Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-04 / 230. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! m Ára: 80 fillér AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA JL.6P XXV. évfolyam, 300. szám 1969. október 4., szombat „Tolmácsolják megyénk lakóinak békevágyát44 Elutaztak a somogyi küldöttek a VII. Békekongresszusra Tegnap délelőtt a .Hazafias Népfront kaposvári klubjában találkoztak a VII. békekong­resszus somogyi küldöttei és a kongresszusra tanácskozási joggal meghívottak. Varga Ká­roly országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei tit­kára köszöntötte őket, és is­mertette, milyen munkabizott­ságokban vesznek majd részt. A búcsúztatásra több tömeg- szervezet, üzem és intézmény küldte el képviselőit Varga Teréz, a KISZ megyei bizott­ságát, dr. Ungár Sándor a KI- SOSZ, Nagy Pál a MÉSZÖV, Mészáros Mária pedig a KI ŐSZ dolgozóit képviselte. — Ama kérjük önöket, tol­mácsolják a békekongresszuson megyénk lakóinak béke- vágyát. Mondják el, hogy a so­mogyi emberék — idősebbek és fiatalok egyaránt — minden erejükkel azért küzdenek, hogy nyugodt körülmények között békében élhessenek, dolgozhas­sanak! Kölöcn kérjük azokat a küldötteinket, akik majd a vietnami helyzettel foglalkozó munkabizottságban tevékeny­kednek, mondják él, hogy a so­mogyi fiatalok — az időseb­bekkel együtt — tettekkel se­gítik a vietnami nép harcát Felelősségteljes munkájukhoz sok sikert kívánunk — mon­dotta Varga Teréz, a KISZ- bizottság megyei titkára, ami­kor a Hazafias Népfront el­nöksége, a megjelentek s va­lamennyi somogyi ember nevé­ben búcsúztatta a küldötteket. A VII. békekongresszusra a következő somogyi küldöttek utaztak el: dr. Albert Áron mosdósi kórhá’4 főorvos, Asz­talos István, a siófoki Kőolaj- vezeték Vállalat dolgozója, Bemard Jenőné, az igali álta­lános iskola igazgatója, Bíró Gyula, a megyei pártbizottság titkára, Dévai Zoltán, a ME­Brezsnyev Berlinbe utazott heonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárá­nak vezetésével tegnap szovjet párt- és kormányküldöttség utazott Berlinbe. A küldöttség a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottságának, az NDK állam­tanácsának és minisztertaná­csának meghívására részt vesz a köztársaság fennállásának 20. évfordulója alkalmából rende­zett ünnepségeiken. (MTI) Szocialista párt­ós kormánydelegációk érkeznek az NDK ünnepére A világ minden tájáról több mint száz párt- és kormány- küldöttséget, hivatalos delegá­ciót várnak a Német Demokra­tikus Köztársaság huszadik év­fordulójának ünnepségeire. Brezsnyev vezetésével Ber­linbe érkezett a szovjet kül­döttség s hamarosan megérke­zik Kádár Jánossal az élen a magyar, Gomulka irányításá­val a lengyel és a Zsivkov ve­zette bolgár párt- és kormány- küldöttség Is. A mongol dele­gációt Cedenbal, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kül­döttségét Pham Van Dong ve­zeti. Párt- és bormányvezeiökkel az élükön érkeznek a román, jugoszláv, a koreai és a kubai küldöttségek. Delegációval képviselteti magát az ünnepségeken a tó­kés és a fejlődésben levő or­szágok számos kommunista és munkáspártja, valamint szak- szervezete. Kormányküldöttségek és kü­lönböző haladó pártok képvi­selői érkeznek a harmadik vi­lág országaiból is. (MTI) Gromiko kanadai tanácskozásai Kanadai kormánykörökben derűlátóan ítélik meg Gromiko szovjet és Sharp kanadai kül­ügyminiszter ottawai tanácsko­zásait A két külügyminiszter csü­törtökön munkatársaival együtt több mint egyórás tanácsko­zást folytatott. A kormány szóvivője kije­lentette: Kanadát bizakodással tölti el a tárgyalások eddigi alakulása, és kifejezte remé­nyét, hogy kölcsönösen előnyös megállapodást sikerül aláírni Gromiko elutazása előtt. A Reuter szerint ez az első eset, hogy a két ország kül­ügyminiszteri szinten folytat tárgyalásokat. A TOT ELNÖKSÉGE A termelőszövetkezetek munkaügyi problémáiról SZÖV főelőadója, Drávisz Já­nos, az Óbudai Ktsz marcali üzemének dolgozója, Fülöp Mi­hály, a Növényvédő Állomás igazgatója, Horváth János, a görgetegi tsz elnöke, Jakab Sándor, a csurgói kollégium igazgatója, Kertész Rezső, a kaposvári TÜZÉP osztályveze­tője, Pergel István, a kaposfü- redi tsz elnöke, Sebestyén Jó­zsef püspöki helynök, Somogyi Erzsébet, a Villamossági Gyár dolgozója, Vancsura János, a Mezőcsokonya és Vidéke Álta­lános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet elnökhelyettese és Varga Károly, a Hazafias Nép­front megyei titkára. Tanácskozási, részvételi jog­gal hívták meg: dr. Benedek Lászlót, a Barcsi Járási Tanács vb-titkárát, Kiss Józsefnét, a Hazafias Népfront megyei el­nökségének tagját, az MSZBT megyei titkárát, Endrédi La­jost, a KIOSZ megyei titkárát és Kovács Aladár balatonlel- leá tsz-nyugdíjast, a községi népfront elnökét. Egységesítik a tár- adalombiztosí tási | ogszabályokat Dürítenek a rendezésre váró kérdésekben A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöksége tegnap Szabó István elnök vezetésével ülést tartott, s egyebek között a termelőszö­vetkezeti tagság munkaügyi helyzetéről tárgyalt. A TOT titkárságának rész­letes előterjesztése alapján az elnökség megvizsgálta, hogy a munkaidő, a túlmunka, a munkadíjazás, a betegsegé­lyezés és a munkaügy egyéb területén hogyan kerülhetne a jelenlegi gyakorlat össz­hangban a szövetkezeti el­vekkel a sajátos mezőgazda- sági viszonyokkal. A szövet­kezeti törvény a foglalkozta­tási idő alsó határát például 10 órás munkanapban hatá­rozta meg, a felső határ ese­tenkénti rendezetlensége vi­szont kedvezőtlenül hat, el­lentétes a tsz-tagok élet- és munkakörülményeinek javí­tására irányuló törekvéssel. Az elnökség célszerűnek tartja egyes munkakörökben a fokozatos áttérést — éves viszonylatban — a napi 8 órai munkaidőre Ezzel kap­csolatosan a fizetett szabadság kérdésében is indokoltnak tartják, hogy a szövetkezetek már hat hónap után 6 nap (minden további egy hónap után egy nap) fizetett sza­badságot biztosítsanak tag­jaiknak, ha azok eleget tet­tek a munkarend szerinti kö­telezettségeiknek. Az elnökség véleménye sze­Somogyi Lajos, az MTI fő­munkatársa jelenti: A SZOT társadalombiztosí­tási főigazgatóságának tájékoz­tatása szerint előkészületben van a társadalombiztosítási jogszabályok egységesítése. Is­meretes, hogy az egész magyar jogrendszerben időszerűvé vált a jogalkotás felülvizsgálata — az utóbbi időben a változások, a korszerűsítések egész sorá­nak lehetünk tanúi. Módosítot­ták a Polgári Törvénykönyvet, a Büntető Törvénykönyvet, megjelent az új Munka Tör­vénykönyve, a tsz-törvény, a földtörvény. S mindezek köz­vetve vagy közvetlenül a tár­sadalombiztosítási jogszabá­lyokra is kihatnak. _ A társadalmi juttatásoknak ma már igen fontos része a társadalombiztosítás, amely a lakosság 97—98 százalékát érinti. Az utóbbi években' lé­nyegesen bővültek a társada­lombiztosítási szolgáltatások. 1855 óta mintegy ötven új tár­sadalombiztosítási jogszabály jelent meg, de érvényben van igen sok régi rendelet, sza­bályzat, s ez már nemcsak a lakosság, hanem a szakembe­rek számára is áttekint­hetetlenek. Nem ritka a még érvényben levő ré­gi és az új rendelkezé­sek közötti el'etmondás sem. Ezeknek rendezése annál is fontosabb, mert a társada­lombiztosítás ügyintézésében mindinkább számítanak a tár­sadalmi aktivisták közreműkö­désére, akik csak akkor tudják feladatukat ellátni, ha a ren­delkezések egyértelműek és át­tekinthetőek. Néhány — elvi­leg ugyan nem nagy jelentő­ségű, de az egyén számára mégis fontos — részletkérdés­ről egyetlen jogszabály sem intézkedik. Most majd ezeknek a tisztázására is sor kerül. A SZOT szociálpolitikai bi­zottsága meghatározta a társa­dalombiztosítási jogszabályok irányelveit, s az irányelvek alapján — figyelembe véve a dolgozók észrevételeit, javasla­tait — a társadalombiztosítási főigazgatóság törvényelőkészítő főosztálya tervezetet dolgoz ki a jogszabályok egy­ségesítésére. A tervezetet széles körű vitára bo­csátják majd, megtárgyalják a szakmai szakszervezetek, egyéb érdekképviseleti szerveik — például a kisiparosok és kiskereskedő szervezetei —, s a viták alapján öntik formába a tervezetet, amelynek sorsá­ról felsőbb állami szervek dön­tenek a SZOT bevonásával. Az érvényes jogszabályok tüzetes áttanulmányozása, egységesíté­se, az ellentmondások kiküszö­bölése. az eddig tisztázatlan kérdések rendezése, majd a nyilvános vita hosszabb időt vesz igénybe, valószínűleg két- három év szükséges a jogsza­bályok végleges egységesítésé­hez. Mielőtt azonban még a ter­vezet elkészül, egyes kisebb, rendezésre váró kérdéseket kormányzati szinten tisztázni kell, rint helyenként és időnként a dolgozók igénybevétele o'yan mértékű, hogy az már az egészségre is ártalmas le­hel Ennek rendezése alap­vető emberi kötelesség. Cél­szerűnek tartják, hogy a tsz-ek a napi túlmunka felső határát a munkarendben rögzítsék. Ugyancsak indokolt a jelenleg átlagosan alkal­mazott 25—75 százalék he­lyett a 25—100 százalékos túl­munka-pótlék elszámolása. Az elnökség foglalkozott a tsz-tagok szociális ellátásá­nak továbbfejlesztési lehető­ségeivel, a tsz-myugdíjkorha- tár és a családi pótlék kér­déseivel. A termelőszövetke­zetek egy részben a jelenle­gi segélyezési rendszerrel szemben többféle kifogás me­rült fel, s ezek végső soron abban a javaslatban fejeződ­nek ki, hogy a segélyezést vegye át a társadalombiztosí­tás. Az elnökség — mérlegel­ve az adottságokat — nem tartja még időszerűnek ezt s változtatást. Szükségesnek véli viszont a betegellenőrzés és az orvosi felülvizsgálat jelenlegi rendszerének javítá­sát, a segélyezéssel foglalko­zó ügyintézők képzését, a se­gélyezést szabályozó rendel­kezések egyszerűsítését, eset­leges módosítását Az elnök­ség javasolta, hogy a terme­lőszövetkezeti tagok családi pótlékára vonatkozó rendel­kezés ne a jövő év közepén, hanem már januárban lépjen életbe. Az elnökség a tsz-tagság jelenlegi nyugdíjkorhatárának leszállítását, illetve a bérből és fizetésiből élőkével azonos szintre hozását szövetke-etpo- litikai szempontból feltétlenül indokoltnak és kívánatosnak tartja. Ez ugyanis elősegíte­né, hogy a fiatalok nagyobb számban dolgozzanak a szö­vetkezetekben, s megszüntetné azt a helyzetet, hogy a 40—50 évesek — még kedvezőtle­nebb munkafeltételeket is vállalva — otthagyják a szö­vetkezetét az alacsonyabb ipari nyugdíjkorhatár miatt. Az elnökség szerint indoko­latlan annak a megkülön­böztetésnek a fenntartása, amely szerint a nyugdíj meg­állapításánál figyelembe ve­hető havi jövedelem felső határa 5000 forint, szemben a munkaviszonyban állók 10 000 forintjával. (MTI) Dr. Diiéiy Imre Jugoszláviában Dr. Dimény Imre mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter, aki a Jugoszláv Szö­vetségi Végrehajtó Tanács meghívására hétfőn érkezett hivatalos látogatásra Jugoszlá­viába, ma az eszéki Pannónia mezőgazdasági kombinátot, Ju­goszlávia legnagyobb mezőgaz­dasági üzemét tekintette meg. A látogatáson, amely utolsó állomása volt Dimény Imre ju­goszláviai útjának, részt vett Nagy Ferenc, a jugoszláv szö­vetségi kormány tagja, a ma­gyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság jugo­szláv tagozatának elnöke és Marjai József belgrádi magyar nagykövet is. Dimény Imre jugoszláviai látogatásának befejezésekor nyilatkozott útjának tapaszta­latairól, s többek között ezeket monda: — Mindenekelőtt azzal a cél­lal érkeztünk Jugoszláviába, hogy tapasztalatokat szerez­zünk a mezőgazdaság helyze­téről, és keressük a magyar— jugoszláv együttműködés to­vábbi lehetőségeit a mezőgaz­daságban. Elsősorban a jugoszláv me­zőgazdaság műszaki fejlődését és az alkalmazott közgazdasági módszereket tanulmányoztuk Tapasztalataink szerint főként a társadalmi szektor ment ke­resztül nagy fejlődésen ebből a szempontból. Dimény Imre rámutatott: — Lehetséges és szükséges is a szorosabb együttműködés a magyar és a jugoszláv mező­gazdaság között, mindenekelőtt a technológiák kölcsönös át­vétele és a tapasztalatcsere te­kintetében, de a közgazdasági ösztönzők rendszerének tanul­mányozása is előnyös lehet műnkét ország mezőgazdasága számára. VASáRNflPI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: LESKÖ LÁSZLÓ: Bizonyítani akarnak (3. oldal) PINTER DEZSŐ: Egy szélhámos és a nők (4. oldal) SZALAI LÁSZLÓ: Az életre nevelni (5. oldal) DR. NAGY LAJOS: Legyőzzük a nehézségeket (6. oldal) DR. BODNAR ÉVA: Száz éve született Cl. oldal) GALAMBOS LAJOS: TIZENHÉT SÜLDŐ (8. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents