Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-31 / 253. szám
XXV. évfolyam, 253. szám. Péntek, 1969. október 31. Hatvanöt év után Vasdiplomás mezőgazdász A nagy számok ragadják meg az embert. 1882-ben született, most töltötte be 87. életévét. 1904-ben kapta kézhez a diplomát, és a gyémánt fokozat után tegnap vasdiplomá- val lepte meg az egyetem. Hatvanöt év szimbóluma ez az okmány... Ősz hajú felesége, lánya, három unokája, öt dédunokája örült együtt a nagyatádi családi fészekben Török Károly vasdiplomás mezőgazdásszal. Az ő élete már olyan hosz- szú. hogy epizódokat kiragadni szinte lehetetlen. Gazdag, nyílegyenes, fölfelé ívelő életút. Kolozsvárról indult, s az alföldi Macspuszta volt tanulóéveinek színhelye. Azóta szerette és szereti ma is szenvedélyesen a hivatását, bár meggyengült már, nehezére esik a beszéd is, a séta a kertben, ahol kedvenc fáit dédelgeti hunyorgó szemével. 1921 óta vallja somogyinak magát. A mi társadalmunkban, a felszabadulás után már nem dolgozott, nyugdíjasként szemlélődött a világban. De milyen éles szemmel, milyen odaadó rácsodál- kozással! Az ünnep perceiben így emlékezett erre: — Nyugdíjba vonulásom után figyelemmel kísértem a gyors fejlődést és nagyon meglepett az a sok mindenféle, ami itt történt, és amit igen helyeseltem. Nagyon fáj, annyira legyengültem, hogy már alig tudom tovább figyelni a fejleményekéi. Csak a rádió maradt, meg néha a televízió — ezekből tudom, hogy mi zajlik országunkban. De hogy csodálom, ami történt, az bizonyos... Gödöllőről utazott ide dr. Nagy Nándor docens, hogy átnyújtsa Török Károlynak a vasdiplomát, az Agrártudományi Egyetem legnagyobb kitüntetését. Boldog öröm öntötte el a megfáradt ember arcát, magához ölelte a küldötteket, és á kis dédunokát is, aki vörös rózsacsokrot nyújtott át. Emlékeket idézett, régi képek, diplomák, elismerő oklevelek kerültek elő, s mindig újra meg újra fölnyitatta a vasdiplomát rejtő díszes dobozt: — Ez nekem olyan jól esik, olyan feledhetetlen emlék, amiért nem tudók élég hálás lenni a sorsnak... Nagy számok, fáradt tekintet, és visszapillantás jogos büszkeséggel. Egy példaadó életút alkonyán ... J. B. f Kaposvári réstoronyban Dal- és nótaparádé fehér asztalok előtt Kaposvári réztoronyról szól egy régi dal. Ha valójában állna is ilyen építmény, akkor a tetejét kifényesítették volna arra az eseményre, amely hónapok óta zajlik a megye székhelyén: népdal- és nótavetél- kedőt hirdetett meg a Somogy megyei Vendéglátó Vállalat a Kapos étteremben. A selejtezők után szerdán este rendezték meg a döntőt, melynek programja népes közönséget gyűjtött a fehér asztalok köré. Ritkán fordulunk ilyen műsoroknál a számokhoz, de ebben az. esetben, azt hiszem, érdemes egy pillantást vetni azokra is. Több mint száz versenyzőből válogatta ki a zsűri a döntőben részt vevő tizenkét énekest. Amíg a verseny eddig eljutott, több mint ötszáz népdalt és magyar nótát szólaltattak meg a megye szinte minden részéből jelentkező énekesek. A meghallgatott műveknek mintegy a fele a népdal világába vezetett. A döntő részvevői foglalkozásuk szerint: három pedagógus, egy középiskolás; nyolcán fizikai dolgozók. Az est hangulatából aligha adhatunk vissza még csak keveset is. Talán annyit igen, hogy a vendégek jól szórakoztak. Elsősorban a magyar- nóta-kedvelők. A népdal híveit néhány ismeretlen dallammal ajándékozták meg az énekesek, köztük több somogyival is. A technikai berendezés — a hangszóró, a mikr - fon — okozott némi bosszúságot az igenyeseú'o »íangaio,,- nak. Az énekesek többsége — egy kivétellel — vegyes műsort állított össze népdalokból és, magyar nótákból. Többek előadásában pózokat éreztünk; a természetes hang, az egyéni meg- elevenítés hiányzott. Viszont a versenyzők olyan lelkes odaadásról tettek tanúbizonyságot, amelyet szívesen fedeznénk föl a műkedvelő mozgalomban is. A magyar népdal szeretekére, megbecsülésére hívta föl a figyelmet a műsor egyetlen prózai szereplője, a műsorközlő. Éppen ezért bántó volt hallani esetenként a rossz magyar kiejtéssel előadott számokat. A zsűri nehezen döntött a díjak sorsáról. Végül is olyan határozatot hoztak, amely a hallgatóság többségének véleményét fejezte ki. Németh József csurgói énekest nagy ováció fogadta, ő kapta az ezerötszáz forintos fődíjat. Halmai Ferenc barcsi énekes második helyét mindenképpen biztosította. Egyedül ő énekelt csak népdalokat. Ezért megkapta a zsűri különdíját is, a legjobb népdalénékes címet, A harmadik díjat a polányi Sárái Katalin vette át. Az énekeseket Balogh János népi zenekara kísérte. H. B. FILMJEGYZET Az idő ablakai A föld remegni kezd, tüzes lávát okád. Amikor csitul az elemek háborgása, gyíkszerű állat ér egy kábelhez, s az elektromos kisüléstől azonnal szénné ég. Valahol a föld mélyében működni kezdenek a gépek, és sorra megnyílik néhány, fiókokba zárt koporsó. A manipulátor injekciójának hatására megindul a dehiber- nálás folyamata. Öt »mélyhűtéssel« konzervált ember ébred föl. Egy hang utasítására egy teremben gyülekeznek. Négyen szeretnének a felszínre kerülni, az ötödik maradni akar. Hol egymást, hol a kijáratot keresik lenn a föld mélyében, egy volt katonai bázis labirintusában. Lényegében ennyi a történet magva. A film rendezésében, mondanivalójában ugyan nem mindig kifogástalan, és a feszültség is sokszor elvész a vontatott cselekményben, mégis van valami megrázó, elgondolkodtató ebben a filmben. Talán éppen a lehetőség bemuta- sa, a döbbenet fehér vászon- világán, hogy az esetleges »■quark-«-pusztítás után ilyen sors várhat a jövő nemzedékeire. Ezek a humanitást, az élni akarást sugalló jelenetek mindenképpen dicsérendő vonások ebben a még tipegő sci-fi, vagyis tudományos-fantasztikus műfajban. Felvetődik a kérdés, lehetett volna optimistább képet festeni az emberiség jövőjéről? Mindenképpen, de nemcsak a derűlátás az egyetlen eszköz az ember mindennel dacoló erejének kifejezésére. Mert az a nyugtalan útkeresés, a mindenáron váló tenni akarás is, amely ebben a filmben érezhető. Ilyen szempontból tehát meg kell látnunk ennek a filmnek, ennek az egészen új műfajnak bemutatkozásként jelentkező értékét is. Ez a gondolatiság Kuczka Péter írót és Fejér Tamás rendezőt dicséri. Nehéz feladatba fogtak, humánus szempontból sikerrel. Hiszen ahogy A. C. Clark írja A jövő körvonalai előszavában: »A jövőt megjósolni nem lehet, csupán meghatározni lehet azokat a kereteket, amelyeken belül a lehetséges jövőknek lenniük kell.-« Ez a film egy ok arra, hogy gondolatiságával, ha csak kicsit is, de megerősítse a jövőbe tekintő ember hitét, hogy józanok maradunk, mert csak így maradhatunk meg. M. I. ..TÚLI PAN A moszkvai járókelők dermedtem figyelték, hogy egy narancs- sárga Volga f elszalad a járdára. Vezetője semmitől sem tartott, rendőrkocsit vagy motorost nem látott a közelben. Két percen belül azonban öt kilométeres körzetben minden közlekedési rendőr ismerte a szabálysértő gépkocsi színét és rendszámát. A szabálytalanul közlekedő Volga tulajdonosa nem sejtette, hogy a közlekedés re.leijének moszkvai őreit újabban hordozható, mindössze 80 dekagramm súlyú rádió adó-vevővel szerelték fel. A »Tu- ■ipánt-« — ez a neve a készüléknek — természetesen nem csupán a «■zabálT/sértök körözésére alkalmazzák. Segítségével figyelmeztetik a következő útszakasz »közlekedési felelőseit-« a forgalom várható alakulására. Édes rekord Szigetvári ajándék a zágrábi nemzeti színháznak A nyár csemegéje, a fagylalt után megjelent már a téli »•édességsztár-, a gesztenyepüré is az üzletekben. A hűvös, kora őszi napokban is keresték már a vásárlók, de az ellátás főleg a rendelések miatt akadozott. A Somogy megyei Vendéglátó Vállalat kellőképpen felkészült a nagy téli keresletre. Az elmúlt esztendőkhöz képest az idén rekordmennyiséget. százhúsz mázsa gesztenyemasszát rendeltek a siófoki fogyasztási szövetkezettől és 'a Somogy—Zala megyei Élelmiszer- és Vegyiáru-nagy- kereskedelmi Vállalattól. A rendelt mennyiségből mintegy kétszázezer adag gesztenyepürét készítenék a kaposvári cukrászdák, eszpresszók részére — mondta Derzsi György, a vállalat áruforgalmi előadója. A tejszínellátást folyamatosan biztosítja a Tejipari Vállalat. A gesztenyemassza hűtött tárolását Baján végzik, mivel erre Kaposváron nincs kapacitás. Ez a nehézség többletköltséget jelent ugyan a vállalatnak, de a termék ára változatlan marad. És, hogy mennyire sztár a gesztenyepüré az édességek között, azt bizonyítja egy beszédes forgalmi adat is: a Mézes Mackóban naponta mintegy hatszáz adag fogy éL Ez év őszén nyitották meg a zágrábi Horvát Nemzeti Színházat, amely hosszabb ideig renoválás alatt volt — írja testvérlapunk, a Dunántúli Napló. A megnyitás alkalmából számos ünnepséget rendezték, és ezekhez Szigetvár városa is egy szerény, de értékes ajándékkal járult hozzá. A Szigetváron élő Mozsgai József numizmatikus ugyanis egy olyan régi emlékplakettre bukkant, amelyet abban az időben adtak ki, amikor Zágrábban megnyitották a Horvát Nemzeti Színházat. A plakett közepén a Horvát Nemzeti Színház képe látható. Rajta a felirat: »A Horvát Nemzeti Színház megnyitása emlékére, 1895. X. 14—15 —16.« Hyen plakett nincs a zágrábi színház múzeumában, sőt még a létezéséről sem tudtak eddig. A palakettet Mozsgai József átadta Hugo Bore- nicsnek, az eszéki zenekonzervatórium tanárának, aki hosszabb időt töltött Szigetváron, ahol Ivan Zajé: Zrínyi című operáját fordította magyarra. ö vitte el az értékes emlékplakettet a zágrábi Horvát Nemzeti Színháznak. Jelenet a Krisztina szerelmese című tv-filmből. (A televízió ma este 20.20-kor kezdődő műsora.) MÉM Áruházban Egy nagy áruház igazgatója megkérdezi a személyzeti főnöktől: — Milyen az új elárusítónő, akit most vettünk fel? — Olyan álmodozó tekintetű. — Igen? Akkor osszuk be a hálóingosztályna! A jövő akasztófahumora 1980-at írunk. A pilóta nélküli repülőgép fedélzetén 360 utassal a levegőbe emelkedett Megszólal a hangszóró: — Szíveskedjenek bekapcsolni a biztosító öveket. 8000 méter magasságban repülünk pilóta nélkül. A repülőgépet automata berendezés irányítja, amely abszolút biztos repülést biztosít, biztosít, biztosít... Emlékezetes szavak Egy ifjú asszonyka meséli a barátnőjének: — Az esküvői vacsoránkon sok szép pohárköszöntő hangzott el, nekem azonban a Bandi bácsi szavai a legemlékezetesebbek. — Miért, ő mit mondott? — Csak annyit... »Pincér, az egész számlát én fizetem!« Kiképzésen Az őrmester sorba állítja az újoncokat és szúró tekintettel nézi őket végig. Egyszer csak felor- tit: — Atyaúristen! Kinek van akkora orra, hogy kilóg a sorból? Azonnal lépjen hátra a második sorba! Csönd, senki sem mozdul. Az őrmester újra felordít: —• No, nem hallja? Azonnal lépjen hátra! Megint nem mozdul senki. Az őrmester már piros a dühtől, mikor egy félénk hang megszólal: — önmester úr, ón a második sorban állok! Tapintat... Alexandre Dumas Oroszországban járva elutazott Tifliszbe (ma Tbiliszi). Elhatározta, hogy fölkeresi a legnagyobb könyvesboltot. Az üzlet tulajdonosa értesült az író szándékáról, és figyelmességből minden polcot te’erakott Dumas köteteivel. Az író csodálkozva kérdezte: — Más írók könyveit hol tartja?, — Másokét? — sietett a válasszal az egyik buzgó eladó: — Már eladtuk. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon« 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megye! Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-51«. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Indek: 25 067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6. Felelős vezető; Mautner József.
