Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-22 / 245. szám

„Gabi“ fotel és társai XXV. évfolyam, 245. szám. Akadozik a tüzelőellátás, csökkent a szénválaszték a TÜZÉP-telepeken, kevés a tűzifa. Somogybán ötszáz ház várja tető nélkül a telet cse­rép hiányában. Ezekről a kér­désekről tanácskoztak a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tályán, ahol megjelentek a TÜZÉP vezetői és az érdekelt vállalatok, intézmények képvi­selői is. A gázfűtés terjedésével szá­moltak a TÜZÉP-nél, ennek ellenére az idei télre a tava­lyihoz hasonló mennyiségű tü­zelőt rendeltek. Az elmúlt időszakban azonban kiderült, hogy jóval nagyobb a kereslet, mint tavaly ilyenkor volt. Az erdőgazdaságtól nem kapta meg a megrendelt tűzifát a vállalat, s most a tsz-ektől vá­sárol, hogy a kiesett mennyi­séget pótolja. Gondosabb fel­készülés esetén már a nyáron beszerezhették volna a szük­séges mennyiséget. Több telepen nincs fa, és mindössze egy- vagy kétféle szén kapható. A TÜZÉP pót­rendelésekkel egy kevés tatai szenet — ez a legkeresettebb — és iszapszenet tud még sze­rezni. Az építőanyag-ellátásban is vannak zökkenők. A legna­gyobb gondot a cserép és a ce­ment hiánya jelenti, ám eddig ígéreteknél többet alig kap­tak. Pulai Miklómé dr., a Belke­Hétből az első A magyar irodalom kezdete A hároméves világirodalmi stúdium után a magyar nép irodalmának megismertetésére szánta a Latinka Sándor Sza­badegyetem irodalmi tagozata a negyedik esztendőt. A sza­badegyetem legsikerültebb ta­gozata az idén is szép prog­ramot állított össze; az új­donság erejével hat ez az év is, az érdeklődés továbbra is jelentős. A magyar nép irodalma so­rozat hét előadásból áll, az elsőt hétfőn Klanicza.y Tibor Kossuth-díjas akadémikus tartotta meg A magyar iroda­lom kezdete címmel. Három évszázad törekvéseit, alkotói­nak munkásságát foglalta ösz- sze. A XVI. században kibon­takozó humanizmus emberi és irodalmi eszméjét Janus Pan­nonius életén és költészetén keresztül mutatta be. A nem­zeti nyelvű reformációról, Ti­nódi Lantos Sebestyénről szó­lott a továbbiakban, méltatta Szkharosy Horváth Ádám, Heltai Gáspár, Bornemissza Péter irodalmi törekvéseit. Részletesebben foglalkozott Balassi Bálint költészetével, a klasszikus magyar irodalom jelentős egyéniségével. Rimay János és sok jelentős, de név­telin utód után a barokk kor iiodalmát ismertette, az el­lenreformációt, és Zrínyi Mik­lós alakjának részletesebb A lapterjesztésről tárgyaltak Csurgón Fontos, közérdeklődésre szá­mot tartó témát vitatott meg a közelmúltban Csurgón a községi pártbizottság, a lapter­jesztést. A járási székhelyen minden második lakosra jut egy példány a napilapok va­lamelyikéből, s ezenkívül négyezer heti és havi folyó­iratot és lapot olvasnak a csurgóiak. A napilapok közül a Somogyi Néplap, a heti­lapok közül az Ország- Világ, a Nők Lapja és a Rá­dió-Televízió újság a legol­vasottabb. Csurgón jelenleg négy kör­zetben kézbesítenek, és a be- tétkézbesítők beállításával a ■— korábban mostoha körül­ményeire panaszkodó — kül­területi olvasók is elégedettek. Ennek ellenére gyakori a pa­nasz, ha az újságok nem a »postavonattal« érkeznek, ha­nem később. Júliusban hét­szer csúszott a lap. Régi kérésük a csurgóiak­nak, hogy növeljék az eláru­sítóhelyek számát. A Széché­nyi téren és a nyári idényben a strandon is árulnak majd újságokat — határozták el a község vezetői. megrajzolásával, a kurucköl- tészet jellemzőinek feltárásá­val fejezte be előadását Kla- niczay Tibor akadémikus. Az intellektuális élmény mellett jelentős szerepet kap az irodalmi tagozaton az esz­tétikai is; Klaniczay előadását Surányi Ibolya előadóművész illusztrálta, olykor megkapó művészi telítettséggel. H. B. reskedelmi Minisztérium kép­viselője hozzászólásában el­mondta, hogy szénből országo­san sem áll rendelkezésre meg felelő választék. Elkerülhetne az ősz; torlódást a TÜZÉP, ha a második negyedévben ked­vezményt biztositana a vá­sárlóknak. Ez könnyítene a szállítási gondokon is, hiszen a szénbeszerzés jelenleg egy­beesik az őszi szállítási csúcs csal. Pápa János, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályának vezetó.ie össze-foglalójáoan el­mondta. hogy a beszerzési és szállítási nehézségek elleneire is többet tehetett volna a TÜZÉP még a fűtési szezon előtt az ellátás javításáért. Először júliusban mutatkozott választékhiány, azóta lehetett volna ezen segíteni. A téli idő szakban a tüzeiőellátás, sajnos, nem látszik inegnyugtatónak — mondotta többek között a kereskedelmi osztály vezetője és megjegyezte: a városi tanács kereskedelmi osztálya sem kí­sérte kellő figyelemmel a fel­készülést a TÜZÉP-nél. A to­vábbiakban szükséges, hogy a vállalat feladja eddigi merev üzletpolitikáját, és a körülmé­nyekhez rugalmasan alkalmaz­kodva gondoskodjon a lakos­ság tüzelőjéről. N. 3. »Gabi« fotel és »Zsuzsi« asztak Nagy népszerűségnek örven­denek országszerte a Dél-ba­latoni Háziipari Termelőszö­vetkezet termékei. Ezek közé tartoznak a fémvázas kerti és szobabútorok, a fűzfából font ülőkék és fotelok. Ezek kül­földön is nagyon keresettek, különösen a »Gabi« fotel, a »Tihany« fotel, valamint a kártya- és dohányzóasztal,' a vasvázas, fűzzel bevont he- verő-napozó. Másik fontos ex­portcikkük a gyermekruházati részlegben készülő bébi- és gyermekruhák, a buzsáki hímzésű táska, erszény és szőttes. Japánban is érdek­lődnek e cikkek iránt, s már megkezdődtek a kereskedelmi tárgyalások. Notesz!ap Csak két forint? Ilyenkor, késő délután már nagyobb tömeg áll az autó­buszmegállónál. Munkából hazaigyekvö emberek vár­ják a jármüvet.. Az öregasz- szonyt és a kisfiút már az autóbusz megérkezése előtt észrevettem. A fiúcska élén­ken magyarázott valamit a néninek, és a kirakat felé ci- bálta, ahol nagy játékmac­kók, babák néztek leplezet­len kíváncsisággal a tömeg­re. Amikor felszálltunk, vé­letlenül melléjük sodródtam. — Hány éves a kisfiú? — érdeklődött a kalauz. — öt — vágta rá az öreg­asszony. mint aki készült erre a kérdésre. A kisfiú felkapta a fejét, s szemrehányóan nézett a nagymamára. — De nagyi, én már nagy vagyok, hisz iskolába járok! És csóválta a fejét. A nagymama mm zavartatta magát. — Gyurika, ezt én jobban tudom, ötéves vagy, nem emlékszel? A fiú szája sírásra gör­bült: — Hatéves vagyok és kész! Én nagyfiú vagyok! Az utasok mosolyogtak, a kalauz nem vette komolyan a dolgot. Mindenki tudta, hogy a helyi járaton hatéves kortól kell a gyerekeknek je­gyet venni. Csak a kisfiú állt durcásan a helyén, amíg le nem szálltak. Azon gondol­kodtam: megérte-e a nagy­mamának a kétforintos nye­reség. Nem vesztett-e mást, pénzben nem mérhetőt? L. L. Készül a rafiával bevont ital állvány. Közös kiállítás külföldön Ülést tartott a képzőművészek _ dél-dunántúli szervezete A Magyar Képzőművészek Szövetségének dél-dunántúli területi szervezete hétfőn ülést Rádiójegyzet Mikro fórum: Lányokról fiatalasszonyokról Három hete kísérem figye­lemmel a Mikrofonom lányok­ról és fiatalasszonyokról szóló adássorozatát. A Sóskúti Márta szerkesztette műsor témái kö­zött olyan fontos kérdések sze­repelnek, mint például a nők hátrányos megkülönböztetése a munkahelyeken, a párválasz­tás, az anyaság, a család és a hivatás egyeztetése, az előíté­letek szerepe a családban és a munkahelyen, valamint a mai fiatal nők részvétele a köz­életben. Időszerű ezeknek a sokakat feszi tő gondolatoknak a meg­tárgyalása a legnagyobb nyíl vánosság, a rádió haliga ló tábo­ra előtt, illetve részvételével. Eddig három adást hallottam a sorozatból, s azt hiszem, nem elhamarkodott az ítéleteim, ha ző az adássorozatra, amelyben egyszer a rádióhoz beküldött tevelek gazdái vitatkoznak, máskor pedig neves pszicholó­gusok, szociológusok és jogász szakemberek mondják el véle­ményüket, világosítják fel a nőket Herényi Mária, (a műsor ve­zetője) ötletesen, mindig a lé­nyegről kérdez. Talán nem vé­letlen, hiszen a műsor vezetői és szerkesztői, valamint részt­vevői valamennyiep nők. Sa­ját problémáik is azok, ame­lyekről hitelesen nyilatkoztat­ják riportalanyaikat. Az adások legérdekesebb tanulsága az, hogy a fiatal nők nincsenek tisztában jogaikkal, az őket megillető juttatások­nál, a róluk szóló törvények­kel. Ennélfogva sokszor köte­lességteljesítésükbe is hiba azt. mondom, színvonalas, jó a-csúszik, nemegyszer dacból, a műsor. Nem általában beszél­nek a meglévő hibáikról, ha­nem érvekkel és példákkal alátámasztva őszintén feltár­lak a fiatal nők gondjait. Kri­tika és önkritika — ez jellem­legtöbb esetben pedig elkese­redésből. tehetetlenségből. És ezért hibáztatni kell őket. Ha nem viszik tálcán eléjük a jo­gaikat összefoglaló könyvet, akkor nem is néznek utána. Amolyan »ösztönös lázadáso­kat« szerveznek, s az ervek, a tények nincsenek birtokukban, ha követeléseiket előterjesz­tik. Még felnőttebbé kell vál­nia a nő társad alomnak. A nők ma még hamar visszahúzód nak, sokszor jogos előnyeikről is lemondanak, ha kudarc én őket. Am a bírálat elsősorban nem a nőket illeti. Hiszen a több ezer éves törvényszerű »férfiuralom« után ma is ép­pen a férfiaknak kellene segí­teniük, hogy a nők egyenran­gú, társadalmunk fejlődéséért tenni kész munkatársaikká váljanak. Sajnos, ebből a mű­sorból azonban az is kiderült, hogy pontosan a férfiak, a nők »főnökei, vezetői« zárják el a jogokat, a lehetőségeket a nők elől. Hibája a műsornak, hogy nem hallottam érdemben szól­ni a férfiakat Mindenképpen jó lenne, ha ott lennének azok az illetékesek is, akiknek kö­telességük a rendeletekröl tá­jékoztatni az üzemek asszo­nyait, lányait. B. Zs. tartott Pécsen a Nevelők Há­zában. A szervezethez tartozó megyék titkárainak Soltra Elemér területi titkár tartott beszámolót. A múlt év érté­kelésénél kiemelte a Kapos­váron megtartott tanácselnöki értekezlet jelentőségét. Az itt elhatározott jubileumi közös kiállítás gondolata azonban »vakvágányra« futott, s csak megyei kiállításokat rendez­nek. A dél-dunántúli képző­művészek együttes kiállítása azonban valószínűleg létrejön Zágrábban, illetve Zentán a területi szervezet ugyanis ki­állítást cserél a vajdasági képzőművészeti szövetséggel. Szó volt a tanácskozáson ar­ról is, hogy a jövőben ne képzőművészek zsűrizzék a kiállítások anyagát, hanem hívjanak meg művészettörté­nészeket, közéleti személyisé­geket az elfogulatlanság biz­tosítására. A nagyobb kiállí­tások zsűrizésére még külföl­di szakembereket is be lehet vonni. Még egy érdekes témája volt a dél-dunántúli képzőmű­vészek hétfői tanácskozásá­nak: megvitatták a tv-mú- zeum létesítésének körülmé­nyeit. A tanácskozás tárgya: a megye (0H9IC Énekelve menekült A híres olasz tenoristát, Mario del Monacót a Rio de Janeiro—Sao Paolo kö­zötti autósztrádán terro­ristának nézték és ezért feltartóztatták. Monaco, akinek útlevele a repülő- társaságnál volt, hiába bi­zonygatta kilétét A járőr parancsnoka feleségével együtt bekísérte, és pro­filját összehasonlította a Rio de Janeiro-i követ­rablásban részt vett, egyik keresett terrorista arcélé- veL Valóban, a hasonla­tosság tökéletes volt, és Monaco esküdőzései, hogy higgyenek neki, semmit sem értek. Kétségbeesésé­ben a tenorista elkezdte énekelni az »O sole mio« nápolyi dalt a katonák megdöbbent csodálatára, akik rögtön bocsánatot kértek és elengedték. Monaco, miután meg­tudta, hogy Sao Paolo előtt több ellenőrzőpont is van, igazolványt kért a járőr parancsnokától, de a tiszt azt felelte neki: »Ha megállítják, énekeljen még egyszer«. A kormányzó és a számítógép Az amerikai Wisconcin állam Madison városában az állami munkaerő-köz­vetítő hivatalban számító­gépet helyeztek üzembe. Az ünnepélyes üzembe he­lyezésre megjelent War­ren P. Knowles kormány­zó is, akiit a gép alaposan megfricskázott A kormányzó betáplál- tatta az elektronikus gép­be a személyére, iskolai képzettségére és érdeklő­dési körére vonatkozó ada­tokat A gép működésbe lépett fények villantak fel, és aztán megjött a lesújtó eredmény: a kor­mányzó számára nincs ál­lás. Vigasztalódás Hosszas lelki vívódás után Louis Perion 46 éves francia lakos elhatározta, mcgnősüL El is jegyzett egy csinos párizsi lányt, s már az esküvő napját is kitűzték. A napokban Per­ionnak vendége volt s miközben kikísérte az ál­lomásra, menyasszonya valósággal kirámolta a la­kását és »olajra lépett.« »Micsoda szerencsém van! — újságolta a szom­szédoknak a faképnel ha­gyott és kifosztott vőle­gény. — Képzeljék, a la­kásban hagytam az autó- kulcsot is, és azt nem ta­lálta meg!« Gyermekszáj — Mi akarsz lenni, kis­fiam? — Generális. — Az ne légy, mert az ellenség megölhet — Akkor inkább ellen­ség leszek. Somogyi Népim Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának iapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25 067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6. Felelős vezető: Mautner Józsei.

Next

/
Thumbnails
Contents