Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-02 / 228. szám
t yrVILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér AZ HSZHP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. évfolyam, 228. szám 1969. október 2., csütörtök Befejeződtek a magyar-finn tárgyalások Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és dr. Urho Kaiévá Kekkemen, a Finn Köztársaság elnöke vezetésével tárgyaló magyar és finn küldöttség tegnap délelőtt záró megbeszélést tartott. Tegnap délelőtt a Külügyminisztérium Dísz téri vendéghá- zaban magyar—finn megállapodásokat — a vízumkényszer megszüntetéséről szóló egyezményt. topábbá a gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodást írtak alá. A magyar—finn tárgyalások befejeződése után Lrosonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és dr. Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke, kitüntetéseket nyújtott át az Or- szagház Munkácsy-termében. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Nép- köztársaság ZászlórendjéneK gyémántokkal ékesített I. fokozata kitüntetést adományozta — a nemzetközi békének és biztonságnak, a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének, a Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság kapcsolatainak fejlesztésében szerzett kiemelkedő érdemei elismeréséül dr. Urho Kaleva Kekkonennek, a Finn Köztársaság elnökének. A Magyar Népköztársaság Zászlórendjének í. fokozata kitüntetést adományozta a nemzetközi békés együttműködésnek, a Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság kapcsolatainak fejlesztésében kifejtett eredményes munkássága elismeréséül Ahti Karjalainennek, a Finn Köztársaság külügyminiszterének; a Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság kapcsolatainak fejlesztésében kifejtett munkássága elismeréséül Martti J. Ingmannak, a Finn Köztársaság magyaroi szági rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének. Több finn közéleti személyiségnek a Zászlórend II. fokozata kitüntetést adták át. Dr. Urho Kaleva Kekkonen a finn Fehér rózsa-érdemrend nagy keresztjét adományozta a láncokkal Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének. A Fehér rózsa-érdemrend nagykeresztjével tüntette ki Fock Jenőt, a Minisztertanács elnökét és Kállai Gyulát, az országgyűlés elnökét. Az Oroszlán-érdemrend nagykeresztjét pedig több magyar közéleti személyiségnek nyújtották át Tegnap délután elutazott Magyarországról dr. Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke. A magyar és finn zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren több ezren gyűltek össze búcsúztatására. A katonai díszegység tisztelgése után dr. Urho Kaleva Kekkonen köszönetét fejezte ki a vendéglátásért. Losonczi Pál a búcsúztatás alkalmával a többi között hangsúlyozta: — Az országaink között erősödő baráti szálak nemcsak a mi kapcsolatainkat gazdagítják, hanem általában is hozzájárulnak a népek közötti jobb együttműködés kialakításához, Európa és a világ békéjének megteremtéséhez. — Mi a magunk részéről a jövőben is minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy Magyarország és Finnország, a testvéri magyar és finn nép, Dr. Urho Kaleva Kekkonen-nek, a Finn Köztársaság elnökének magyarországi hivatalos látogatása alkalmából az Elnöki Tanács »A Magyar Népköztársaság Zászlórendjének gyémántokkal ékesített első fokozata« kitüntetést adományozta. Képünkön: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács Elnöke átadja a kitüntetést Kekkonen elnöknek. még közelebb kerüljön egymáshoz, meg jobban megismerje egymás életét. A vendégek repülőgépét a magyar légierők vadászköteléke a határig kísérte. Dr. Urho Kaleva Kekkonen Prágába érkezett Füredi István, az MTI tudósítója jelenti: Tegnap a délutáni órákban négynapos hivatalos, baráti látogatásra a csehszlovák fővárosba érkezett Urho Kekkonen finn köztársasági elnök. Az ünnepélyes repülőtéri fogadás után a finn államfő és kísérete a prágai várba hajtatott, ahol Svoboda elnök látja vendégül. A finn—csehszlovák tárgyalások napirendjén mindenekelőtt a kelet—nyugati kapcsolatok enyhítésének, valamint az európai biztonsággal és a leszereléssel összefüggő kérdések szerepelnek. Prágában kiemelik annak fontosságát, hogy Kekkonen személyében a Szovjetunióval kialakított baráti viszonyra támaszkodó, aktív finn semleges- ségi politika egyik kimunkálóját üdvözölhetik. Svoboda elnök tegnap este a várban fogadást adott vendége tiszteletére. (Folytatás a 2. oldalon) Gomulka és Cyrankiewicz Moszkvában Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa meghívására tegnap baráti látogatásra lengyel párt- és kormányküldöttség érkezett a Szovjetunióba, élén Wladyslaw Gomulkával, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárával és Józef Cyrankie- wicz-gsel, a minisztertanács elnökével. A Kremlben nem sokkal később megkezdődtek a magas szintű szovjet—lengyel hivatalos tárgyalások. A tárgyalásokon részt vesznek Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Wladyslaw Gomulka, Józef Cyrankiewicz, valamint más szovjet és lengyel párt- és kormányvezetők A megbeszélések a szívélyesség és a testvéri barátság légkörében folynak. Brezsnyev üzenete az Alma Ata-i szimpozion részvevőinek \ A lenini tanítás jegyében Leonyid Brezsnyev, az | SZKP KB főtitkára a központapasztalat azt mutatja, hogy ezek a népek csak akkor sziti bizottság nevében üdvözölte ' lárdíthatják meg nemzeti fügannak a nemzetközi szlmpo- zionnak a részvevőit, amely a nemzeti felszabadító mozgalomról szóló lenini tanítással foglalkozik, és tegnap nyílt meg Kazahsztán fővárosában, Alma Atában. »A nemzeti felszabadító mozgalom lenini elmélete és a nemzetközi proletariátusnak az elnyomott népekkel való tartós szövetségén alapuló stratégia utat mutatott a gyarmatosítás ellen, a függetlenségért, a szabadságáért és a népek társadalmi fejlődéséért vívott győzelmes h'arc számára« — hangzik az üdvözlet. Brezsnyev rámutat: “Korunkban teljes mértékben megvalósul az, amit Lenin előre látott: növekedett Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek, szerepe az antiimpe- rialista harcban. A történelmi getlenségüket és számolhatják fel véglegesen a gyarmati múlt maradványait, ha következetes harcot vívnak az imperializmus ellen — szoros szövetségben a szocialista országokkal és a nemzetközi munkásmozgalommal«. Ezzel összefüggésben az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta, hogy az imperialistaellenes harc jelenlegi feladatait helyesen emelik ki a kommunista és munkáspártok 1969. évi nemzetközi tanácskozásának dokumentumai. Az üzenet befejezésül a szovjet nép testvéri szolidaritásáról biztosítja a fiatal, független államokat és a nemzeti felszabadító mozgalmakat, s hangoztatja, hogy a szovjet nép megad számukra minden politikai, erkölcsi és anyagi támogatást. (MTI) A KGST-országok építésügyi konferenciája A KGST építésügyi állandó bizottságának határozata alapján tegnap az Ifjúság-szálló különtermében megkezdődött a tagországok tájékoztatási központjainak 13. rendkívüli ülése. Dr. Kovács László, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium tájékoztatási osztályának vezetője köszöntötte a tanácskozást, majd Kékesi Nándor, az Építésügyi Tájékoztatási Központi igazgatója, a magyar küldöttség vezetője terjesztette elő — az állandó bizottság megbízása alapján — azt a magyar javaslatot, hogy a KGST-nek nemrégiben megalakult Nemzetközi Tudományos és Műszaki Tájékoztatási Központjához hasonlóan a baráti országok építésügyi tájékoztatásának fejlesztése érdekében is jöjjön létre ilyen tudományos és műszaki információs központ. Ez a javaslat már kiterjed az új központ legfontosabb szervezeti kérdéseire és munkájának leglényegesebb feladataira. Munkahely és fizetés Ülést tartott az SZMT elnöksége Sokat javultak a munkakörülmények az elmúlt években a megyei tanács irányítása alá tartozó ipari és építőipari vállalatoknál. A fejlődés üteme azonban nem kielé- *íty: alacsony a műszaki színvonal, kevés a gép, nem megoldott az anyagmozgatás. Néhány üzemben rossz a munkahelyek megvilágítása és szellőztetése. A nyomdában és a Finommmechanikai Vállalatnál a túlzsúfoltság okoz gondot. Az építőipari vállalatoknál — az útépítőket kivéve — a jó munkaerőgazdálkodást akadályozza az alacsony bérszínvonal ÍS. r Ezeket a gondokat csak a somogyi ipar fejlődését is figyelembe véve lehet megérteni. Megoldásukra azonban — mint azt tegnapi ülésén a Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsának elnöksége hangsúlyozta — nagy gondot kell fordítani most is és a következő ötéves tervben is. Javítani a munkakörülményeken A megye iparát az jellemezte, hogy a korábban tanácsi •’ ' 1 •! ~ . w,'*,; &91 +*> m* t , , .' i :ji \ '■ ■ík-vf V- ; :-:v & Pl z te í ^ 'A ; ... -i Losonczi Pál, az Elnöki Tanács pülőtéren. elnöke búcsúztatja a magas vendéget a Ferihegyi re- (Képtávifón érk. — MTI—KS) vállalatként működő üzemek a fejlődés egy bizonyos szintjén — a gyorsabb fejlesztési lehetőség miatt — a minisztériumok irányítása alá kerültek. Ugyanakkor új tanácsi vállalatokat is alakítottak ki. Ilyen volt az utóbbi években, a Híradástechnikai Vállalat, a tabi Campingcikk Vállalat. Csak a számokat figyelve ezek a változások azt a látszatot keltették, hogy lassú a műszaki színvonal emelkedése a tanácsi vállalatoknál. Az igazság azonban egészen más: az újonnan létesített üzemek alacsony gé " pesítettségi foka rontott , a statisztikán. Az erőteljesebb fejlődést a szűkös anyagi lehetőségek akadályozták. Szociális gondok megoldását jelentette — ha nem is üzemen belül — a munkaképes keresők elhelyezése, is a megyében. Ennek érdekében pedig az extenzív iparfejlesztés került előtérbe. A fejlesztési tervek összeállításánál a vállalatok azonban arra törekedtek, hogy a nehéz fizikai munkát gépesítsék. A szociális körülmények javítására a megyei tanács-vb is áldozott: többek között a nyomdát és a finommechanikai vállalatot segítette anyagilag. A fejlődést mutatja, hogy három tanácsi vállalatnál — az épitő- ipari. a kefe- és műanyagipari és a Híradástechnikai Vállalatnál — létesítettek üzemorvosi rendelőt. A jobb, egészségesebb munkafeltételek kialakítását is szolgáló beruházások megvalósulásának is köszönhető, hogy a tavalyi első félévhez viszonyítva az idén csökkentek az üzemi balesetek. Alacsony a bérszínvonal A gondok azonban még nem oldódtak meg. Azért, hogy az építőipar gépesítettsége javuljon, megszűnjön a nehéz fizikai munka, gépesítsék az anyagmozgatást, emelkedjen a technikai színvonal, megszűnjenek a túlzsúfolt munkahelyek — még a következő ötéves tervben Is sokat kell tenni. Kívánatosnak tartja a szak- szervezet azt is, hogy az új beruházásoknál maradéktalanul biztosítsák a munkavédelmi és szociális feltételeket is. Vannak viszont olyan gondok, amelyekkel nem szabad és nem is lehet sokáig várni: s ez a bérszínvonal által meghatározott munkaerőgazdálkodás. Az építőipari vállalatokat sújtotta ez erőteljesen, hiszen bérszínvonaluk nemcsak az állami, hanem a szomszédos megyék építőipari vállalatainál is alacsonyabb. Ez akadályozza a munka szerinti elosztás elvének érvényesülését, s arra ösztönzi a vezetőket, hogy olyan emberekét is alkalmazzanak — alacsony bérért —, akiknek a munkájára nincs is szükség. Az eredmény nem egyszer lazuló munkafegyelem. Ezért nagyon gyorsan szükséges volna a bérszínvonal módosítására, a termelékenység növelésére, de a vállalatoknak is törekedniük kell az eddigiéknél jobb bérgazdálkodás kialakítására. Miért megy el a törzsgárda ? Kívánnivalót hagy maga után a tanácsi ipar vezetőinek bérgazdálkodása is. Maga az a tény, hogy az év első telében a munkások átlagbére 1,8, az alkalmazottaké pedig 4,1 százalékkal nőtt. nemcsak azt mutatja, hogy több műszakit alkalmaznak, hanem azt is, hogy nem mindenütt használják még fel a legjobban a béreket. A nem megfelelő bér- gazdálkodás miatt gondjuk is akadt a vezetőknek a Finommechanikai Vállalatnál, a Bútoripari Vállalatnál, a tabi Campingcikk Vállalatnál: nőtt a fluktuáció, csökkent a törzsgárdatagok száma. Néhány vállalat — túlzott óvatosságból? — nem használja ki a bérfejlesztés adta lehetőségeket, s előfordulhat (tavaly volt rá példa), hogy mozgóbórként osztják majd ki a pénzt. Ez viszont nem mindig ösztönző. Kercza Imre
