Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-31 / 253. szám

w t f, U V > ffUO PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! ’ Áfa: 80 fillér AZ MSZMP SOMOGY M E G Y E I B I Z O T T S Á G Á N A K LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM. 1969. OKTOBER 31„ PÉNTEK A szovjet küldött felszólalása Az ENSZ politikai bizottságának vitája a népi Korea meghívásáról Az HNSZ-köz,gyűlés politikai bizottságában szerdán folytat­ták annak; megvitatását, hogy miként hívják meg a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság képviselőjét a Koreával kapcsolatos kérdéseknek meg­vitatására. A vitáiban szerdán felszólalt Jakon Malik, a Szovjetunió ál­landó ENSZ-képviselője. Itt az ideje annak — fűzte hozzá —, hogy megtegyük a szükséges gyakorlati lépést is azon nor­mális nemzetközi jogi és tár­gyi feltételek megteremtésére, amelyek között meg lehet vi­tatni a Koreával összefüggő kérdéseket Haladéktalanul el kell határozni — mutatott rá —, hogy egyidejűleg meghív­juk mindkét érdekelt fél kép­viselőit a Koreával kapcsola­tos kérdések vitájára. Termé­szetesen a KNDK képviselőit csak úgy lehet meghívni a vi­tára, hogy nem támasztanak semmiféle feltételt, követelést ennek a szocialista országnak a kormányával szemben. Senki számára sem titok — mutatott rá Malik —, hogy a KNDK képviselőinek meghívá­sával összefüggő kérdés abnor­mális megközelítési módját év­ről évre a nyugati kapitalista országok csoportja kényszerí­tette rá a közgyűlésre. Nem le­het ezt másként nevezni, mint közvetlen politikai diszkrimi­nációnak egy szuverén szocia­lista országgal szemben. Nincs semmiféle jogi alapja annak a gyakorlatnak, amely szerint csupán az egyik érde­kéit felet hívják meg, amikor akár csak egyszerű jogi kér­déseik, akár olyan politikai kérdések megvitatásáról van szó, mint amilyenek a Koreá­ra vonatkozó kérdések. Ez a gyakorlat kiáltó ellentétben áll az ENSZ-alapokmány alapel­veivel és céljaival. Ez nyüt ön­kény — mutatott rá Malik, s hozzáfűzte, hogy az ilyesminek véget kell vetni. A legtöbb olyan független fiatal állam — amely csak az utóbbi években lett az ENSZ tagja — egyoldalú képet ka­pott a Koreát illető kérdések­ről. Arra kényszerülnek csu­pán, hogy- meghallgassák a dél-koreai rendszer úgyneve­zett megfigyelőinék jelentéseit. A közgyűlésen jelen levő küldöttségeknek azonban joguk van meghallgatni és megismer­ni a másik érdekelt fél állás­pontját és érveit is — mutatott rá Malik. A KNDK kormányának az ENSZ-szel és a vitában való részvétellel kapcsolatos állás­pontját világosan kifejtette a KNDK külügyminisztériumá­nak — az idén október'15-én kiadott — nyilatkozata — foly­tatta Malik. — A KNDK kor­mánya ezzel a nyilatkozattal világosan és határozottan ki­fejezésre juttatta, hogy tiszte­letben tartja az ENSZ céljait. A nyilatkozat egyben a KNDK törvényes és jogos követelését is kifejezésre juttatja arról, hogy részt kíván venni a Ko­(Folytatás a 2. oldalon) A legjobb védekezés a támadás? Kilenc kérdés, tíz hozzászó­lás és ilyen éles hangú vita, mint amilyen tegnap zajlott le a városi tanács végrehajtó bi­zottságának ülésén, nemigen fordult még elő hasonló ta­nácskozáson. A téma aránylag »ártatlan-« volt: a Somogy me­gyei Beruházási Vállalat — a SOMBER — városi tevékeny­ségét beszélték meg, de már a kérdések során kiderült, hogy egy olyan labdajátékra került sor, amelyben a felelősség volt a labda, a kivitelező és be­ruházó vállalatok pedig a já­tékosok. Abból a tényből kiindulva, hogy a városi nyolcvanmilliós beruházás lebonyolítója a SOMBER, azonnal levonható a következtetés: tevékenysége, hozzáállása a program meg­valósításához még az utca em­berének sem közömbös, hiszen a lakásépítés is az 5 munká­jának gyorsaságától, minőségé­től függ. Ezekről a témákról robbant ki a nem mindennapi vita, s néha Bencze József el­nökhelyettesnek kellett félbe­szakítani az egymás szavába vágó, egymást bíráló részve­vőket. A vállalat előterjesztése nem mindenben tükrözte azt a tevékenységet, amelyet valójá­ban folytatnak, illetve csak úgy adta vissza, mintha ná­luk minden a legnagyobb rendben menne, s a társvál­lalatok és a felügyeleti szer­vek okolhatók az elkövetett és feltárt hibákért. A Tanácsi Építőipari Válla­lat, a Tervező Vállalat és a SOMBER között létrejött egy szocialista együttműködési szerződés, amelynek szellemé­ben kívánt a három vállalat dolgozni. Kiderült — s ebben nemcsak a SOMBER a ludas —, hogy a beruházók és a ki­vitelezők közötti kapcsolat fe­szült, s ennek a város fejlő­dése láthatja a kárát. A SOM­BER felhozta például azt, hogy más megyékből telepített le Somogyba építőipari válla­latokat, s ezzel segítette a ka­pacitáshiányt pótolni; de arról már nem esett szó, hogy ezek a vállalatok a somogyi üze­mektől vitték el a munkaerőt, mert magasabb bért tudtak nekik fizetni. Több felszólalás és kérdés is feszegette a vállalat műszaki ellenőri hálózatának felkészült­ségét és szakképzettségét, a. SOMBER magas béreit és ma­gas lebonyolítási költségeit. Éz utóbbiban a vállalat azért ér­dekelt, mert a beruházási költ­ségek 1,2 százalékát kapják, s minél nagyobb feladatokkal bízzák meg, annyival nagyobb összeghez jutnak. A csaknem veszekedéssé fa­juló vitában — a legjobb vé­dekezés a támadás elv alapján — igaz, hogy betekinthetett a végrehajtó bizottság a Somogy megyei Beruházási Vállalat belső ügyeibe, de végül is fel­sőbb testület elé került ez a napirendi pont, hogy mindent tisztázzanak. Bencze József elnökhelyettes összefoglalójában arról beszélt, hogy a vállalat monopolhely­zete sok kérdésben nem ad lehetőséget az alkudozásra, s ezt — sajnos — U.kmósul kell venni. Ha megszívlelik a vég­rehajtó bizottsági ülésen el­hangzott bírálatokat, s több önkritikát gyakorolnak, akkor megszüntethető az a sok huza­vona, ami mind a mai napig befolyásolta a városi építke­zéseket. A SOMBER — szak­mai felkészültségét tekintve — képes valóban hathatós támo­gatást nyújtani mind a tanács­nak, mind a városnak, de csak akkor, ha az őszinte, elvtársi kapcsolatok megteremtésén többet fáradozik. S. G. Kádár János látogatása Szolnok megyéken Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára — mint már jelentettük — két­napos látogatást tett Szolnok megyében Az üdvözlések után a köz­ponti épület tanácstermében a kialakult baráti beszélgetés során a párt első titkára rész­letesen tájékozódott Szolnok megye helyzetéről, iparának és mezőgazdaságának fejlődésé­ről, a városok és községek la­kóinak életéről, gondjairól. Csáki István, a megyei párt­bizottság első tátikára ismerte­tőjében kiemelte a IX. párt- kongresszus határozatainak alapján kidolgozott iparfej­lesztési és telepítési program végrehajtásának eredményeit Kádár elvtárs figyelemmel és érdeklődéssel hallgatta vé­gig az alapos, részletes :smer- tetést, s — megköszönve a vendégszerető fogadtatást, a tájékoztatót — kijelentette: a számok, adatok híven szemlél­tetik azt a szorgalmas, kitar­tó munkát, amelyet a megye dolgozó népe, egész lakossága szűkebb hazája gyarapítá­sáért, általános fejlődéséért végez. A párt első titkára a dél­utáni órákban Tiszaföldvárra látogatott, hogy találkozzék a Lenin Tsz dolgozóival, s meg­tekintse gazdaságukat. A termelőszövetkezet gazda­ságában látottakról, hallottak­ról folytatódott a beszélgetés a községi tanács épületében. Itt már a körzetihez tartozó tsz-ek területi szövetségeinek vezetői is bekapcsolódtak az eszmecserébe, s a szövetségük munkájával összefüggésben vizsgálták a közös gazdaságok helyzetét, problémáit Felmerült az is a beszélge­tés folyamán, hogy a termelő- szövetkezetek tevékenységében nehezen honosodik meg a tu­dományos közgazdasági mun­ka, hiányzik a gazdaságosság Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára látogatást t«tt Szolnok megyében. Képünkön: Kádár elvtárs a megye vezetőivel beszélget. és a hatékonyság sokoldalú elemzése. A beszélgetésbe Kádár elv­társ is bekapcsolódott. Beve­zetőben megerősítette azt az elhangzott véleményt, hogy hazánkban győzött a szövetke­zet eszméje. Ezt bizonyítja a termelőszövetkezetek anyagi ereje, a szövetkezeti paraszt­ság megváltozott gondolkodása és életmódja. A dolgozó osz­tályok együttműködéséről, kö­zös feladatairól szólva rámu­tatott: a munkásosztály soha sem csak a saját érdekében cselekszik, hanem más dolgo­zó osztályok, rétegek sorsát is a szívén viseli. A parasztság felismerte ezt, s legfőbb szö­vetségese lett a munkásosz­tálynak. Lényegében az egész állam politikai alapja a mun­kásosztály és a parasztság összefogása, tartós szövetsége — mondta Kádár elvtárs. Kitért a gazdaságirányítási reform néhány kérdésére is. A reform alapelvei jók, a gya­vényre kell juttatni azokat — mondotta. Kitért a társadalmunkban érvényesülő érdekek — az országos, a helyi, a csoport- és az egyéni érdek — kérdéseire is. Majd ezeket mondta: — A párt és a kormány olyan politikát folytat, amely egyaránt megfelel a munkás­osztály, a parasztság és min­den dolgozó érdekeinek. Né­pünk nem egyszer világosan kifejezte, hogy egyetért ezzel a politikával, támogatja tö­rekvéseinket, s mi ezt a segít­séget kérjük mindenkitől a következő időszakban is. A beszélgetés befejezésével a vendégek visszatértek Szol­nokra. Csütörtökön városi prog­rammal folytatódott Kádár János Szolnok megyei látoga­tása. A párt első titkára dél­előtt Szolnok város párt-, ta­nácsi és tömegszervezeti veze­tőivel találkozott. A városnézés után a Tisza- menti Vegyiművekben folyta­korlatban azonban jobban ér- tódott a program. A hetek tanácskoaása A szocialista országok külügyminisztereinek értekezlete A Prága közelében fekvő Lányban 1969. október 30-án megkezdődött a budapesti felhívást aláíró szocialista országok — Bulgária, Magyarország, a Német Demokratikus Köztár­saság, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlová­kia — külügyminisztereinek értekezlete, amelyen az össz­európai értekezlet előkészítésével összefüggő kérdéseket vi­tatják meg. A tamácsikozás valamivel délelőtt 11 óra előtt kezdődött. A küldöttség vezetői: Ivan PRAVDA A libanoni helyiseiről Minden felelőssége tudatá­ban levő libanoni politikai sze­mélyiség — nézeteitől és val­lásától függetlenül — törekszik a helyzet normalizálódására az országban, és igyekszik elhárí­tani a belpolitikai konfliktus további kiéleződésének veszé­lyét A libanoni haladó körök je­lenlegi legfontosabb feladatnak tekintik olyan maximálisan kedvező körülmények létreho­zását, amelyekben a Kairóban megkezdődött tárgyalások hasznos eredményeket hozhat­nak mindkét fél számára. A libanoni nép túlnyomó több­sége is kész harcolni és áldo­zatokat hozni azért, hogy a pa­lesztinjai kommandók szabadon tartózkodhassanak Libanon te­rületén. A bejrúti jobboldali lapok olvasása közben — folytatja a Pravda tudósítója — olyan ér­zésünk támad, hogy ezeket a lapokat finanszírozó és kiadó nyugatbarát körök szándéko­san túlozzák a libanoni had­sereg és a Palesztinái kom­mandók összeütközéseinek mé­reteit. Ez azért van — hangsúlyoz­za Primakov —. mert egyes nyugati körök aggódnak amiatt, hogy —■ kikerülvén a válságból — Libanonban még erősebben elterjednek az anti- imperialista nézetek. Ennek megakadályozására ismét nap­fényre bukkant az a kacsa, hogy továbbra is folytatódik a szíriai beavatkozás Libanon­ban. V Munkaverseny és brigádmozgalom K étszáznyolcvanöt brigád­ban csaknem 4300 építőipari és faipari munkás dolgozik a szocialista cím megszerzéséért. Munkájukról, anyagi és erköl­csi megbecsülésükről tárgyalt tegnapi ülésén az építők szak- szervezetének Somogy megyei bizottsága. Megállapították, hogy a cím elérése érdekében tett vállalások a mechanizmus célkitűzéseinek megfelelően a műszaki és gazdasági tevé­kenység hatékonyságát kíván­ják elősegíteni, s emellett so­kat tesznek a kulturális fejlő­dés érdekében is. A nemrég beindult szakszervezeti politi­kai tanfolyamok tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az em­berek igényt tartanak a to­vábbképzésre. Mindez vissza­hat a munkaversenyre is: nö­veli a színvonalat. Ennek ér­dekében a vállalatok is a ko­rábbi éveknél többet tesznek: többször is összehívják a szo­cialista brigádokat, megbeszé­lik velük a munkát gátló té­nyezőket. Ebben az évben — mutatott rá az építők szak- szervezete elé került jelentés — sűrűn fordult elő anyagel­látási gond, hiányzott a ce­ment. Ez több munkahelyen szervezetlenséget okoz és a fegyelem megromlásához ve­zetett. Azt is megállapították, hogy a gazdasági vezetők óva­tosak voltak az anyagi ösz­tönzők alkalmazásában. Érezhető volt ebben az év­ben is a termelés gazdaságos­ságára való törekvés. Keveset fordítottak viszont az embe­rek gondjainak a megoldására. A középvezetők csaknem min­denütt rendkívül túlterheltek, és emiatt a termelés irányí­tása mellett alig-alig törődnek az emberekkel. A felszabadu­lás 25. évfordulójának tiszte­letére indított munkaverseny hatékonysága érdekében eze­ket a gondokat is az eddiginél jobban figyelembe kell venni. A vállalásoknál érezhető mól- ilyen törekvés. A Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat vezetői például éppen a szociális kö­rülmények gyorsabb ütemű javítására tettek felajánlást. Az Állami Építőipari Vállalat­nál és a Közúti Építő Válla­latnál a gazdaságosság került előtérbe a munkások vállalá­sánál. Mindenütt szerepel a verseny célkitűzései között a határidők betartása és a mun­ka minőségének a javítása is. Basev bolgár külügyminiszter, Erdélyi Károly magyar kül­ügyminiszter-helyettes, Otto Winzer, az NDK külügyminisz­tere, Stefan Jedrychowski len­gyel külügyminiszter, Corneliu Manescu román külügyminisz­ter, Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és Jan Marko, Csehszlovákia külügyminiszte­re. A tanácskozást Jan Marko, nyitotta meg, akit egyébként az értekezlet elnökévé válasz­tottak. A megnyitón jelen voltak a részvevő országok sajtójának képviselői is. A külügyminiszterek érte­kezletéről tegnap este az aláb­bi hivatalos közleményt adták ki: »Prágában csütörtökön foly­tatta munkáját a Varsói Szer­ződés tagállamai — a buda­pesti nyilatkozatot aláíró hét szocialista ország — külügymi­nisztereinek értekezlete. Az értekezlet délutáni ülésén Ivan Basev, a Bolgár Népköz- társaság külügyminisztere el­nökölt. Pénteken, október 31-én az a csehszlovák külügyminiszter 1 értekezlet folytatja munkáját. Nixon folytatja Johnson vietnami politikáját Egy esztendeje annak, hogy az elszenvedett súlyos katonai és politikai vereségek követ­keztében az amerikai és a vi­lágközvélemény heves tiltako­zásának hatására Johnson el­nök arra kényszerült, hogy feltétel nélkül beszüntesse a bambatámadásokat a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság ellen, és elfogadja a vietnami probléma rendezésére egy né­gyes konferencia megtartását — jelentette ki a Vietnammal foglalkozó párizsi értekezlet tegnapi, 40. teljes ülésén Xuan Thuy miniszter, a VDK kül­döttségének vezetője. Rámutatott, hogy több mint kilenc hónap telt el Nixon hivatalba lépése óta. A pári­zsi konferencia eljutott 40. üléséhez, és még egyetlen kér­dést sem oldottunk meg. En­nek egyedül az az oka — je­lentette ki a VDK képviselője —, hogy Nixon elnök meg­szegte a békére vonatkozó ígéreteit, és folytatja Johnson téves és csődbe jutott politi­káját. Dél-Vietnamban az ameri­kaiak folytatják »tisztogató« hadműveleteiket és kegyetlen bomhatámadásaikat, fokozták »különleges háborújukat« Laoszban, légierejük pedig rendszeresen megsérti Kam­bodzsa semlegességét. Ameddig az amerikai kor­mányzat fenntartja agressziós céljait — figyelmeztetett a VDK képviselője —, a vietna­mi népnek nem marad más útja, mint elszántan harcolni céljainak: a függetlenségnek és az igazi szabadságnak a,meg­valósításáért.

Next

/
Thumbnails
Contents