Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-13 / 212. szám
XXV. évfolyam, 212. szám. Szombat, 1969. szeptember 13. ÚJ FORGALMI CSÚCS A lakosság érdekében Rövidesen üzemel a karádi gázcseretelep A környék 250 gázfogyasztója kíséri élénk figyelemmel már egy éve a karádi gázcseretelep építkezési munkálatait A fogyasztási szövetkezet — tagságának kérésére — 80 000 forintért hozza létre ezt a telepet A műszaki átadás nemrég megtörtént és csak kisebb — főleg a tűzrendészettel kapcsolatos — hiányosságokat állapítottak meg. A fogyasztási szövetkezet vezetőitől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a hibákat rövidesen kijavítják, és a Gázértékesítő Vállalattal is rövidesen megkötik a bizományi szerződést Jó hír tehát a Karád környéki gázfogyasztóknak: legkésőbb egy hónapon belül már itt cserélhetik a palackjaikat. Az üzembe lépés után előreláthatólag emelkedik majd a gázfogyasztók száma is. Sok újabb gáztűzhely talál majd gazdára a karádi műszaki szaküzletben. a siófoki élelmiszer-áruházban Fejlesztik-e a sütőüzemet? A megye legnagyobb élelmiszer-üzlete, a siófoki Főtéren levő 415. sz. Csemege áruház az idén megdöntött minden korábbi csúcseredményt: a nyári üdülési idény három hónapjában összesen több mint 12 millió forint forgalmat bonyolított le. — Ha a pult mögül meg lehet ítélni, úgy találom, hogy az elmúlt nyáron valamivel csökkent a külföldi vendégek száma a tóparton — mondja Kálmán Ferenc, aa áruház igazgatója. — Főleg az NDK- beli és csehszlovák vendégeink maradtak el, viszont lényegeseb több olasz vásárlót szolgáltunk ki, mint tavaly. A hagyományokhoz híven, változatlanul keresett cikk volt a téliszalámi, a tokaji és a balatoni bor, az ital-díszdoboz és — némi meglepetésre — a köcsögös szilvalekvár. A kielégítő választék növelte a tejtermékek és a szardíniák forgalmát. Júliusban és augusztusban kétszázezer forint körül járt az áruház napi bevétele (augusztus 16-án 254 000 forint!), ekkora forgalom lebonyolításához az ipari és a nagykereskedelmi szállítók túrajáratai- nak pontos érkezésére volt szükség. — Csak elismeréssel tudom említeni partnereinket — mond véleményt az áruház igazgatója —, különösen a Kaposvári Húskombinát, az Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat, valamint a Sütőipari Vállalat tekintette szívügyének a zavartalan ellátást. Megértő támogatást tapasztaltunk a többi szállítónk részéről is. Csak így lehetett megoldani a szűk raktárkapacitásunk mellett a folyamatos áruutánpótlást. A bőséges választékot nagyszerű törzsgárda kínálta a fogyasztóknak. Horváth Ferenc csemegeosztály-vezető, Bencze István, Alexa Sándorné eladó, Németh Béláné pénztáros, Kutas Sándorné adminisztrátor már egy évtizednél hosszabb ideje végzi munkáját ebben az üzletben. S a hatvanegy főnyi bolti kollektíva sok-sok más eladóját, pénztárosát is jól ismerik a vendégek, hiszen évről évre ott találják őket a pultok, a pénztárgépek mögött A 415. sz. élelmiszer-áruház egyik erős pillére a Somogy megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnak. A vásárlók szívesen térnek be állványsorai közé, mindig teli polcokat, friss árut, gazdag választékot találnak. Kifogást említő szó csak nagy ritkán kerül a bolt panaísz/könyvébe, elismerés, köszönet annál gyakrabban. A nyári nonstop-napok után most csöndesebb hetek következnek Siófokon is. Az áruház kollektívája jugoszláviai autóbuszkirándulásra készül, kifújni a fürdőidény fáradalmait. Az igazgató pedig a Szovjetunióba indul — tíznapos vállalati jutalornútra. Szövetkezeti taggyűléseken, boltokban a vásárláskor sokszor témájuk a Karád környéki vevőknek a kenyér, a péksütemény minősége, fris- sesége. A szövetkezethez tartozó Karád község Balaton- boglárról, Andoos és Nágocs pedig Tabról kapja a pékárut. A Sütőipari Vállalat minden igyekezete ellenére sokszor fordul elő a hosszú út miatt, hogy a sütemény, a kenyér összezúzódik, deformálódik. A nagy körzet miatt a sütőipar a reggeli órákban nem tudja ellátni friss áruval a Karódhoz tartozó üzleteket. Különösen az általános iskolák süteményellátásánál okoz ez nehézségeket. A gondok enyhítése érdekében a szövetkezet már évek óta bérsütést végez a lakosság részére. Az üzem korszerűtlensége miatt azonban az üzleteket ellátni nem tudják. Szükség lenne a bővítésre, korszerűbb berendezésekre, és a község egyetlen jó vizet adó kútjából kellene a vizet ide szállítani. Ezenkívül kellene egy gépkocsi is a pékáru szállítására. A fogyasztási szövetkezet igazgatósága mindezeket megfontolva úgy döntött, hogy segít a helyzeten. Fejlesztési alapjukból —• ha azonnal nem is, de egy éven belül — előteremtik a csaknem 200 000 forint összeget. Lehetséges, hogy a fejlesztés költségeinek félét a felsőbb szervek is biztosítani fogják. A szövetkezet dolgozói most a Baranya megyei Olaszi községbe készülnek tapasztalatokat szerezni, ahol a fogyasztási szövetkezet ilyen módszerekkel üzemelteti sütödéjét. D. Z. Díjazzák a magyar filmekről írt legjobb dolgozatokat (Tudósítónktól.) Pályázatot hirdet a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat az elmúlt 25 év alatt bemutatott valamely filmmel vagy filmekkel kapcsolatos dolgozat készítésére. A beküldendő dolgozat műfaj és terjedelem tekintetében kötetlen. A vállalat a legjobb dolgozatot író pályázó részére 400 forintot fizet, míg a második helyezett 300, a harmadik pedig 200 forintot kap. Ezenkívül háromhónapi időtartamra szóló díjtalan mozilátogatási jegyet ad ki a megfelelő munkák után. A pályázat jeligés. A pályázónak a nevet és a címet. — tanulóknál az iskoláét is — zárt borítékban kell a pályázathoz mellékelni. Azok, akik ebből a témakörből dolgozatot írnak, írásukat 1970. március 15-ig küldhetik be a vállalat központjába. A pályázatok eredményét hazánk fel- szabadulása 25. évfordulójának alkalmával, április 4-én hirdeti ki a pályázatot kiíró vállalat. 99 Leanykeres 6« I NOTESZLAP ŐSZ A PARTON A reggelek már itt is hűvösebbek. A víz fölött fátyolköd lebeg. Még nyár van a naptár szerint, de az első üzeneteket már megkaptuk. Az ősz varázspálcájának intésére leszédültek az első levelek a didergő fákról. Most összezsugorodva hevernek a nyálkás, vizenyős talajon. Nem számoltak ezzel a lehetőséggel. A tavasz olyan biztató volt, azt hitték, hogy kapaszkodásuk a megtartó ágakban végérvényes. A nyárra emlékeznek lenn a földön, melegre, a hirtelen jött zápor hűvös csiklandozására. Áz a zápor más volt, mint ez a mostani barátságtalan eső. A sirályok is meredekebb ívben húztak az ég felé. Most fázósan, veszekedve köröznek az elhagyatott móló környékén. A hajó még elindul a túlsó part felé, ráncokat gyűrve a vízre. De utasai mintha nem lennének olyan hangosak, mint néhány hete. Üjra elered az eső is, »országos eső« — így mondta a rádió. A felhők elküldték követeiket, az apró cseppeket a nyílt vizekhez, hullámgyűrűkkel jegyezve el azokat. A parton csak egy ember ül a nagy, szabálytalan alakú köveken. Itt ült a tavasszal is meg a nyáron is. Majd csak a hópelyhek verik be a meleg szobába. Addig itt ül, szinte a kövekhez nőve, botját a víz fölé lógatja, s várja azt az igazit, a nagy fogást. Ez talán csak jövőre marad. Vagy még későbbre? Tudja ezt, s mégis itt ül. Mert itt kell ülnie. Nélküle hiányozna valami innen. A tél majd elszakítja őt is a parttól. Tisztelem a borostás embert. Ismerem a fajtáját, a legkeményebb anyagból gyúrták, irigylem is kicsit. Már könnyebb szívvel gondolok a levelekre, ók még nem tudják, hogy esőtől beleverve, emberek talpától beletaposva, eggyé válnak a föld- del. amiből majd új fák nőnek, új levelekkel. A borostás emberről jutott ez az eszembe, aki biztosan ismeri a rendet, ezért ül itt ilyen makacsul. Talán fel kellene venni egy levelet, s eltenni tavaszig, hogy tanúja legyen az igazamnak, meg a horgász igazának. L. ti. — Meggondoltam magam, mégis elveszlek! (A W'ochenpressé karikatúrája) Ilyen gazdagok volnánk ? Jól emlékszem, voltak esztendők, nem is a messzi múltban, amikor arra ösztönzött minden arra illetékes szerv — sőt miniszteri rendelet is jelent meg róla —, hogy kaszálják le az árokpartokon, útszéleken nőtt füvet, mert szüksége volt rá a jószágnak. Volt év, amikor olyan kevés szálastakarmány teimett, hogy az egyébként szép eredményeikről neves gazdaságok vagy gazdák is igyekeztek megszabadulni a jószágtól, mert nem győzték eleséggel az átteleltetést. Mindezt csupán azért említem, mert az idén nem panaszkodhatunk, termett fű a réten, s nagyok például a lucernahozamok. Ilyenkor azt tételezhetnénk fel, hogy minden gazdaság igyekszik megbecsülni a gazdag termést: levágják, összegyűjtik, kazlazzák. s télen jól tarthatják az állatokat. Ám a megyét járva kitűnik, hogy vannak kivételek. Akinek csak egy kicsit is húz a szive a mező- gazdasághoz, joggal hábo- rog, ha az összeroskadt, az új terméssel börülnőtt lu- cernapetrencéket látja. Ilyenkor arra gondol az ember: vajon ennyire jól megy ennek a szövetkezetnek, hogy a befektetett munka ellenére sem kell neki a széna? Mert munka van benne, hiszen lekaszálták, összegyűjtötték és pet- rencékbe rakták. És most ott megy veszendőbe, haszontalanul. Mi volt régebben a gyakorlat? Ha megázott a széna, kiment a gazda, szétdobta a petren- cét, hogy a nap szárítsa, aztán alkalmas időben — most is volt ilyen idő — szekérre rakták és hazavitte. Milyen egyszerű volna ezt most is elvégezni... Nem állnak olyan jól gazdaságaink, hogy szemrebbenés nélkül elnézzék, miként válik alommá a le- ’ .száll lucerna. , H. F. Súlyos autóbusz-szerencsétlenség Törökországban A törökországi Izmirben egymásnak ütközött két autóbusz. A súlyos szerencsétlenségnek 14 halálos áldozata van. (Telefotó: AP—MTI—KS) TARM &R0IC SZIPORKÁK Aiszoposz, a nagy görög meseíró találkozott egyszer egy vándorral, aki megkérdezte tőle: — Mennyi idő alatt érek Elusziszba? Aiszoposz így válaszolt: — Menj tovább! — Tudom, hogy tovább kell menni, ha oda akarok érni. Azt kérdezem tőled, meddig fog tartani az út — Menj tovább! — Nevetséges! — válaszolta a vándor, s tovább indult az úton. Ekkor Aiszoposz utána kiáltott: — Három óra múlva Elusziszban leszel! A vándor visszafordult: —■ Miért vagy olyan, bolondos, hogy csak most mondod meg, mikor érek oda? Erre Aiszoposz: — Először látnom kellett, milyen gyorsan szeded a lábadat! • • • Henrik Ibsen egy ízben visszautasította kiadója meghívását egy ünnepi ebédre a következő indoklással: »►Jobb, ha nem jelenek meg. Ha elmennék, nem szólnék egy szót sem, és a többi vendég tiszteletből szintén hallgatna. Így azonban bosszúsak lesznek, s lesz kit szapulniuk. • • • Mark Twaint új munkahelyén a lap főszerkesztője üdvözölte, ismertette vele az egész szerkesztőség munkamenetét, s megjegyezte: »»Jól kijövünk majd egymással,bár én a kevés szó embere vagyok!« Mark Twain meghatot- tan megragadta új főnöke kezét és így szólt: »Én is nős vagyok!« • * • Paul Claudel, az ismert francia író egy ízben összefutott már hosz- szú ideje Írogató, de nagyon sikertelen ismerősével. A barátja hóna alatt vastag kéziratot szorongatott, amelyet megmutatott Claudelnek, ezzel a megjegyzéssel: «-Megint egy elutasított mű! A szerkesztőknek fogalmuk sincs róla, mi a jó!« »•Lehetséges — helyeselt Claudel —, de mindenesetre jól tudják, hogy mi a rossz!« * * . Bemard Tristant, az ismert francia humoristát egyszer megkérdezték, hogy szerinte mi a különbség a tőke és a munka között. Így válaszolt: — Roppant egyszerű: kölcsönkérek egy ezrest — ez a tőke. S amíg visszaszerzik tőlem — ez lesz a munka. ■ i .... -I. _______:______ S omqpl Néplap Az MSZMP Somo®v megye! Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÄVORI BÉLA Szerkesztőséi. Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Telefon: U-510. 11-511. 11-512. Riadja a Somogv megvet Lankiadó Vállalat. Kaoosvár. Latinka S. u. 2. Telefon: 11-5X8. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Be'^ldött kéziratot nem órzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi onstahivataloknál é9 postáskéz békítőknél Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index* 25001 Készült a Somogy mesvei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinka S. u. «. felelős vezető* Mautner József.
