Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-13 / 212. szám

XXV. évfolyam, 212. szám. Szombat, 1969. szeptember 13. ÚJ FORGALMI CSÚCS A lakosság érdekében Rövidesen üzemel a karádi gázcseretelep A környék 250 gázfogyasz­tója kíséri élénk figyelemmel már egy éve a karádi gázcse­retelep építkezési munkála­tait A fogyasztási szövetke­zet — tagságának kérésére — 80 000 forintért hozza létre ezt a telepet A műszaki átadás nemrég megtörtént és csak kisebb — főleg a tűzrendé­szettel kapcsolatos — hiá­nyosságokat állapítottak meg. A fogyasztási szövetkezet ve­zetőitől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a hibákat rövi­desen kijavítják, és a Gázér­tékesítő Vállalattal is rövide­sen megkötik a bizományi szerződést Jó hír tehát a Karád környéki gázfogyasz­tóknak: legkésőbb egy hóna­pon belül már itt cserélhetik a palackjaikat. Az üzembe lépés után elő­reláthatólag emelkedik majd a gázfogyasztók száma is. Sok újabb gáztűzhely talál majd gazdára a karádi műszaki szaküzletben. a siófoki élelmiszer-áruházban Fejlesztik-e a sütőüzemet? A megye legnagyobb élel­miszer-üzlete, a siófoki Főté­ren levő 415. sz. Csemege áru­ház az idén megdöntött min­den korábbi csúcseredményt: a nyári üdülési idény három hónapjában összesen több mint 12 millió forint forgal­mat bonyolított le. — Ha a pult mögül meg le­het ítélni, úgy találom, hogy az elmúlt nyáron valamivel csökkent a külföldi vendégek száma a tóparton — mondja Kálmán Ferenc, aa áruház igazgatója. — Főleg az NDK- beli és csehszlovák vendégeink maradtak el, viszont lényege­seb több olasz vásárlót szol­gáltunk ki, mint tavaly. A hagyományokhoz híven, vál­tozatlanul keresett cikk volt a téliszalámi, a tokaji és a balatoni bor, az ital-díszdoboz és — némi meglepetésre — a köcsögös szilvalekvár. A ki­elégítő választék növelte a tejtermékek és a szardíniák forgalmát. Júliusban és augusztusban kétszázezer forint körül járt az áruház napi bevétele (au­gusztus 16-án 254 000 forint!), ekkora forgalom lebonyolítá­sához az ipari és a nagykeres­kedelmi szállítók túrajáratai- nak pontos érkezésére volt szükség. — Csak elismeréssel tudom említeni partnereinket — mond véleményt az áruház igazgatója —, különösen a Ka­posvári Húskombinát, az Élel­miszer és Vegyiáru Nagyke­reskedelmi Vállalat, valamint a Sütőipari Vállalat tekintette szívügyének a zavartalan el­látást. Megértő támogatást tapasztaltunk a többi szállí­tónk részéről is. Csak így le­hetett megoldani a szűk rak­tárkapacitásunk mellett a fo­lyamatos áruutánpótlást. A bőséges választékot nagy­szerű törzsgárda kínálta a fo­gyasztóknak. Horváth Ferenc csemegeosztály-vezető, Bencze István, Alexa Sándorné eladó, Németh Béláné pénztáros, Ku­tas Sándorné adminisztrátor már egy évtizednél hosszabb ideje végzi munkáját ebben az üzletben. S a hatvanegy főnyi bolti kollektíva sok-sok más eladóját, pénztárosát is jól is­merik a vendégek, hiszen év­ről évre ott találják őket a pultok, a pénztárgépek mögött A 415. sz. élelmiszer-áruház egyik erős pillére a Somogy megyei Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalatnak. A vásárlók szívesen térnek be állványso­rai közé, mindig teli polcokat, friss árut, gazdag választékot találnak. Kifogást említő szó csak nagy ritkán kerül a bolt panaísz/könyvébe, elismerés, köszönet annál gyakrabban. A nyári nonstop-napok után most csöndesebb hetek követ­keznek Siófokon is. Az áruház kollektívája jugoszláviai autó­buszkirándulásra készül, kifúj­ni a fürdőidény fáradalmait. Az igazgató pedig a Szovjet­unióba indul — tíznapos vál­lalati jutalornútra. Szövetkezeti taggyűléseken, boltokban a vásárláskor sok­szor témájuk a Karád kör­nyéki vevőknek a kenyér, a péksütemény minősége, fris- sesége. A szövetkezethez tar­tozó Karád község Balaton- boglárról, Andoos és Nágocs pedig Tabról kapja a pék­árut. A Sütőipari Vállalat minden igyekezete ellenére sokszor fordul elő a hosszú út miatt, hogy a sütemény, a kenyér összezúzódik, defor­málódik. A nagy körzet miatt a sütőipar a reggeli órákban nem tudja ellátni friss áruval a Karódhoz tar­tozó üzleteket. Különösen az általános iskolák sütemény­ellátásánál okoz ez nehézsége­ket. A gondok enyhítése érdeké­ben a szövetkezet már évek óta bérsütést végez a lakosság részére. Az üzem korszerűt­lensége miatt azonban az üz­leteket ellátni nem tudják. Szükség lenne a bővítésre, korszerűbb berendezésekre, és a község egyetlen jó vizet adó kútjából kellene a vizet ide szállítani. Ezenkívül kel­lene egy gépkocsi is a pék­áru szállítására. A fogyasztási szövetkezet igazgatósága mindezeket meg­fontolva úgy döntött, hogy segít a helyzeten. Fejlesztési alapjukból —• ha azonnal nem is, de egy éven belül — elő­teremtik a csaknem 200 000 forint összeget. Lehetséges, hogy a fejlesztés költségeinek félét a felsőbb szervek is biztosítani fogják. A szövet­kezet dolgozói most a Bara­nya megyei Olaszi községbe készülnek tapasztalatokat sze­rezni, ahol a fogyasztási szö­vetkezet ilyen módszerekkel üzemelteti sütödéjét. D. Z. Díjazzák a magyar filmekről írt legjobb dolgozatokat (Tudósítónktól.) Pályázatot hirdet a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat az elmúlt 25 év alatt bemuta­tott valamely filmmel vagy filmekkel kapcsolatos dolgozat készítésére. A beküldendő dolgozat műfaj és terjedelem tekintetében kötetlen. A vál­lalat a legjobb dolgozatot író pályázó részére 400 forintot fizet, míg a második helye­zett 300, a harmadik pedig 200 forintot kap. Ezenkívül háromhónapi idő­tartamra szóló díjtalan mozi­látogatási jegyet ad ki a megfelelő munkák után. A pályázat jeligés. A pályázó­nak a nevet és a címet. — ta­nulóknál az iskoláét is — zárt borítékban kell a pályá­zathoz mellékelni. Azok, akik ebből a témakörből dolgoza­tot írnak, írásukat 1970. már­cius 15-ig küldhetik be a vál­lalat központjába. A pályáza­tok eredményét hazánk fel- szabadulása 25. évfordulójá­nak alkalmával, április 4-én hirdeti ki a pályázatot kiíró vállalat. 99 Leanykeres 6« I NOTESZLAP ŐSZ A PARTON A reggelek már itt is hűvösebbek. A víz fölött fátyolköd lebeg. Még nyár van a naptár szerint, de az első üzene­teket már megkaptuk. Az ősz varázspálcájának intésére le­szédültek az első levelek a didergő fákról. Most összezsu­gorodva hevernek a nyálkás, vizenyős talajon. Nem számol­tak ezzel a lehetőséggel. A tavasz olyan biztató volt, azt hitték, hogy kapaszkodásuk a megtartó ágakban végérvé­nyes. A nyárra emlékeznek lenn a földön, melegre, a hir­telen jött zápor hűvös csiklandozására. Áz a zápor más volt, mint ez a mostani barátságtalan eső. A sirályok is meredekebb ívben húztak az ég felé. Most fázósan, veszekedve köröznek az elhagyatott móló kör­nyékén. A hajó még elindul a túlsó part felé, ráncokat gyűrve a vízre. De utasai mintha nem lennének olyan hangosak, mint néhány hete. Üjra elered az eső is, »or­szágos eső« — így mondta a rádió. A felhők elküldték kö­veteiket, az apró cseppeket a nyílt vizekhez, hullámgyű­rűkkel jegyezve el azokat. A parton csak egy ember ül a nagy, szabálytalan alakú köveken. Itt ült a tavasszal is meg a nyáron is. Majd csak a hópelyhek verik be a meleg szobába. Addig itt ül, szinte a kövekhez nőve, botját a víz fölé lógatja, s várja azt az igazit, a nagy fogást. Ez talán csak jövőre marad. Vagy még későbbre? Tudja ezt, s még­is itt ül. Mert itt kell ülnie. Nélküle hiányozna valami innen. A tél majd elszakítja őt is a parttól. Tisztelem a bo­rostás embert. Ismerem a fajtáját, a legkeményebb anyag­ból gyúrták, irigylem is kicsit. Már könnyebb szívvel gon­dolok a levelekre, ók még nem tudják, hogy esőtől bele­verve, emberek talpától beletaposva, eggyé válnak a föld- del. amiből majd új fák nőnek, új levelekkel. A borostás emberről jutott ez az eszembe, aki biztosan ismeri a ren­det, ezért ül itt ilyen makacsul. Talán fel kellene venni egy levelet, s eltenni tavaszig, hogy tanúja legyen az igazamnak, meg a horgász igazának. L. ti. — Meggondoltam magam, mégis elveszlek! (A W'ochenpressé karikatúrája) Ilyen gazdagok volnánk ? Jól emlékszem, voltak esztendők, nem is a messzi múltban, amikor arra ösz­tönzött minden arra illeté­kes szerv — sőt miniszteri rendelet is jelent meg róla —, hogy kaszálják le az árokpartokon, útszéleken nőtt füvet, mert szüksége volt rá a jószágnak. Volt év, amikor olyan kevés szálastakarmány teimett, hogy az egyébként szép eredményeikről neves gazda­ságok vagy gazdák is igye­keztek megszabadulni a jó­szágtól, mert nem győzték eleséggel az átteleltetést. Mindezt csupán azért em­lítem, mert az idén nem panaszkodhatunk, termett fű a réten, s nagyok pél­dául a lucernahozamok. Ilyenkor azt tételezhetnénk fel, hogy minden gazdaság igyekszik megbecsülni a gazdag termést: levágják, összegyűjtik, kazlazzák. s télen jól tarthatják az álla­tokat. Ám a megyét járva kitűnik, hogy vannak kivé­telek. Akinek csak egy ki­csit is húz a szive a mező- gazdasághoz, joggal hábo- rog, ha az összeroskadt, az új terméssel börülnőtt lu- cernapetrencéket látja. Ilyenkor arra gondol az ember: vajon ennyire jól megy ennek a szövetkezet­nek, hogy a befektetett munka ellenére sem kell neki a széna? Mert munka van benne, hiszen lekaszál­ták, összegyűjtötték és pet- rencékbe rakták. És most ott megy veszendőbe, ha­szontalanul. Mi volt ré­gebben a gyakorlat? Ha megázott a széna, kiment a gazda, szétdobta a petren- cét, hogy a nap szárítsa, aztán alkalmas időben — most is volt ilyen idő — szekérre rakták és hazavit­te. Milyen egyszerű volna ezt most is elvégezni... Nem állnak olyan jól gazdaságaink, hogy szem­rebbenés nélkül elnézzék, miként válik alommá a le- ’ .száll lucerna. , H. F. Súlyos autóbusz-szerencsétlenség Törökországban A törökországi Izmirben egymásnak ütközött két autóbusz. A súlyos szerencsétlenség­nek 14 halálos áldozata van. (Telefotó: AP—MTI—KS) TARM &R0IC SZIPORKÁK Aiszoposz, a nagy gö­rög meseíró találkozott egyszer egy vándorral, aki megkérdezte tőle: — Mennyi idő alatt érek Elusziszba? Aiszoposz így válaszolt: — Menj tovább! — Tudom, hogy tovább kell menni, ha oda aka­rok érni. Azt kérdezem tőled, meddig fog tartani az út — Menj tovább! — Nevetséges! — vála­szolta a vándor, s tovább indult az úton. Ekkor Aiszoposz utána kiáltott: — Három óra múlva Elusziszban leszel! A vándor visszafordult: —■ Miért vagy olyan, bolondos, hogy csak most mondod meg, mikor érek oda? Erre Aiszoposz: — Először látnom kel­lett, milyen gyorsan sze­ded a lábadat! • • • Henrik Ibsen egy ízben visszautasította kiadója meghívását egy ünnepi ebédre a következő in­doklással: »►Jobb, ha nem jelenek meg. Ha elmennék, nem szólnék egy szót sem, és a többi vendég tisztelet­ből szintén hallgatna. Így azonban bosszúsak lesz­nek, s lesz kit szapulniuk. • • • Mark Twaint új mun­kahelyén a lap főszerkesz­tője üdvözölte, ismertette vele az egész szerkesztő­ség munkamenetét, s megjegyezte: »»Jól kijö­vünk majd egymással,bár én a kevés szó embere vagyok!« Mark Twain meghatot- tan megragadta új főnöke kezét és így szólt: »Én is nős vagyok!« • * • Paul Claudel, az is­mert francia író egy íz­ben összefutott már hosz- szú ideje Írogató, de na­gyon sikertelen ismerősé­vel. A barátja hóna alatt vastag kéziratot szoronga­tott, amelyet megmutatott Claudelnek, ezzel a meg­jegyzéssel: «-Megint egy elutasított mű! A szer­kesztőknek fogalmuk sincs róla, mi a jó!« »•Lehetséges — helyeselt Claudel —, de minden­esetre jól tudják, hogy mi a rossz!« * * . Bemard Tristant, az is­mert francia humoristát egyszer megkérdezték, hogy szerinte mi a kü­lönbség a tőke és a munka között. Így vála­szolt: — Roppant egysze­rű: kölcsönkérek egy ez­rest — ez a tőke. S amíg visszaszerzik tőlem — ez lesz a munka. ■ i .... -I. _______:______ S omqpl Néplap Az MSZMP Somo®v megye! Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÄVORI BÉLA Szerkesztőséi. Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Telefon: U-510. 11-511. 11-512. Riadja a Somogv megvet Lankiadó Vállalat. Kaoosvár. Latinka S. u. 2. Telefon: 11-5X8. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Be'^ldött kéziratot nem órzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi onstahivataloknál é9 postáskéz békítőknél Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index* 25001 Készült a Somogy mesvei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinka S. u. «. felelős vezető* Mautner József.

Next

/
Thumbnails
Contents