahoi elég a legszélsőt megbillente nőnk ahhoz, hogy az egész sor eldőljön. De ha a bábuk közül egyet vagy többet kiemelünk, megakadályozhatjuk a feltartóztathatatlan tovaterjedést. Nos, ezt tesszük a tudományos alapon végrehajtott tűzoltáskor is, amikor kémiai úton lekötjük a láncolat egyes köz benső »gyökeit«. Oltás tízzel A tűzfészekre fecskendezett víz kettős feladatot tölt be. Egyrészt a hő hatására elpárologva. gőzzé válva elzárja a ie- vegő oxigénjét az égő anyagtól, másrészt hőt von el, tehál gyulladási hőmérséklet alá hűti az éghető anyagot Nem mindegy, hogy a vizet bő sugárban, vagy finr-n permet formájában jatt tűzfészekre. Rájött. a vízpermet sakkal er ’it — íyesebben oltja a tüzet, aminek az a magyarázata, hogy a víz finoman elosztó részecskéi hatástalanítják a fen tett említett gyököket, megszakítják a láncreakciót. Még tovább lehet fokozni a vízzel való oltás hatékonyságát, ha ún. nedvesítőszereket keverünk hozzá. Különösen a víztaszító (hidrofób) anyagok oltásánál van ennek jelentősége, mint amilyen pl. a gyapot és a fűrészpor. Az ezekre fecskendezett víz ugyanis nedvesítőszerek használata nélkül cseppeket alkot, melyek leperegnek az oltandó anyagról anélkül, hogy annak belsejébe hatolva hütőhatást fejtenének ki. Így gyakran előfordul, hogy a felületen lobogó lángot eloltja ugyan a víz, de az anyag belsejében olyan izzó gócok maradnak vissza, amelyek később újra fellobbanhatnak. A nedvesítőszer ezt a jelenséget megakadályozza, elősegítvén a víz jó elterelését és beszivárgását Oltás porral és habbal A vízzel oltható tlan tüzek elfojtására eredményesen használhatók különféle vegyi porok. Régebben nátriumhid- rokarbonát (szódabikarbóna) és kovaföld keverékével oltották az ilyen tüzeket. Az oltóhatással nem lett volna baj, de a keverek tárolásánál csomóso- dás állt elő, s ez sok kellemetlenséget okozott. Üj abban fémsztearátok hozzáadásával Nagy teljesítményű habágyú munka közben. A kikötői hajótüzek megfékezésére szolgáló, vízporlasztós sugárágyúkkal fölszerelt különleges oltóberendezés. víztaszítóvá, csomómentessé teszik az oltóporokat. A porral való oltásnál ugyancsak arról van szó, hogy a porszemcsék megszakítják a láncreakciót. Mindamellett a szódabikorbóna porból keletkező széndioxid és vízgőz maga is oltóhatást fejt ki. Minél finomabb eloszlású a por, annál hatásosabb az oltás. Kiszámították, hogy benzintűz esetén köbméterenként 800 millió porszemcse szükséges a láncreakció megszakításához. A cél tehát az, hogy a porszemcsék méretét minden határon túl csökeknteni lehessen. A porsugár nagyon hatásosan és gyorsan szünteti meg a lánggal való égést, sem az emberekre, sem az oltandó anyagokra nem ártalmas, de — a rosszabb hőelvonóképességre való tekintettel — ügyelni kell a visszamaradó parázsló anyagrészekre. A haboltás a vízzel való oltás módosított formája. Főként benzin- és olajtüzek elfojtására használják, a hab ugyanis kisebb fajsúlya révén takaróréteget képez. A hab képzésének egyik módja, hogy a habképző anyagokkal kevert vizet levegő hozzávezetésévei mintegy »felverik«. A habképzés másik változatában vegyi folyamat révén, két anyag ösz- szekeveredésekor jön létre a hab. Gázzal a tűz ellen Természetesen nem a világítógázra kell gondolnunk a tűzoltással kapcsolatban, hiszen az maga is gyúlékony, hanem az olyan éghetetlen gázokra mint pL a széndioxid. Ez a gáz nehezebb a levegőnél, így azt kiszorítja a tűz környezetéből, mintegy »rátelepszik« a tűzfészekre. Ezzel egyidejűleg erős hűtőhatást is kifejt, a láncreakció megszakítására azonban nem alkalmas. Az ún. halogénezett szénhidrogének azonban már e feladatnak is megfelelnek, ugyanis atomjaik lekötik a tűzben keletkező és az égési folyamatot fenntartó hidrogénatomokat. Sajnos a kiváló tűzoltó hatású, fluortartalmú szénhidrogének ma még nagyon drágák. A nálunk használatos metil- bramidot és széntetraklondot csak nagy óvatossággal szabad használni, mivel az oltás közben keletkező bomlástermékek mérgezőek. Olvasónapló-pályázat Játék és vallomás a címe annak az olvasónapló-pályázatnak amelyet az Olvasó népért mozgalom keretében a KISZ kb meghirdetett felszabadulásunk 25. évfordulójára. Megyénk könyvtárai és KlSZ-szerveze- tei ezer olvasónaplót kaptak, a napokban történik az elosztásuk. A pályázaton részt vehet minden szakmunkás- és középiskolai tanuló; a dolgozó fiatalok és néphadseregünk szolgálatot teljesítő katonáinak a jelentkezését is várják Az olvasónapló-pályázat mintegy féléves olvasóprogramot diktál, ezalatt három pályázati határidőt szabtak meg egy- egy kérdés megválasztására. Az olvasónapló tulajdonoosa1. tízszázalékos kedvezményt kapnak mintegy kétszáz különféle szépirodalmi és isme- rette,'jesztő könyv megvásárlására, két ünnepi kiadványt pedig feláron vásárolhatnak meg. A könyvtárakban a naplótulajdonosok részére irodalmi esteket, író—olvasó találkozókat, klu bősszé j ö veteleket szerveznek, a napló feladatainak megoldásához rendszeresen tanácsot adnak. Húsz könyv elolvasását tűzi ki célul a naplópályázat, az olvasottakról naplójegyzetek- ben kell beszámolni különböző szempontok szerint. Ezekre megfelelő helyeket jelöltek meg a napiéban. Az őszinte vallomás — az olvasottakról, a közben felvetődött gondolatokról, a vitákról, beszélgetésekről — is része az olvasásnak. Tíz témakör közül választhatnak a naplótulajdonosak, hogy őszintén elmondják gondolataikat például arról, milyennek ismerték meg a könyvekből a forradalmárt, milyen, könyvek mutatták meg világosan a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a Magyar Tanácsköztársaság vagy hazánk felszabadulásának jelentőségét. Végezetül szórakoztató rejtvényeket tartalmaz az olvasónapló, és részletes olvasmányajánlóval áll az olvasók rendel kezesére. A pyémántdiplomás pedagógus Vendi bácsi i4 Jzt hitte, káprázik a szeme! Vagy tévedne? Ú, a kiváló felderítő, aki több száz méter távolságból is könnyedén felismeri a tárgyakat, most megállapíthatta: néhány méternyire tőle, a presszó kirakatüvege mögött, egy kis asztalka mellett ott ül szíve választottja — édes kettesben egy fiatalemberrel. Nahát, ez már mégiscsak több u soknál! A’ ' i ad találkát a kislány ke. 2, de előtte egy ficsur társaságában süteményt csipeget. Lev értén indult el a park felé. Széles ívben kikerülte a kultúrházat, amely előtt kettőkor találkozniuk kellett volna Ankával... Anka, te csal- . fa teremtés!... Talán még egy hete se múlt, amikor egy este mélyen a szem.'be nézett és ezt suttogta: >-Tc vagy a legdrágább nekem. Senkiért el nem cserélnélek ezen a kerek világon!... « Szemensze- dett hazugság!... Talán ugyanezeket mondja most annak a másiknak ott a presszóban. M. Zainescu: Káprázat lonut Tomsa őrmestert nagyon megviselte Anka hűtlensége. Leroskadt egy padra. Ahogy ott ült, morfondírozva a női nem kiszámíthatatlanságán, gyöngéd kéz érintette meg a vállát. Anka volt. — Szóval ilyen vagy, lonut? Én állok, várok a kultúrház előtt, és te túzok módjára itt üldögélsz a park legeldugod- tabb zugában . .! — Hagy békén, kérlek ... Nem akarok... hogy úgy mondjam, sorszámot venni a vasárnapi találkáidhoz. — Hál neked meg mi bajod?... Mielőtt sértegetsz, illene, hegy magyarázd is meg a dolgot! — Hát azt hiszed, hogy ide még magyarázat is kell? — Egyáltalán nem ismerek rád’.,. Mi történt veled? — Nem te, hanem én vonhatnálak kérdőre! Mit kerestél egy órával ezelőtt azzal a ficsurral a Denevér presszóban?! — Te láttál ott engem? — Nem vagyok vak... — Ez aztán igazán rejtélyes — robbant ki Ankából a nevetés. lonut értetlenül pislogott Ankára. Nem értette, miért kacag olyan jókedvűen a lány. Anka azonban folytatta: — Maradj még itt egy kicsit a pádon, jó?... Azonnal visszajövök és akkor minden világos lesz. Mielőtt Inout szólhatott volna., Anka sarkon fordult és eltűnt. S néhány pere múlva lonut előtt két Anka állt. Teljesen egyforma ruhában. lonut csak pislogott, Anka pedig ünnepélyesen bemutatta hasonmását: — Mara... az ikernővé- rem ... Krecsmáry László fordítása londozzon. PONTOSAN ÍGY képzeltem el az udvart. A gondosan futtatott szőlőlugas vesszőit lehúzzák a kövér fürtök. A sárga, kicsit kapott festésű ámbitus tövében savanyításra vár a vöröskáposztá, a szakajtóban az öreg diófa idei termése. És virág, virág mindenütt. Fakuló piros muskátli, aszparágusz, rózsa. Az egész udvart beteríti a szedésre váró gyümölcsök illata. A ház csendes. Karola néni nyit ajtót. Meleg tekintetében mintha csalódás tükröződne. Talán az unokáit várta helyettünk. Lekiált a kertbe. — Ma tökfőzelék lesz ebédre, és a papa elment a domboldalra tököt nézni. A ház sarka felől csoszo- gás. Megjött Vendi bácsi. — Engem keresnek? Nahát! Honnan? — Gyere, gyere papa, adok rád másik zakót és a sapkád is vedd le. A nap melegen süt A zöld kerti székekre ülünk le. A két öreg egymást készítette a vendégfogadásra. — Ne fésülj engem, mama. Jó ez így, munka közben vagyok. — Hát már hogyne, papa, lehet, hogy még vőlegény lesszel ... Jóízűen felkacagnak. Mi is. — Hány éves, Vendi bácsi? — Nyolcvannégy. De tudja, ezt csak az adminisztráció kedvéért mondom. Néhány hete Füreden üdültem, ott is én voltam a legvirgoncabb és a legfiatalabb. S ahogy figyelem derűs arcát. el is hiszem. Nyoma sincs a fél évszázados tanításnak, nem panaszkodik, hogy fáradt, hogy tönkretette a munka, hogy rosszak voltak a gyerekek. Csak viccelődik, csak " nevet — Hát bizony nevetek, mert ennek köszönhetem, hogy élek. Ha csillogást lát a szememben, nemigen tudja megállapítani, hogy a sírástól van-e vagy a nevetéstől. Miután másodszor is nyugdíjba küldtek, azóta kicsit érzem az éveim súlyát. De adóig? Hajai ! Én vágtam a fát, gondoztam a kertet, most lassan csak az olvasás marad, mert o’vasni kimondhatatlanul szeretek. No meg itt a mama. aki bizony Somogy vármegye legszebb lánya volt, mikor Varga Vendelné lett Karola néni csitítja, ne bo— Hogy találkozott a pedagóguspályával, Vendel bácsi ? — Kacifántosán. »Gazdag« család derék sarja vagyok olyan fekete kenyeret ettünk, hogy sose felejtem el. Kereskedelmi iskolába adott hát az apám, hogy jobb sorunk legyen. Dehát megbuktattak állandóan, mert nem adhattunk a »gazdagságunkból« a nevelőknek. Pedig nem voltam buta gyerek, higgye el. Azután örömömre átmentem a csurgói tanítóképzőbe, oda jobban húzott a szívem mindig. 1905-ben megkaptam a d piamámat. Azóta tanítottam. — Hol? — A leghosszabb ideig, harminchárom évig Somogysimo- nyiban. Nyolcvan, száz gyerekkel bántam. Odatartozott Gardos-, Irma- és Ormánd- puszta is. A gardosi meg az irmapusztai gyerekekkel nem volt bajom. Jóravaló, törekvő emberek, némelyik sokra is v:tte. De az ormándiak? Olyan volt a természetük, mint a tövis, az istállóban aludtak, nem tudtak tiszteletet, nem tisztelték a tudást sem. Innen küldtek nyugdíjba 1945-ben. Somogysárdra költöztünk a lányomékhoz, azóta itt élünk. De Somogy- simonyjba minden évben visszamegyek, várnak ám az ottaniak... — Azt mondta az előbb, másodszor is nyugdíjba küldték. — Igen, mert itt is tanítottam az ötvenes évek elején. Tespedtem volna el fiatalon? Meg képeztem is magam, akármelyik fiatallal fölvettem a versenyt. Nekem a tanítás nemcsak a nyugdíjévek megszerzéséig kellett. A felügyelő szeretett is. Nemcsak a tanfelügyelő, hanem egész Somogysárd szereti Varga Vendelt. »Vendi bácsi«, ahogy tisztelettel szólítják, a munka és a hivatásszeretet példaképe a faluban. Még ma, nyolcvannégy évesen sem tud elmenni úgy a postára vagy a boltba, hogy ne nézne be az iskolába, ne szólna egy-két kedves szót tanítványai gyerekeihez is. Örök vidám, örök optimista ember. S boldog dédnagyapa. — Hát igen. Két lányom és egy fiam van, öt unokám és három dédunokám, most várjuk a negyediket Nálunk még »divat« a gyermek. A gyerekben egy kicsi világ van, s hogy az igazi világ milyen lesz, az tőlünk, szülőktől függ, hogyan formáljuk a jövő világát apróságainkban. Varga Vendel sosem a fénynek és a dicséreteknek élt. Egyszerűen jár-kel az emberek között, tanácsaival ellátja még az idegent is. Azt a két díszoklevelet, amelyet a munkájáért kapott, azért még ma is könnyezve veszi elő. Aranydiploma 1961-ben és gyémántdiploma 1965-ben. — Most kapom majd a vasat — mosolyog huncutká- san. — Mert vénségemre hiszek a jóslatban. A nyáron Siófokon, a mólón sétáltam, és összetalálkoztam egy német csoporttal. Az egyik asz- szonykával elbeszélgettem, s búcsúzóul azt mondta: éljen még harminc esztendeig. ö mondta yan tehát még hu- szonegynéhány évem. s abba pont belefér a vasdiploma ... AMIKOR BENYITOTTAM hozzájuk. azt mondogattam magamban: ennél jobbkor nem is jöhettem volna, ősz, napfény, idős. megbékélt embereit. Csodálatos. Most hogy visszagondolok, valóban ősz volt. csak éppen az »öregek« nem illetlek a tél közelségét jelző őszi képbe. Inkább a tavaszt idézték, S azt hiszem, ez volt a csodálatos. Bán’ Zsuzsa Fejlesztik a vasútegészségügyi szolgálatot Vasútegészségügy! tudományos ülés volt tegnap Szolnokon a MÁV kórház és rendelőintézet, valamint a megyei tanács vb egészség- ügyi osztálya rendezésében. Mint hangoztatták, a vasúti közlekedés gyorsan növekvő sebessége, illetve a technika fejlődése mind nagyobb mértékben veszi igénybe a vasúti doigozókat. A vasúti munkahelyek baleseti statisztikája szerint a legveszélyesebb a kocsirendezői munkakör. Az előforduló vasúti balesetek 50 százaléka itt történik. Éppen ezért az elsődleges tennivalók közé került az automatikus kocsikapcsolás megvalósítása. Vasutaink évente ÍOtt millió utast szállítanak. SOMOGYI RertAP teomfcjít, IMS. október 1L
